2004. január 1-jétől új adónem lép életbe, az energiaadó, amelynek intézményét az Európai Uniónak az energiatermékek és az elektromos áram adóztatásának közösségi kereteit létrehozó új irányelve alapján dolgozta ki a törvényalkotó. Az irányelv az eddig is harmonizált alapokon adóztatott ásványolajtermékeken túl kiterjeszti az adóztatást a többi energiatermékre, így a szénre, a földgázra és a villamos energiára is. Valamennyi energiatermékre meghatározza a kötelezően alkalmazandó adóminimumokat, amelyeket a nemzeti adómértékek meghatározásánál figyelembe kell venni. Az irányelv a termékminőség alapján, a felhasznált mennyiségekhez kötve, vagy a hasznosítási módtól, illetve a felhasználási céltól függően meglehetősen tág teret ad az eltérő adómértékek, a csökkentett adók és az adómentességek alkalmazásának. Ezek közül kiemelhető, hogy az elektromos áram, a földgáz és a szén esetében a lakossági végfelhasználás mentesíthető az energiaadó alól, így a tagállamok dönthetnek arról, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel, avagy sem.
Az új uniós irányelvet 2003. október 27-én, 2003/96/EK számon hirdették ki az Unió hivatalos lapjában.
Az uniós irányelv rendelkezései alapján kialakított 2003. évi LXXXVIII. törvény főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.
6.1. Energiaadós termékkör
Az energiaadóról szóló törvény hatálya az energiatermékek közül csak a földgázra és a villamos energiára terjed ki. Az ásványolajtermékek esetében továbbra is az eddigiek szerint, vagyis jövedéki adó formájában valósul meg az energiatermékként történő adóztatás, ami annyit jelent, hogy az ásványolajok továbbra is a jövedéki törvény hatálya alá tartoznak. A szénre – szociális és gazdasági megfontolások alapján – egyelőre nem vezetik be az energiaadót. Megjegyezzük, hogy az uniós irányelv direkt módon nem ad lehetőséget a szénnek az energiaadó alóli kivonására, a szén esetében Magyarország még tárgyalásokat folytat az Unióval az átmeneti mentességre.
6.2. Adómértékek
Az energiaadót a termék mennyiségi egysége alapján kell megfizetni. Az energiaadó alapja az adóköteles termék mennyisége, a villamos energia esetében a megawattórában, a földgáz esetében a gigajoule-ban meghatározott mennyiség. Az adó mértéke a villamos energia esetében 186 Ft/megawattóra (0,715 euró/megawattóra), a földgáz esetében 56 Ft/gigajoule (0,215 euró/gigajoule). Megjegyezzük, hogy ezek a mértékek meghaladják az uniós minimumszintet (földgáznál az EU-s minimum 0,15 euró/gigajoule, a villamos energiánál 0,5 euró/megawattóra).
6.3. Az adókötelezettség keletkezése
Az energiaadó egyfázisú, közvetett (indirekt) adó, amely azt a személyt terheli, aki az energiaterméket ténylegesen felhasználja, elfogyasztja. Az adóteher a felhasználókra közvetetten jelenik meg, az adóalany személye – a közvetett adók sajátosságaként – elválik az adóterhet ténylegesen viselő személyétől. Az adófizetési kötelezettség a termék forgalmazásának ahhoz a pontjához kapcsolódik, ahol először beazonosítható a termék felhasználója. Tekintettel arra, hogy a földgáz és a villamos energia – az előállításának, forgalmazásának, fogyasztóhoz való eljuttatásának körülményeit tekintve – nem egy ún. szokványos termék, az adókötelezettség keletkezésének többféle esetét állapítja meg a törvény, s az előbb ismertetett elv is csak főszabályként érvényesül.
6.3.1. Az adókötelezettség esetei
A törvény az adófizetési kötelezettség keletkezésének alábbi eseteit rögzíti:
- a felhasználó (végső fogyasztó) szolgáltatótól, forgalmazótól vásárol;
- a felhasználó (feljogosított fogyasztó) közvetlenül vásárolja meg az általa felhasználandó energiaterméket;
- a felhasználó (feljogosított fogyasztó) energiaterméket importál;
- energiaterméket saját felhasználásra állítanak elő, illetőleg
- a forgalmazók, hálózati engedélyesek saját felhasználásra vásárolnak energiaterméket.
6.3.1.1. Adókötelezettség alapesetben
A földgáz és a villamos energia jellemzően egy forgalmazón, szolgáltatón keresztül jut el a fogyasztóhoz. Ennek kétféle esete lehetséges a jelenlegi forgalmazási szabályok, illetve gyakorlat szerint. Az egyik esetben az értékesítés alapja közüzemi szerződés, míg a másik esetben nincs közüzemi szerződés.
Az előbbi esetben az energia értékesítését közüzemi szolgáltató közüzemi fogyasztónak végzi, az általuk kötött közüzemi szerződés alapján. Közüzemi szolgáltatónak, illetve közüzemi fogyasztónak a külön jogszabály szerint közüzemi szerződés alapján jogviszonyban lévő személyek (eladó, illetve vevő) minősülnek. A közüzemi szerződés alapján végzett értékesítés esetében a külön jogszabályban meghatározott, hatóságilag szabályozott árakat kell alkalmazni.
Adókötelezettség akkor keletkezik, ha a közüzemi szolgáltató nem lakossági közüzemi fogyasztó felé végez értékesítést. A lakossági közüzemi fogyasztó részére végzett értékesítés mentes az adó alól. Lakossági fogyasztónak az minősül, aki külön jogszabály rendelkezései szerint lakossági árszabás, illetve díjszabás alapján vehet és vesz igénybe energiaszolgáltatást.
A forgalmazón keresztül történő értékesítés másik esete, amikor egy közüzemi szolgáltatónak nem minősülő forgalmazótól vásárol a felhasználó földgázt vagy villamos energiát. Ilyen értékesítést a külön jogszabályok (a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, illetve a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény) szerinti földgáz-kereskedelmi vagy villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkező személy végezhet. Az említett értékesítési forma jellemzője, hogy alkalmazásánál a felek szabadon szerződhetnek és állapodhatnak meg az árban, nincs kötött tartalmú szerződés és hatósági ár. Az adókötelezettség ebben az esetben akkor keletkezik, ha az energiakereskedő az ún. feljogosított fogyasztónak értékesít energiát, kivéve – ebben az esetben is – a lakossági fogyasztót. A feljogosított fogyasztó pedig az a személy, aki szabad megállapodás alapján vásárol földgázt vagy villamos energiát.
6.3.1.2. Adókötelezettség importálás esetén
Importból a forgalmazók, valamint maguk a felhasználók is behozhatnak energiatermékeket. Abban az esetben, ha továbbforgalmazásra importálnak földgázt vagy villamos energiát, az importálás pillanatában még nem állapítható meg a felhasználó személye (amely lehet például lakossági fogyasztó, akit mentesíteni kell), vagy az importáló továbbadhatja egy másik forgalmazónak is a behozott terméket. Ezért a külföldről beszállított földgáz és villamos energia után csak abban az esetben kell az adót a behozatalkor megfizetni, ha az importáló egyben a termék végső felhasználója is (azaz feljogosított fogyasztó). Amennyiben az importáló továbbadási céllal importál, a vámkezeléskor nem kell az adót megfizetni, az adókötelezettség majd a forgalmazás későbbi fázisában fog keletkezni, attól függően, hogy mikor valósul meg a végső felhasználó felé az értékesítés, illetve hogy ki a végső felhasználó.
6.3.1.3. Az adókötelezettség egyéb esetei
A földgáz és a villamos energia nemcsak közüzemi szolgáltatón vagy energiakereskedőn keresztül juthat el a felhasználóhoz. A villamos energia beszerezhető közvetlenül az előállítótól (erőműből) is, továbbá mind a földgáz, mind pedig a villamos energia megvásárolható – az energiapiaci nyitást követően – közvetlenül az ún. szervezett piacról is. Ezekben az esetekben az adókötelezettség akkor keletkezik, amikor a feljogosított fogyasztó földgázt vagy villamos energiát közvetlenül az előállítótól (például erőműtől) vagy a szervezett piacról (például energiatőzsdéről) vásárol.
Adókötelezettség keletkezik abban az esetben is, ha a felhasználó saját maga állítja elő azt az energiaterméket, amelyet felhasznál. Főszabályként – néhány eset kivételével (lásd adómentesség saját termelésű energiára) – adókötelezettség keletkezik.
Energiaterméket azonban maguk a forgalmazók (közüzemi szolgáltatók, energiakereskedők), valamint az energiaszállítási, átviteli, elosztási tevékenységet végző ún. ellátóhálózati engedélyesek is felhasználhatnak. Adókötelezettséget erre az esetre is meg kell állapítani. Az általuk megvásárolt földgáz vagy villamos energia ugyanis még adózatlan, így ha azt saját célra fogyasztják el, az adót végső fogyasztóként nekik is meg kell fizetniük. A földgáz és a villamos energia fizikai szállítását, a fogyasztóhoz való eljuttatását végző energiaszállítási, átviteli, elosztási tevékenységet ellátó hálózati engedélyesek esetében az e tevékenység során keletkező ún. hálózati veszteség pótlása azonban nem minősül saját célú felhasználásnak, így a hálózati engedélyesnek a veszteség pótlásához felhasznált energiatermék után nem kell adót fizetnie (lásd adómentesség hálózati vesztesége).
6.4. Adóalanyok
Az adó fizetésére kötelezett személyt az egyes adókötelezettséget keletkeztető eseményekhez kapcsolódóan határozza meg a törvény.
E szerint adóalany
- a közüzemi szolgáltató, ha energiaterméket közüzemi fogyasztónak értékesít;
- az energiakereskedő, ha energiaterméket feljogosított fogyasztónak értékesít;
- a feljogosított fogyasztó, ha a belföldön az előállítótól (erőműből), a szervezett piacról vagy külföldről közvetlenül, forgalmazó közbeiktatása nélkül szerez be saját célra energiaterméket;
- az energiatermék előállítója, amennyiben az előállított energiatermékét saját maga használja fel, továbbá
- a közüzemi szolgáltató, az energiakereskedő és a hálózati engedélyes, amennyiben az általa vásárolt energiaterméket saját célra használja fel.
6.5. Mentességek
6.5.1. A lakosság mentesítése az energiaadó alól
Az uniós irányelv lehetővé teszi, hogy a lakossági fogyasztás mentesüljön az energiaadó alól. A magyar szabályozás él ezzel a lehetőséggel. Az energiaadóról szóló törvény kimondja a lakossági végfelhasználás adómentességét. Az adómentesség direkt formában érvényesül, a közüzemi szolgáltatónak, illetve az energiakereskedőnek (akiktől a lakosság földgázt vagy villamos energiát vásárolhat) ugyanis nem keletkezik adókötelezettsége, amennyiben a lakosság részére értékesít energiát.
6.5.2. Adómentesség saját előállítású termékekre
A saját felhasználás céljából előállított energiatermék adóköteles, az adót az előállítónak meg kell fizetnie, kivéve az alábbi eseteket:
- kémiai redukcióban, elektrolitikus és kohászati folyamatban saját előállítású energiatermék (jellemzően a villamos energia) felhasználása;
- saját előállítású földgáz vegyipari alapanyagként történő felhasználása, illetőleg
- megújuló energiából (geotermikus, nap-, szél- és vízenergia, biomassza) előállított saját villamos energia saját felhasználása.
A fenti, utolsó bekezdésben felsoroltak úgynevezett direkt adómentességet jelentenek. Az első két esetben, amennyiben nem saját, hanem vásárolt energiaterméket használnak fel, az adó alóli mentesítés nem direkt módon, hanem utólagos visszatérítés formájában történik (lásd adó-visszaigénylés).
6.5.3. Adómentesség hálózati veszteségre
A földgáz és a villamos energia fizikai szállításánál, fogyasztóhoz való eljuttatásánál az azt végző energiaszállítási, átviteli, elosztási tevékenységet ellátó hálózati engedélyeseknél szükségszerűen veszteségek is keletkeznek. Ennek pótlását a hálózati engedélyesek vásárolt termékekből fedezik, amelyekre azonban nem indokolt az adót érvényesíteni, mivel a termékeket valójában energiaként nem fogyasztják el. Ezért a törvény adómentességet biztosít az ilyen esetekre.
6.6. Input adózás
Az uniós irányelv lehetővé teszi, hogy a kistermelők saját felhasználásra előállított energia termelése esetében az ún. input adózás érvényesüljön. Az elfogadott energiaadó-törvény az 50 megawattnál kisebb teljesítményű, ún. kiserőművek számára biztosít ilyen lehetőséget. A kiserőművek választhatnak aközött, hogy az előállított, saját felhasználású villamos energia után adóznak-e – és ebben az esetben visszaigénylik a villamosenergia-előállításukhoz alapanyagként felhasznált földgáz beszerzéskor megfizetett adóját -, vagy pedig az előállított villamos energiájuk után nem fizetnek adót, hanem az alapanyagként felhasznált földgáz adóterhét viselik. Ez a szabályozás gyakorlatilag az output és az input adózás közötti választás lehetőségét adja meg, de csak a kiserőműveknek és csak a saját felhasználású energia tekintetében.
6.7. Adófizetési kötelezettség
6.7.1. Belföldi vásárlás
A közüzemi szolgáltató és az energiakereskedő értékesítése, továbbá a feljogosított fogyasztó belföldről vagy szervezett piacról történő vásárlása esetén az adófizetési kötelezettség az áfatörvény szerint értelmezendő teljesítés időpontjában keletkezik. Az adófizetési kötelezettség arra a mennyiségre vonatkozik, amely az ügylet ellenértékének (részszámlázás esetén a részkifizetéseknek) az alapját képezi.
6.7.2. Import
Importálás esetén az importálást végző feljogosított fogyasztó adófizetési kötelezettsége a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor keletkezik. A vámhatóság az adót a vámkezelt mennyiség alapján állapítja meg és szedi be.
6.7.3. Felhasználás saját célra
Saját célra történő felhasználás esetén az adófizetési kötelezettség a felhasználás időpontjához kapcsolódik. Az adót a saját célra előállított vagy – a közüzemi fogyasztók, az energiakereskedők és a hálózati engedélyesek esetében – a vásárolt és saját célra ténylegesen felhasznált mennyiségre kell megfizetni.
Az energiaadó esetében az adóhatóság a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei, az energiatermékekkel kapcsolatos adóztatási feladatokat tehát nem az APEH, hanem a VPOP látja el.
6.8. Adó-visszaigénylés
6.8.1. Visszaigénylési lehetőségek
A beszerzett és felhasznált energiaterméket terhelő adó bizonyos esetekben visszaigényelhető, vagy a beszerzéskor megfizetett adó (adóalanyok esetében) az önadózás keretében megállapított fizetendő adóból levonható, az alábbiak szerint:
- a megfizetett adó visszaigényelhető, ha az energiaterméket villamos energia előállításához használják fel, amelynek értékesítésekor adófizetési kötelezettség keletkezik (A kettős adóztatás elkerülése érdekében az adózottan beszerzett földgáznak vagy villamos energiának – mind az eladásra, mind a saját felhasználásra termelt – villamos energia előállításához történő felhasználása esetén a beszerzéskor megfizetett adó visszaigényelhető. Megjegyzendő, hogy a saját felhasználásra termelt villamos energia előállítása esetén – ha az alapanyagra az előállító visszaigénylést érvényesített – a felhasznált saját villamos energia után köteles az adót megfizetni.);
- visszaigényelhető a kapcsolt hő- és villamos energia előállításához felhasznált adózott alapanyag adója, függetlenül attól, hogy milyen mennyiségben használták fel hő- vagy villamos energia előállításához – visszaigénylés a teljes mennyiségre (A kapcsolt hő- és villamosenergia-előállítás keretében előállított hőt ennek eredményeként nem terheli adó, míg a más módon előállított hőt igen - az annak előállítására felhasznált energiatermék után nem érvényesíthető adó-visszaigénylés. A szabályozás a környezetkímélőbb technológiák preferálását juttatja érvényre.);
- visszaigényelhető a lakosságnak szolgáltatott távhő, továbbá a központi fűtés és meleg víz előállítására felhasznált energiatermék adója is, annak érdekében, hogy a lakosság teljes körben mentesüljön az energiaadó terhe alól (A visszaigénylés révén azok a háztartások is mentesülnek, amelyek nem rendelkeznek egyedi fűtéssel, s így nem élvezhetik a közvetlen mentességet. Az adót a távhőszolgáltatók, illetve a külön jogszabály – a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény – szerint központi fűtést és melegvíz-szolgáltatást végző vállalkozások igényelhetik vissza, de csak a lakosság részére szolgáltatott távhő, illetve központi fűtés és meleg víz előállítására felhasznált energiatermékre jutó adó esetében van erre lehetőségük.);
- adó-visszaigénylést érvényesíthetnek egyes ipari felhasználók is. Visszaigényelhető az adó a kohászatban (kémiai redukció, elektrolitikus és kohászati folyamatok esetén) felhasznált energiatermékre (jellemzően villamos energiára), továbbá a földgáznak vegyipari termékek alapanyagaként történő felhasználására.
6.8.2. Az adó-visszaigénylés érvényesítése
Az adó-visszaigénylés, -levonás joga – az adott célra ténylegesen felhasznált mennyiség után – a beszerzéshez kapcsolódó vételár, illetve kivetéses adózás esetén a vámhatóság által megállapított adó megfizetésének napján nyílik meg. A vételár megfizetésének napját a kötelezett bankszámlája megterhelésének időpontja jelenti.
Az adó-visszaigénylési, adólevonási jogosultság tényleges fennállását az adóhatóság a beszerzéséről kiállított számlák, belső számviteli bizonylatok, felhasználásonkénti elszámolások alapján ellenőrzi.
6.8.3. Gyakorított adó-visszaigénylés
Bár az adózás rendjéről szóló törvény alapján a gyakorított visszatérítésre adott a lehetőség, azonban az adóhatóság mérlegelésétől függ. Az energiaadó-törvény ettől eltérően, az adóhatóság döntésétől függetlenül biztosítja a gyakorított visszatérítés lehetőségét azoknál az ipari felhasználóknál, amelyeknél egyértelmű, hogy az energiaadó bevezetése nagyobb finanszírozási teherrel jár. E költségek csökkentése érdekében gyakorított adó-visszaigényléssel a kohászat a kémiai redukcióban, elektrolitikus és kohászati folyamatban felhasznált energia, valamint a vegyipar a vegyipari alapanyagként felhasznált földgáz adótartalmát illetően élhet. A visszaigénylési lehetőség értékhatárhoz kötött. Az elfogadott szabályozás szerint, amennyiben a visszaigényelhető adó összege a tárgyhó 15. napjáig eléri a 10 millió Ft-ot, az adó már a tárgyhó utolsó napjától visszaigényelhető. Ilyen esetekben tehát havonta kétszer is lehet adó-visszaigénylést érvényesíteni. A gyakorított visszaigénylés első alkalommal a 2004. február hónapban felhasznált földgáz vagy villamos energia esetében vehető igénybe.
6.9. Az adó megállapítása, adóbevallás, adófizetés
Az energiaadóra vonatkozó adófizetési kötelezettséget főszabályként önadózással kell teljesíteni. Az adóalany, illetve az adó-visszaigénylésre jogosult személy maga köteles az adót megállapítani és bevallani, továbbá köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely alkalmas az adó megállapítására és elszámolására.
Ettől eltérő adófizetést az import utáni adókötelezettség esetében ír elő a törvény. Az energiatermék importálása esetén a vámhatóság határozattal állapítja meg és veti ki az adót a vámkezeléskor (kivetéses adóztatás).
Az önadózás eseteiben az adókötelezettséget havonta kell bevallani és befizetni. Az adóalanynak és az adó-visszaigénylésre jogosult személynek az adót a tárgyhót követő hó 15. napjáig kell bevallania és megfizetnie, illetve addig lehet visszaigényelnie azt.
