5. Változások a jövedéki szabályozásban

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 19.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2003/08. számában (2003. november 19.)

A jövedéki törvény módosítása elsősorban az adómértékek 2004. január 1-jei változtatására irányul. A jövedékiadó-mértékek emelésére egyrészt a jogharmonizációs kötelezettségek miatt, másrészt a 2004. évi költségvetés bevételeinek biztosításával összefüggésben volt szükség. Az adóintézkedések a jövedéki italokat, valamint a dohánygyártmányokat érintik. Az egyéb módosítások jellemzően a gyakorlatban felmerült problémák kezelését, továbbá több változtatás esetében a jogbiztonságot, az egyértelmű jogalkalmazást szolgálják.

5.1. Új adómértékek

2004. január 1-jétől egyedül az üzemanyagok adója nem változik, s így marad a benzin esetében a 103,50 Ft/liter, a gázolaj esetében a 85 Ft/liter adómérték.

Az ásványolajokon kívül a többi jövedéki termékkörben a jövő év elejétől a következő adómértékek érvényesek:

- a jövedéki italok, vagyis az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő, a köztes alkoholtermékek esetében egységesen, 15 százalékkal emelkedik a jövedéki adó. Ez alól egyetlen kivétel van, a bornál nagyobb mértékű az adóemelés;

- az alkoholtermékek adója hektoliterfokonként (egy liter tiszta szeszre vetítve) 250 Ft-tal, 1670 Ft-ról 1920 Ft-ra nő. Ehhez igazodóan, ugyancsak 15 százalékkal lesz magasabb a saját fogyasztásra előállíttatható bérfőzött pálinka adója is: a bérfőzési szeszadó hektoliterfokonként 770 Ft-ról 885 Ft-ra, vagyis 115 Ft-tal nő;

- a sörnél a 15 százalékos adóemelés 55 Ft/°B/hl emelést jelent. Az új adómérték Balling-fokonként egy hektoliterre 420 Ft lesz a jelenlegi 365 Ft-tal szemben. A pezsgőnél literenként 11,90 Ft az adóemelés, és 91,20 Ft/liter az új adómérték. A köztes alkoholtermékek adója 17,20 Ft/literrel nő, és 132,20 Ft/liter lesz az új adómérték;

- a bor esetében literenként 3 Ft az emelkedés, a jelenlegi 5 Ft/literrel szemben 8 Ft-ot kell a jövő évtől a bor literje után fizetni. Az adóemelés, bár önmagában magas (60 százalékos), azonban egy literre, illetve 1 palackra (0,75 l) nézve nem tekinthető jelentősnek, az áfahatással együtt is csak 2,80 Ft palackonként, fogyasztói árra gyakorolt hatása pedig az átlagos árkategóriákban is 1 százalék alatt marad, a drágább boroknál nem kimutatható;

- jelentős mértékű a jövő évi adóemelés a dohánygyártmányoknál a cigarettákra és a finomra vágott fogyasztási dohányra (a szivar, a szivarka és az egyéb fogyasztási dohány 25 százalékos adója nem változik). Az új adómérték 6450 Ft/ezer db + 23 százalék lesz. Ez összességében – a legnépszerűbb árkategóriájú cigarettára számolva – 35 százalékos adóemelést jelent, amelynek következtében a dobozár várhatóan 23 százalékkal lesz magasabb a jelenleginél. 2004-ben a finomra vágott fogyasztási dohány jövedékiadó-tartalma a cigarettáét lényegesen meghaladva, 121 százalékkal emelkedik, annak következtében, hogy a jelenlegi 33 százalékos adómérték 47 százalékra nő. Az adóemelés hatására 55 százalékos fogyasztóiár-emelkedés várható a legkelendőbb árkategóriájú termékválaszték esetében.

5.1.1. A cigaretta és a finomra vágott fogyasztási dohány adóminimuma

A dohánygyártmányok közül a cigaretta és a finomra vágott fogyasztási dohány esetében 2004. január 1-jétől a törvénymódosítás bevezeti az adóminimum alkalmazását. Az adóminimum egy olyan, mennyiségre meghatározott adóösszeg, amelyet akkor kell érvényesíteni (az adót annak megfelelően megfizetni), ha a törvény szerinti adómértékkel kiszámított adó összege egységnyi mennyiségre meghatározva kisebb a minimumként meghatározott adóösszegnél. Az adóminimum 2004. január 1-jétől a cigarettákra 10 380 Ft/ezer darab (egy dobozra 207,60 Ft), a finomra vágott fogyasztási dohányra pedig 3500 Ft/kg (egy csomagra 140,00 Ft). Az adóminimum az olcsó árszegmensekben induló árversennyel szemben nyújt bizonyos fokig védelmet a jövedékiadó-bevételek elinflálódásával szemben. Ilyen szabályozást az Unió több tagállama is alkalmaz.

Az adóminimum meghatározásánál a cigaretták esetében az az elv érvényesült, hogy a minimális adóösszeg a legnépszerűbb árkategóriájú cigaretta előző évi árának új adómértékekkel számolt jövedékiadó-tartalma 97,5 százaléka legyen. A finomra vágott fogyasztási dohányra ugyanilyen elven számított adóminimum 2300 Ft/kg lett volna, a parlament azonban ennél magasabb, 3500 Ft/kg-os minimumot szavazott meg.

5.2. Készletérték-különbözet elvonása

A jövedéki termékek jövedékiadó-emelésből származó készletérték-növekedését a jövő évben is elvonják a kereskedőktől. Az adóemelés hatálybalépése, azaz 2004. január 1. előtt továbbértékesítési céllal, jövedéki adóval növelt áron beszerzett, és 2003. december 31-én készleten lévő italokra az adókülönbözetből származó összeget be kell fizetni. A kereskedők mellett ez a rendelkezés az importálóra is vonatkozik, valamint a jövedéki termék előállítójára abban az esetben, ha a jövedéki termékét nem adóraktárban (tehát adózottan) készletezi.

5.2.1. Befizetés, bevallás

A befizetési kötelezettség teljesítéséhez készletfelvételt kell végezni, megállapítani a meglévő készletre az alkoholtermékek esetén a 250 Ft/hlf, a sörnél az 55 Ft/°B/hl, a pezsgőnél a 11,90 Ft/l, a köztes alkoholtermékeknél a 17,20 Ft/l és a szőlőbornál a 3 Ft/l adókülönbözettel számolt összeget, amelyet a 2004. évi első áfabevallásban kell bevallani és egyidejűleg megfizetni.

5.3. Kötelező érvényű vámtarifa- besorolás

A jogbiztonság erősítését, az egyértelmű jogalkalmazás segítését célozza az a módosítás, amely bevezeti a kötelező érvényű vámtarifa-besorolás jogintézményét. Az új rendelkezés szerint egyrészt az adóraktár-engedélyesek és az adómentes felhasználók (adóalanyok), vagy akik adóraktári vagy keretengedélyért folyamodnak, kérhetik, másrészt a vámhatóság részéről kezdeményezhető bármely jövedéki termékre vagy az abból előállított termékre az adózás szempontjából alkalmazandó vámtarifaszámnak a hatóság által, határozatban történő megállapítása. A kötelező érvényű vámtarifa-besorolás megállapítására illetékes hatóság a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete (VPVI). Amennyiben egy termék vámtarifaszámáról a VPVI határozatot hozott, azt – a fellebbezésre tekintet nélkül – végre kell hajtani, s a határozat közlésének napját követő naptól kezdve az adófizetési kötelezettség meghatározásánál, illetve az adómértékek alkalmazásánál ezt a vámtarifaszámot kötelező figyelembe venni. A továbbiakban – a jogorvoslati úttól eltekintve – nem képezheti vita tárgyát sem az adóhatóság, sem pedig az adóalanyok oldaláról – a termék változatlan összetétele esetén – a helyes tarifálás kérdése. A besorolásról hozott határozatot az adóalany nevére állítják ki akkor is, ha a határozat a vámhatóság kezdeményezése alapján születik meg.

5.3.1. Jogorvoslat

A VPVI első fokon kiadott határozata ellen a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságához lehet fellebbezni, amely másodfokon eljár. A jogerőre emelkedett vámhatósági határozatokkal szemben továbbá igénybe vehető az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti jogorvoslati út is.

Az adóalanyok a kötelezően alkalmazandó vámtarifaszám közlésétől számított 15 napon belül dönthetnek arról, hogy a vámtarifaszám megállapítását követően folytatják-e tevékenységüket, és ahhoz – ha az szükséges – kérik-e az addigi engedélyük módosítását, vagy pedig beszüntetik tevékenységüket.

5.3.2. Újabb tarifálás – eltérő megállapítással

Ha a későbbiekben a körülmények változása vagy más okból (például jogszabályi változás) az adóalany kérésére vagy a vámhatóság kezdeményezése alapján egy újabb tarifálási eljárás indul, és az ugyanazon termék esetében más eredményre jut, az új besorolást csak annak közlését követően kell alkalmazni, s az új besorolásra való hivatkozással visszamenőlegesen adókötelezettség vagy jogkövetkezmény nem érvényesíthető, csak előremutatóan.

Amennyiben a vámhatóság az adóraktár-engedélyesnél, illetőleg az adómentes felhasználónál az adóbevallás alapjául szolgáló tények, körülmények törvényben előírtak – a jövedéki adóról szóló törvény 32. §-ának (4) bekezdése – szerinti vizsgálata, illetve az adóraktáraknál a termékmérleg, az adómentes felhasználóknál a keretengedély szerinti adómentes célra történt felhasználás, előállítás ellenőrzése során az elszámolást az engedélyben feltüntetett vámtarifaszámmal fogadta el, nem lehet visszamenőlegesen jogkövetkezményt megállapítani a VPVI olyan szakvéleménye alapján, amelyet nem a kötelező tarifálásra vonatkozó rendelkezések szerint adtak ki. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a törvénymódosítás kihirdetésekor folyamatban lévő ügyekre is.

5.4. A teljesen denaturált alkohol kiszerelésének szabályozása

A teljesen denaturált alkoholokkal való visszaélések miatt szükségessé vált e termékek kiszerelésének, felhasználásának szabályozása. A teljesen denaturált alkoholt elvileg nem lehet a denaturálás következtében emberi fogyasztásra felhasználni, ennek ellenére a jövedéki ellenőrzések az utóbbi időben mégis több visszaélést tártak fel. Ezek lehetőségét kívánja visszaszorítani a jövő év elejétől hatályba lépő új szabályozás, amely egyrészt az adóraktárból megvásárolt teljesen denaturált alkohol kiszerelésére, másrészt a 2 liter vagy annál nagyobb kiszerelésben beszerzett alkohol felhasználására terjed ki.

5.4.1. Kiszerelés kizárólag felhasználói engedéllyel

2004. január 1-jétől a teljesen denaturált alkohol kiszerelését csak az ún. felhasználói engedéllyel lehet végezni.

5.4.1.1. Feltételek

A felhasználói engedélyhez az adóraktár-engedélyesekre előírt feltételekhez hasonló feltételeket kell teljesíteni (adótartozás-mentesség, a cégvezető büntetlen előélete, hatósági, szakhatósági engedélyek az üzemre stb.). Nem szerepel ugyanakkor a feltételek között a közvetlen számítógépes összeköttetés, s a jövedékibiztosíték-követelmény is kedvezőbb, mint az adóraktárak esetében. A kiszereléshez fix összegű, mindössze 1 M Ft nagyságrendű jövedéki biztosíték szükséges.

5.4.2. Nyilvántartási kötelezettség

A teljesen denaturált alkohol kiszerelését végző felhasználói engedélyesek kötelesek a beszerzéseikről, a kiszerelési tevékenységükről, értékesítéseikről (vevőikről) folyamatosan nyilvántartást vezetni. A külön jogszabályban szabályozott adattartalommal vezetendő nyilvántartást havonta le kell zárni, és annak alapján havonta jelentést kell a vámhatósághoz benyújtani, mégpedig a tárgyhót követő hónap 15-éig.

5.4.3. Készletfelmérés

Évente egyszer el kell végezni a készletek teljes felmérését, és az egész évről elszámolást kell készíteni. A készlet felvételének időpontját a vámhatósághoz be kell jelenteni (a vámhatóság ennek alapján eldöntheti, hogy hol kíván jelen lenni a készletfelvételnél). Az elszámolás során meg kell állapítani, hogy van-e készlethiány. Amennyiben a külön rendelet szerint elszámolható veszteségnormán felül további, el nem számolható hiány kerül kimutatásra, annak mennyisége alapján a kiszerelőüzemnek adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az adót az alkoholtermék adómértékével kell megfizetni.

5.5. A teljesen denaturált alkohol felhasználóinak nyilvántartásba vétele

A teljesen denaturált alkoholokkal kapcsolatos visszaélések miatti új szabályozás másik eleme a felhasználók nyilvántartásba vétele.

5.5.1. Az értékesítés feltételei

A teljesen denaturált alkoholterméket 2 liter vagy annál nagyobb kiszerelésben 2004. január 1-jétől értékesíteni – a kiszerelést végző felhasználói engedélyesen kívül – kizárólag olyan személy részére lehetséges, akit a vámhatóság a teljesen denaturált alkohol felhasználójaként nyilvántartásba vett. A felhasználás célja nem lehet továbbforgalmazás (ha kiszerelésre szerzik be, akkor felhasználói engedély szükséges). A nyilvántartásba vételhez a felhasználás célját kell megadni, s a vállalkozáskénti működést kell dokumentálni. A nyilvántartásba vételkor, majd azt követően évente nyilatkozni kell az éves szinten várhatóan felhasználandó mennyiségről. A vámhatóság a nyilvántartásba vételt a kérelem alapján elvégzi, s ahhoz kiadja a nyilvántartásba vételi számot (lényeges, hogy a hatóságnak nincs mérlegelési joga).

5.5.2. Kötelező nyilvántartások

A teljesen denaturált alkoholt felhasználó nyilvántartásba vett személy köteles a beszerzéseiről és a felhasználásról külön nyilvántartás vezetésére – amelynek módját a törvény végrehajtási rendelete szabályozza.

5.6. A teljesen denaturált alkohol forgalmazása a kereskedelemben

A harmadik elem a teljesen denaturált alkoholokra vonatkozó új szabályozásban a kereskedelmi forgalmazás lehetőségének a 2 liter alatti kiszerelésre való korlátozása. Abból következően, hogy 2 liter vagy annál nagyobb kiszerelésű teljesen denaturált alkoholt csak felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak lehet értékesíteni, a kereskedelemben a teljesen denaturált alkohol nem lesz kapható nagy kiszerelésben.

5.7. Átmeneti rendelkezések a teljesen denaturált alkohol új szabályainak alkalmazására

Tekintettel arra, hogy a törvény kihirdetése és a hatálybalépés között viszonylag rövid idő áll rendelkezésre, a törvénymódosítás átmeneti szabályokat is tartalmaz mind a kiszerelésre, mind a felhasználásra, valamint a kereskedelemre vonatkozóan is.

5.7.1. Tevékenység új engedély nélkül

E szerint a teljesen denaturált alkohol kiszerelésével foglalkozó személyek – amennyiben a felhasználói engedély iránti kérelmüket legkésőbb az új rendelkezés hatálybalépése előtti napig, vagyis 2003. december 31-ig a vámhatósághoz benyújtják – e tevékenységüket az új engedély nélkül is tovább folytathatják, legkésőbb azonban 2004. február 15-éig.

5.7.2. Felhasználók nyilvántartása

A törvénymódosítás felhasználók nyilvántartásba vételére is tartalmaz átmeneti rendelkezést. A 2 liter vagy annál nagyobb kiszerelésű teljesen denaturált alkohol felhasználása még egy átmeneti ideig, legkésőbb azonban 2004. január 31-éig a nyilvántartásba vétel vámhatósági visszaigazolása nélkül is megengedett, amennyiben az érintettek a nyilvántartásba vételre irányuló megkeresésüket a vámhatósághoz 2003. december 31-ig írásban eljuttatják.

5.7.3. Készleten lévő termékek

Nem lehet továbbá azonnal érvényt szerezni a teljesen denaturált alkoholok 2 liter vagy a feletti kereskedelmi forgalmazásának a tilalmára sem, mivel időt kell hagyni a meglévő kereskedelmi készletek eladására. Az átmeneti szabály értelmében a törvénymódosítás előtt beszerzett és készleten lévő alkohol még továbbra is árusítható lesz akkor, ha a kereskedő a 2003. december 31-én készleten lévő 2 liter vagy annál nagyobb kiszerelésű teljesen denaturált alkoholtermék-készletét a vámhatóságnak legkésőbb 2004. január 31-ig bejelenti, valamint megküldi a leltárfelvételi jegyzőkönyvet. A forgalmazást – ha az előbbi előírást betartják – a készlet kifogyásáig, legfeljebb azonban 2004. június 30-áig lehet folytatni.

5.8. Új adóraktári típusok

Az új adóraktártípusok kialakítása elsősorban azzal összefüggésben vált szükségessé, hogy bizonyos hígítókról, oldószerekről – amelyeket keretengedéllyel állítottak elő – megállapították, hogy azok nem a 3814 vámtarifaszám alá tartozó, azaz nem jövedéki terméknek, hanem ásványolajnak vagy alkoholterméknek minősülnek, s így előállításuk is csak adóraktárban lehetséges. Olyan adóraktártípusok viszont, amelyekben az ilyen termékek előállítása végezhető lenne, ez idáig nem léteztek. A törvénymódosítás az új adóraktártípusok meghatározásával ezt a problémát kezeli.

5.8.1. Ásványolaj-regeneráló üzem

Az ásványolajtermékek esetében 2004. január 1-jétől új adóraktártípus az ún. ásványolaj-regeneráló üzem, amelyben a vegyipari, gyógyszeripari felhasználás során szennyezetté vált ásványolaj tisztítása mellett a hígítóként, oldószerként értékesített, de ásványolaj-besorolású – tehát adóköteles – termék előállítása is végezhető adóraktári engedély birtokában. Az új adóraktárra a tárolótartály-követelmény legalább 500 m3 hitelesített tárolótartály, a jövedéki biztosíték minimuma pedig 60 millió forint.

5.8.2. Alkoholtermék-adóraktárak

Az alkoholtermék-adóraktárak köre két új adóraktári kategóriával bővül: az ún. alkoholregeneráló és denaturálóüzemmel és az ún. egyéb alkoholtermék-adóraktárral.

5.8.2.1. Alkoholregeneráló és denaturálóüzem

Az alkoholregeneráló és denaturálóüzemben a vegyipari, gyógyszeripari felhasználás során szennyezetté vált alkoholtermékek tisztítása, regenerálása és az alkoholtermék teljes denaturálása, kiszerelése mellett olyan hígítók és oldószerek is előállíthatók, amelyek a tarifális besorolás alapján - felhasználási céljuk ellenére – alkoholterméknek minősülnek.

5.8.2.2. Egyéb alkoholtermék-adóraktár

Az előzőekhez hasonló indokkal alakították ki a másik új alkoholadóraktár-típust, az ún. egyéb alkoholtermék-adóraktárt is, amelyben a kizárólag nyomdaipari felhasználást szolgáló, de alkoholtermék besorolású – tehát adóköteles – hígítók, oldószerek előállítása végezhető.

Az alkoholregeneráló és denaturálóüzem feltételei megegyeznek a szeszüzemével (a jövedéki biztosíték minimuma 40 millió forint), az ún. egyéb alkoholtermék-adóraktárra viszont – amely kizárólag nyomdaipari hígító, oldószer célra szolgáló alkoholterméket állíthat elő (szerelhet ki) – a jövedéki biztosíték minimuma alacsonyabb, 10 millió forint.

5.9. Többféle jövedéki termék egy adóraktárban

A vegyiparban, gyógyszeriparban szennyezetté vált ásványolajok és alkoholok tisztítása, regenerálása ugyanolyan technológiával, azonos eszközök, berendezések segítségével történik. Így célszerű, ha egy adóraktáron belül mind az alkohol, mind az ásványolaj tisztítása, regenerálása engedélyezett, függetlenül attól, hogy két külön adóraktári kategóriát határozott meg a jogszabály-módosítás a két esetre. Az egy adóraktáron belül végzett kétféle tevékenységhez azonban a mindkét adóraktárra előírt, valamennyi feltételt teljesíteni kell. A jövedéki biztosíték nyújtására pedig az a szabály érvényesül, hogy a magasabb összegű jövedéki biztosítékot kell adni, amennyiben egy adóraktáron belül kétféle tevékenységet végez az engedélyes.

5.10. Adóraktári tevékenység, az adóraktár engedélyesének felelőssége

Jelentős jogbizonytalanságot szüntetnek meg azok a módosítások, amelyek egyértelművé teszik, hogy az adóraktár-engedélyes adóalanyisága és felelőssége mellett az adóraktárba más személy terméke is betárolható, továbbá más személy is előállíthat az adóraktárban jövedéki terméket, és az adóraktár-engedélyes is végezhet más személy részére (például bérmunkában) termék-előállítást. Az erre vonatkozó rendelkezések egyrészt a termék-előállításhoz kötődő adóalanyiság pontosításában, másrészt az adóraktárban folytatható tevékenységek, illetve azok variációinak szabályozásában jelennek meg. Ha az adóraktárban más személyek is végeznek tárolást vagy előállítást, vagy az adóraktár-engedélyes más személyek részére állít elő jövedéki terméket, ehhez minden esetben írásbeli megállapodás szükséges.

5.11. Alkoholtermék kiszerelése, zárjegy alkalmazása

Alkoholtermékek - fő szabály szerint – csak 2 liternél kisebb kiszerelésben bocsáthatók szabad forgalomba. Ettől eltérni és 2 liter vagy annál nagyobb göngyölegben forgalmazni csak külön engedéllyel és – az eddigi szabályok szerint – csak a palackok külön sorszámozása esetén lehetett. A módosított szabályozás szerint 2004. január 1-jétől nem kell külön sorszámozni a palackokat. Az új követelmény csupán az, hogy a palackok egyedileg beazonosíthatók legyenek.

A zárjegyfelhelyezés követelménye alóli kivételek között nevesítette a jogalkotó továbbá, hogy nem kell a teljesen denaturált alkoholra, továbbá a nyomdaipari felhasználást szolgáló, alkoholnak minősülő hígítóra, oldószerre sem zárjegyet alkalmazni, szabad forgalomba bocsátásuk zárjegy nélkül is lehetséges.

5.12. Adó-visszaigénylés dohánygyártmányra

A módosítás lehetővé teszi, hogy nemcsak a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt, hanem jogszabályi változás (például új, uniós előírások érvényesítése) miatt forgalomképtelenné váló, a kereskedelemből visszaszállított dohánygyártmányok adója is visszaigényelhető legyen akkor, ha a terméket adóraktárban újra feldolgozzák, vagy megsemmisítik azt. Az adót az adóraktár-engedélyes igényelheti vissza.

5.13. Számlaadás kereskedelmi mennyiségre

A hatályos szabályok szerint a kereskedelmi mennyiség feletti értékesítés esetén a nem jövedéki engedélyes kereskedő (kiskereskedő) köteles számlát kiállítani, s azon feltüntetni a vevő adatait. Ugyanez érvényes, ha a jövedéki engedélyes kereskedő a raktárhelyiségét, telephelyét nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység végzésére is jogosult használni, s ennek során értékesít kereskedelmi mennyiség feletti mennyiségben nem továbbforgalmazási célra (nem jövedéki engedélyes tevékenység keretében) jövedéki terméket. A számlához a vevő adatai szükségesek, amely azonban a számlakiállítás eddigi kötelező jellege miatt adatvédelmi, alkotmányossági kérdéseket vetett fel. Erre való tekintettel a törvénymódosítás úgy rendelkezik, hogy a számlát csak abban az esetben kell kiállítani, ha azt a vevő kéri. A számlakibocsátás kötelező jellege tehát megszűnt.

5.14. Jövedéki ellenőrzés

A jövedéki ellenőrzésre vonatkozó szabályok az eredményesebb hatósági munkavégzés, illetve bizonyos jogi aggályokat felvető rendelkezések korrigálása céljából, illetve a teljesen denaturált alkoholra vonatkozó új szabályok bevezetésével összefüggésben módosulnak.

5.14.1. Hatósági mintavétel

A vámhatóság a módosítást követően mintát vehet – szakértői vizsgálat céljára – a kereskedelemben végzett jövedéki ellenőrzés során a kereskedő készletéből. Ellenszolgáltatás nélkül vehet mintát az adózás alól elvont termék felderítése érdekében folytatott ellenőrzés során az üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, használt termékből. A jövedéki ellenőrzés folyamán a vámhatóság vizsgálhatja a jármű üzemanyagtartályában lévő hajtóanyagot is. Az illetékes vámhatóság vezetőjének határozata szükséges ahhoz, hogy olyan helyiséget, helyet ellenőrizzenek, illetve oda belépjenek, ahol ásványolajat vagy kereskedelmi mennyiséget meghaladó mennyiségű egyéb jövedéki terméket tartanak.

5.14.2. Az ellenőrzés módja

A magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő alkotmányos alapjog érvényre jutását szolgálja az a módosítás, amely szerint a jövedéki ellenőrzést lehetőleg nappal, az ellenőrzött személy kíméletével kell végrehajtani.

5.14.3. Vizsgálati alanyok

A vámhatóság a teljesen denaturált alkohol kiszerelését végző felhasználói engedélyest és a nyilvántartásba vett felhasználót is vizsgálhatja a jövedéki ellenőrzés keretében.

5.14.4. Folyamatos jelenlét, vizsgálat

További változás, hogy a jövedéki ellenőrzés nemcsak helyszíni eseti ellenőrzéssel, hanem folyamatos jelenléttel és vizsgálattal is végezhető. A módosítás révén a jövedéki engedélyes kereskedők esetében is lehetőség nyílik majd az állandó felügyelet elrendelésére.

5.15. Jövedéki bírság

Az adózás alóli elvonás esetei kibővülnek a denaturálószernek a teljesen denaturált alkoholból történő kivonásával, valamint a teljesen denaturált alkoholnak italok előállításához történő felhasználásával.

Az adózás alól elvont termék után fizetendő jövedéki bírság legkisebb összege – a vámhatóságnak a végrehajtásban nagyobb mozgásteret hagyva – függetlenedett attól, hogy kereskedelmi mennyiség alatti vagy azt meghaladó mennyiségre követték-e el a jogsértést. A minimálisan kiszabandó jövedéki bírság összegét az eddigi alacsonyabb (a kereskedelmi mennyiségnél kisebb mennyiség esetén alkalmazandó) bírság összegében állapította meg a módosítás.

5.16. Lefoglalás, elkobzás

A jogalkalmazás gyakorlatában észlelt problémák hozták a felszínre a lefoglalás és elkobzás szabályai korrekciójának szükségességét. A módosítás szerint a gépjármű lefoglalását meg kell szüntetni, ha a gépjármű tulajdonosa nem azonos a jövedékijog-sértés elkövetőjével, s a lefoglalásra a bizonyítás érdekében már nincs szükség. A lefoglalásra vonatkozó másik módosítás szerint a lefoglalást meg kell szüntetni akkor is, ha a jövedéki eljárás mellett büntetőeljárás is indul, és a büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye. Ebben az esetben a jövedéki eljárásban foganatosított lefoglalást a lefoglalt dolognak a büntetőeljárást lefolytató hatóság részére történő átadásával lehet megszüntetni.

Az elkobzás kérdésköréhez kapcsolódik az a módosítás, amely szerint a jövedéki adót nem kell kivetni, ha a lefoglalt jövedéki terméket elkobozzák.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 19.) vegye figyelembe!