A 2003-ban bevezetett egyszerűsített vállalkozói adózás alkalmazhatóságának bővítése, egyszerűsítése, továbbá a gyakorlatban felmerült, elsősorban értelmezést igénylő problémák kiküszöbölése miatt módosul az evatörvény.
4.1. A törvény hatálya
Az evatörvény különös szabályai 2004-től kiterjednek a szakképzési hozzájárulással összefüggő adókötelezettségekre is.
4.2. Az adóévet megelőző naptári évre és az azt megelőző adóévre vonatkozó feltételek
4.2.1. Értékhatár
Az eva választására és az evában maradásra vonatkozó bevételi határ 15 millió forintról 25 millió forintra emelkedik. Ezzel összefüggésben átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy az az adózó, akinek adóalanyisága 2003-ban az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladása miatt szűnt meg - ideértve az előleg által történő értékhatár meghaladását is –, a 2004. évre jogszerűen bejelentkezhet az evatörvény hatálya alá akkor, ha a bejelentés időpontjában megfelel a bejelentkezésre vonatkozó valamennyi feltételnek. Ebben az esetben tehát az adózó mentesül az eva ismételt választásának négy adóévre vonatkozó korlátozása alól.
4.2.2. Előtársaság
Az adóévet megelőző naptári évre és az azt megelőző adóévre vonatkozó feltételek között az előtársaságokra külön szabály vonatkozik majd, amely által az előtársaságként is működő társaságok közül többen választhatják az evát. Az előtársaságkénti működés esetében akkor is választható lesz az eva, ha az adózó tevékenységét nem fejezi be az adóalanyiság adóévét megelőző második adóévben, hanem az előtársaság tevékenysége a következő évre áthúzódik. Ez a szabály a 2002. évben előtársaságként tevékenységet kezdő adózók számára biztosítja a bejelentkezés lehetőségét a jövő évre.
4.2.3. "Belpiaci" tevékenység
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunktól kezdődően a kifejezetten a tagállamok közötti forgalom (a belpiac) általános forgalmi adózására a közösségi jogszabály lesz érvényes. Az Unión belüli kereskedelmi tevékenységet végző adózók ezt a "belpiaci" tevékenységet csak akkor folytathatják, ha ún. közösségi adószámmal rendelkeznek – azaz alanyai az áfatörvénynek. Ugyanakkor az evatörvény hatálya alá tartozó adózók nem alanyai az áfatörvénynek, mivel az áfát is kiváltja az eva, ezért a közösségi adószámmal rendelkező áfaadóalany nem lehet az evatörvény alanya.
4.2.3.1. Bejelentkezési határidő
Ha a közösségi adószámmal rendelkező evaalanyok az evában kívánnak maradni, akkor december 20-áig el kell járniuk az adóhatóságnál, hogy visszakapják eredeti adószámukat.
4.3. Adóévre vonatkozó feltételek
4.3.1. Engedélyes tevékenységek
Az adóévre vonatkozó feltételek közül elsőként kiemelendő, hogy 2004-től lehetővé válik az eva választása akkor is, ha az adóalany olyan tevékenységet folytat, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy e szervekhez való bejelentés szükséges.
4.3.2. Eva és fogyasztási adó
A fogyasztási adóról és a fogyasztóiár-kiegészítésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzése kizáró feltétel volt 2003-ban az eva választásánál. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással a fogyasztási adózás rendszere átalakul. Emiatt nem lesz a 2004. évi eva választásánál kizáró feltétel a 2003-ban még fogyasztási adó alapjául szolgáló termékekre vonatkozó tevékenységek végzése.
4.3.3. Egyéni vállalkozó evaválasztása
Megszűnik az a szabály, amely szerint az egyéni vállalkozó csak akkor választhatja az új adónemet, ha az adóévre vonatkozóan olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik, nem választja az evát.
4.3.4. Eva a jogi személyeknél
Továbbra is feltétele az eva választásának, hogy a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévben valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét is), más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel. A részesedéssel kapcsolatos kivétel azonban bővül a szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjeggyel. Így a jövő évtől választhatja az evát az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is, amely szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjeggyel rendelkezik.
4.3.5. Kötelező belföldi pénzforgalmi bankszámla
A választásra vonatkozóan külön nevesítve feltételként megjelenik belföldi pénzforgalmi bankszámlával való rendelkezés követelménye, amely egyébként a 2003. évben is - a törvény egyéb szabályából következően – feltétel volt.
4.3.6. Előírások a tevékenységre
A tevékenységek folytatásához kapcsolódó kiegészítő, illetve pontosító előírás, hogy ahol a törvény valamely tevékenység folytatásáról rendelkezik, ott az állami adóhatóságnál bejelentett tevékenységet is érteni kell. Az adóalanyiságnak a jövő évre történő választásakor az említett feltételeknek való megfelelést a 2004. január 1-jén hatályos rendelkezések szerint kell minősíteni.
4.4. Az adóalanyiság megszűnése
4.4.1. Bejelentés elmulasztása
A bejelentési szabályok változásával összhangban, ahhoz igazodva módosul az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó szabály annyiban, hogy az adózó akkor sem alkalmazhatja az evatörvény szabályait, ha az eljárási szabályok között előírt, evaalanyisága megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
4.4.2. Eva és közösségi adószám
Amennyiben az evaalanyiság alatt merülne fel a "belpiaci" tevékenység, és az adóalany közösségi adószámot kíván kérni, akkor a közösségi adószám megállapításának napját megelőző nappal megszűnik az evaalanyisága.
4.4.2.1. Adóhatósági megállapítás
Ha az adóhatósági ellenőrzés állapítja meg, hogy olyan tevékenységet végzett az adózó, amelyhez közösségi adószám használatára lenne szükség, akkor azzal a nappal szűnik meg az adóalanyisága, amely a kötelező adószám-megállapítás napját megelőzné.
4.4.3. Az evaalany halála
A vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély adóalany tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytathatja evaalanyként, ha ezt a szándékát bejelenti az adóhatóságnak. Pontosító szabály mondja ki, hogy a bejelentésre vonatkozó feltételek közül melyeknek nem kell megfelelnie, illetve a vonatkozó szabályok közül értelemszerűen csak a rá vonatkoztatható feltételeknek kell megfelelnie. Így például a bejelentés jogszerűségének nem feltétele a szavazati jogot biztosító részesedés szerzésére vonatkozó korlát, valamint a bevétel realizálására vonatkozó feltétel teljesítése sem.
4.5. Bejelentkezés
A bejelentésre vonatkozó eljárási szabályok jelentősen egyszerűsödnek azáltal, hogy az eva alá már bejelentkezett adóalanynak – amennyiben megfelel az evaalanyiság feltételeinek – nem kell minden év december 20-áig újra nyilatkozatot tennie a következő évi evaválasztásáról. Az adóalanynak csak azt kell bejelentenie az adóhatóságnál, ha ki akar kerülni a törvény hatálya alól, vagy nem felel meg a törvényben meghatározott választási feltételek valamelyikének. Ezzel a bejelentéssel szűnik meg evaalanyisága, e nélkül az adóhatóság a következő adóévre is adóalanyként tartja nyilván.
Azt a lehetőséget is biztosítja az új szabály, hogy az adózó bejelentését december 20-áig minden kötelezettség nélkül, írásban visszavonhatja. A visszavonásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén azonban igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
4.6. Nyilvántartási kötelezettség
A nyilvántartási kötelezettségekre vonatkozó alapvető szabályok nem változnak. A bevételi nyilvántartást vezetők esetében az evatörvény Melléklete – az áfatörvény EU-csatlakozással hatályba lépő rendelkezéseihez igazodva – a számlát helyettesítő okmány elhagyása és egyéb pontosítások miatt módosul. A bizonylatolásra vonatkozó rendelkezések között szerepel, hogy a pénztárgéppel rendelkező, azt használó adóalany köteles a pénztárgépek használatáról szóló külön jogszabály előírásait betartani.
4.7. Adóalap
Az évközi törvénymódosítás alapján a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében evaalapjának megállapításakor (már 2003-ban is) az összes bevételt csökkenti az az adóévi bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós tételként számoltak el. E korrekciónak az az indoka, hogy ez után az adózó a belépés alkalmával már társasági adót fizetett.
Alapelvi szinten megfogalmazva, általános jelleggel mondja ki törvény, hogy amennyiben az adóalany – a törvényben tételesen nevesített különös adóalap-korrekciós tételeken túlmenően – az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevételnek azzal a részével, amelyre az említett adót megállapította.
4.8. Evás bevétel
Fontos – a jogértelmezést segítő – rendelkezés a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében, hogy bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységgel összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték minősül, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Eddig a törvény nem utalt arra, hogy evás bevétellé a vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben megszerzett vagyoni érték válik.
4.8.1. Többletbevételek 2004-től
2004-től az evaalanyoknál bevételnek számít a pénz, a dolog, az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték mellett a kereskedelmi utalvány formájában megszerzett vagyoni érték is. Ezzel összefüggésben a módosítás meghatározza azt is, hogy kereskedelmi utalvány esetében mi tekinthető bevételnek. E szerint bevétel az az összeg, amely összegben az utalvány ellenérték kiegyenlítésére (kötelezettség csökkentésére) felhasználható. Ez a rendelkezés kiterjed értelemszerűen olyan jegy, bon, kupon és más hasonló tanúsítványra is, amely több személy áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas.
4.8.2. Bővül a bevételnek nem minősülő tételek köre
A bevételnek nem minősülő tételek meghatározása a módosító rendelkezéseknek köszönhetően egyértelműbbé válik, és azok köre bővül. A visszaszolgáltatási kötelezettség mellett átvett vagyoni érték (például a kapott hitel, kölcsön, tag vagyoni hozzájárulása) nemcsak az átvételkor, hanem a visszaszolgáltatáskor (például a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összege) sem számít bevételnek.
Nem minősül bevételnek a vagyoni érték szokásos piaci árából az a rész, amelyet az adóalany köteles megfizetni. Kiegészül a szabály azzal az esettel, ha az adóalany a szokásos piaci árból csak egy rész megfizetésére köteles. Ilyenkor a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül. Kiegészül továbbá a törvény a szokásos piaci ár megállapításának időpontjával, amely a megszerzés alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napja.
4.8.3. Értékpapír átruházása
A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok számára kedvező új szabály szerint az ilyen adózóknak az evaalanyiságuk előtt megszerzett értékpapír átruházásakor csak az a rész minősül bevételnek, amely meghaladja az eva választása előtt – az evaalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóban – az értékpapírra megállapított könyv szerinti értéket. A törvény külön kimondja, hogy a kapott kamat ugyanakkor minden esetben bevételnek számít.
A bevételnek nem minősülő tételekre vonatkozó kedvező szabályok már 2003. január 1-jétől alkalmazandók.
4.9. Adóbevallás, adóelőleg
4.9.1. Bevallási határidők
A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany számára egyértelműen meghatározza a törvénymódosítás, hogy a bevallás benyújtásának határideje az adóévet követő év május 31. napja, azonban ha az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 150. nap.
4.9.2. Adóelőleg-megállapítási szabályok
A 2003. évi évközi törvénymódosítás eredményeképpen az adóelőleg megállapításánál az adóalany választásától függően figyelembe veheti a törvény összes átmeneti rendelkezését. Az átmeneti szabályok alkalmazása a bevételi nyilvántartást választó betéti társaság, közkereseti társaság esetében azt jelenti, hogy ha az adóalany az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az adóelőleg megállapításánál az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította. Az egyéni vállalkozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadó alapjának meghatározásakor már megszerzett bevételnek kellett tekinteni.
A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóelőleg megállapításakor az adóalap csökkenthető azzal az adóévi bevétellel, amelyet az adózó a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt ún. nyitást követő korrekciós tételként számolt el. Ha az adóalany az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az adóelőleg megállapításánál az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította.
4.9.2.1. Bevallás
A 2004. évre vonatkozó szabályozás szerint külön rendelkezik a módosítás arról, hogy az adóalany által az adóév első három negyedévére negyedévenként megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó bevallásában be kell vallani.
4.9.2.2. Túlfizetés
Pontosítja a törvény az evaelőleg-túlfizetés esetén a visszaigénylés esedékességének időpontját, amely szerint az adóalany a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától jogosult ennek visszaigénylésére.
4.10. Szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség
Az evatörvénynek más adónemekhez kapcsolódó különös rendelkezései kiegészülnek a szakképzési hozzájárulással összefüggő fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokkal. Ugyanis a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény csak azt tartalmazza, hogy az evaalany az ilyen fizetési kötelezettségének az evatörvény előírásai szerint tesz eleget.
A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény főszabálya szerinti bérköltségalapú hozzájárulás megállapítására evaalanyok esetében nincs mód, tekintettel arra, hogy a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó evaalanyok nem kötelesek a bérköltség kimutatására.
4.10.1. A kötelezettség alapja
Az evatörvényben foglalt új szabály szerint az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles.
4.10.2. A fizetési kötelezettség mértéke
A szakképzési hozzájárulás mértéke az evaalany által munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után havonta, egységesen a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka – amely 2004-ben az 53 ezer forint havi minimálbérrel számolva –, havi 1590 forint fizetési kötelezettségnek felel meg.
4.10.3. Kedvezmény
Az evatörvény is lehetővé teszi, hogy amennyiben az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, avagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként, havonta, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával, összesen azonban legfeljebb a hozzájárulás-fizetési kötelezettsége mértékéig.
4.10.4. Megállapítás, bevallás
A szakképzési hozzájárulást is negyedévenként (illetve a negyedév első napjától az evaalanyiság megszűnésének napjáig) kell megállapítani, és az eva fizetésének határidejével megegyezően kell megfizetni. Az egyes negyedévekre megállapított hozzájárulást az adóévre vonatkozó evabevallásban kell bevallani. A negyedévenkénti hozzájárulás összegének megállapításakor a tárgynegyedévi csökkentési lehetőség is érvényesíthető.
4.11. Általános forgalmi adóval összefüggő rendelkezések
4.11.1. Jogutódlással megszerzett vagyon kivonása
Változatlan az a szabály, hogy amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét az adózó az áfaalanyként történő megszűnéssel – az evaalanyisággal – egyidejűleg kivonja bevételszerző tevékenysége alól, úgy arra az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a bevételszerző tevékenységből történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerinti általánosforgalmiadó-kötelezettségét teljesítenie kell, mégpedig az adóalanyiságára vonatkozó utolsó áfabevallásában.
4.11.1.1. Kivonás az evaalanyiság időszaka alatt
Új szabály lép majd életbe arra az esetre, ha az adózó evaalanyisága időszakában vonja ki a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét a bevételszerző tevékenysége alól. E szerint, ha az adózó az adóalanyiságának időszaka alatt bármely időpontban kivonja a jogutódlással megszerzett vagyont a bevételszerző tevékenysége alól, úgy ez után az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység köréből történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerinti általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. Ezt az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséget az adóalany az evabevallásában állapítja meg és vallja be, és az evabevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az adót.
4.11.2. Tárgyi eszközök áfája
Az új áfatörvény szabályainak megfelelően pontosítva, de továbbra is érvényes az a szabály, hogy a bejelentés évében beszerzett tárgyi eszköz (ideértve az ingatlant is) tekintetében áfafizetési kötelezettség keletkezik. Fontos új rendelkezés, hogy a szabályok alkalmazása szempontjából a tárgyi eszközre fizetett előleg (ideértve az ingatlanra fizetett előleget is) a tárgyi eszköz beszerzésével egy tekintet alá esik. Ilyen esetben az adózó az általános forgalmi adóval összefüggő adókötelezettségeit a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszakról adott bevallásában – a megszűnésre mint termékértékesítésre tekintettel – az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó előírásai szerint köteles teljesíteni.
4.11.3. A számlát helyettesítő okmány megszűnése
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjától (2004. május 1-jétől) hatályba lépő új áfatörvény nem értelmezi a számlát helyettesítő okmányt, helyette is számlát vagy egyszerűsített számlát kell kibocsátani. Ezért az evatörvényben ettől az időponttól a számlát helyettesítő okmányra való hivatkozás(ok), illetőleg maga a fogalom hatályát veszti(k).
4.12. Személyi jövedelemadóval összefüggő rendelkezések
4.12.1. Egyéni vállalkozó
4.12.1.1. Pénztartalék
Az szja-törvény rendelkezéseinek a módosításával összefüggésben az egyéni vállalkozónak az evatörvény hatálya alá történő belépéskor nem kell nyilvántartásba vennie és adóévenként feltüntetnie fennálló pénztartalékát. Ha az egyéni vállalkozó 2003-ban, az evába való belépés előtt pénztartalékot mutatott ki, akkor az 2004-ben vállalkozói osztalékalapnak minősül az szja-törvény 2003. december 31-én hatályos rendelkezései szerint. Nem kell azonban ezt a rendelkezést alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó adóalany már 2002. december 31-én rendelkezett pénztartalékszámlával.
4.12.1.2. Kedvezmények visszafizetése
A hatályos evatörvény csak a kisvállalkozói (bevételt módosító) kedvezményre való jogosultság elvesztéséhez kapcsolódó szankció alkalmazásának kötelezettségére utal. A kisvállalkozások adókedvezményére való jogosultság elvesztéséhez kapcsolódó szankciót is alkalmazni kell 2004-től, a módosuló szabályok utalnak erre az esetre is. Kiegészítő új szabály írja elő azt, hogy a 2003. december 31-éig igénybe vett kedvezmények visszafizetési kötelezettségével összefüggésben az szja-törvénynek a 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
4.12.1.3. Átértékelési különbözet
Az evatörvény jelenlegi szabálya szerint, ha az evából történő kilépéskor a vagyont átértékelik, akkor az átértékelési különbözetet a személyi jövedelemadó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni. Ez a szabály azzal egészül ki, hogy az átértékelési különbözet számításánál az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket nem kell figyelembe venni.
4.12.1.4. Értékcsökkenési leírás
Pontosabbá válnak a szabályok arra vonatkozóan, hogy a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek az adóalanyként lezárt adóévre a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától) kell költségként elszámoltnak tekinteni.
4.12.1.5. Elhatárolt veszteség elszámolása
Egyértelművé válik, hogy az adóalanyként lezárt egyes adóévekben nem a megelőző időszakból fennmaradt öszszes elhatárolt veszteségből kell 20-20 százalékot elszámoltnak tekinteni, hanem az adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az adóalanyiság időszakának minden adóévében 20-20 százalékot kell elszámoltnak tekinteni.
4.12.2. Tagi jogviszony, osztalékfizetés
A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany adóalanyiságának megszűnésével összefüggő további pontosító rendelkezés, amely szerint a magánszemély adózott vagyonából vállalkozásba befektetett összegnek tekinthető az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értéknek az a része, amelyet természetbeni juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen a magánszemély részére átadtak, és ez után a természetbeni juttatás szabályai szerint adót fizettek. Ezzel összefüggésben külön szabály rendelkezik arról, hogy az evaalany az ilyen juttatás után a könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre – a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint – a személyi jövedelemadót 44 százalékos mértékkel megállapítja, megfizeti és bevallja.
A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany tagja személyes közreműködése és a tag által teljesített mellékszolgáltatás díjának az szja-törvény szerinti minősítését is megállapítja a törvény úgy, hogy ezek a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek.
A hatályos evatörvény úgy rendelkezik, hogy a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság evaalany akkor, ha adóalanyisága időszaka alatt juttat az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére bevételt tagja, volt tagja (örököse) részére – ilyenkor a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek az osztalékból származó jövedelemre vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmaznia. Ez a szabály kiegészül egyrészt az osztalékelőlegre vonatkozó rendelkezéssel, miszerint az osztalékelőleg fizetésénél is a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai szerint kell eljárni. A másik kiegészítés arra vonatkozik, hogy az adózásra vonatkozó szabály alkalmazása szempontjából a saját tőke terhére juttatott bevétellel esik egy tekintet alá az adóalany által – a jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi jogviszony megszűnésére tekintettel – tagjával, volt tagjával (örökösével) szemben kimutatott kötelezettség is. Az adózási szabályok alkalmazása szempontjából azonban változatlanul az adóalanyiság időszaka előtt keletkezett eredménytartalékot csak akkor kell figyelembe venni, ha annak a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre történő igénybevételéről az adóalany döntött.
4.13. Társasági adót érintő szabályok
A társasági adóval kapcsolatos rendelkezések változása – a személyi jövedelemadót érintő különös rendelkezésekkel összhangban – az elhatárolt veszteség, az értékcsökkenési leírás figyelembevételére vonatkozó szabályokat pontosítja, és rendezi a kis- és középvállalkozások adókedvezményének szankciós szabályát is.
4.14. Számviteli kötelezettségek
A számviteli kötelezettségeket érintő szabályok módosításával egyértelművé válik, hogy a beszámoló letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség csak azokra vonatkozik, akik a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezettek.
4.15. Egyéb módosítások
4.15.1. A becslés szabályának alkalmazása
A hatályos törvény előírja, hogy az adóhatóság becsléssel állapítja meg az eva alapját akkor, ha az adóalanyiság mulasztási bírság kiszabása miatt szűnt meg. Erre vonatkozóan további pontosító, kiegészítő szabályokat tartalmaz a törvénymódosítás. Ilyen esetben az adóhatóság az eva alapját és összegét az adóév első napjától a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjáig terjedő időszakra vonatkozóan állapítja meg. A becslésre irányuló eljárást az adóhatóság a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül indítja meg.
A fentiek szerint kiegészülő szabályozással egyértelművé válik, hogy becslés alkalmazható abban az esetben is, ha az adózó jogosulatlanul választotta az evát. Ilyenkor az állami adóhatóság nem az eva alapjára és összegére vonatkozó becslést, hanem az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti adónemenkénti becslési eljárást alkalmazza.
Ha az adózó jelenti be, hogy jogosulatlanul választotta az evát, akkor a bejelentés jogszerűtlenségére, ha pedig késedelmesen nyilatkozik arról, hogy az eva választásának feltételei már nem teljesülnek, akkor a mulasztására vonatkozó nyilatkozata megtételének napjáig tart a becslési eljárás.
Ha a bejelentés jogszerűtlenségére, illetve a mulasztásra vonatkozó nyilatkozatot nem tett az adózó, és az adóhatóság állapítja meg azt, akkor az erre vonatkozó adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napjáig tart a becslési eljárás.
4.15.1.1. Becslési eljárás
Az adóhatóság a becslés során
– teljes adómegállapítási időszakra (hónap, negyedév, adóév) az adó alapját és az adó összegét állapítja meg,
– nem teljes adómegállapítási időszakra az adóalapot állapítja meg, amelyet az adózó az adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásában figyelembe vesz.
Ha az adóhatóság nem teljes adómegállapítási időszakra alkalmazza a becslést, akkor az adóalap megállapítása nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot.
Továbbra is érvényes az a szabály, hogy becslés során előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem lehet megállapítani.
4.15.1.2. Társaságiadó-bevallási kötelezettség
A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adózókra vonatkozik az az új rendelkezés, hogy ha az említett adózó az eva választására vonatkozó bejelentést jogszerűtlenül tette meg, akkor a nyilatkozatát, illetve az adóhatósági határozat meghozatalának napját követő 30 napon belül köteles evabevallás helyett – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény előírásának megfelelő – társaságiadó-bevallást benyújtani.
4.15.2. Jövedelemigazolás
A törvénymódosítás egyértelműen meghatározza az evaalanyok számára kiállított jövedelemigazolás tartalmát. Az adóhatóság az adózó részére kiállított, az adóalanyiság adóévére vonatkozó jövedelemigazoláson azt a tényt tünteti fel, hogy az adózó az eva alanya volt. A magánszemély adóalany által megszerzett olyan bevétel (jövedelem) tekintetében, amely nem képezi az eva alapját, az adóhatóság az erre egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki a jövedelemigazolást.