2. A társasági adó és az osztalékadó változásai

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 19.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2003/08. számában (2003. november 19.)

A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a 2004. évi módosítása alapvetően a hazai versenyképesség javítását szolgálja, emellett megvalósul az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggő jogharmonizációs kötelezettségekből még hátralévő feladatok teljesítése, továbbá néhány, az adóelkerülést akadályozó módosítást is bevezetett a jogalkotó.

2.1. Módosuló fogalmak

2.1.2. Adózó

A korábbi gyakorlatot erősíti meg a törvény azzal, hogy konkrétan kimondja, miszerint az 5. számú mellékletben szereplő, adóalanynak nem minősülő szervezetek nem tekintendők adózónak.

2.1.3. Célszervezet

Célszervezetnek a Pénzügyminisztérium által ilyennek kijelölt szervezet minősül. A fogalom felsorolja, hogy mely formában működő társaság lehet célszervezet, így a gazdasági társaság, a szövetkezet (kivéve a lakásszövetkezetet) és egyes jogi személyek vállalata, ebből következik, hogy például a közhasznú társaság nem minősíthető célszervezetnek.

2.1.4. Ellenőrzött külföldi társaság

A fogalomban bekövetkezett jelentős változás, hogy a 2004. adóévtől nemcsak az előírtaknak megfelelő külföldi személy minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, de egy külföldi személy telephelye is, ha olyan államban végez tevékenységet valódi gazdasági jelenlét nélkül, amelyben nincs a társasági adónak megfelelő adó, vagy az adózás előtti eredmény alapján előírt adófizetési kötelezettség összege nem éri el a mindenkori társaságiadó-törvényben előírt általános adófizetési kötelezettség mértékének kétharmadát (ami jelenleg 16 százalék kétharmada, vagyis 10,67 százalék). Továbbra sem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha az adózó az adott államban valódi gazdasági jelenléttel bír. A valódi gazdasági jelenléthez kapcsolódóan a fogalom szerint valódi gazdasági jelenlétnek az minősül, ha az adózó az adott államban saját eszközeivel és alkalmazottaival termék-előállítást vagy szolgáltatástnyújtást végez jövedelem elérése érdekében.

2.1.5. A jövedelemszerzés helye

Lényegesen átalakult a jövedelemszerzés helyének fogalma. Megszűntek a kamatra, az előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatókra tekintettel kapott díjra és a jogdíjra vonatkozó külön előírások, így e jövedelmek szerzésének a helye más vállalkozási tevékenységből származó jövedelemmel azonos. A jövedelemszerzés helye változatlanul a jövedelemszerző telephelye vállalkozási tevékenység esetén, illetve a jövedelemszerző illetősége, ha a tevékenységet nem telephelyen végzi.

2.1.5.1. Osztalék

Osztalék esetében a jövedelemszerzés helye az a hely, ahol a kifizető belföldinek minősül. A jövedelemszerzés helye belföld, ha az osztalékot külföldi vállalkozó belföldi telephelye útján fizeti ki.

2.1.6. Társaság

A társaság fogalma 2004. január 1-jével nem változik, de jelentősen ki fog bővülni a csatlakozás időpontjától. A csatlakozás napjától azok az Európai Unióban székhellyel rendelkező társaságok is társaságnak fognak minősülni, amelyek a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló 90/434/EGK tanácsi irányelvben, vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló 90/435/EGK tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működnek, és az ezekben meghatározott adó alanyai.

2.2. A társaságiadó-alap meghatározása

2.2.1. Adóalap-csökkentő kedvezmények

2.2.1.1. Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Módosult a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében részt vevő adózó által igénybe vehető adóalap-kedvezmény mértéke.

Ha az adózó iskolai rendszerű szakképzés keretében, tanulószerződés alapján részt vesz a tanulók gyakorlati képzésében, akkor tanulónként havonta az érvényes minimálbér 20 százalékával csökkentheti az adóalapját a 2004. évtől – a korábbi 6 ezer forint helyett. A kedvezmény mértéke – 53 ezer forintos minimálbér mellett – 10 600 forint/hónap.

Az adózás előtti eredményét az érvényes minimálbér 12 százalékával csökkentheti az adózó, ha a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi. A kedvezmény mértéke ekkor 6360 forint/hónap.

A kedvezmény mindkét esetben a megkezdett hónapok után jár.

2.2.1.2. Kutatás-fejlesztés adóalap-kedvezménye

A korábbi szabályok változatlansága mellett kibővül a kutatási-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény. 2004-től alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, illetve kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó közvetlen költségek háromszorosával, maximálisan évi 50 millió forinttal csökkenthető az adózási eredmény, ha a vállalkozás a felsőoktatási intézmény vagy a Magyar Tudományos Akadémia által alapított kutatóintézet kezelésében lévő területen végzi e tevékenységét. Nem vehetik azonban igénybe ezt az adóalap-csökkentési lehetőséget a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt adózók.

2.2.1.3. "De minimis" támogatás

Az adóalap-kedvezmény ún. csekély összegű ("de minimis") támogatásnak minősül. Az Európai Unió kapcsolódó előírásai szerint a "de minimis" támogatás összege három egymást követő évben nem haladhatja meg a 100 ezer eurót (ez körülbelül 25-26 millió forintnak felel meg). Ezért az így igénybe vett adóalap-kedvezménynek a mindenkori adókulccsal (amely 2004-ben 16 százalék) számított összegét a "de minimis" támogatások összegébe be kell számítani.

2.2.2. Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása

Duplájára emelkedik a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához kapcsolódó adóalap-kedvezmény. Nem változott, hogy a kedvezményre azok a vállalkozások jogosultak, akik által foglalkoztatott dolgozók átlagos állományi létszáma nem haladja meg a 20 főt. Ekkor az adózás előtti eredményt havonta és személyenként csökkenti a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű dolgozók részére kifizetett bér, de legfeljebb az érvényes minimálbér összege.

2.2.3. Helyi adó beszámítása

Új adóalap-kedvezményt vezetnek be a helyi adófizetési kötelezettséghez kapcsolódóan. Az adózás előtti eredmény csökkenthető a helyi adóról szóló törvény alapján megállapított adófizetési kötelezettség 25 százalékával, de legfeljebb az adózás előtti nyereségig. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózónak az adóév utolsó napján ne legyen nyilvántartott köztartozása.

2.2.4. Kis- és középvállalkozói adóalap-kedvezmény

A kis- és középvállalkozások beruházásához kapcsolódó adóalap-kedvezmény szabályai változtak.

2.2.4.1. A kis- és középvállalkozások fogalma

A módosítás meghatározza a kis- és középvállalkozások fogalmát, amely megegyezik a kis- és középvállalkozásokról szóló 1999. évi XCV. törvényben foglaltakkal, tehát jelent változást. Amennyiben megfelel a feltételeknek, kis-, illetve középvállalkozásnak minősül az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége is. Nem minősül viszont a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény tekintetében kis-, illetve középvállalkozásnak a bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaság még akkor sem, ha a kis- és középvállalkozásokról szóló 1999. évi XCV. törvény alapján annak minősülne.

2.2.4.2. Jogosultsági kör

A beruházáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény címén 2004-től (a 2003. évi szabályoktól eltérően, amikor csak a mikro- és kisvállalkozások vehették igénybe) a középvállalkozások is jogosultak adóalapjuk csökkentésére.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt azonban – tekintettel arra, hogy a kedvezmény "de minimis" támogatásnak minősül – meghatározott tevékenységet végző adózók nem élhetnek ezzel a kedvezménnyel, így a mezőgazdasági, a vadgazdálkodási, az erdőgazdálkodási ágazatba vagy a halgazdálkodási ágba sorolt adózók sem.

A kedvezmény nem érvényesíthető – az Európai Unió irányadó szabályai szerint – a szállítási tevékenységet végző adózó esetén a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt tárgyi eszköz, valamint a tárgyi eszközök között állományba vett tenyészállatok és az ültetvény vonatkozásában sem.

Szintén nem jogosult az adózó az adókedvezmény igénybevételére a hibás teljesítés miatt jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék esetében, ha a csere alapját szolgáló tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó már figyelembe vette a kedvezményt. Ebben az esetben a törvény által előírt határidőt a cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék üzembe helyezésének időpontjától kell számítani.

2.2.4.3. Adóalap-növelési kötelezettség

A jótállási időn belüli cseréhez kapcsolódóan módosul az adóalap-korrekcióhoz kapcsolódó kétszeres adóalap-növelési szabály. Nem kell az adóalapot a korábban igénybe vett kisvállalkozói adóalap-kedvezmény kétszeresével növelni, ha az adózó azért nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, mert a hibás teljesítés miatt jótállási időn belül a tárgyi eszközt, szellemi terméket visszaküldte.

Ez a szabály azonban nem vonatkozik a 2004. év előtti beruházások alapján igénybe vett adóalap-kedvezményekre, vagyis ha valaki 2004 előtt már igénybe vette a kisvállalkozói adóalap-kedvezményt, és hibás teljesítésből fakadóan visszaküldi a tárgyi eszközt, úgy növelnie kell adózás előtti eredményét a korábban adóalap-csökkentésként figyelembe vett összeg kétszeresével.

2.2.4.4. Csekély összegű támogatás

Az adóalap-kedvezmény – hasonlóan a K+F-tevékenységhez kapcsolódó adóalap-korrekciós tényezőhöz – "de minimis" támogatásnak minősül, vagyis ebben az esetben is figyelni kell az ilyen címen igénybe vett kedvezmény összegét. A "de minimis" támogatások együttes összege az egymást követő három évben nem haladhatja meg a 100 ezer eurót. Az adóalap-korrekció összegének a mindenkori társaságiadó-kulccsal számított összege minősül "de minimis" támogatásnak. Ezt a szabályt a 2004. adóévtől kell alkalmazni, vagyis a korábbi években ilyen jogcímen igénybe vett kedvezmények még nem minősülnek "de minimis" támogatásnak, azokat a csekély összegű támogatások számításánál még nem kell figyelembe venni.

2.2.5. Céltartalék

A céltartalékra vonatkozó adóalap-korrekciós szabály nem változik, vagyis csökkenti az adózás előtti eredményt a jövőbeni várható kötelezettségek és költségek fedezetére képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben elszámolt bevétel összege, és növeli az adózás előtti eredményt a céltartalék növelése miatt az adóévben elszámolt ráfordítás összege. 2004-től nem kell azonban ezt a szabályt – 2003. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – alkalmazni a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék esetén.

Módosult az adózás előtti eredmény csökkentésére jogosító törvény, így 2003. január 1-jei hatállyal visszamenőlegesen a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalékkal és a céltartalékot növelő összeggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.

2.2.6. Értékcsökkenési leírás

Nem változott az értékcsökkenési leírásra vonatkozó fő szabály, vagyis hogy a számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírás összege növeli az adózás előtti eredményt, az adótörvény alapján megállapított értékcsökkenési leírás csökkenti az adózás előtti eredményt. Az érvényesíthető értékcsökkenési leírás meghatározási szabályai részben változtak.

Az értékcsökkenési leírást minden esetben azokra a napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt.

2.2.6.1. Átalakulás

Változik az immateriális javak adóalapnál figyelembe vehető összegmeghatározása átalakulás esetén. Az átalakuló társaságnál a számviteli törvény alapján nyilvántartásba vett üzleti vagy cégértéknek a terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett összegét az átalakulásnál az adóalapnál elszámoltnak kell tekinteni akkor, ha a megvásárolt társaság nem értékeli piaci értékre eszközeit az egyesülés során.

2.2.7. Értékcsökkenés-leírási kulcs

A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetén az érvényesíthető értékcsökkenési leírás mértéke 50 százalék.

2004. január 1-jétől a mezőgazdasági építmények bekerülési értékének 3 százalékos leírása helyett az e csoportba sorolható önálló támrendszer, valamint a kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény esetén 15 százalékos leírási kulcs alkalmazható. Az új szabály alkalmazható a már üzembe helyezett önálló építmények esetében is.

2.3. Veszteségelhatárolás

2.3.1. Veszteségelhatárolás korlátlan ideig

A veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályok jelentős mértékben változtak. A változások nagy része kedvező az adózókra nézve. A korábbi szabályokkal szemben - amelyek szerint a jogelőd nélkül alakuló adózó csak az alakulás évében és az azt követő három évben keletkezett veszteségét korlátlan ideig elhatárolhatja - a 2004. évtől kezdődően keletkezett veszteség korlátlan ideig elhatárolható, még abban az esetben is, ha a veszteség nem az adózó működésének első négy évében keletkezik. A rendelkezést a 2004-ben keletkezett negatív adóalapra, elhatárolt veszteségre kell először alkalmazni, és ezzel megszűnik a veszteségelhatárolás ötéves korlátja. Ez azt jelenti, hogy az adózó veszteségét az adózás előtti eredmény terhére döntése alapján bármikor elszámolhatja. Szintén az adózó döntésétől függ, hogy az egyes években milyen arányban számolja el veszteségét, az egyéb veszteségelhatárolási szabályok betartása mellett.

2.3.2. Átmeneti szabályozás

A 2001-2003-ban kezdődő adóévben keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le. Fontos tudni, hogy változatlanul hatályos az a rendelkezés, amely szerint a 2000. december 31-éig keletkezett veszteség továbbra is a 2000. december 31-én érvényben lévő szabályok szerint számolható el.

2.3.3. Veszteségelhatárolás korlátai

Nem változott az a szabály, amely szerint az adókötelezettség évét követő negyedik adóévben keletkezett veszteség csak adóhatósági engedély alapján határolható el, ha az adóévben a bevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes összegének ötven százalékát, illetve új előírás szerint a 2004. évtől szintén csak adóhatósági engedély alapján határolható el a veszteség, ha az adózó a megelőző két adóévben is veszteséget mutat ki.

A kérelem benyújtására az adóévi adóbevallás, az önellenőrzési lap benyújtásával egyidejűleg van lehetőség. Ellenőrzés esetén a határidő a határozat jogerőre emelkedését követő 15 nap, felügyeleti intézkedés vagy bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az említett eljárások jogerős befejezését követő 15 nap. A határidő jogvesztő, azaz ha az adóhatóság a kérelmet az eljárásra előírt határidőn belül nem utasítja el, a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket lehet alkalmazni.

Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az előbbiek elháríthatatlan külső ok miatt következtek be, vagy ha az adózó a negatív adóalap elkerülése, mérséklése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt.

2.3.4. Veszteségelhatárolás átalakulás során

Változott az átalakuláskor az átalakulásban részt vevőknél nyilvántartott és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség továbbvitelére vonatkozó előírás. Az új szabályt a 2004-es adóévben és az azt követő években keletkezett és elhatárolt veszteségre lehet alkalmazni.

Átalakuláskor, illetve a kedvezményezett eszközátruházás esetén a 2004. vagy az azt követő években a jogelődnél keletkezett, még el nem számolt veszteség, illetve az átvett önálló szervezeti egységnek betudható veszteség elszámolására a jogutódnál, illetve az átvevő társaságnál adóhatósági engedély alapján van lehetőség. Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevőnek "átadott" elhatárolt veszteséggel az átruházó társaság csökkenteni köteles az általa nyilvántartott, adóalapnál még el nem számolt elhatárolt veszteséget. Vagyis a 2004. évtől nemcsak átalakulás, hanem már kedvezményezett részesedéscsere esetén is lehetővé válik a veszteség elhatárolása.

Az adóhatóság akkor adja meg az engedélyt az elhatárolásra, ha az átalakulás, illetve a kedvezményezett eszközcsere nem ütközik az adózás rendjéről szóló törvénynek a jogok rendeltetésszerű gyakorlására vonatkozó előírásába. A veszteség elhatárolása iránti kérelmet az adózó legfőbb szervének az átalakulásról első alkalommal hozott határozata napjától az átalakulás cégbírósági bejegyzését követő 30 napig, kedvezményezett eszközátruházás esetén az előszerződés napjától a szerződéskötés napját követő 30 napig kell az illetékes adóhatósághoz benyújtani. A határidő jogvesztő hatályú. Ha az adóhatóság határidőig nem hoz határozatot, akkor a kérelmet elfogadottnak kell tekintetni.

Kérelmezni minden esetben csak a 2004-től keletkezett veszteség leírását kell, hiszen a 2004 előtt keletkezett veszteségre a keletkezésekor (az 1997-2000. adóévekben keletkezett veszteségre a 2000. december 31-én) hatályos előírásokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy átalakulásnál az 1997-2000. adóévekben keletkezett veszteséget a jogutód utoljára abban az adóévben érvényesítheti, amelyben még nem szereztek 50 százalékot meghaladó részesedést olyan tagok, részvényesek, akik nem voltak a jogelőd tagjai, részvényesei. A 2001-2003. adóévekben keletkezett veszteség pedig (figyelemmel a leírási időre is) engedély nélkül érvényesíthető.

Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevőnél csak az átadónál legkorábban 2004-ben keletkezett, az önálló szervezeti egységnek betudható veszteség írható le engedéllyel.

2.4. Nem a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel összefüggő költségek

Nem változott az a szabály, amely szerint növeli az adóalapot minden olyan költség, ráfordítás, az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, illetve a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú melléklet A fejezetében foglaltakra.

Enyhítés, hogy a 2003. december 31. után beszerzett 6 millió forintot meghaladó értékű személygépkocsihoz kapcsolódó költségeknek a 6 millió forint feletti beszerzési értékre jutó arányos részével nem kell az adózás előtti eredményt növelni, vagyis a teljes költség elszámolható.

2.5. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

2.5.1. Megszűnő jogcímek

Az elismert költségek között a jövőben a törvény nem nevesíti a bölcsőde, az óvoda fenntartásával összefüggésben elszámolt és az ezzel együtt kezelt költségeket, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulást és a magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelemszerzés céljából fizetett összegeket. A módosítás nem jelenti azt, hogy az ilyen jogcímen felmerülő költségekkel mindenképpen növelni kell az adózás előtti eredményét az adózónak. Csak azt jelenti, hogy ilyen költségek esetén vizsgálandó, hogy az elszámolt összeg a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben merült-e fel, avagy sem. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a felsorolt jogcímeken felmerült kiadást személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.

2.5.2. Személyi jellegű egyéb kifizetések

A vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül a személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg és minden ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló fizetési kötelezettség, ha azt az adózóval munkaviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas vagy az említettek közeli hozzátartozója kapta – szemben a korábbi szabályozással, amikor elismert költségnek csak ugyanezen személyi kör részére juttatott természetbeni juttatás minősült.

2.5.3. Biztosítási díj

A biztosítás díja akkor minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ha a biztosított (és nem a kedvezményezett) az adózóval munkaviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő szakképző iskolai tanuló.

Átmeneti szabály rendezi, hogy a 2003. december 31-éig megkötött szerződéseknél a biztosítási díj költségként, ráfordításként elszámolt összegének adóalapnál történő elismerésénél a szerződés megkötésekor érvényes szabály az irányadó, vagyis a biztosítási díj címen elszámolt összeg akkor elismert költség, ha a kedvezményezett az adózóval munkaviszonyban álló magánszemély, illetve az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, és az említett személyek közeli hozzátartozója.

2.5.4. Munkaidő-kedvezmény

Változatlanul elismert költség, ráfordítás marad a Munka Törvénykönyvében előírt rendelkezéseknek megfelelően pontosított, igénybe nem vett munkaidő-kedvezmény címen a szakszervezetnek átutalt összeg. A fizetett távolléti díj és a pótszabadságra fizetett kereset személyi jellegű egyéb költség címen válik elismert költséggé, ráfordítássá.

A vállalkozás érdekében felmerült elismert költségnek minősül a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költsége, továbbá a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költsége, feltéve hogy a képzés olyan ismeretek megszerzését szolgálja, amelyek a tevékenység folytatásához szükségesek – ideértve a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély felkészítésének költségét is. Fontos változás, hogy nem minősül ilyen költségnek az iskolarendszerű képzés költsége. Az új szabályt a már megkötött és a megkötendő szerződésekre egyaránt alkalmazni kell.

2.6. Egyéb adóalap-módosító tételek

2.6.1. Tőzsdei nyereség, kamat, jogdíj

A tőkepiacról szóló törvény szerinti elismert piacon kötött ügyleten az elszámolt költségek összegét meghaladóan elért bevétel 50 százaléka a 2004. évtől már nemcsak a gazdasági társaságoknál és a szövetkezeteknél, de a külföldi vállalkozóknál is csökkenti az adózás előtti eredményt. A kedvezményt továbbra sem alkalmazhatják a biztosítók, a pénzügyi intézmények, a befektetési vállalkozások és a kockázatitőke-társaságok.

2.6.2. Értékvesztés

2004. január 1-jétől az adózás előtti eredmény csökkenthető a követelés átruházásakor az átruházás révén a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan elszámolt bevétellel, de legfeljebb a korábban elszámolt értékvesztésnek az adóalap megállapításánál behajthatatlanság miatt érvényesített összeggel csökkentett részével.

2.6.3. Végleges pénzeszközátadás, térítés nélküli eszközátadás, átvállalt tartozás

A végleges eszközátadás főbb szabályai nem változnak, egy, pontosító jellegű változás a számviteli törvény szabályaiban bekövetkezett változás miatt, hogy engedmény és nem árengedmény címén kell növelni, illetve csökkenteni az adózás előtti eredményét az adózónak a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belüli pénzügyi teljesítés összegével.

2.7. Átalakulás

2.7.1. Az átalakuláshoz kapcsolódó átértékelési különbözet rendezése

A 2004. évtől - eltérően a korábbi évek szabályaitól – az adózás előtti eredmény csökkenthető a negatív átértékelési különbözet összegével. Nem változott a rendelkezés, miszerint továbbra is növelni kell az adózás előtti eredményt a pozitív átértékelési különbözet összegével. Új szabály viszont, hogy a követelések és a céltartalék könyv szerinti és vagyonértékelés szerinti értékének különbözetével korrigálni kell az átértékelési különbözetet. Az átértékelési különbözetet a céltartalék felértékelésével növelni, leértékelésével csökkenteni szükséges, míg a követelések leértékelésével növelni kell azt.

2.7.2. Kedvezményezett átalakulás

2.7.2.1. A kedvezményezett átalakulás fogalma

2004-től a jogszabály kimondja, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősül az is, amikor egy társaság beleolvad egyetlen tagjába, részvényesébe, feltéve hogy a tag, részvényes maga is társaság volt. Ez gyakorlatilag nem jelent lényegi változást, a törvényből korábban is levezethető volt, csupán egyértelműsítést szolgál a módosítás.

2.7.2.2. Adóalap-módosítás

A kedvezményezett átalakulás esetében a jogelőd – saját döntése alapján - mentesülhet az adóalap-korrekciós kötelezettség alól. Ez a szabály 2004-től kiterjed a kiválásban és a részleges átalakulásban részt vevő jogutódra is. A kiterjesztésnek megfelelően a mentesülés feltételei is kiegészülnek a kiválás és a részleges átalakulás szabályozásával. Ilyen esetekben a módosítási kötelezettség alól mentesülni kívánó jogutódnak kell azokat az előírásokat betartani, amelyek egyéb esetekben a jogelődre vonatkoznak.

Kedvezményezett átalakulás során a jogutód az átvett céltartalék és a passzív időbeli elhatárolás miatt úgy módosítja az adóalapját, mintha az átértékelés nem történt volna meg. Így a jogutód által a kedvezményezett átalakulás során átvett és átértékelt céltartalék feloldása miatt elszámolt bevétel nem a számvitel szerint elszámolt összegben lesz figyelembe vehető az adózás előtti eredmény csökkentése során, hanem kizárólag a jogelődnél az átalakulást megelőzően kimutatott értéknek megfelelően. A passzív időbeli elhatárolás kezelése is hasonlóan, azaz csak a jogelődnél az átalakulást megelőzően kimutatott értéknek megfelelően történhet.

2.8. Kedvezményezett eszközátruházás

2.8.1. A kedvezményezett eszközátruházás fogalma

A kedvezményezett eszközátruházás fogalma nem változik. Változik viszont az önálló szervezeti egység fogalma. Eszerint önálló szervezeti egységnek a függetlenül, a hozzátartozó vagyonnal működni képes egység minősül, amelynek részét képezik nemcsak az egységhez tartozó eszközök, de az egységhez kapcsolódó kötelezettségek is, amelyek magukban foglalják a passzív időbeli elhatárolásokat is.

2.8.2. Adóalap-módosítás

A kedvezményezett eszközátruházás esetében 2004-től az átruházó társaság csökkentheti adózás előtti nyereségét az átvett önálló szervezeti egység könyv szerinti értéket meghaladóan elszámolt bevételével. Ezzel szemben növeli az átvevő társaság adózás előtti eredményét az átvett önálló szervezeti egység könyv szerinti értékének a bevételként elszámolt összeget meghaladó része. Az átértékelt passzív időbeli elhatárolás – az átvett eszközökön és kötelezettségeken túl – szintén módosítja az átvevő társaság adózás előtti eredményét. Ennek kezelése során is úgy kell eljárni, mintha a kedvezményezett eszközátruházás nem történt volna meg.

2.9. A környezetvédelmi és az erdőfelújítási kötelezettség fedezetére képzett céltartalék átértékelése

Az átértékelt speciális céltartalék átértékelési különbözetével a jogutód úgy köteles módosítani az adózás előtti eredményét, mint ahogy azt a jogelőd tette volt, ha az átalakulás nem történt volna meg, vagyis a szabály érdemben nem változott. Változást csak a villamos energiáról szóló törvény elnevezésének változása okoz.

2.10. Az egyéni cégből átalakult adózó elhatárolt vesztesége

Az egyéni cégből átalakult adózó is adóhatósági engedéllyel írhatja le a korábban mint egyéni vállalkozónál keletkezett, és még nem rendezett elhatárolt veszteséget.

2.11. Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú társaság

Fontos, hogy ebben az adózói körben nem alkalmazható a helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény. Így e szervezetek a vállalkozási tevékenységük adóalapjának megállapításakor ezzel a kedvezménnyel nem élhetnek.

2.12. Kapcsolt vállalkozások közötti elszámolás

2.12.1. Mentesülés

A szokásos piaci ártól való eltéréshez kapcsolódó adózás előtti eredmény módosítását előíró szabályokat nem kell alkalmazni a közös beszerzés és a közös értékesítés céljából létrehozott kapcsolt vállalkozás és annak kis- és középvállalkozás tagjai közötti tartós szerződésben alkalmazott árak miatt, ha a létrehozott vállalkozásokban a kis- és középvállalkozások szavazati joga meghaladja az 50 százalékot. A beszerzésre, értékesítésre létrehozott vállalkozások és nagyvállalkozásnak minősülő tagjai, részvényesei közötti szerződésre (ha kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak a beszerző, értékesítő vállalkozással) azonban a kivétel nem vonatkozik.

2.12.2. Nyilvántartások

A szokásos piaci ár alkalmazásához kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség (a szokásos piaci ár, annak meghatározására alkalmazott módszer, az alátámasztó tények és körülmények) a 2004. évtől kiterjed a külföldi vállalkozóra is. Ehhez kapcsolódó, 2005-től alkalmazandó változás, hogy a 2003. szeptember 1-jét megelőzően megkötött szerződésekre is el kell készíteni a nyilvántartást, ha a szerződés 2005-ben és az azt követő években hatályos, és annak alapján az adóévben teljesítés történt.

2.13. Az adó mértéke

A versenyképesség javítása érdekében a társasági adó mértéke a 2004. adóévtől 18 százalékról 16 százalékra csökken. A külföldön tevékenységet végző társaságok adófizetési kötelezettsége a 2004-ben kezdődő adóévtől egy százalékkal, azaz 3 százalékról 4 százalékra emelkedik.

2.14. Külföldön tevékenységet végző társaságok

2.14.1. Adófizetési kötelezettség

A külföldön tevékenységet végző társaságokat több módosítás érinti, amelyek közül a legfontosabb, hogy az adókötelezettségük mértéke egy százalékkal emelkedik a jövő évtől.

2.14.2. Többségi irányítás

Lényeges változás az előzőekben említett adózói kör számára, hogy hazánk uniós csatlakozásától (2004. május 1.) minden esetben törli az adóhatóság a társaságot a nyilvántartásból (és ezzel a társaság elveszti különleges jogállását), ha a többségi irányítást jelentő tagjának, részvényesének a személye megváltozik (akkor is, ha a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozása szerzi meg a többségi irányítást).

2.14.3. Adóalap-meghatározás

Változatlan marad az a szabály, amely szerint a külföldön tevékenységet végző társaságoknak az adóalapját a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 2002. december 31-én hatályos előírásai szerint kell megállapítani, így nem érinti az említett adózókat az értékcsökkenési leírás, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségekhez kapcsolódó módosítások. Ezért az új szabályok szerint nyújtott kedvezményekkel nem élhet az adózó.

2.15. Külföldi szervezet

2.15.1. A külföldi illetőségű adózó fogalma

Változik a külföldi illetőségű adózó fogalma. 2004-től csak az a külföldi személy minősül külföldi illetőségű adózónak, amely belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, vagyis a külföldi vállalkozók. A jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó, de nem belföldi telephely útján megszerzett jövedelem (külföldi szervezet) nem minősül külföldi illetőségű adózónak.

2.15.2. Korlátozott adófizetési kötelezettség

Az előzőekben elmondottakhoz kapcsolódóan változott a korlátozott adókötelezettség fogalma. A korlátozott adókötelezettség nem vonatkozik a külföldi szervezetre, annak adóalanyisága megszűnik, így a 2003-ban kezdődő adóév utolsó napjával megszűnik a külföldi szervezet adókötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy a külföldi személy belföldről származó jövedelme alapján nem kell a kifizetőnek megállapítania, levonnia, bevallania és befizetnie a társasági adót.

2.15.3. Átmeneti rendelkezés

Fontos, hogy az ismertetett szabályokhoz átmeneti rendelkezés is kapcsolódik, amely szerint a 2003. évben, vagy az azt megelőző évben esedékes, korábban adóköteles kamatra, jogdíjra, előadói, művészeti és sporttevékenységből, illetve bemutatókért (kiállításokért) járó díjra – amelynek kifizetése nem történt meg 2003-ban – az adókötelezettség továbbra is a korábbi szabályok szerint áll fenn. Ebben az esetben a kifizetőnek a 2003. évben hatályos előírások szerint kell eljárnia.

2.16. Iskolaszövetkezet

Az iskolaszövetkezet 2004-től kezdődően a célszervezetekre előírt szabályok szerint állapítja meg az adókötelezettségét, vagyis akkor kell társasági adót megállapítania, ha az eredmény felosztásakor osztalékról hoznak döntést, és az osztalék forrása a tárgyévi eredmény vagy a korábbi évek adómentes eredménytartaléka.

2.16.1. Adóalap-meghatározás

Az adó alapja a jóváhagyott osztalék, amelyet csökkent a bírság és egyéb jogkövetkezmények elengedése miatt elszámolt bevétel, valamint a kutatás és fejlesztés közvetlen költsége – az irányadó általános szabályok szerint. Csökkenti továbbá az adóalapot az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás, az általános szabályok szerint. Növelni kell ugyanakkor az adóalapot a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, költségként el nem ismert költséggel, ráfordítással, a bírság, büntetés, adózási jogkövetkezmények összegével, a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségek kamatával, az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedéssel kapcsolatos értékvesztéssel, árfolyamveszteséggel, ráfordítással, és az ellenérték nélkül adott támogatással, térítés nélkül átadott eszközzel, átvállalt kötelezettséggel, elengedett követeléssel – az általános szabályok szerint.

2.16.1.1. Jogutód nélküli megszűnés

Az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén az adó alapját növeli a nyilvántartott, adómentesen képződött eredménytartalék összege.

2.17. Adókedvezmények

2.17.1. Fejlesztési adókedvezmény

Jelentős mértékben változnak a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szabályok 2004. január 1-jétől. A változások nagy része a versenyképesség elősegítése érdekében enyhítést jelent az adózóknak.

2.17.1.1. A kedvezményre jogosító beruházások köre

Jelentősen bővült a kedvezményre jogosító beruházások köre. Így a fejlesztési program keretében megvalósított beruházások közül a következők jogosítanak az adókedvezmény igénybevételére:

- a 3 milliárd forintos beruházás – a korábbi 10 milliárd forintos beruházási érték helyett;

- az 1 milliárd forintos beruházás, ha azt kedvezményezett régióba, kistérségbe tartozó települési önkormányzat közigazgatási területén helyezik üzembe és üzemeltetik - a korábbi 3 milliárd forint helyett;

- a felsőoktatási intézmény vagy a Magyar Tudományos Akadémia kezelésében lévő területen üzembe helyezett és üzemeltetett alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló, legalább 1 milliárd forint értékű beruházás;

- a legalább 100 millió forint értékű, már meglévő állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény élelmiszer-higiéniai feltételek megteremtését szolgáló beruházás;

- a legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás, valamint

- értékhatár nélkül a munkahelyteremtést szolgáló beruházás.

Minden esetben a beruházások összegét jelenértéken kell megállapítani. E beruházásokat is az üzembe helyezés évében és az azt követő 5 évben kell üzemeltetni, valamint a beruházásnak új létesítmény létrehozatalát, már meglévő létesítmény bővítését, illetve az előállított termék, nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési szolgáltatási folyamat alapvető változását kell eredményeznie (kivételt képez a második feltétel alól a K+F-célt szolgáló beruházás).

Az adókedvezményhez a korábbi szabályoknak megfelelően további feltételek is kapcsolódnak, azonban ezek is jelentős mértékben enyhültek. A korábban még használatba nem vett beruházás minimális aránya a beruházás értékéhez viszonyítva 50 százalékról 30 százalékra csökken. A felújítás értéke továbbra is legfeljebb 20 százalék lehet. A korábbiakkal megegyezően ezt az előírást nem kell figyelembe venni a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltett beruházások esetén.

Kedvezményezett régióként, illetve kistérségként az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld, a Közép-Dunántúl és a Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régió, valamint a Nyugat-Dunántúl tervezési-stratégiai régióból a celldömölki, a letenyei, az őriszentpéteri, a téti, a vasvári és a zalaszentgróti kistérség vehető számításba.

2.17.1.2. Az egyes beruházástípusokhoz kapcsolódó különleges előírások

Az előzőekben ismertetett feltételeken túl a 3 és 1 milliárd forintos beruházások esetén a következő feltételek közül legalább egyet teljesítenie kell az adózónak a kedvezményre való jogosultság megszerzéséhez:

- a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát legalább 100 fővel (a korábbi 500 fő helyett) – a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás esetén legalább 50 fővel a korábbi 300 fő helyett - növeli a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámához képest, vagy

- az évesített bérköltség legalább a minimálbér adóévre számított összegének hatszázszorosával (a korábbi ezerötszázszoros helyett) – a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás esetén legalább háromszázszorosával (a korábbi kilencszázszoros helyett) – meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét, vagy

- az adózónál keletkezett szállítói kötelezettségek bekerülési értékének legalább 30 százaléka (a korábbi 50 százalék helyett) kis- és középvállalkozásokkal szemben áll fenn.

A fenti feltételeket a kedvezmény első igénybevételét követő négy adóévben kell az adózónak teljesíteni, választását pedig a kedvezmény iránti kérelemben kell megjelölnie.

A kedvezmény további feltétele a film-, illetve videogyártást szolgáló beruházás esetén, hogy a beruházások kizárólag az itt említett célokat szolgálhatják. Továbbá nem vehető igénybe adókedvezmény, ha a beruházás üzembe helyezését követő öt évben az adózó a beruházással olyan műsorszámot állít elő, amelyet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 5/B §-a alapján IV-V. kategóriába kellene sorolni, vagyis ha az alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására.

A munkahelyteremtést szolgáló beruházás alapján igényelt adókedvezmény igénybevételének az elmondottakon túlmenően további két feltétele van, amelyek az alábbiak:

- a kedvezmény igénybevételének évét követő harmadik és az azt követő négy adóévben, vagyis 5 adóévig a fejlesztési program keretében újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók legalább 20 százalékának pályakezdőnek kell minősülnie. (Az a munkavállaló minősül pályakezdőnek, aki először létesít munkaviszonyt, illetve munkavégzésre jogosító egyéb jogviszonyt a tanulói jogviszonya megszűnését követő egy naptári éven belül. Tanulói jogviszonya akkor van egy természetes személynek, ha tanköteles, illetve ha középfokú vagy felsőoktatási intézményben, nappali képzés keretében végzi tanulmányait.);

- a kedvezmény igénybevételének évét követő harmadik és az azt követő négy adóévben, vagyis 5 adóévig a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának legalább 300 fővel - a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás esetén legalább 150 fővel – kell meghaladnia a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.

Élelmiszer-higiéniai feltételek megteremtését szolgáló beruházás címen a beruházási adókedvezményre kérelem csak a csatlakozás időpontjától nyújtható be.

A környezet védelme érdekében minden olyan fejlesztési programnál, amely tartalmaz környezetvédelmi beruházást is, továbbá az önálló környezetvédelmi beruházás esetén is az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a beruházáshoz köthető károsanyag-kibocsátás mértéke nem haladja meg a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt határértékeket a beruházás üzembe helyezését követő öt adóévben.

Az önálló környezetvédelmi beruházásnál további kitétel, hogy az adózó adókötelezettsége már a kérelem benyújtása évét megelőző ötödik évben, vagy annál korábban fennálljon.

Ha az adózó mezőgazdasági, erdészeti, halászati tevékenységet, továbbá mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházásra igényel fejlesztési adókedvezményt, akkor a magyar szabályokban meghatározottakon túl az Európai Tanács rendeleteiben megszabott feltételeknek is meg kell felelnie. E beruházások esetén a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától nyújtható be.

2.17.1.3. Adókedvezményre jogosító időszak

A módosítás eredményeként meghosszabbodik a kedvezmény igénybevételére nyitva álló időszak. A 2003. december 31-ét követően fejlesztési adókedvezményre beadott kérelem esetén az adókedvezmény időtartalma a korábbi öt évvel szemben tíz évre emelkedik. Ez jelentheti a beruházás üzembe helyezését követő tíz adóévet, vagy - ha az adózó ezt kéri – az üzembe helyezés adóévét és az azt követő kilenc adóévet.

A beruházás megkezdése időpontjának megállapítása esetén továbbra is érvényes, hogy a földterület, a telek, a telkesítés, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog átvétele nem minősül a beruházás megkezdésének. Ezt azért fontos kiemelni, mert adókedvezményt csak a 2003. január 1. után megkezdett beruházások esetén lehet igényelni.

2.17.1.4. Korlátozások

Az igénybe vett adókedvezmény egy-egy adóévben nem haladhatja meg az adó 80 százalékát.

A fejlesztési adókedvezmény és a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás együttes összege nem haladhatja meg a fejlesztési programra a határozatban meghatározott értéket, de legfeljebb a beruházási érték, költség, ráfordítás együttes összegére vetített, kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket.

Nem vonatkozik ez a szabály a munkahelyteremtést szolgáló beruházásokra. Ebben az esetben a fejlesztési adókedvezmény és a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás együttes összege nem haladhatja meg a fejlesztési programra a határozatban meghatározott értéket, de legfeljebb a kormányrendeletben meghatározott arányszámnak az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordítás alapján számított értékét. A számításokat minden esetben jelenértéken, egy adott bázisévre kell elvégezni.

2.17.1.5. Veszteségelhatárolás

A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályváltozása miatt (amely 2004. évtől megengedi a korlátlan idejű veszteségelhatárolást) a fejlesztési adókedvezmény korlátjai közül is kikerült ez a feltétel. Az adózó ennek megfelelően az új szabályok alapján megszerzett fejlesztési adókedvezmény esetében nem köteles adóalapját az elhatárolt veszteséggel az adókedvezmény igénybevételének éveiben csökkenteni, ezt gazdasági tevékenysége során (a veszteség leírására vonatkozó feltételek szerint) bármikor megteheti.

2.17.1.6. Jogosulatlan igénybevétel

Amennyiben az adózó nem teljesíti a törvényben és a kormányrendeletben előírt bármelyik feltételt, nem jogosult az adókedvezményre, a már igénybe vett kedvezmény pedig jogosulatlanul igénybe vett támogatássá válik. Kivétel ez alól az az eset, amikor a feltétel valamely elháríthatatlan külső ok miatt nem teljesült. A jogosulatlanul igénybe vett adókedvezmény esetén a már felhasznált adókedvezményt az önellenőrzés szabályainak alkalmazásával, önellenőrzési pótlékkal együtt vissza kell fizetni. Amennyiben adóellenőrzés során derül ki, hogy a kedvezmény feltételei nem valósultak meg, akkor adóbírság és késedelmipótlék-fizetési kötelezettség is keletkezik.

2.17.1.7. Eljárási szabályok változása

A jövőben az adózónak adóbevallásában az igénybe vett adókedvezményen, államháztartási támogatáson, az elszámolt beruházási értéken, költségen és ráfordításon túl az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordítását is fel kell tüntetnie, ugyancsak fejlesztési programonkénti bontásban.

Jelentős változás a fejlesztési adókedvezmény eljárásában, hogy szemben az eddigiekkel - amikor is a kedvezményt a kormány engedélye alapján lehetett igénybe venni, és az erre vonatkozó határozat meghozatalára rendelkezésre álló idő a benyújtástól (amennyiben hiánypótlásra hívták fel az adózót, úgy a pótlólag benyújtott dokumentumok beérkezésétől) számított 60 nap volt, ami további 60 nappal volt meghosszabbítható -, 2003. december 31-ét követően beadott kérelmek esetén az engedélyező a Pénzügyminisztérium, és ha a Pénzügyminisztérium a fenti határidő lejártáig nem értesíti az adózót, akkor a kedvezmény iránti kérelmet elfogadottnak kell tekinteni.

2.17.1.8. Közzététel

Minden év január 31-éig a Pénzügyi Közlönyben a pénzügyminiszter közzéteszi az előző év folyamán a fejlesztési adókedvezményre jogosultságok szerzett adózók nevét.

2.17.1.9. Hatálybalépés

A fejlesztési adókedvezmény új szabályait a 2003. december 31-ét követően benyújtott fejlesztési kedvezmény iránti kérelmek esetében lehet és kell alkalmazni, így a 2003. december 31-ét megelőzően benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti kérelmek esetében a 2003. december 31-én érvényben lévő szabályok szerint kell eljárni.

2.17.2. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye

A kis- és középvállalkozások továbbra is élhetnek a beruházási hitel kamata után járó adókedvezménnyel.

2.17.2.1. A kedvezmény mértéke

Az adókedvezmény mértéke nem változott, az továbbra is a törvényi feltételeknek megfelelő hitel alapján az adóévben megfizetett kamat 40 százaléka.

2.17.2.2. Az igénybevétel feltételei

Változás azonban, hogy az adózónak nem kell a teljes évben kis-, illetve középvállalkozónak minősülnie ahhoz, hogy a kedvezményre való jogosultságot megszerezhesse, elég, ha a hitelszerződés megkötése adóévének utolsó napján megfelel ennek a feltételnek. Továbbra is csak a tárgyi eszköz előállítását, illetve beszerzését szolgáló hitel alapján lehet igénybe venni az adókedvezményt, de 2004-től adókedvezményre jogosító hitelnek számít az a hitel is, amelyet az adózó azért vett igénybe, hogy azzal kiváltson egy másik, erre a célra felhasznált hitelt. Az adózónak ebben az esetben a bank által kibocsátott igazolással kell rendelkeznie a hitelkiváltás tényéről.

2.17.2.3. A kedvezmény felső határa

2004. január 1-jétől az előzőekben elmondottak szerint igénybe vehető adókedvezmény adóévenkénti felső határa 5 millió forintról 6 millió forintra növekszik. Ez az összeg – más adó-, illetve adóalap-csökkentő kedvezmények mellett – csekély összegű ("de minimis") támogatásnak minősül. A magyar jogszabályokba átültetett uniós rendelkezés értelmében csekély összegű támogatásnak minősülnek azok – az egy vállalkozásnak juttatott – támogatások, amelyek összege három év alatt nem éri el a 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. Az adózó által igénybe vett "de minimis" kedvezmény összegét az adózó köteles figyelni.

2.17.2.4. Kizáró körülmények

Ugyancsak az Európai Unió előírásai miatt a kis- és középvállalkozások adókedvezményét nem vehetik igénybe a szállítási tevékenységet végző adózók azon hitelek kamataira, amelyeket nemzetközi szállítási tevékenységhez felhasznált tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához vettek fel. Nem vonatkozik a kedvezmény továbbá a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba, valamint a halgazdálkodási ágba sorolt adózókra sem.

2.17.2.5. Alkalmazás

Az új rendelkezéseket a 2003. december 31-ét követően megkötött hitelszerződésre lehet alkalmazni.

2.17.3. Beruházási adókedvezmények

A 3 és 10 milliárd forint értékű termék-előállító beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmények átalakítására (konverzióra) speciális szabályok vonatkoznak, amelyek a csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján (azaz 2004. május 1-jén) lépnek hatályba. A konverzióra vonatkozó szabályok érvényes szövege 2003. január 1-jétől létezik, de a csatlakozási tárgyalások szükségessé tették ennek módosítását.

A konverzió valamennyi 3 és 10 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultjára és az egyedi adókedvezmények jogosultjaira is vonatkozik.

2.17.3.1. Mentesülés a konverzió alól

A jelenlegi szabályok szerint a konverzió alkalmazása alól három esetben lehet mentesülni, ezek:

- ha az Európai Bizottság álláspontja szerint az adókedvezmény igénybevétele nem érinti az Európai Unió más tagállamai és Magyarország közötti kereskedelmet;

- ha az adózó a beruházás megkezdésének napján, az Európai Bizottság kis- és középvállalkozásokról szóló 96/280/EGK számú ajánlása szerint kis- és középvállalkozásnak minősült, és mentesülés iránti kérelmét a csatlakozást követő 45 napon belül (azaz 2004. június 15-éig) bejelenti az adóhatóságnak (A határidő jogvesztő, vagyis a határidő elmulasztása esetén az adózó semmilyen körülmények között nem kérheti a mentesítést. A bejelentés nem vonható vissza. Fontos, hogy az adózó elveszítheti az adókedvezményét, ha az ilyen bejelentést követően egyesülésben vesz részt, avagy többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tagjának [részvényesének] személye a bejelentést követően megváltozik.);

- ha az adózó a csatlakozási dokumentumot kihirdető törvény hatálybalépését követő 45 napon belül (azaz 2004. június 15-éig) bejelenti az adóhatóságnak, hogy nem kíván élni a konverzióval. A határidő jogvesztő, vagyis a határidő elmulasztása esetén az adózó semmilyen körülmények között nem kérheti a konverzió elhagyását. Fontos, hogy ebben az esetben az adókedvezmény új támogatásnak minősül. Az Európai Bizottság valamennyi új támogatást megvizsgál abból a szempontból, hogy az megfelel-e az Unió állami támogatási szabályainak.

2.17.3.2. Alkalmazási (számítási) szabályok

A konverziót a csatlakozástól, vagyis 2004. május 1-jétől kell alkalmazni. A konverzió szabályaiban meghatározott maximális adókedvezményi mérték, illetőleg a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben a kedvezmények korlátjaként meghatározott értékek nem helyettesítik egymást. A két előírást együttesen kell alkalmazni, vagyis az adózónak mindig a szigorúbb szabály szerint kell meghatároznia az igénybe vehető adókedvezmény maximális összegét. Így az adóévben igénybe vehető adókedvezmény mértéke továbbra sem haladhatja meg a társasági adó összegét. Az adókedvezmény igénybevételére utoljára az adókedvezmény 10. adóévében, de legkésőbb a 2011. évben van lehetőség. A konverzió nem érinti a vonatkozó adótörvény által előírt további szabályokat (például létszámnövelés) sem. Ez annyit jelent, hogy amennyiben az adózó azok közül akárcsak egynek nem felel meg, úgy nem veheti igénybe az adókedvezményt.

A konverzió során az adózónak azt is ki kell számolnia, hogy a végrehajtott beruházások, elszámolható immateriális javak, közhasznú infrastrukturális beruházás, költségek és bérleti díj több évre vonatkozó, bejelentett adatai alapján összesen mekkora összegű adókedvezményre (a más állami támogatást is figyelembe véve) jogosult. Ez az összeg az 1997 és 2005 közötti időszak alatt fölmerült és fölmerülő beruházások, elszámolható immateriális javak, közhasznú infrastrukturális beruházás, költségek és bérleti díj jelenértékének 100, 75, 50, 30, illetve 20 százalékával egyenlő. (A figyelembe vehető adatokat az adózónak 2002. december 31-ig be kellett jelentenie a Pénzügyminisztériumnak.) Amennyiben a bejelentett adatok és a beruházások, immateriális javak, költségek tényleges jelenértéke egymástól eltér, a kettő közül a kisebbet lehet figyelembe venni.

Az 1997 és 2005 közötti időszak adatai alapján számított összeg egyenlő azzal az állami támogatással (beleértve az adókedvezményt és az esetleges egyéb állami támogatást is), amelyet az adózó 2003. és a 10. adóév, illetve 2011. között összesen igénybe vehet. A konverzió az adózó számára csak abban az esetben jelent korlátozást, ha a kiszámított összeg alacsonyabb, mint 2003-tól az évenkénti társasági adó (és egyéb más állami támogatás) összege.

A beruházások, elszámolható immateriális javak, közhasznú infrastrukturális beruházás, költségek és bérleti díj alapján a következő értékeket kell összeadni az igénybe vehető támogatás (adókedvezmény) kiszámításához:

- az 1997-2002 közötti időszakban a helyi önkormányzatok helyi közszolgáltatási feladatainak megvalósítására szolgáló, az adózó által megvalósított infrastrukturális beruházásra megállapított értéknek, és – új szabályként – az önkormányzatnak e célra végleges pénzeszközként átadott összegnek (együtt: közhasznú infrastrukturális beruházás) a 100 százaléka;

- az 1997-2005 közötti időszakra, a környezetvédelmi beruházásra, az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés célját szolgáló eszközre, valamint az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés költségére, a munkavállalók általános és speciális képzésének költségére megállapított értéknek és a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) kormányrendelet 2003. január 1-jén hatályos rendelkezései szerint meghatározott támogatási intenzitásnak (például alapkutatás esetén 100 százalék, speciális képzés esetén 35 százalék stb.) a szorzata;

- az immateriális javakra az 1997-2005 közötti időszakra megállapított érték, de legfeljebb a tárgyi eszközökre megállapított érték 25 százalékának 75 százaléka, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-éig megkezdte; 50 százaléka, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg; 30 százaléka, ha az adózó árbevétele az adókedvezmény igénybevételének első adóévében több mint 50 százalékban a nagyberuházási projektekhez nyújtott állami támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló C (2002) 315 (2002/C 70/04) bizottsági közlemény C. mellékletében meghatározott tevékenységből (például autógyártás) származik, és az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-éig megkezdte; 20 százaléka, ha az adózó árbevétele az adókedvezmény igénybevételének első adóévében több mint 50 százalékban az előbb említett tevékenységből (például autógyártás) származik, és az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg;

- a fentieken kívül minden eszközre, költségre, ráfordításra az 1997-2005 közötti időszakra megállapított érték 75 százaléka, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-éig megkezdte; 50 százaléka, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg; 30 százaléka, ha az adózó árbevétele az adókedvezmény igénybevételének első adóévében több mint 50 százalékban a bizottsági közlemény C. mellékletében meghatározott tevékenységből (például autógyártás) származik, és az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-éig megkezdte, 20 százaléka, ha az adózó árbevétele az adókedvezmény igénybevételének első adóévében több mint 50 százalékban az előbb említett tevékenységből (például autógyártás) származik, és az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg.

Az összesen igénybe vehető adókedvezmény számítása során a vetítési alapot csökkenteni kell:

- annak az eszköznek a bekerülési értékével, amelyet az adózó az üzembe helyezés, a nyilvántartásba vétel időpontját követően öt éven belül (ha az eszköz elméleti hasznos élettartama az adózó által történő üzembe helyezést, nyilvántartásba vételt követően öt évnél rövidebb, akkor az elméleti hasznos élettartam alatt) értékesít;

- a szinten tartást szolgáló eszköz értékével, amely – az adózó választása szerint – lehet: a ténylegesen szinten tartást szolgáló eszközként bejelentett érték; vagy kvázi szinten tartás átalányként a telephelyen első ízben megvalósított (zöldmezős, de nem feltétlenül az adókedvezményre is jogosító) beruházás megkezdésének adóévét követő negyedik évtől az üzembe helyezett, nyilvántartásba vett immateriális javak és beruházás értékének 20 százaléka;

- a fejlesztési adókedvezmény alapjaként figyelembe vett vagy figyelembe venni tervezett immateriális jószág, tárgyi eszköz értékével.

A híradás-technikai fogyasztási cikkek gyártása, illetve a számítógép, készülék gyártása szakágazatba sorolt adózó az elszámolható immateriális javakra, a tárgyi eszközökre és a beruházásokra vonatkozó évenkénti adatok helyett az 1997-2005 közötti időszakra számolhat úgy is, hogy az év utolsó napján kimutatott – fentiekben említett eszközök – értékénél az előző év utolsó napján kimutatott bekerülési értékét meghaladó összegek összesített értékét veszi figyelembe. Ebben az esetben sem az ötéves állományban tartás, sem a szinten tartás levonása nem követelmény. Ugyanakkor, ha az állomány az előző évihez képest az 1997-2011. évek bármelyikében csökken, csak az így csökkentett összeget lehet figyelembe venni.

2.17.3.3. Határidők

A változásokra tekintettel a korábban benyújtott adatok kiegészítéseként újabb adatok (például az önkormányzatnak infrastrukturális célra átadott pénzeszköz, a szinten tartás értéke) benyújtására nyitva álló határidő 2004. január 31., amelyről a Pénzügyminisztérium rendeletet ad ki.

2.17.4. Az átmeneti rendelkezésekben szabályozott egyes adókedvezmények

A külföldi részvételű gazdasági társaságok társaságiadó-kedvezménye – a korábban meghirdetetteknek megfelelően – megszűnik, így ezt az adókedvezményt utoljára a 2003-ban végződő adóév adójából lehet érvényesíteni.

Az 1997 előtt hatályos társaságiadó-törvény alapján beruházáshoz felvett hitel kamata alapján adókedvezmény utoljára abban az adóévben érvényesíthető, amelynek utolsó napja 2004-ben van.

2.18. Osztalékadó

2004. május 1. napja után a belföldi személy, illetve a külföldi vállalkozó által külföldi illetőségű osztalékban részesülő társaságnak kifizetett osztalék az Európai Unió előírásainak megfelelően mentesül az osztalékadó-fizetési kötelezettség alól. Ennek feltétele, hogy az osztalékban részesülőnek – vagyis az anyavállalatnak – legalább két éven át folyamatosan, minimum 25 százalékban részesednie kell a belföldi illetőségű leányvállalata jegyzett tőkéjében. Ha az adózó nem felel meg folyamatosan az előző feltételnek, akkor is van lehetőség arra, hogy a kifizető ne vonja le az osztalékadót, de ebben az esetben más személy kezességére van szükség az adó megfizetésének biztosítása érdekében. E szabályok megegyeznek a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló 90/435/EGK tanácsi irányelvben foglaltakkal.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 19.) vegye figyelembe!