10. Illetékváltozások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 19.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2003/08. számában (2003. november 19.)

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (Itv.) érintő új rendelkezések 2004. január 1-jétől hatályosak, két kivétellel. A módosítások alapvetően a vagyonszerzési illetékekhez kapcsolódnak, illetőleg kisebb módosításokat eszközölt a jogalkotó az eljárási illetékek vonatkozásában.

10.1. Az illetékfizetési kötelezettség

10.1.1. Az illetékkötelezettség keletkezése

Az illetéktörvény módosítása alapján egyértelművé válik, hogy a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség az ingatlanok, illetve gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező szerződések esetén is – a főszabálynak megfelelően – a szerződés megkötése napján keletkezik.

10.2. Ingyenes vagyonszerzéshez kapcsolódó illetékek

10.2.1. Öröklési és ajándékozási illeték

10.2.1.1. Sávos progresszió

Az ingyenes vagyonszerzések esetében (öröklés, ajándékozás) a közteherviselés elvével összhangban tovább erősödik a sávosan progresszív elvonás. A 35 millió forint tiszta (azaz terhekkel csökkentett) értéket meghaladó értékrész után a vagyont juttató és a szerző közötti három rokonsági fokot megtartva az örökölt, ajándékba kapott vagyon jellegétől és értékétől függő új illetékkulcsokat vezet be a módosítás.

Örökléskor a 35 millió forintot meghaladó értékrész után 21, 30, illetve 40 százalék általános mértékű illetéket, míg a lakásszerzésért 11, 15, illetve 21 százalék illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illetéknél az általános mérték felső kulcsai az öröklési illetékkel azonosak, a lakásszerzésnél pedig a 35 millió forint feletti rész után 12, 16, illetve 30 százalék lesz a legmagasabb kulcs.

10.2.1.2. Gépjármű és pótkocsi öröklése, illetőleg ajándékozása esetén az illeték mértéke

Öröklés és ajándékozás esetén a szerzés ingyenes jellegű, az örökös és a megajándékozott oldalán olyan vagyongyarapodással jár, amelynek egyetlen terhe az illeték. 2004-től a vagyonszerzők szerzésük arányában vesznek részt a közterhek viselésében, így a gépjármű és pótkocsi öröklését, illetőleg ajándékozását terhelő illetékmérték a visszterhes vagyonátruházási illeték (amelynek mértéke 2004-ben 15 forint/cm3) kétszeresére emelkedik.

10.2.1.3. Az öröklési és ajándékozási illeték alapja

Az ingyenes vagyonszerzések esetében az illeték alapja az egy vagyonszerzőre jutó tiszta érték, függetlenül attól, hogy a megszerzett vagyon csupán tulajdoni hányadot vagy teljes tulajdoni illetőséget takar-e. A módosítás megszünteti azt a lehetőséget, hogy a progresszivitás több szerződéssel elkerülhető legyen. Így, ha az adott ingatlan ajándékozása ugyanannak a megajándékozottnak a javára 5 éven belül több szerződéssel történik, akkor a tulajdoni hányad után járó illetéket a tulajdonában álló ingatlanrész forgalmi értékének figyelembevételével kell megállapítani, feltéve hogy az ingatlan tiszta értéke a 18 millió forintot meghaladja. Az így megállapított illeték összegéből le kell vonni az ingatlan korábbi tulajdoni hányadának megszerzésekor már megfizetett ajándékozási illetéket. E rendelkezést természetesen csak azokban az ajándékozási ügyekben kell alkalmazni, amelyekben az ingatlan első tulajdoni hányadát 2003. december 31-ét követően szerezték meg.

10.2.1.4. A rendelkezések alkalmazásának időpontja

Amennyiben az öröklésiilleték-kötelezettség 2004. január 1-jét megelőzően keletkezett, akkor az öröklési illeték megállapítására a 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve hogy ezek az örökös számára kedvezőbb fizetési kötelezettséget eredményeznek. A több szerződéssel ajándékba kapott ingatlanszerzések értékének összeszámítására is csak akkor van lehetőség, ha az ingatlan első tulajdoni hányadának megszerzése 2003. december 31-ét követően történt.

10.2.1.5. Megszűnő szabályok

Kikerül az öröklési illeték tárgyköréből a magánnyugdíjpénztár-tag egyéni számláján felhalmozott összeg kedvezményezett (örökös) általi megszerzése, és így okafogyottá válik az ehhez kapcsolódó feltételes illetékmentességi szabály is.

10.3. Visszterhes vagyonátruházási illeték

10.3.1. Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke

Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke – kivéve, ha az illetéktörvény másként rendelkezik. Az illeték mértéke lakásonként 4 millió forint forgalmi értékig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után pedig 6 százalék. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2 százalékos illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6 százalék illetéket kell fizetni. A hatályos szabályozás szerint lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén is e szabály érvényesül.

A rendelkezés kiegészítése és pontosítása egyértelművé teszi, hogy a 2 százalékos illetékmérték a vagyoni értékű jog értékének olyan hányadára alkalmazható, mint amilyen arányt ez az érték a lakás forgalmi értékében képvisel.

10.3.2. A gépjárműszerzés illetéke

A gépjárműszerzés illetékének mértéke – az egyéb, illetékköteles vagyontárgyakhoz hasonlóan – eltérő 2004-től attól függően, hogy ingyenesen, avagy visszteher fejében szerezték-e a gépjárművet. A visszterhes szerzés illetéke a jövő évtől 13 Ft/cm3-ről 15 Ft/cm3-re emelkedik (az öröklés és ajándékozás útján szerzett gépjármű illetéke pedig a visszterhes illeték kétszeresére változik).

10.4. Bírósági eljárási illeték

A 2004. évi módosítás nem érinti a bírósági eljárási illeték százalékos és tételes mértékeit, a cégbírósági eljárások illetékeinek kivételével, amelyek módosítása - az egyszerűsítés figyelembevételével – tételes összegű illeték megállapításával történt.

10.4.1. Cégbírósági eljárások illetéke

A hatályos illetéktörvény értelmében a cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke induló vagyonnal alapítható társaság esetében a létesítő okiratban, a társasági szerződésben, az alapító okiratban, illetve az alapszabályban megállapított vagyon (jegyzett tőke) értékének 2 százaléka. Az induló vagyon nélkül alapítható cégek a bejegyzésért tételes illetéket fizetnek.

10.4.1.1. Tételes illetékek 2004-től

2004-től megszűnnek a cégbírósági eljárási illetékek megállapítása során alkalmazott százalékos kulcsok és fizetési kötelezettségek, és minden esetben a nevesített cégformákhoz rendelt tételes mértékek lépnek életbe. Eszerint a cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke

– nyilvánosan működő részvénytársaság esetében 600 000 forint,

– zártkörűen működő részvénytársaság, valamint korlátolt felelősségű társaság esetében 80 000 forint,

– a fenti, két bekezdés alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén 100 000 forint,

– jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 50 000 forint,

– egyéni cég esetén 30 000 forint,

– külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 250 000 forint, továbbá

– külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 150 000 forint.

10.4.1.2. Változások illetéke

A cég vagyonában bekövetkezett változás bejelentése iránti eljárásért az előbbiekben meghatározott illeték(ek) 40 százalékát kell megfizetni. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.

10.5. Az illeték alapjának megállapítása

10.5.1. Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása

A 2004. évi módosítás meghatározza az idegen állam pénznemében megjelölt érték forintra történő átszámolásának időpontját. Eszerint az idegen állam pénznemében megjelölt értéket az illetékkötelezettség keletkezésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni.

10.6. Eljárási szabályok

10.6.1. A bélyeges űrlap és illetékbélyeg kicserélése, értékének visszatérítése

Az illetékbélyegek értékének visszatérítésére vonatkozó szabályok 1991 óta változatlanok. Az illetékbélyeggel való visszaélések (hamisítások) azonban napjainkra indokolttá tették a visszatérítés feltételeinek szigorúbb, jól körülhatárolt megfogalmazását.

10.6.1.1. A visszatérítés alapja, módja

A megrongálódott, a tévesen felragasztott, továbbá a feleslegessé vált illetékbélyeg értékét az ügyfél részére vissza kell téríteni. A visszatérítés az illetékbélyeg, illetőleg az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtása mellett az eljáró hatóság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerint illetékes illetékhivatalnál írásban kérhető.

10.6.1.2. Amikor nincs helye visszatérítésnek

Nincs helye azonban visszatérítésnek abban az esetben, ha alapos a gyanú, hogy az illetékbélyeg hamisított, vagy azt már korábban felhasználták, valamint az illetékbélyeg elválasztott részekből van összeillesztve, vagy olyan mértékben csonka, hogy a hiányzó részből korábbi használatra lehet következtetni, vagy nem a felbélyegzett teljes iratot, hanem annak csak egy részét vagy az iratról elválasztott (eltávolított) illetékbélyeget nyújtották be. Ezekben az esetekben az illetékbélyeget – ha már felragasztották, az irattal együtt – elismervény ellenében vissza kell tartani, és szükség esetén a felelősségre vonást kezdeményezni kell. Az elismervényen fel kell tüntetni az ügyfél személyazonosításra alkalmas adatait, a visszatartott illetékbélyeg címletét és az illetékbélyeg beszerzésének helyét.

10.6.1.3. Bélyeges űrlappal nem fizethetünk

Megszűnik az illeték bélyeges űrlappal történő megfizetésének lehetősége, mert ez az illetékfizetési forma két évtizede lényegében már nem működik.

10.6.1.4. Illetékfizetés elektronikus úton

Az eljárási illetéknek az illetékbélyeg helyett más módon történő fizetését lehetővé tévő törvényi felhatalmazás kiegészült azzal, hogy jogszabály lehetővé teheti az elektronikus úton történő illetékfizetést is.

10.7. Államigazgatási eljárási illetékek

2004-től módosulnak az illetéktörvény mellékletének a szabálysértési eljárási illetékre vonatkozó rendelkezései, amelyet egyrészt a jogalkalmazás egységességének elősegítése, másrészt a kapcsolódó jogszabályok változása indokolt.

10.7.1. Szabálysértési eljárás

A szabálysértési eljárási illetékek hatályos szabálya szerint a becsületsértés és a magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 2500 forint. E szabály kiegészül azzal, hogy a büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást megszüntető határozat elleni panasz illetéke 3000 forint. Az előbbiekben nem említett szabálysértési eljárás illetékmentes, kivéve a részletfizetési kedvezmény, a halasztás engedélyezésére irányuló eljárást, amelyre a törvény 29. §-ában foglaltak az irányadóak.

10.7.2. Környezetvédelem, természetvédelem

A környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági eljárások illetékének változó szabályai alapján a hulladékgazdálkodási bírságot, a veszélyeshulladék-bírságot, zajbírságot, légszennyezési bírságot, szennyvízbírságot, felszínalattivíz-védelmi bírságot, vízszennyezési bírságot, továbbá a természetvédelmi bírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírságösszeg minden megkezdett 1000 forintja után 500 forint, de legalább 20 000 forint illetéket kell fizetni.

10.8. Fogalommeghatározás

10.8.1. Takarékbetét az illetéktörvényben

Az illetéktörvény takarékbetét-fogalmát 1990-ben határozták meg. Az azóta bekövetkezett változásokra figyelemmel a törvény a jövőben új meghatározást tartalmaz majd, pontosan körülhatárolva, hogy az illetéktörvény alkalmazásában mi is tekinthető takarékbetétnek. Eszerint takarékbetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 533. §-a alapján kötött szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla-, illetőleg folyószámla-szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 19.) vegye figyelembe!