X. Fogalomtár

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 10.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2002/05. számában (2002. május 10.)

Alapkutatás

Alapkutatás az olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül.

Alkalmazott kutatás

Alkalmazott kutatás új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.

Beruházás

Beruházás a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt.

Beruházás értéke

A beruházás értéke az üzembe helyezett tárgyi eszköz bekerülési értéke.

Beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja

A beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja a beruházás üzembe helyezője.

Beruházási költség az szja-ban

Beruházási költség a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás. Az Szja-tv. 13. számú mellékletének alkalmazásában a beruházás értékének az adókedvezményre jogosító üzembe helyezés napjáig felmerült beruházási költséget képező kiadást kell tekinteni.

Beruházás megkezdésének napja

A beruházás megkezdésének napja: az építkezés kezdetének napja, vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz átvételének napja; a beruházási és a térségi adókedvezmény vonatkozásában.

Egyéb szervezet

Egyéb szervezet a lakásszövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyházi jogi személy, az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a közhasznú társaság, a Műsorszolgáltatási Alap, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, a víziközmű-társulat, a befektetési alap, az egyéb alapok, a tőzsde, az elszámolóház, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a közraktár, valamint a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.

Egyéni vállalkozó

Egyéni vállalkozó az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez, az igazolványában feltüntetett vállalkozási tevékenysége tekintetében, továbbá ettől függetlenül is

– az a magánszemély, aki külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, egyéni vállalkozó orvosi, klinikai szakpszichológusi, továbbá magán-állatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat;

– az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély;

– az ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő;

– a közjegyző, valamint

– a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó.

Építkezés befejezésének napja

Az építkezés befejezésének a napja a használatbavételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja, alvállalkozó esetében az általa végzett tevékenység befejezésének a napja.

Építkezés kezdetének napja

Az építkezés kezdetének a napja az építési, szerelési naplóban az építkezés kezdő napjaként megjelölt nap, alvállalkozó esetén az építési, szerelési naplóban megjelölt kezdési időpont.

Épület

Épület a végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan, amely a talajjal való egybeépítés (az alapozás) vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik; az épülethez tartoznak azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, fűtési, szellőző-, légfrissítő berendezések és felvonók, amelyek az épület szerkezeteibe beépítve a használhatóságot és ellátást biztosítják; az ilyen vezetékek és szerelvények akkor is az épülethez tartoznak, ha azok használhatóságának biztosítása, ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak, vagy azokat már meglévő épületbe később építik be.

Értéknövelő beruházás

Értéknövelő beruházás az a ráfordítás, amely az ingó dolog, az ingatlan értékét (állagát) megóvó ráfordításokon felül annak forgalmi értékét növeli.

Felújítás

Felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul, és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódott karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától.

Gazdálkodó

Gazdálkodó a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.

Gép

Gép a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés, valamint az összekapcsolásukkal összetett munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés.

Hasznos élettartam

Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja, ennek megfelelően

– hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja, vagy

– hasznos élettartam az a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott időszak, amely időszak alatt a gazdálkodó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani az amortizálható eszköz felhasználásával.

Infrastrukturális beruházás

Infrastrukturális beruházás a vasúti, közúti, vízi áru- és személyszállításhoz, ivóvíztermeléshez és -szolgáltatáshoz, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, valamint távközlési szolgáltatás ellátásához közvetlenül szükséges építmény- és gépberuházás (ÉJ 11, ÉJ 21, ÉJ 31, ÉJ 41, ÉJ 53, ÉJ 61, ÉJ 55-ből, ÉJ 71-ből, ÉJ 91-ből, illetve a HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés).

Ingatlan

Ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.

Ingó vagyontárgy

Ingó vagyontárgy az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (például a lábon álló fa).

Karbantartás

Karbantartás a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.

Kereskedelmi szálláshely

Kereskedelmi szálláshely a KSH Építményjegyzékben (a továbbiakban: ÉJ) az 544 termékjel alá sorolt épület.

Kiemelt térség

Kiemelt térség az a megyei munkaügyi központ kirendeltsége által ellátott foglalkoztatási körzet, amelyben a munkanélküliségi mutató az adóévet megelőző év júniusában, a mérés napján meghaladta a 15 százalékot.

Kis- és középvállalkozás

Kis- és középvállalkozásnak minősül a vállalkozás, ha

– az összes foglalkoztatott létszám 250 főnél kevesebb,

– az éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió Ft, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 2700 millió Ft,

– az állam, az önkormányzat, vagy kis- és középvállalkozásnak nem minősülő más vállalkozás tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön és együttesen sem haladhatja meg a 25 százalékot, azzal, hogy a három feltételt együtt kell teljesíteni, azonban a második feltétel esetében elegendő az egyik mutatószám teljesítése is.

Kísérleti fejlesztés

A kísérleti fejlesztés olyan, a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése, vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása.

Kommunális beruházás

Kommunális beruházás a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó, és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási – ideértve a belvíz-, a csapadék- és szennyvíz-elvezetési, -tisztítási, villamosenergia-, hő-, gázenergia- és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út- és járdaépítés.

Lízing

Lízingnek minősül az szja-törvény alkalmazásában a tárgyi eszköz használatba adása 1997. január 1-je előtt kötött olyan szerződés alapján, amely annak határozott időre szóló, de 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi, vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít.

Maradványérték

Maradványérték a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.

Mikro- és kisvállalkozás

Kisvállalkozás az a vállalkozás, ahol

– az összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és

– az éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió Ft, valamint

– az állam, az önkormányzat, vagy kis- és középvállalkozásnak nem minősülő más vállalkozás tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 százalékot.

Mikrovállalkozás

Mikrovállalkozás az a vállalkozás, amelyik megfelel a kisvállalkozási feltételek közül az árbevételre, mérlegfőösszegre és tulajdoni részesedésre vonatkozó előírásoknak, az összes foglalkoztatott létszáma pedig nem éri el a 10 főt.

A részesedéssel kapcsolatos feltétel teljesítése során az intézményi befektetők (bankok, szakosított hitelintézetek, befektetési társaságok, kockázatitőke-társaságok, a biztosító részvénytársaságok, a befektetési alapok, a kockázatitőke-alapok, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak) részesedése meghaladhatja a 25 százalékot, de nem haladhatja meg az 50 százalékot, tehát nem rendelkezhetnek többségi irányítást biztosító befolyással.

Pénzügyi lízing

Pénzügyi lízing olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés értelmében a lízingbeadó a lízingbevevő igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbevevő használatába, birtokába adja azzal, hogy a lízingbevevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat, a lízingbevevő jogosult a hasznok szedésére, a szerződés időtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbevevő vagy az általa megjelölt megszerzi (vagy megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül, illetve a lízingbevevőt elővételi jog illeti meg, a lízingbevevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt le is mondhat.

Saját vállalkozásban végzett beruházás

Saját vállalkozásban végzett beruházás a számviteli törvény szerinti tárgyi eszköznek minősülő eszközök saját vállalkozásban végzett megvalósítása, létesítése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése, eredeti állagának helyreállítását szolgáló felújítása – ide nem értve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkákat, továbbá az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdőfelújítási munkákat – akkor is, ha az adóalany kizárólag a beruházás megvalósításához szükséges anyagot biztosítja.

Számított nyilvántartási érték

Számított nyilvántartási érték az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével.

Személygépkocsi

Személygépkocsi a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó; személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítása visszafordíthatatlan műszaki átalakítás eredménye.

Társas vállalkozás

Társas vállalkozás a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, az erdőbirtokossági társulat és az MRP-szervezet.

Termék-előállítást szolgáló beruházás

Termék-előállítást szolgáló beruházás az az épület- és gépberuházás, amelyet az üzembe helyezést követően az egyéni vállalkozó ipari vagy mezőgazdasági termék előállításához használ.

Üzembe helyezés

Az üzembe helyezés az adott tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételét jelenti.

Üzemkörön kívüli ingatlan

Üzemkörön kívüli ingatlan az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény.

Üzleti vagy cégérték

Üzleti vagy cégérték cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi): a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb.

Üzleti vagy cégérték cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő közötti pozitív különbözet; és cégvásárlás esetén (amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák): az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint ezen befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei a számviteli törvény szerinti értékelésével meghatározott – saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet.

Üzleti vagy cégérték átalakulás esetén: amennyiben a számviteli törvény szerint a gazdálkodó élhet a vagyonátértékelés lehetőségével, és a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozzák meg, és az így meghatározott társasági vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege több, mint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege, a pozitív különbözet az üzleti vagy cégérték.

Vagyoni értékű jog

Vagyoni értékű jognak minősül a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga.

Vállalkozó

Vállalkozó minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- vagy szolgáltatótevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá az egyesülést, a vízitársulatot, az erdőbirtokossági társulatot és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is.

Vállalkozási övezet

Vállalkozási övezet a jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 10.) vegye figyelembe!