A vállalkozásnál üzembe helyezett, rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszköz bekerülési értéke magában foglalja mindazokat a beszerzési, előállítási tételeket, amelyek a tárgyi eszköz üzembe helyezéséig felmerültek és az egyedi tárgyi eszközhöz hozzárendelhetők.
1. A bekerülési (bruttó) értékbe tartozó tételek, belföldről forintért történt beszerzésnél
1.1. Számlázott ellenérték
A számlázott ellenérték a belföldi beruházási szállító által a megrendelés (a szerződés) szerinti termékszállításért, illetve szolgáltatásnyújtásért (építés-szerelés, technológiai szerelés, műszaki tervezés, beruházásszervezés és -lebonyolítás, továbbá a beruházási program, a tanulmányok, a szakvélemények, a környezeti hatásvizsgálatok, a tervpályázat, a versenytárgyalás, az előkészítés során szükséges kutatások, talajmintavételek, a megvalósításhoz szükséges tervdokumentáció stb.) forintban számlázott és a beruházó által elfogadott - előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – forintérték. Megjegyezzük, hogy az előzetesen felszámított általános forgalmi adó akkor része a bekerülési értéknek, ha teljes összegében nem vonható le, mert jogszabály nem engedi meg a levonást (például személygépkocsinál), vagy mert kizárólag adómentes tevékenységhez használják az adott eszközt.
1.1.1. Nyilvántartásba vétel belső bizonylat alapján
Ha a számla nem érkezett meg a mérlegkészítés időpontjáig, bár a szerződés szerint a teljesítés a mérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve az eredeti számla a vállalkozó számára csak helyesbítés után fogadható el, akkor a szállítói számla helyett kiállított belső bizonylat alapján kell a beszerzést – mint nem számlázott szállítást - nyilvántartásba venni. (A belső bizonylaton az adott beszerzési tétel vételárát a rendelkezésre álló és megszerezhető információk – a szállítási, az adásvételi szerződés, árajánlatok, piaci ismeretek stb. – alapján kell meghatározni.)
1.1.2. A bekerülési érték módosítása
A számla, illetve a helyesbítő számla megérkezésekor a belső bizonylat és a számla (az eredeti számla és a helyesbítő számla) szerinti érték különbözetével az üzembe helyezés előtt a bekerülési értéket kell módosítani. Üzembe helyezés után akkor kell a különbözet összegével a bekerülési értéket módosítani, ha a különbözet – az adott eszköz értékét – a számvitel-politikai döntésnek megfelelően – jelentősen módosítja. (Amennyiben a különbözet – a számvitel-politikai döntés szerint - nem minősül jelentősnek, akkor annak összegét – jellegének megfelelően – az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.)
1.1.3. Felárak, külön díjak, engedmények
A szállító által számlázott érték általában magában foglalja a megrendelésben (szerződésben) kikötött felárak, külön díjak, illetve az érvényesített engedmények összegeit is. Amennyiben ezen felárakat, külön díjakat, illetve eredményeket külön érvényesítik, azokról helyesbítő számlát kell kiállítani, a már könyvelt adatok helyesbítését a helyesbítő számla alapján kell átvezetni.
1.1.4. Több és különböző tárgyi eszköz szállítása
Amennyiben a beruházási szállító több és különböző tárgyi eszközt számláz egyidejűleg, célszerű már a megrendelésben (a szerződésben) rögzíteni, hogy a szállító köteles vagy a számlában tételesen feltüntetni az egyes tárgyi eszközök értékét, vagy külön a beruházó rendelkezésére bocsátani az eszközönkénti értékeket. Ha a számlából, a szállító tájékoztatásából nem állnak rendelkezésre az egyes tárgyi eszközök egyedi értékei, akkor piaci információk, műszaki paraméterek felhasználásával kell gondoskodni az egyedi eszközök értékének meghatározásáról.
1.2. Költségek
1.2.1. A beszerzéshez kapcsolódó szállítási és rakodási költségek
A tárgyi eszköz bekerülési értékébe a beszerzés szállítási és rakodási költsége akkor tartozik bele, ha az az adott tárgyi eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható, hozzárendelhető. Ezek a költség pedig akkor rendelhetők hozzá a tárgyi eszközhöz, ha csak egy adott tárgyi eszköz beszerzése során merültek fel, vagy ha több eszköz egyidejű beszerzése során merültek fel, a felmerült költségek az egyes eszközök között a szállítási és rakodási költséget meghatározó, befolyásoló műszaki paraméterek (például súly, térfogat) arányában egyértelműen és megnyugtató módon megoszthatók. A megosztás eszközbeszerzésenkénti feltételeit, választott módszerét az értékelési szabályzatban indokolt rögzíteni.
A beszerzéshez kapcsolódó szállítási és rakodási költségek lehetnek
- mások által elvégzettek,
- saját eszközökkel, saját munkaerővel elvégzettek.
Így a tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékében a beszerzéshez kapcsolódó szállítási és rakodási költségként figyelembe veendő
- a belföldi szállítók által forintban számlázott és a beruházó által elfogadott – előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – számla szerinti érték,
- a saját eszközökkel, saját munkaerővel végzett szállítás és rakodás közvetlen költségei, illetve annak – az eszközök megosztásánál figyelembe vett – része, az erről készült belső bizonylat alapján.
1.2.2. Beszerzéssel kapcsolatos közvetítői, bizományi díjak
Ezek a díjak általában a közvetítő, a bizományos által számlázott összegben (mint a közvetítő szolgáltatása, a bizományosi tevékenység ellenértéke) a tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékében figyelembe vehetők a belföldi közvetítő, bizományos által forintban számlázott és a beruházó által elfogadott - előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – számla szerinti értékben.
Amennyiben a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői, bizományi díjak több tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódnak, a számlázott összegnek az egyes tárgyi eszközök közötti felosztását megfelelő mutatók, jellemzők segítségével kell elvégezni. Megfelelő vetítési alap lehet a felosztáshoz az egyes tárgyi eszközök bekerülési értéke (vételára) is.
1.2.3. Beszerzéshez kapcsolódó tételek, kölcsönök kamata, egyéb járulékos költségei, árfolyam-különbözete
A tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékébe beletartozik a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához, más vállalkozónak a beszerzésre adott megbízásához igénybe vett hitelek, kölcsönök után az üzembe helyezésig, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételéig fizetett (fizetendő) kamat összege. Az elszámolásnak elengedhetetlen feltétele, hogy a hitel, a kölcsön (ezen keresztül a kamat) közvetlenül hozzárendelhető legyen az egyedi tárgyi eszközhöz.
Ha a beruházás során több tárgyi eszközt szereznek be, a beszerzéssel kapcsolatosan igénybe vett hitelek, kölcsönök – az üzembe helyezésig - felmerült kamatát az egyes tárgyi eszközök között – a vállalkozó által választott legjellemzőbb mutató segítségével – meg kell osztani. A megosztásnál vetítési alap (mutató) lehet a hitellel, kölcsönnel finanszírozott eszközök - kamaton kívüli – bekerülési értéke is. Hasonlóképpen kell eljárni akkor is, ha a hitelből, kölcsönből megvalósuló beruházás tárgyi eszközei különböző időpontokban kerülnek aktiválásra, azzal, hogy a már üzembe helyezett eszközökre jutó, az üzembe helyezés utáni időszakhoz kapcsolódó kamatot a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni.
A tárgyi eszközök bruttó értékében a beszerzéssel kapcsolatosan igénybe vett hitelek, kölcsönök – üzembe helyezésig felmerült – kamata a ténylegesen elszámolt összegben, illetve annak arányos részében a hitel-, kölcsönszerződés, a kamatfizetés bizonylata, ennek hiányában a kalkulált érték belső bizonylata alapján veendő figyelembe.
A bekerülési értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, továbbá a beruházásra elkülönített pénzeszközök után, annak felhasználásáig elszámolt kamat összege, amelyet a fizetett kamathoz hasonlóan (ha még nem csökkentette a fizetett kamatot) kell a beruházással megvalósult eszközök között arányosítással megosztani (ha a tételes elszámolásra nincs lehetőség) és a bekerülési értéket csökkentő tételként figyelembe venni. A kapott kamattal azonosan kell elszámolni a beruházáshoz kapcsolódó – jogszabály alapján járó – kamattámogatás összegét is.
A bekerülési értéket csökkentő, kapott kamatként számításba vett összeg azonban nem lehet több, mint a bekerülési értékben elszámolt kamat. Amennyiben a kapott kamat megelőzi a fizetett kamatot, az átmeneti időszakra célszerű a kapott kamatot a pénzügyi műveletek bevételei között elszámolni, majd a fizetendő (fizetett) kamat tényleges elszámolásakor a pénzügyi műveletek között lévő kamattal – nem visszamenőlegesen, az eredmény csökkentésével – csökkenteni a bekerülési értékben elszámolt kamat összegét.
1.2.4. Beszerzéshez, előállításhoz közvetlenül kapcsolódó kölcsön
A tárgyi eszköz bekerülési értékének része az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett, a hitel, a kölcsön feltételeként előírt bankgarancia díja, továbbá a szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, valamint a szerződés közjegyzői hitelesítésének díja.
Az előbbiekben felsorolt, a bekerülési értékbe tartozó tételeket általában előre meg kell fizetni, így a bekerülési értékben való figyelembevételük megoldható. Amennyiben az idő függvényében változó idetartozó költségről van szó (például rendelkezésre tartási jutalék), akkor az üzembe helyezésig ilyen címen felmerült összeget a már felszámított, illetve a kalkulált összegben kell figyelembe venni.
Több eszköz beszerzése esetén az előbbiekben felsorolt tételeket célszerű a megosztott kamatösszeg arányában felosztani.
1.2.5. Devizahitel elszámolt árfolyamvesztesége
Sajátos beruházási ráfordítás a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó devizahitelnek az eszköz(ök) üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamvesztesége. Ennek jellemzően két formája lehetséges. Az egyik, ha az üzembe helyezésig a devizahitelt részben vagy egészen visszafizették. Ilyenkor a bekerülési érték része a visszafizetéskor ténylegesen realizált (megállapított) árfolyamveszteség. A másik, ha az üzembe helyezésig a devizahitelt, illetve annak egy részét nem fizették vissza, de közben volt a mérlegfordulónap, és a mérlegfordulónapon a vállalkozó valamennyi devizaeszközét és devizakötelezettségét a számviteli törvény előírásai szerint értékelte, összevontan árfolyamveszteséget állapított meg. Az ebből a devizahitelhez kapcsolódó árfolyamveszteség összege (legfeljebb az összevont árfolyamveszteség) az, amivel a beruházás bekerülési értékét növelni kell.
Megjegyezzük, hogy a szállítóval szembeni devizatartozás üzembe helyezés előtti kiegyenlítésekor, illetve mérleg-fordulónapi értékelésekor az előbbiek szerint mutatkozó árfolyamveszteség is része a bekerülési értéknek, mivel az a beszerzett eszközökhöz közvetlenül hozzárendelhető.
1.3. A beszerzéshez kapcsolódó sajátos tételek
1.3.1. Tartozékok, tartalék alkatrészek
A tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékének része a tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke – függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg, és beszerzése a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig történt meg. Az idesorolt tartozékok, tartalék alkatrészek megléte az üzembe helyezés feltétele.
1.3.2. Bontási költségek
Egy adott beruházás miatt lebontott épület, építmény bontásának költségeit annak a beruházásnak a bekerülési értékében kell figyelembe venni, amely beruházás miatt azt lebontották.
Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény újraépítésének költségeit viszont nem lehet az adott beruházás költségei, ráfordításai között figyelembe venni, az újraépített épület, építmény bekerülési értékébe tartozó tételeket elkülönítetten kell nyilvántartani, azok az újraépített eszköz bekerülési értékének minősülnek. (Ha az újraépített épület, építmény nem a beruházó tulajdona, akkor azt az üzembe helyezés előtt a tulajdonosnak, az eszköz üzemeltetőjének át kell adni, általában a térítés nélküli átadás szabályai szerint.)
1.3.3. Telek és épület egyidejű beszerzése
A telek és a rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, az építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor az épület, építmény számlázott beszerzési, továbbá bontási költségeit, valamint a vásárolt telek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a földterület (a telek) értékét növelő beszerzési értékként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési értékeként kell figyelembe venni (ez utóbbi miatt az épület, az építmény értéke meghaladhatja a piaci értéket, és akkor - aktiválás után – terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni).
1.3.4. Bérleti jog megvásárlása címén fizetett összeg beszámítása
Az ingatlan (az épület, az építmény) bekerülési értékének része az adásvételi szerződés alapján beszámított, a bérleti jog megvásárlása címén korábban fizetett, a vevőnél bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeg is. Ez az előírás értelmezendő a bérleti joghoz hasonló jogokra (például használati, haszonélvezeti jog) is. Ez esetben valójában a bekerülési folyamatot megelőzően fizetett összeg részbeni (még le nem írt összegű) beszámítása történik az ingatlan értékébe, ha az ingatlant azért értékesítették alacsonyabb áron, mert korábban már valamilyen jogcímen fizettek összeget.
1.3.5. Adók, illetékek
Amennyiben a beszerzéshez kapcsolódóan adót (fogyasztási adót, jövedéki adót) kell fizetni, akkor a fizetendő adó összegével az egyedi tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékét kell növelni. A bekerülési értéknek része – az eszközbeszerzéshez szorosan kapcsolódó – előzetesen felszámított, teljes összegében le nem vonható általános forgalmi adó. Nem része viszont a bekerülési értéknek egyrészt az előzetesen felszámított és levonható általános forgalmi adó, másrészt az előzetesen felszámított általános forgalmi adónak a le nem vonható hányada sem, ha ezt – az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint – az adóköteles és az adómentes tevékenység vállalkozás szintű ellenértéke arányában történő megosztással állapították meg. Ennek az az oka, hogy ilyenkor hiányzik az egyedi eszközzel való közvetlen kapcsolat, ezért az így számított le nem vonható általános forgalmi adó sem lehet része a bekerülési értéknek, azt közvetlenül a felmerüléskor egyéb ráfordításként kell elszámolni.
A tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékének része a beruházás során az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig felmerült, az egyedi eszközhöz hozzákapcsolható, hozzárendelhető egyéb tételek is, mint
- a fizetendő, illetve a fizetett illetékek, mint a vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere) után járó illeték,
- a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak,
- az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjak (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj).
A vagyonszerzési illeték is közvetlenül kapcsolódik az adott tárgyi eszközhöz. Ha a vagyonszerzési illetékről a kivetés még nem érkezett meg, a kivetés megléte nem feltétele a használatbavételnek, a vagyonszerzési illetéket a bekerülési értékben kalkulált összegben kell figyelembe venni. A kalkulált érték pedig a szerződés szerinti vételár és a jogszabály illetékre vonatkozó mértéke alapján határozható meg. A ténylegesen kivetett összeg és a kalkulált érték közötti különbözettel a bekerülési értéket a végleges bizonylat kézhezvételekor akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét – a számvitel-politikai döntés szerint – jelentősen módosítja.
1.3.6. Hatósági engedélyek díja
A rendeltetésszerű használatbavételnek általában feltétele a különböző hatósági engedélyek megléte. E hatósági engedélyek nélkül az egyedi tárgyi eszköz nem aktiválható, így a hatósági engedély megszerzéséért fizetett összeg (a hatósági díj) az adott eszköz bekerülési értékében figyelembe veendő.
1.3.7. Biztosítási díj
A tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékébe beletartozik a tárgyi eszköz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó biztosítási díj (például a szállítmánybiztosítás vagy a beruházás külön biztosításának díja) is. Nem lehet azonban a bekerülési értékben számításba venni az általános biztosítás keretében fizetett díjat vagy annak arányos részét. Amennyiben a fizetett (fizetendő) és a bekerülési értéknek részét képező biztosítási díj több tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódik, azt az egyes tárgyi eszközök között meg kell osztani. A megosztásnál vetítési alap (mutató) lehet a biztosított eszközök bekerülési értéke is.
1.3.8. A beszerzéshez kapcsolódó alapozási, szerelési költségek
A tárgyi eszköz (elsősorban a gépek, berendezések) üzembe helyezésének feltétele, hogy azt alapozzák, szereljék. Ezek általában építőipari, ipari szolgáltatások, de azok értékével az alapozott, szerelt tárgyi eszköz bekerülési értékét kell növelni, és ezek a költségek az egyedi tárgyi eszközhöz egyértelműen hozzákapcsolhatók.
A tárgyi eszközök bekerülési (bruttó) értékébe beletartozik a beszerzéshez kapcsolódó alapozási, szerelési munkák ellenértéke, a belföldi szállító ilyen címen forintban számlázott és a beruházó által elfogadott – az előzetesen felszámított és levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben; saját eszközökkel, saját munkaerővel végzett alapozás, szerelés esetén, a közvetlen költségek összegében, az erről készült belső elszámolás (bizonylat) alapján.
1.3.9. A próbaüzemeltetés költségei
A próbaüzemeltetés az üzembe helyezendő beruházás (illetve létesítmény) összes gépeinek, berendezéseinek és ezek használatát biztosító építményeknek együttes és meghatározott ideig történő üzemszerű működtetése, amelynek célja annak megállapítása, hogy a rendeltetésszerű, a rendszeres és a folyamatos üzemeltetés biztosított-e, és a beruházás (létesítmény) alkalmas-e a beruházás céljaként meghatározott feladatok ellátására.
Abban az esetben, ha az üzembe helyezésnek, a rendeltetésszerű használatbavételnek a műszaki feltételeken túl jogi (hatósági) feltételei is vannak, és e feltételek teljesülésének dokumentumai (a hatósági engedélyek) hiányoznak, akkor az üzembe helyezés, a rendeltetésszerű használatbavétel előtti használat, üzemeltetés során felmerült költségek is a próbaüzemeltetés költségei közé tartoznak. Az egyedi tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékébe tartozó, hozzárendelhető próbaüzemeltetési költségek összegének meghatározása körültekintő munkát igényel.
A próbaüzemeltetés tényleges költségeinek meghatározása a következők szerint történhet: Amennyiben a próbaüzemeltetést a beruházó megrendelésére a kivitelező-szerelő vállalkozó (külső vállalkozó) végzi, a próbaüzemeltetés költségeit – mint beruházási szállító – számlázza, a beruházó pedig a beruházás bekerülési értékébe tartozó tételként – elkülönítetten – elszámolja. A próbaüzemeltetést végző vállalkozóval úgy célszerű az erre vonatkozó szerződésben megállapodni, hogy csak azokat a többletköltségeket számlázza a beruházónak, amelyek a próbaüzemeltetés során felmerülnek, a próbaüzemeltetés során létrejött terméket pedig mint terméket értékesítse (akár a beruházó felé is) a termékértékesítés általános szabályai szerint.
Amennyiben a próbaüzemeltetést végző külső vállalkozó a próbaüzemeltetés teljes - megállapodás szerinti – értékét számlázza a beruházónak, és a próbaüzemeltetés során előállított termékeket a beruházó rendelkezésére bocsátja, akkor a számlázott összeget elsődlegesen a próbaüzemeltetés költségeként (a bekerülési érték részeként) kell elszámolni, majd az így elszámolt próbaüzemeltetés miatti bekerülési értéket csökkenteni kell – a vásárolt készletek közé történő átvezetéssel – a próbaüzemeltetés során előállított termékek állományba vételekor (kalkulált) előállítási költségén, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéken, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várhatóan eladási áron. A készletre vételi érték, a próbaüzemeltetés miatti bekerülési érték csökkentése azonban nem lehet több, mint a próbaüzemeltetés miatt elszámolt bekerülési érték növekedése.
Amennyiben a próbaüzemeltetést a beruházó végzi, a beruházás üzembe helyezése előtti próbák, a próbaüzemeltetés közvetlen költségeit el kell különíteni, a saját előállítású eszközök aktivált értékeként a beruházás bekerülési értékében elszámolni.
A próbaüzemeltetés közvetlen önköltségébe tartoznak:
- a próbaüzemeltetés során felmerült közvetlen költségek, mint a közvetlen anyagfelhasználás költsége (a vásárolt anyagok bekerülési értéken, a saját előállítású termékek közvetlen önköltségen), a közvetlen bér és járulékai, az egyéb közvetlen költségek,
- a próbaüzemeltetéssel kapcsolatosan felmerült azon költségek, amelyek vele bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, mint a szállítási és rakodási költségek, a gyártási külön költség,
- a próbaüzemeltetésre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható költségek.
A próbaüzemeltetés költségeiről készült elszámolás szerinti – a beruházás bekerülési értékeként elszámolt – közvetlen önköltséget csökkenteni kell – a saját előállítású eszközök aktivált értékével szemben – a próbaüzemeltetés során előállított és raktárra vett termékek, elvégzett szolgáltatások (kalkulált) előállítási költségeivel, ennek hiányában azok állományba vételkori piaci értékével, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási árával, várható eladási árával, maximum a próbaüzemeltetés miatt elszámolt bekerülési érték növekedésének összegével.
A próbaüzemeltetésnek az előbbiek szerint meghatározott (számított) többletköltségeit (a próbaüzemeltetés bekerülési értéket növelő költségeinek és a készletre vett, értékesített termékek, szolgáltatások költségeinek a pozitív különbözetét) a próbaüzemeltetés során leginkább igénybe vett tárgyi eszközök (gépek, berendezések, esetleg épületek, egyéb építmények) között megfelelő mutatók, jellemzők (alapvetően az igénybevétel) segítségével fel kell osztani, és az így kapott hányadértékeket kell az egyedi tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékében figyelembe venni.
2. Beszerzés belföldről, devizáért
A bekerülési érték részét jelentő tételek – lényegében – azonosak a belföldről forintért történt beszerzés tételeivel. Eltérés abban van, hogy a belföldi eladó és a belföldi vevő a szerződésben az ellenérték összegében devizában állapodik meg, az ellenértéket devizában számlázzák és egyenlítik ki, a könyvviteli nyilvántartásokban pedig az ügyleteket forintban kell rögzíteni.
2.1. A beszerzés forintértékének meghatározása
Ez esetben a beszerzés forintértékét a belföldi szállító devizában kiállított számlájában lévő - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizaösszeg forintra történő átszámításával kell meghatározni, a beszerzés teljesítésekor, a szolgáltatás igénybevételekor érvényes, az adott vállalkozás által választott devizaárfolyam használatával.
2.2. Árfolyamveszteség
A belföldi szállítóval szembeni devizatartozás üzembe helyezés előtti részbeni vagy teljes kiegyenlítésekor ténylegesen realizált (megállapított) árfolyamveszteség is része a bekerülési értéknek, mivel az a beszerzett eszközökhöz közvetlenül hozzárendelhető. Része a bekerülési értéknek belföldi szállítóval szembeni devizatartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor mutatkozó árfolyamveszteség is, legfeljebb az összevont árfolyamveszteség összegében, ha a vállalkozó valamennyi devizaeszközét és devizakötelezettségét érintő, mérleg-fordulónapi értékelésnek az eredménye összevontan árfolyamveszteség.
3. Beszerzés belföldről, devizaalapú szerződéssel
A belföldről, úgynevezett devizaalapú szerződéssel történő beszerzésnél a bekerülési érték részét jelentő tételek lényegében azonosak a belföldről forintért történt beszerzés tételeivel. Eltérés abban van, hogy a belföldi eladó és a belföldi vevő a szerződésben devizában állapodik meg azzal, hogy az ellenértéket forintban egyenlítik ki (és azt forintban is rögzítik a könyvviteli nyilvántartásokban).
3.1. Devizaügyleteknek megfelelő elszámolás
A számviteli törvény vonatkozó előírása szerint a devizaalapú ügyleteket ugyanúgy kell kezelni, elszámolni, mint a devizaügyleteket. Így amennyiben a belföldi eladó és a belföldi vevő (beruházó) devizaalapon állapodott meg (szerződött), akkor a forintban számlázott eladási árat (vételárat) az ügylet devizában is rögzített értéke alapján, a szerződésben rögzített – a szerződés szerinti teljesítéskor érvényes – devizaárfolyam figyelembevételével kell meghatározni, és ezt az értéket kell – elsődlegesen – bekerülési értékként elszámolni.
3.2. Helyesbítés a devizaárfolyammal számított értékre
Amennyiben a beruházó által választott teljesítéskori devizaárfolyam nem egyezik meg a szerződés szerinti devizaárfolyammal, a bekerülési értéket (és a kötelezettséget) a választott devizaárfolyammal számított értékre kell helyesbíteni, mivel a bekerülési értéknek (és a kötelezettségnek) a könyvekben a választott devizaárfolyamon kell szerepelnie. A leírtakból következik, hogy a forintban számlázott ellenérték forintban történő kiegyenlítésekor mutatkozó – részben a választott árfolyam, részben a megállapodás szerinti árfolyam változásából adódó – különbözetet az általános előírások szerint kell árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként elszámolni, beleértve a bekerülési érték növelésének lehetőségét is.
4. Beszerzés külföldről, devizáért
Külföldről deviza ellenében történt beszerzésnél a bekerülési érték részét jelentő tételek lényegében azonosak a belföldről forintért történt beszerzés tételeivel. Eltérés abban van, hogy a külföldi szállító (eladó) a belföldi beruházóval (vevővel) az ellenérték összegében devizában állapodik meg, a külföldi szállító az ellenértéket devizában számlázza, és a beruházó azt devizában egyenlíti ki, a beruházó könyvviteli nyilvántartásaiban viszont az ügyletet forintban kell rögzíteni.
4.1. A bekerülési érték meghatározása
Az importbeszerzés, az importszolgáltatás bekerülési értékét forintban a külföldi szállító számlájában lévő devizaösszegnek az importbeszerzés szerződés szerinti teljesítésekor, az importszolgáltatás tényleges igénybevételekor érvényes, a beruházó által választott devizaárfolyammal történő átszámításával kell meghatározni.
4.1.1. A bekerülési érték összetevői
A külföldi szállítóval szembeni devizatartozás üzembe helyezés előtti részbeni vagy teljes kiegyenlítésekor ténylegesen megállapított árfolyamveszteség is része a bekerülési értéknek, mivel az a beszerzett eszközökhöz közvetlenül hozzárendelhető. Része a bekerülési értéknek a külföldi szállítóval szembeni devizatartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor mutatkozó árfolyamveszteség is, legfeljebb az összevont árfolyamveszteség összegében, ha a vállalkozó valamennyi devizaeszközét és devizakötelezettségét érintő mérleg-fordulónapi értékelésnek az eredménye összevontan árfolyamveszteség.
4.2. A devizatartozás kiegyenlítése
A külföldi szállítóval szembeni devizatartozás kiegyenlítését jelenti az is, ha a beruházó devizahitel igénybevételével fizeti meg a tartozást. Ebben az esetben a devizahitel közvetlenül kapcsolódik a beruházáshoz, ezért az üzembe helyezésig terjedő időszakra a devizahitellel összefüggően elszámolt árfolyamveszteség is – a korábbiakban leírtaknak megfelelően – része a bekerülési értéknek.
4.3. Importbeszerzéshez kapcsolódó adók, vámterhek, illetékek
Az egyedi tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékének része az importbeszerzéshez kapcsolódóan fizetett fogyasztási adó, jövedéki adó, környezetvédelmi termékdíj, egyéb adók és illetékek. Az egyedi tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékének része a vámteher, a vámmal együtt kivetett, a vámhatóságnak ilyen címen fizetendő összegek – az előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adó kivételével.
4.3.1. A vámterhek elszámolása
A kiszabott vámot és egyéb vámterheket a vámhatóság írásbeli határozatban közli. A vámösszeg a határozat alapján a tárgyi eszközhöz hozzárendelhető, a vámösszeget legkésőbb a vám esedékességekor el kell számolni. A tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékének megállapításához a várható vámterhet a mérlegfordulónapon, illetve az üzembe helyezéskor akkor is figyelembe kell venni, ha a vámhatóság vámot kiszabó határozata a mérlegfordulónapig, az üzembe helyezésig még nem érkezett meg, de az adott importeszköz után egyébként vámot kell majd fizetni. Ez vonatkozik a vámköltségen kívüli minden vámteherre, illetékre, valamint díjra is.
A vám helyesbítése a vám fizetésére kötelezett kérelme alapján történhet, amennyiben a behozott vámárunak a vámértéke nem felel meg a vámkezelésben fennállott valóságos vámértéknek, vagy a vámkezelt árut az eredeti küldő számára külföldre kiszállították (visszaküldték), vagy jogszabály alapján jár a vámvisszatérítés. A vámvisszatérítésről, a vám helyesbítéséről is írásbeli határozatot hoz a vámhatóság. Ebben az esetben is a teljesítéskor a vámvisszatérítés összegét el kell számolni számított adatok alapján, ha a vámhatóság erre vonatkozó értesítése még nem érkezett meg.
Amennyiben a számított vámteher, illetve a vámvisszatérítés értéke és a vámhatóság által később kivetett érték eltér egymástól, a különbözettel a bekerülési értéket a vámhatóság kivetésének kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott tárgyi eszköz értékét – a számvitel-politikában meghatározottak szerint – jelentősen módosítja.
4.4. Barterügylet
Számviteli elszámolás szempontjából barterügyletről akkor beszélünk, amikor az importbeszerzés, az importszolgáltatás devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű exportáruval, exportszolgáltatással egyenlítik ki. Barterügyletnél az importbeszerzés, az importszolgáltatás forintértékét az importbeszerzés, az importszolgáltatás, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó – a választott hitelintézet szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell meghatározni.
4.5. Bizományos közreműködése
Külföldről történő beszerzésnél a bizományi ügyletek díját az általános előírások szerint kell figyelembe venni. A bizományi ügyleteknél lényeges a szerződésben annak meghatározása is, hogy ki végezteti el az importbeszerzés vámkezelését, azaz ki fizeti a vámhatóságnak az általános forgalmi adót, a fogyasztási adót, a jövedéki adót, a környezetvédelmi termékdíjat, továbbá a vámterhet. Amennyiben a bizományos, úgy azokat a bizományosnak a megbízó felé számláznia kell. Különösen fontos ez akkor, ha a külföldi eladó számlája a bizományos nevére szól, ugyanis ez esetben ezt is tovább kell számlázni a megbízó felé. Lényeges, hogy a bizonylati elv követelményeit természetesen ilyenkor is teljesíteni kell, azaz a megbízó – beruházó – csak a saját nevére szóló számlák alapján rögzíthet adatokat könyvviteli nyilvántartásaiban, adóelszámolásaiban.
5. Beruházás saját vállalkozásban
Saját vállalkozásban végzett beruházásnál a beruházó saját vagy bérelt munkaeszközeivel, saját dolgozóival (munkavállalóival, tagjaival), a beruházó által beszerzett anyagok beépítésével, felhasználásával, saját célra (a beruházó céljaira) valósítja meg, végzi el a beruházási munkákat. Egy építmény, gép és technológiai berendezés, műszer, felszerelési tárgy előállítását akkor is saját vállalkozásban végzett beruházásnak kell tekinteni az összeszerelés után, ha a beruházó valamennyi alkatrészt és tartozékot készen szerzett be, az összeszerelést azonban már saját dolgozókkal végezteti el. A saját vállalkozásban végzett beruházás a beruházási folyamat minden eleméhez (a tervezéshez, az előállításhoz, a lebonyolításhoz is) kapcsolódhat.
Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül – elszámolási szempontból – az is, amikor az idegen (más) vállalkozóval végeztetett beruházáshoz a beruházó - térítés nélkül – biztosítja a beruházás megvalósításához szükséges vásárolt anyagokat, saját előállítású termékeket és szolgáltatásokat, gépeket, illetve az is, amikor a tárgyi eszközök beszerzésekor elvégzi a szállítási és rakodási, az alapozási-szerelési, a próbaüzemeltetési munkákat.
5.1. Bekerülési érték
Saját vállalkozásban végzett beruházás bekerülési értékét azok a költségek határozzák meg, amelyek a tárgyi eszköz saját vállalkozásban történő előállítása, üzembe helyezése, alapozása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása stb. során közvetlenül felmerülnek, az eszközhöz hozzárendelhetők, amelyek az adott munka közvetlen önköltségében figyelembe vehetők. Ilyenek
- az adott beruházási munka végzése során közvetlenül felmerült költségek (közvetlen anyagköltség, közvetlen bér és járulékai, egyéb közvetlenül elszámolható költségek),
- az adott beruházási munka végzésével bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő költségek (gyártóeszközök amortizációja, gépköltség, felvonulási költségek), továbbá
- az adott beruházási munkára megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható költségek.
5.1.1. Külső vállalkozó számlájának figyelembevétele
Ha a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz a vállalkozó a saját erőn kívül külső vállalkozót is igénybe vesz, a külső vállalkozó számlájának a bekerülési értékben való figyelembevétele lehetséges olyan formában, hogy
- a külső vállalkozó által számlázott és elismert összeget közvetlenül a beruházás bekerülési értékeként könyvelik, illetve
- a saját kapacitás kiegészítése érdekében igénybe vett külső vállalkozó által számlázott és elismert összeget – mint a beruházás megvalósítása érdekében igénybe vett szolgáltatást – a saját vállalkozásban végzett beruházás költségei között számolják el.
5.1.2. Az elszámolás tartalma
A saját vállalkozásban végzett beruházás költségeiről olyan elszámolást kell összeállítani, amely egyértelműen bizonyítja a tárgyi eszköz megvalósításával való közvetlen kapcsolatot, a bekerülési értékként figyelembe veendő közvetlen önköltséget.
6. A beruházáshoz kapcsolódó beruházói szolgáltatások értékelése
Amennyiben a beruházás megvalósításához szükséges vásárolt anyagokat, saját termelésű készleteket, gépeket, járműveket, személy- és áruszállítást, munkásellátási, felvonulási létesítményt stb. a beruházó biztosítja a beruházást végző idegen (más) vállalkozó részére, akkor legkésőbb az idegen vállalkozó számlájának beérkezésekor, elfogadásakor
- az idegen vállalkozó rendelkezésére bocsátott (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) és általa ténylegesen felhasznált, beépített vásárolt anyagok bekerülési értékét, a saját előállítású termékek közvetlen önköltségét,
- a saját szállítóeszközökkel a beruházás megvalósítása érdekében végzett szállítási-rakodási, illetve személyszállítási szolgáltatás közvetlen önköltségét,
- az idegen vállalkozó rendelkezésére bocsátott gépek, járművek közvetlenül felmerült költségeit,
- a munkásellátási, felvonulási stb. célokra rendelkezésre bocsátott saját építmények, épületek, egyéb tárgyi eszközök közvetlen költségeit
a saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint kell a tárgyi eszköz bekerülési értékében figyelembe venni.
6.1. Az értékelés alapját képező elszámolás
Ehhez olyan elszámolás szükséges, amely nemcsak a tényleges közvetlen költségeket tartalmazza, hanem azt is, hogy több tárgyi eszköz esetén milyen jellemzők, mutatók alapján történik a közvetlen költségek megosztása az egyes tárgyi eszközök között és így abból mennyi az, amelyet az egyes tárgyi eszközök bekerülési (bruttó) értékénél figyelembe kell venni.
7. Bérbe vett tárgyi eszközön végzett beruházás
Ha a bérleti szerződés szerint a bérbe vett tárgyi eszközön az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig felmerülő – a számviteli törvény szerint a bekerülési érték részét képező – munkákat, tevékenységet, mint például a szállítási és rakodási, az alapozási, szerelési, az üzembe helyezési, a próbaüzemeltetési tevékenységet a bérbevevő végzi el, azoknak a bekerülési értékét mint bérbe vett gépen, berendezésen, járművön, épületen, építményen végzett beruházást kell elszámolni, majd az üzembe helyezéskor, a használatbavételkor – elkülönítetten - tárgyi eszközként állományba venni.
7.1. A beruházás elszámolása
A bérbe vett tárgyi eszközökön – a bérbeadó hozzájárulásával – végzett pótlólagos bővítő, átalakító stb. beruházások bekerülési értékét is a fentiekkel azonos módon kell elszámolni.
8. Sajátosan megvalósított beruházás bekerülési értéke
8.1. Pénzügyi lízing keretében átvett tárgyi eszköz
Pénzügyi lízing esetén a lízingbevevő beruházásként számolja el a lízingbeadó által beszerzett, a lízingszerződés tárgyát képező tárgyi eszközt a lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott, az előzetesen felszámított – levonható, valamint az ellenérték arányában megosztásra kerülő – általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéken.
8.1.1. Elszámolási mód
A pénzügyi lízing keretében átvett eszközzel kapcsolatosan a lízingbevevőnél felmerülő, a bekerülési értékbe tartozó tételek (szállítás, rakodás, alapozás, szerelés, próbaüzemeltetés stb.) költségeit a lízingbe vett tárgyi eszköz számlázott értékét növelő beruházásként kell elszámolni.
8.2. Gazdasági társaságnál nem pénzbeli betétként átvett tárgyi eszköz
A gazdasági társaságnak a társaság tulajdonosai nem pénzbeli betétként, továbbá a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként, a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként – alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor – tárgyi eszközt is adhatnak. Az ilyen tárgyi eszköznél – a számviteli törvény szerint – a létesítő okiratban (annak módosításában), illetve az alapítói, a közgyűlési, a taggyűlési határozatban meghatározott értéket kell a gazdasági társaságnál bekerülési értéknek minősíteni, beruházásként elszámolni.
8.2.1. A költségek elszámolása
A nem pénzbeli betétként, továbbá a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként átvett tárgyi eszköz üzembe helyezéséig, rendeltetésszerű használatbavételéig is felmerülhetnek olyan, a gazdasági társaságot terhelő tételek (mind például a vámteher, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, próbaüzemeltetési, üzembe helyezési költségek), amelyeket a tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értékében figyelembe kell venni.
8.3. Gazdasági társaságtól átvett tárgyi eszközök
8.3.1. A jegyzett tőke leszállítása
Ha a gazdasági társaság a jegyzett tőke leszállításakor (ideértve a tőkeleszállítással egyidejűleg végrehajtott, a leszállított jegyzett tőkével arányos eredménytartalék-, tőketartalék-kivonást is) a részvényesektől, a tagoktól bevont részvények, üzletrészek névértékét részben tárgyi eszköz átadásával rendezte, és
- a tárgyi eszköz átadása nyilvántartás szerinti értéken történt, akkor a gazdasági társaság részvényesénél, tagjánál az átvett tárgyi eszköz bekerülési értéke a gazdasági társaság által közölt nyilvántartás szerinti érték,
- a tárgyi eszköz átadása forgalmi értéken történt (mert a forgalmi érték eltér a könyv szerinti értéktől), akkor a gazdasági társaság részvényesénél, tagjánál az átvett tárgyi eszköz bekerülési értéke a számlázott (a forgalmi, a piaci) érték.
8.3.2. Megszűnés jogutód nélkül
Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnt, a befektetés arányában átvett tárgyi eszköz bekerülési értéke a felszámolási, a végelszámolási zárómérleghez kapcsolódó vagyonfelosztási javaslatban rögzített, a vonatkozó jogszabályok alapján értékelt eszközérték. A gazdasági társaság részvényesénél, tagjánál a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, illetve a társaság megszűnésekor átvett tárgyi eszköz gazdasági társaság által közölt, illetve a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékét célszerű beruházásként elszámolni, hiszen az új tulajdonosnál az átvett tárgyi eszköz üzembe helyezéséig, rendeltetésszerű használatbavételéig is felmerülhetnek olyan tételek (mint a szállítási, rakodási, alapozási, próbaüzemeltetési, üzembe helyezési költségek), amelyeket a tárgyi eszköz bekerülési értékében figyelembe kell venni.
8.4. Gazdasági társaságok átalakulása
Az átalakulással létrejött gazdasági társaságnál, szövetkezetnél a tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értéke a végleges vagyonmérlegben meghatározott érték. Ha az átalakuló gazdasági társaság, szövetkezet nem él az eszközök átértékelésének lehetőségével, akkor a tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értéke az átalakuló társaságnál kimutatott könyv szerinti (nettó) értékkel egyezik meg.
8.4.1. Átalakulás beolvadással
A gazdasági társaság beolvadásakor a beolvasztónál (az átvevőnél) az átvett tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értéke a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott érték.
8.5. Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt tárgyi eszköz
8.5.1. Térítés nélkül átvett tárgyi eszköz
A térítés nélkül (azaz visszaadási kötelezettség nélkül) átvett tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értéke az átadónál kimutatott, az általa közölt könyv szerinti (nettó) érték, de legfeljebb az adott eszköz átadáskori forgalmi értéke, piaci értéke. Ez utóbbi értéket kell figyelembe venni akkor is, ha az átadó nem közölt nyilvántartás szerinti értéket.
8.5.2. Ajándék, hagyaték
Az ajándékként, a hagyatékként kapott és a többletként fellelt tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értéke az eszköz állományba vétele időpontjában ismert piaci értéke. A térítés nélküli átvétel nem jelenti azt, hogy a tárgyi eszköz rendeltetésszerűen üzembe helyezhető, használatba vehető. A térítés (visszaadási kötelezettség) nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételéig, üzembe helyezéséig is merülhetnek fel olyan tételek, mint a szállítási, a rakodási, az alapozási, a szerelési, a próbaüzemeltetési, az üzembe helyezési költségek, esetleg a vámteher, amelyek az adott tárgyi eszköz bekerülési értékében figyelembe kell venni.
8.6. Vagyonkezelésbe vett tárgyi eszköz
A vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésre átvett, a kincstári vagyon részét képező, általában üzemelő, működő tárgyi eszköz bekerülési értéke a vagyonkezelési szerződésben meghatározott érték, amelyet növelni kell az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig – esetleg – felmerülő szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, próbaüzemeltetési, üzembe helyezési költségekkel.
8.6.1. Az átvételkori érték kimutatása
A vagyonkezelési szerződéssel kezelésbe vett kincstári vagyon átvételkori értékét a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. Az így átvett tárgyi eszköz bekerülési értékét módosító, a vállalkozásnál felmerült tételeket célszerű a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lapján elkülönítetten kimutatni.
8.7. Koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított tárgyi eszköz
A koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított tárgyi eszköz bekerülési értékébe tartozó tételek tartalma azonos a tárgyieszköz-beszerzés általánosan megfogalmazott tételeivel.
8.7.1. A bekerülési érték meghatározása és elszámolása
A vállalkozó a bekerülési értékbe tartozó tételeket a saját tulajdont képező tárgyi eszköz beszerzési, előállítási tételeinek megfelelően határozza meg és számolja el könyveiben, annak ellenére, hogy az ilyen eszköz nem válik a tulajdonává. A koncessziós szerződés alapján beszerzett, előállított tárgyi eszköz a kiíró állam tulajdonát képezi, amely azonban a szerződési időszak alatt a vállalkozás kezelésében marad. A vállalkozás számolja el ez alatt az időtartam alatt a terv szerinti értékcsökkenést úgy, hogy a szerződés lejártakor a tárgyi eszköz nettó értéke nulla legyen.
8.8. Használt tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értéke
Használt tárgyi eszköz beszerzésekor a bekerülési (bruttó) értékbe tartozó tételek tartalmilag megegyeznek az új eszköz beszerzésénél leírtakkal, azzal az eltéréssel, hogy a már használt eszközök vételárán túlmenően jellemzően azok a tételek tartoznak a bekerülési értékbe, amelyeket az üzembe helyezés, a rendeltetésszerű használatbavétel érdekében kell még elvégezni.
8.8.1. Számlázási kötelezettség
A követelés fejében átvett tárgyi eszközt az adósnak piaci értéken, általános forgalmi adó felszámításával számláznia kell. A piaci értéket a megállapodásban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban kell rögzíteni. Itt kell rendelkezni arról is, hogy a számlázott érték és a követelés eredeti összege közötti különbözetet hogyan kell rendezni (pénzügyileg kiegyenlítik vagy elengedik azt).
8.8.2. Beszerzés csereszerződéssel
A csere útján beszerzett tárgyi eszközt is az általános forgalmi adó felszámításával számlázni kell a csereszerződésben meghatározott értéken. A csereszerződésben meghatározott érték azonos a cserébe adott eszköz eladási árával. A csereszerződésben rögzíteni kell, hogy az eladási árat általános forgalmi adóval vagy anélkül kell érteni.
