A vállalkozások külső - végleges – forrásai között nagy jelentőségűek a társaságiadó-törvényben biztosított kedvezmények. Ezek közül a kisvállalkozások kedvezményeit ismertetjük részletesen. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról rendelkezik az 1999. évi XCV. törvény (Tv.). A kisvállalkozások fejlesztésének támogatásáról szóló kerettörvény céljainak megfelelő konkrét támogatásokat pedig a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao. törvény) tartalmazza.
1. Kedvezményezett területek
A Tao. törvény három jelentős területen ad kedvezményt a kisvállalkozásoknak, ezek:
– a társaságiadóelőleg-fizetés alóli mentesség, illetve az adóelőlegfizetés-csökkentési lehetőség;
– a mikro- és kisvállalkozások beruházási (adóalap-) kedvezménye, továbbá
– a kis- és középvállalkozások adókedvezménye.
A Tao. törvény átveszi a Tv. kedvezményezettekre vonatkozó fogalomhasználatát. A tulajdonosi részesedés esetében a Tao. a Tv. feltételeitől szigorúbb feltételeket határoz meg.
2. A támogatottak köre
A támogatások (kedvezmények) jogosultjai a Tv. szerinti vállalkozások. Ilyen a gazdasági társaság, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a gazdasági munkaközösség, az egyéni vállalkozó.
3. A Tao. törvény kis- és középvállalkozási kedvezményei
3.1. Adóalap-kedvezmények
3.1.1. Értékhatár
A Tao. törvény szerint a mikro- és kisvállalkozások, az adóévi beruházási ráfordításaik kiemelt körének értékéből 10 millió forintig adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe. A 10 millió forintot elérő, vagy azt meghaladó adózás előtti eredmény esetén legfeljebb 1,8 millió forint társasági adót nem kell megfizetni a kedvezmény igénybevétele esetén.
3.1.2. Az igénybevétel korlátjai
Az adóalap-kedvezmény legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig terjedhet. A kedvezmény miatt kimutatott negatív adóalap nem vihető át a további évekre.
3.1.3. Kizárt a kettős kedvezmény igénybevétele
A kedvezményezett vállalkozások beruházási ráfordításai alapján igénybe vett adóalap-kedvezmény kizárja a térségi és egyéb adókedvezmények közül a kiemelt térséghez, vállalkozási övezethez kapcsolódó adókedvezmények igénybevételét a tárgyi eszközök esetében. Ez azt jelenti, hogy egy tárgyi eszköz beruházásakor nem lehet az adóalap-kedvezményt és a térségi kedvezményt is igénybe venni.
3.1.4. A beruházások összegének megosztása
A tárgyévi beruházások összege megosztható az adóalap-kedvezmény és a térségi adókedvezmény között. Nem tiltja a törvény a kis- és középvállalkozások adókedvezményének igénybevételét a beruházási adóalap-kedvezmény elszámolása esetén (azaz a kedvezmények halmozhatók).
3.1.5. A kedvezményezettek köre
Az adóalap-kedvezmény igénybevételénél mikro- és kisvállalkozásokkal szemben a Tao. törvény többletfeltételt ír elő. E szerint csak az a vállalkozás részesülhet kedvezményben, ahol az adóév egészében a tulajdonosok kizárólag magánszemélyek. A bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaság ennek megfelelően nem veheti igénybe a kedvezményt, mivel a részvényes nem csak magánszemély lehet.
3.1.6. A kedvezmények bázisadatai
A 2001. év végi társaságiadó-bevallásnál a kedvezmény igénybevételéhez a létszámadatot, a nettó árbevételt vagy a mérlegfőösszeget a 2000. évről készített beszámoló adatai alapján kellett vizsgálni.
3.1.7. A kedvezményezett beruházások és ráfordításaik
A korábban még használatba nem vett ingatlan (az üzemkörön kívüli ingatlanra nem vonatkozik a kedvezmény), a tenyészállat, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke szerepelhet az adóalap-csökkentő tételek között. Nem az aktivált érték, hanem az adóévben elszámolt beruházási ráfordítás vehető figyelembe a kedvezmény összegének érvényesítésekor.
A tárgyi eszközökre a tartósság a jellemző. Rendeltetésüknek megfelelő használat esetén egy éven túl szolgálják a vállalkozás érdekeit. Minden olyan eszköz a tárgyi eszközök közé sorolandó, ami megfelel ezeknek a feltételeknek. Ilyenkor nem a beszerzési vagy előállítási érték alapján kell dönteni az eszköz besorolásáról, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az 50 ezer forint alatti tárgyi eszközök is megfelelhetnek a Tao. törvény által kedvezményezett beruházás fogalmának.
A tárgyi eszköz beszerzési értékébe tartozik
– az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható ráfordítások összege;
– a vételár, a raktárba történő beszállítással kapcsolatos szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költség, a közvetítői díj, bizományi díj, a beszerzéshez kapcsolódó adó (fogyasztási adó, jövedéki adó);
– az eszköz beszerzéséhez kapcsolódó illeték, le nem vonható általános forgalmi adó, hatósági igazgatási díj, eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), a vásárolt vételi opció díja;
– az eszköz beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó hitel, kölcsön, bankgarancia díja, a hitel igénybevételéhez kapcsolódó kezelési díj, folyósítási jutalék, a szerződés közjegyzői hitelesítési díja, az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt kamat;
– az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt biztosítás díja, a beruházáshoz kapcsolódó devizahitelnek az üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözete (árfolyamveszteség);
– a beruházás tervezési, előkészítési, lebonyolítási, betanítási díja.
Az építési telek értékét növelik a vásárolt telek építkezésre alkalmassá tétele érdekében felmerült ráfordítások. A beruházás érdekében lebontott és újraépített épület bontási és újraépítési költségei, a tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke szintén növelik a beruházás értékét. Lényeges azonban, hogy a korábban már üzembe helyezett eszközökön végzett felújítási (egyébként beruházásnak minősülő) munkák értéke nem tartozik a kedvezményezett körbe.
A Tao. törvény szerint ingatlan a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló mindenféle dolog. Üzemkörön kívüli ingatlan az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben nem álló ingatlan. Ilyenek: az üzemen belüli lakóépület, az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény. Üzemkörön kívüli ingatlan az üdülő, sportlétesítmény, gyermekintézmény-épület, kulturális célú épület, a polgári védelmi létesítmény is.
Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értéke sem csökkentheti a társasági adó alapját. Ilyen vagyoni értékű jogok a földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a bérleti jog, a szabadalmi jog, az ingatlan használatához kapcsolódó hozzájárulások (víz- és csatorna-hozzájárulás, egyéb hálózatfejlesztési hozzájárulások) alapján szerzett használati jogok.
Műszaki berendezések, gépek és járművek között a számviteli fogalmaknak megfelelő eszközöket értjük. Ezek a tárgyi eszközök egy éven túl és közvetlenül szolgálják vállalkozási tevékenységet.
A vállalkozások tevékenységük alapján maguk sorolhatják be az egyes eszközöket a vállalkozást közvetlenül, illetve közvetve szolgáló eszközök közé - természetesen a számviteli szabályok betartásával. A közvetlen költségek közé besorolt műszaki berendezések, gépek és járművek értékcsökkenési leírása ezzel összhangban van.
A vállalkozás központi irányításában részt vevők által használt berendezések, felszerelések és járművek nem tartoznak a műszaki berendezések, felszerelések és járművek közé. Például a szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásnál a fejlesztők által használt számítógépek a műszaki berendezések és felszerelések közé sorolandók, az igazgató által, vagy a titkárságon használt számítógép azonban már az egyéb berendezések közé tartozik, így kívül esik a kedvezményezett körön.
A szerviztevékenységet végző munkatárs által használt gépkocsi a műszaki járművek közé sorolandó, míg a igazgató gépkocsija az egyéb járművek közé.
3.1.8. Minősítési problémák
Sok vita várható a minősítések kapcsán. Valószínűleg eltérően sorolja majd be az egyes eszközöket a vállalkozó és az adóhivatal. Nem egyértelműen rögzített a kedvezményezett eszközök köre, illetve a vállalkozások viszonylag szabadon döntenek a besorolás kritériumairól. Sok esetben nem választható el egymástól a műszakigép-, a berendezésfunkció, és az egyébgép-, berendezésfunkció. A mikro- és kisvállalkozások körében jellemzően egyfajta eszköz több eltérő funkciót is kielégít. A vegyes használatú eszközök besorolásánál a jellemzőbb használati mód alapján kell a besorolást elvégezni.
A törvény egyértelműen az üzemkörön kívüli ingatlanokat veszi ki a kedvezményezett körből. A központi irányítás ingatlanjai nem üzemkörön kívüliek a számviteli szabályozás és a Tao. törvény szerint sem. Ugyanakkor a központi irányítás gépei, berendezései már nem tartoznak a kedvezményezett tárgyi eszközök közé.
A Tao. törvény fogalmai szerint a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog ingatlannak minősül. Az erdő, az ültevények, a halastó és tartozékai is az ingatlanok közé tartoznak. Az építmény is ingatlan, ha a talajjal az alapozás (illetve bármilyen más eljárás) kapcsolja össze. A számviteli és az adószabályok szerint is ingatlannak minősül a telkesítés, amely a talaj felszínét vagy tulajdonságait módosítja. Ilyen a tereprendezés, a területfeltöltés.
3.1.9. Adóalap-növelés mint szankció
Az adóalapot növelni kell a korábban igénybe vett adóalap-kedvezmény összegének kétszeresével, ha
– az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyezik üzembe a kedvezménnyel érintett beruházási eszközt (Nem kell növelni az adóalapot abban az esetben, ha elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt maradt el az üzembe helyezés. Az adóalap növelését az említett negyedik adóév bevallásában kell elvégezni.);
– a kedvezményezett beruházás eredményeképpen hasznosuló eszközt nem a műszaki berendezések, felszerelések és járművek között, hanem az egyéb berendezések, felszerelések és járművek között helyezik üzembe (Ha ez a kedvezmény igénybevételét követő negyedik adóéven belül történik meg, akkor az üzembe helyezés évéről készített adóbevallás adóalapját kell növelni a kedvezményezett összeg kétszeresével.);
– az adóalap-kedvezménnyel érintett üzembe helyezett tárgyi eszközt üzemkörön kívüli ingatlanként is használják, vagy az egyéb berendezések, felszerelések közé, illetve forgóeszközzé sorolják át (Az első üzemkörön kívüli használat, illetve az átsorolás évének adóbevallásában kell az ilyen eszközökre igénybe vett kedvezmény összegével növelni az adóalapot. Elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatti átsorolás esetén az adóalap-növelést nem kell alkalmazni.);
– a vállalkozás a kedvezményezett beruházást, vagy a kedvezményezett beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegeníti, akkor az elidegenítés adóévének adóalapját kell növelni az igénybe vett kedvezmény kétszeresével (Elidegenítésnek minősül az értékesítés, az apportálás, természetbeni juttatásként átadás, térítés nélküli átadás.);
– a vállalkozás az adóalap-csökkentés évében, vagy az azt követő négy adóéven belül jogutód nélkül megszűnt. (Átalakulás esetén a jogokat és kötelezettségeket a jogutód szerzi meg, ebben az esetben az eszközt átvevő jogutód, ezért a beruházási adóalap-kedvezményt is ott kell vizsgálni. Ebben az esetben az előző feltételeket úgy kell vizsgálni, mintha a jogutód vállalkozás lett volna jogosult a kedvezményre, illetve az üzembe helyezési és elidegenítési feltételek fennállását is nála kell vizsgálni.)
3.1.10. Az egyéni vállalkozó adóalap-kedvezménye
Az egyéni vállalkozó is jogosult a kedvezményekre. Az egyéni vállalkozó jogutódlásánál az igénybe vett kisvállalkozói adókedvezményre is érvényesíteni kell a fenti korrekciókat.
3.2. Adókedvezmény a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához igénybe vett hitel kamata után
3.2.1. A kedvezményezettek köre
A kedvezmény igénybevételénél nem feltétel, hogy az adózó vállalkozás valamennyi tagja az adóév egészében magánszemély legyen. A társasági adó és az osztalékadó alanyai közül azokra a vállalkozásokra érvényes az adókedvezmény, amelyek rendelkeznek a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény előírásaiban szereplő feltételekkel. Nem jogosultak azonban az adókedvezményre a feltételeknek megfelelő, de bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaságok.
A vállalkozások közül kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek utolsó beszámolóadatai szerint a foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb, a nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió forint, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 2700 millió forint. Az állam, az önkormányzat és a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás tulajdoni részesedése egyenként és együttesen sem haladja meg a 25 százalékot. Az intézményi befektetők részesedése nem haladhatja meg az 50 százalékot.
Az adókedvezmény fenti feltételeinek a hitelszerződés megkötésének teljes adóévében meg kell felelniük a vállalkozásoknak. Amennyiben az adózó a hitelszerződés megkötésének évében megfelel a feltételeknek, akkor a kamat után igénybe vehető kedvezményt a további években is igénybe veheti, függetlenül attól, hogy a későbbi években már nem minősül kis- és középvállalkozásnak.
3.2.2. Az adókedvezmény igénybevételének egyéb feltételei
Az adókedvezményt a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata után lehet érvényesíteni. Az adókedvezmény az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, de évenként legfeljebb 5 millió forint. Az így igénybe vett kedvezmény nem haladhatja meg a számított társasági adó 70 százalékát. A Tao. törvény több más adókedvezménye (kiemelt térség, szövetkezetek egyes kedvezményei stb.) a kedvezményezett összeg 100 százalékát engedik elszámolni. Amennyiben e kedvezmények igénybevétele után marad még a kiszámított adóból, úgy a fennmaradt összeg 70 százalékáig vehető igénybe a kamatok utáni kedvezmény.
Ebben az esetben a kiemelt térséghez, vállalkozási övezethez kapcsolódó térségi adókedvezmény igénybevétele nem zárja ki a kamathoz kapcsolódó kisvállalkozói adókedvezmény érvényesítését.
3.2.3. Az igénybevétel végső határideje
Az adókedvezményt utoljára abban az adóévben lehet igénybe venni, amelyikben az eredeti hitelszerződés szerinti utolsó részletet vissza kell fizetni. Az eredeti szerződés szerinti lejárati idő meghosszabbítása nem vonja magával az adókedvezménnyel érintett időszak kiterjesztését. További feltétel, hogy a kedvezmény igénybevételét tartalmazó adóév utolsó napján a tárgyi eszköz a vállalkozás könyveiben, nyilvántartásában szerepeljen.
4. Az adókedvezmény visszafizetése
Az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni, ha a vállalkozás
– a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében marad el,
– a tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti (értékesíti, apportálja, térítés nélkül átadja, magánszemélynek természetbeni juttatásként átadja).
A december 20-i feltöltési kötelezettséget teljesíteni kell, ha a vállalkozást nem illeti meg a beruházási ráfordítások után járó adóalap-kedvezmény. Ekkor a feltöltést az általános szabályok szerint kell végrehajtani, és amennyiben a tárgyévi várható fizetendő adó meghaladja az adóévre bevallott adóelőleg összegét, a különbözetet be kell fizetni.
