III. Beruházás, felújítás, karbantartás a gyakorlatban

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 10.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2002/05. számában (2002. május 10.)

1. Beruházások

Beruházásnak minősül

– az új tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, emellett

– a meglévő tárgyi eszköz bővítése, átalakítása, és az annak rendeltetésváltozását eredményező tevékenység.

1.1. Rendeltetésváltás, funkcióbővülés

A tevékenység céljának meghatározása segít a besorolásban. Ezen ismérvek alapján beruházási ráfordítás minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként rendeltetésváltás, funkcióbővülés jött létre. Ilyen munka például a mosdó, a WC, a fürdőszoba, a konyha kialakítása. Lényeges, hogy amennyiben az épület egészének, vagy egy részének a funkciója bővül, akkor az ezzel kapcsolatos munkák mindegyike a beruházás hasznos ráfordításának minősül.

1.2. A fűtéskorszerűsítés minősítése

A fűtéskorszerűsítési munkákkal összefüggő valamennyi ráfordítás beruházás. A klímaberendezés beszerzését ellenben felszerelési céljától függően minősítjük. Ennek alapján, ha a klímaberendezés az épület használhatóságát javítja, a beszerelés költségei az épület értékét növelik. Ha önálló, egy adott tevékenységhez szükséges klímaberendezést alakítanak ki, akkor az önálló tárgyi eszköz beszerzésnek minősül. Ilyenek például a számítógépterem, a laboratórium klímával ellátásának ráfordításai.

1.2.1. Beszerelés a tevékenység érdekében

Általánosságban tehát azt mondhatjuk, hogy az épület értékében kell figyelembe venni a víz-, a villany-, a gázvezetékeket és a csatornát, az ezekhez kapcsolódó berendezéseket, felszereléseket, a központi fűtési, szellőzési vezetékeket, a személyfelvonót (azonban a teherfelvonót a vállalkozás tevékenységének érdekében szerelik be, ezért azt önálló eszköznek kell minősíteni). Ezeket a berendezéseket az épület szerkezetébe építik be, a berendezések annak használhatóságát segítik, azzal egybe vannak építve, azokat csak szétbontással, kibontással lehet az épülettől elválasztani.

1.3. Hasznos alapterület növelése

Beruházás az épület hasznos alapterületének növelésével járó munkák, galériaépítés, tetőtér beépítése, tetőszerkezet cseréje.

1.3.1. Bérelt ingatlan

Ha ezeket a munkákat bérelt ingatlanon végezzük, azokat a ráfordításokat is a beruházás, felújítás, fenntartás általános ismérvei szerint kell elkülönítenünk. Úgyszintén beruházásnak minősül meglévő víz-, gáz-, elektromos stb. vezetékek kiegészítése, bővítése, tereprendezés, kertépítés, közművesítés.

1.4. Beruházás gépek esetén

1.4.1. Új tartozékok beszerzése

Gépek esetében beruházás az új tartozékok beszerzése, ha ezzel a gép újabb műveletet tud elvégezni, avagy a teljesítménye nő, vagy a rendeltetése megváltozik.

1.4.2. Üzemképtelen gépek üzemképessé tétele

Üzemképtelen gépek, berendezések üzemképes állapotba hozásának ráfordításai úgyszintén beruházásnak minősülnek. Amennyiben az elhasználódott gépet a javítást végző vállalkozó átveszi, helyette újabb, nagyobb teljesítményű gépet ad, az szintén beruházásnak minősül.

1.5. A beruházások megvalósítási módja a gyakorlatban

A beruházás megvalósítható saját vállalkozásban, illetve azt idegen kivitelező is bonyolíthatja.

1.5.1. Beruházás saját vállalkozáson belül

A saját vállalkozáson belüli beruházásnak az áfafizetés szempontjából van jelentősége, ezért az áfatörvény előírásait kell itt figyelembe venni. Az áfatörvény szerint csak az új tárgyi eszköz létrehozása esetén beszélhetünk saját vállalkozásban végzett beruházásról. Az áfafizetés alapja az aktivált érték, tehát a saját teljesítményen (önköltség, saját termelési eszközök értéke) kívül a vásárolt anyagok, szolgáltatások értékére is fel kell számítani az áfát.

1.5.2. Beruházás idegen kivitelezésben

Ha a vállalkozás saját maga vásárolja meg a beruházáshoz szükséges anyagokat és bocsátja azokat a kivitelező rendelkezésére, akkor nem beszélhetünk saját beruházásról, mivel a beruházáshoz szükséges ráfordítások mindegyike idegen teljesítmény felhasználásával jön létre.

2. Felújítás

A felújítás már állományban lévő eszközök eredeti állagának, kapacitásának, pontosságának helyreállítását szolgáló tevékenység. Ezeket a munkákat általában a könyv szerint nullára íródott eszközök vonatkozásában kell elvégezni, amikor a vállalkozás úgy dönt, hogy új eszköz beszerzése helyett gazdaságosabb a felújítás, avagy a gazdálkodó szervezetnek csak erre van pénzügyi kerete.

2.1. Korszerűsítés, a teljesítőképesség növelése

A gépek korszerűsítése, teljesítőképességének növelése, egyes részeinek (jellemzően fődarabjainak), elhasználódott részeinek, tartozékainak pótlása, cseréje minden esetben felújítás. A gyakorlatban többször előfordul, hogy például fénymásoló gépek elhasználódását követően ugyanolyan teljesítményű és felszereltségű másik gépet ad a szerviz. Ebben az esetben is felújításról beszélünk.

2.2. Alkotórészek részleges cseréje

Felújítás továbbá a meglévő épület vagy építmény egyes részeinek részleges cseréje. A kerítés szakaszos cseréje azonban csak akkor, ha a tartóoszlopokat is cserélik, vagy a térbeton részleges cseréje, ami a felső koptatórétegen kívül az alapozási munkákat (homokágy, sóderágy stb.) is magában foglalja. Felújítás a villamos, víz-, gázvezetékek teljes, vagy a nyomvonal jellegű (technológiai vezetékek is) építmények teljes, illetve szakaszos cseréje is.

2.3. A felújítási költségek elszámolása

A felújítás költségeit aktiválni kell, ezzel az eszköz használati ideje megnövekszik, az amortizáción keresztül a használat ideje alatt pedig megtérül a ráfordítás.

A felújítási tevékenység ráfordításai ezért hosszabb idő alatt jelennek meg a vállalkozás költségei között. Az összemérés számviteli elve érvényesül ekkor, hiszen a "felújított" eszköz tartósan hoz gazdasági előnyöket, a jövedelemtermelés idejére elosztott amortizációval pedig a bevételek és ráfordítások azonos időszakban jelennek meg, így nem torzul a vállalkozás eredményességéről kialakított kép.

A társasági adó alapja is kiegyensúlyozottan alakul így, hiszen a költségvetés megfelelő időben jut a bevételeihez, ugyanis, ha a felújítást azonnal költségként elszámolnánk, akkor a tárgyévi társasági adó alapja csökkenne, a költségvetés csak a következő évekre halasztva kapná meg az adót a megtermelt jövedelemből. A karbantartás költségei a felmerüléskor azonnal elszámolhatók. Ezért törekszenek a vállalkozások arra, hogy a fenntartási költségeket felújításként kezeljék, hiszen így a későbbre "halasztott" adó meg nem fizetésével azonos összegű, a leírással azonos időszakra szabad pénzhez jutnának.

3. Karbantartás

A karbantartás meglévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló tevékenység. Épületek esetében például az állagmegóvás munkái, mint a festés, mázolás.

A nyílászárók cseréje, a falburkolat készítése, a padlóburkolat cseréje, akkor is karbantartásnak minősül, ha eltérő megoldással történik (például szőnyegpadló helyett parketta).

3.1. Karbantartás jellegű munkák

Karbantartás jellegű munkák közé tartozik

– a funkcióváltás célja nélküli válaszfalemelés, vagy a konyha, a WC, a fürdőszoba áthelyezése,

– a hibaelhárítás, a kijavítás,

– a kerítések szakaszos vagy teljes cseréje – ha a tartóoszlopokat nem cserélik,

– az út a térburkolat esetében a kátyúk helyreállítása,

– a térvilágítás javítása – ha azok több mint két tartóoszlop közötti vezeték – cseréjét érintik,

– a gépek tartozékainak cseréje, a fődarabok javítása (például elektromos motor újratekercselése),

– a tervszerű, megelőző karbantartás, az üzemzavar elhárítása, melyek következtében a gépek, berendezések várható élettartama nem növekszik, funkciói nem bővülnek.

A gépek, berendezések vállalkozáson belüli áthelyezése, és az ezzel járó szállítási, gépalapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák fenntartási ráfordításnak minősülnek, a költségek között azonnal elszámolhatók.

3.2. Eltérő minősítési (besorolási) szempontok

3.2.1. A minősítés helye, alapja

A karbantartás (fenntartás), felújítás, illetve beruházás minősítését a műszaki ismérvek alapján, a helyszínen kell elvégezni már a munkák tervezésekor, majd a feladat elvégzése során, valamint a munka végeztével. A műszaki tevékenység mindegyik szakaszában születnek dokumentumok is, ami a munkák minősítésének utólagos felülvizsgálatát segítik, amiket az ügyvitellel foglalkozók a számviteli nyilvántartások alapjául felhasználnak. Költségvetés, felmérési napló, építési napló, teljesítési jegyzőkönyv, szállítólevelek, számlák dokumentálják az elvégzett munkát. A munkákat nem a ráfordítások nagysága alapján, hanem műszaki tartalmuk szerint kell minősíteni. Az új eszközt nem eredményező költségek esetén a meglévő eszközhöz való kapcsolatuk szerint, a fent leírtak szerint kell elvégezni csoportosítást.

A vállalkozás dönti el, hogy mely eszközöket csoportosít a tartósnak minősülő eszközök – amelyek éven túl vesznek részt a tevékenységben –, és melyeket a forgóeszközök közé – amelyek általában egy termelési folyamatban vesznek részt. A beszerzési ártól függetlenül, de tartósságtól függően ezek az eszközök tárgyi eszköznek minősülnek.

3.2.2. Ötvenezer forintos értékhatár alatti beszerzések

Egy másfajta csoportosítás szerint az 50 ezer forintos értékhatár alatti beszerzési, előállítási érték az egy összegben elszámolható értékcsökkenési leírást befolyásolja. Ezért a beszerzéskor azonnal használatba vett eszközt a beruházások főkönyvi számla közbeiktatása nélkül, az eszköznek megfelelő tárgyieszköz-csoportba kell aktiválni. A beszerzéskor, előállításkor azonnal használatba nem vett 50 ezer forint beszerzési értékhatár alatti eszköz értékét is a beruházási számlán kell a használatbavételig kimutatni. A használatbavételkor a tárgyi eszköz jellegének megfelelő számlára kell aktiválni. Ekkor egy összegben elszámolható a beszerzési ár értékcsökkenésként, költségként. Ez azonban csak lehetőség, a vállalkozás maga dönti el, hogy ezen az értékhatáron belül él-e ezzel a lehetőséggel. Ha él, akkor a megtérülés előtt jut az újabb beruházás forrásához, hamarabb bővítheti a tevékenységét. Példaként hozhatjuk a számítógépek beszerzését. Általában monitort, nyomtatót, billentyűzetet és egyéb csatolható perifériát is beszereznek a számítógéppel együtt. A perifériák több számítógépre is felszerelhetők, cserélhető tartozékok, ezért azokat egyedileg kell minősíteni a várható használati idejük alapján.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 10.) vegye figyelembe!