A vállalkozás szóról a legtöbb embernek valamilyen cég, gazdálkodó szervezet, de legalább egy gazdálkodóegység jut az eszébe, vagy gazdasági tevékenységre asszociál. A jogban azonban a vállalkozás egy szerződéstípus megjelölését is takarja. Bármilyen, munkával létrehozható eredményre irányuló megállapodást vállalkozási jogviszonynak nevezünk, amelyben a vállalkozó és a megrendelő áll egymással szemben. A cégek – vagy ha úgy tetszik a vállalkozások – túlnyomórészt vállalkozási szerződéseket kötnek, gazdasági tevékenységüket ilyen megállapodások keretei között végzik.
Tematikus összeállításunkban ezeket az üzleti kapcsolatokat elemezzük abból a szempontból, milyen jogokkal és kötelezettségekkel kell számolniuk a szerződő feleknek, milyen jogi lehetőségeket tudnak kihasználni gazdasági érdekeik leghatékonyabb érvényesítése végett.
Szerzőink, a Legfelsőbb Bíróság bírái a mindennapok tapasztalatai, a jogvitákból leszűrhető általános tanulságok alapján járják körül a kérdést. A különszám kitér mindarra, ami egy-egy vállalkozási szerződésnél nehézséget, vitát okozhat: a szerződéskötés körüli buktatókra, a vállalkozói díjjal kapcsolatos problémákra, a szerződés teljesítésére, a szerződésszegések következményeire, a vállalt kötelezettségek lehetetlenné válására, a szerződés megszűnésére. Külön teret szentelünk a vállalkozási szerződések speciális formáinak, így a fővállalkozói, az építési, a szerelési, a tervezési, a kutatási, illetve az utazási szerződéseknek. A függelékben olvasóink mintákat találhatnak a munkájuk során megkötendő szerződések helyes és pontos kialakításához.
A szerkesztők
