Aki tevékenységével vagy mulasztásával megszegi a jogszabályokban, vagy a reá vonatkozó hatósági határozatban foglalt kötelezettségét, és ezzel veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja a környezetet, büntetőjogi, illetve szabálysértési felelősséggel is tartozik.
Ugyanez vonatkozik arra is, aki a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja a tevékenységét. Az alábbiakban sorra vesszük a környezetvédelemmel kapcsolatos tényállásokat.
1. Visszaélés radioaktív anyaggal
Ezt a bűncselekményt az követi el, aki az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot vagy készítményt jogosulatlanul előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, feldolgoz vagy egyébként felhasznál. Ez a bűncselekmény valósul meg akkor is, ha valaki ilyen anyagot, készítményt olyan személynek ad át, aki azok tartására nem jogosult. A bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztést von maga után. Ugyanígy büntetendő az is, aki radioaktív anyagot a jogszabályban előírt kötelezettség megszegésével állít elő, tárol, szállít vagy helyez el.
Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a fenti cselekményeket bűnszövetségben követi el.
Aki a jogszabályban előírt kötelezettség megszegésével gondatlanul állít elő, tárol, szállít vagy helyez el radioaktív anyagot, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2. Környezetkárosítás
Aki a környezetet vagy a környezet valamely elemét károsítja, illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét károsítsa, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ugyanígy büntetendő, aki jelentős mértékben szennyezi a környezetet vagy a környezet valamely elemét, illetve jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét jelentős mértékben szennyezze.
A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős mértékű károsodást okoz, illetve alkalmas arra, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét jelentős mértékben károsítsa.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény a környezetet vagy annak valamely elemét olyan mértékben károsítja, hogy a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre.
Aki gondatlanságból követi el a környezetkárosítást, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Három évig terjedhet a szabadságvesztés, ha a gondatlan cselekmény a környezetet vagy annak valamely elemét olyan mértékben károsítja, hogy a környezet vagy a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre.
3. Természetkárosítás
A természetkárosítás bűcselekményét követi el, aki nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó, vagy fokozottan védetté nyilvánított
– élő szervezetet,
– élő szervezet bármely fejlődési alakjában vagy szakaszában lévő egyedét,
– fajok kereszteződéseként létrejött élő szervezetet,
– élő szervezet származékát jogellenesen megszerez, tart, forgalomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, azzal kereskedik, vagy azt elpusztítja.
Ugyanez a bűncselekmény valósul meg, ha valaki védett természeti területet, élő szervezetek életközösségét, barlangot jogellenesen jelentős mértékben megváltoztat.
A büntetés alapesetben három évig terjedő szabadságvesztés. Öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, ha a természetkárosítás az élő szervezet tömeges pusztulását, a természeti terület, az élő szervezetek életközössége vagy a barlang helyrehozhatatlan károsodását vagy megsemmisülését okozza.
Amennyiben az élő szervezet tömeges pusztulását, a természeti terület, az élő szervezetek életközössége vagy a barlang helyrehozhatatlan károsodását vagy megsemmisülését okozó természetkárosítást gondatlanságból követik el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés lehet a büntetés.
4. A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése
Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve jogszabályban vagy végrehajtható hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével gyűjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít olyan anyagot tartalmazó hulladékot, amely alkalmas arra, hogy
– az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyeztesse,
– a vizet, a levegőt vagy a talajt szennyezze, vagy ezekben tartós elváltozásokat okozzon,
– az állatokat vagy a növényeket veszélyeztesse,
bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ugyanígy büntetendő, aki a jogszabályban meghatározott engedély nélkül helyez el robbanásveszélyes, gyúlékony vagy az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot tartalmazó hulladékot.
Aki az említett cselekményeket gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
5. Környezetvédelmi szabálysértés
Szabálysértést követ el, aki engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet, illetve terheli, szennyezi a környezet elemeit, avagy más módon megszegi az egyéb környezetvédelmi előírásokat.
A szabálysértő százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, de a külföldivel szemben kiutasításnak is helye van.
6. Vízszennyezés
A vízszennyezés szabálysértésének három elkövetési alakzata van. Ez a szabálysértés valósul meg, ha valaki vízkészletbe közvetlenül vagy közvetve fertőző, illetőleg károsan szennyező anyagot juttat a meghatározott rendeltetésű, illetve az arra kijelölt, hasznosításra igénybe vett vízi létesítménybe, és ezáltal a vízkészletet felhasználásra alkalmatlanná teszi, vagy a felhasználást veszélyezteti.
A szabálysértés kisegítő jellegű, mert csak akkor állapítható meg, ha környezetkárosítás bűncselekménye nem valósul meg.
A második szabálysértési magatartás, ha valaki nem a jogszabályban vagy jogszabály alapján kiadott hatósági előírásban meghatározott módon valósítja meg a szennyvíztisztító berendezés, szennyvíz, illetőleg szennyező anyag ártalommentes elhelyezését, vagy olyan létesítményt üzemeltet, amely a vizek fertőzését vagy káros szennyezését okozhatja.
A harmadik alakzat, amikor valaki megszegi az ivóvízellátást ásvány- és gyógyvízként szolgáló, vagy ilyen célra kijelölt vizek, vízi létesítmények védőterületére, védőidomára vagy védősávjára a jogszabályban, a hatósági előírásokban meghatározott rendelkezéseket, illetőleg a védőterületet érintő korlátozásokkal ellentétes tevékenységet, ingatlanhasználatot folytat.
A szabálysértés mindhárom esetben százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
