Aki megszegi a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírásokat, vagy túllépi az azokban megállapított határértéket, az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlődéséhez igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
1. Zaj- és rezgésbírság
Zaj-, illetve rezgésbírság fizetésére kötelezik:
– az üzemeltetőt, illetőleg kivitelezőt, ha a zajt előidéző új üzemi létesítmény üzembe helyezését, valamint építési munka során annak megkezdését követően a számára megállapított zajkibocsátási határértéket nem tartja be, illetőleg a megengedett rezgésterhelési határértéket túllépi,
– az üzemeltetőt, ha új út, vasútvonal, továbbá repülőtér létesítését követően okozott zaj, illetőleg rezgés meghaladja a megengedett zaj-, illetőleg rezgésterhelési határértéket.
Az üzemeltetőt akkor is megbírságolják, ha a környezetvédelmi hatóság által megállapított határidőt követően a meglévő üzemi létesítmény által okozott zaj, illetőleg rezgés továbbra is meghaladja a megállapított zajkibocsátási, illetve a megengedett rezgésterhelési határértéket.
A bírság összegét a megengedett zajkibocsátási, illetőleg a zaj- és rezgésterhelési határérték túllépése mértékének, hatásának és ismétlődésének figyelembevételével kell megállapítani. A bírság kiszabása legfeljebb évenként ismételhető.
2. Légszennyezési bírság
Az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely
– a helyhez kötött légszennyező pontforrását,
– a bejelentésre kötelezett helyhez kötött diffúz légszennyező forrását
úgy üzemelteti, hogy a kibocsátási határértéket túllépi, vagy a levegővédelmi követelményeket nem teljesíti, légszennyezési bírságot köteles fizetni.
A légszennyezési bírságot a környezetvédelmi hatóság határozatban állapítja meg.
2.1. Mentesség
Nem kell kivetni légszennyezési bírságot, ha a bírság egy telephelyre számítva kevesebb mint 50 000 forint. Mentesül a bírságfizetési kötelezettség alól az a légszennyező, aki vagy amely bizonyítja, hogy a határérték túllépését vagy a levegővédelmi követelmények megsértését előre nem látható, elháríthatatlan külső ok (természeti katasztrófa) idézte elő.
2.2. Helyhez kötött légszennyező pontforrások bírságolása
Meglévő, helyhez kötött légszennyező pontforrásoknál a légszennyezési bírságot a kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezés mennyisége után a szennyezőanyag veszélyességétől függő bírságtényező alkalmazásával, a légszennyező anyagonként meghatározott bírságtételek összesítésével kell megállapítani. Mindez nem vonatkozik a háztartási berendezések forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira.
2.3. Helyhez kötött diffúz légszennyező források bírságolása
A bejelentésre kötelezett, helyhez kötött diffúz források esetében a légszennyezési bírság kivetése évente történik. A pernyehányók, meddőhányók, vörösiszap-tárolók, hulladéklerakó és -tároló telepek, külszíni bányák tényleges művelés alatt álló, nem rekultivált, levegőterhelést okozó területe után az egyébként fizetendő bírság 1/10-ét kell kivetni.
2.4. Eseti légszennyezési bírság
Eseti légszennyezési bírság megfizetésére köteles az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem tartja be, illetve megszegi a levegővédelmi követelményeket.
A bírságot a környezetvédelmi hatóság a mulasztás körülményeinek, súlyosságának, időtartamának és ismétlődésének egyedi mérlegelésével, kötelezettségszegésenként külön-külön állapítja meg és veti ki. A bírságot megállapító határozattal egy időben a kötelezettségszegés megszüntetésére kötelező határozatot kell kiadni. A kötelezettséget megállapító határozatban megállapított teljesítési határidő elmulasztása esetén az eseti bírság ismételten kivethető.
3. Felszínalattivíz-védelmi bírság
A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendeletben előírt tilalmak megszegőit a hatóság felszínalattivíz-védelmi bírsággal sújtja. Bírságot köteles fizetni az is, aki nem hajtja végre a kármentesítési műszaki beavatkozásra vonatkozó jogerős határozatot. A bírság megfizetésére legfeljebb 90 napos határidőt állapítanak meg.
3.1. Mentesség
Nem kell a bírságot kivetni, ha annak mértéke nem éri el az 50 000 forintot.
3.2. Ismételt bírságolás
A felelőssel szemben ugyanazon a területen a korábban bekövetkezett és az új szennyezésért a bírság ismételten is kivethető.
3.3. Szűkített tényfeltárás
A felszín alatti vizekbe történő bevezetésre vonatkozó tilalom megszegése esetén a hatóság szűkített tényfeltárást is elrendelhet. A szűkített tényfeltárás a felszín alatti vízbe közvetlenül bevezetett, illetőleg a felszín alatti vizet veszélyeztető anyagok minőségének, mennyiségének megállapítására, a felszín alatti vízbe jutó kockázatos anyag lejutási mélységének meghatározására terjed ki.
A bírságot a környezetvédelmi felügyelőség a szűkített tényfeltárás elfogadását követően hatósági határozatban állapítja meg, függetlenül a kármentesítési műszaki beavatkozás elrendelésétől.
4. Csatornabírság
Csatornabírság megfizetésére kell kötelezni azt, aki károsító szennyvizet, illetve károsító anyagot bocsát a szennyvízelvezető műbe. Települési folyékony hulladék esetén azt kell bebocsátónak tekinteni, aki a bebocsátásra a szolgáltatóval szerződést kötött, illetve hatósági határozat alapján annak minősül. A 2002-ben megállapított káros szennyezés miatt 2003-ban szabhat ki bírságot a vízügyi igazgatóság.
4.1. Mentesség, mérséklés
Ha a károsító szennyvíz, illetve anyag – a rendkívüli szennyezés esetétől eltekintve – nem a bebocsátó működésével összefüggő tevékenység, hanem elháríthatatlan külső ok (így például katasztrófa, tűz, robbanás, árvíz vagy egyéb elemi károk bekövetkezése), továbbá kárelhárítási gyakorlat kapcsán jutott a szennyvízelvezető műbe, a bebocsátó felelősségének hiányában bírság nem állapítható meg. Ilyenkor a szennyvízelvezető műben okozott kár megtérítését a szolgáltató külön igényelheti.
Önellenőrzés esetén a megállapított bírság legfeljebb 10 százalékkal mérsékelhető.
4.2. Progresszív bírság
A bebocsátott károsító anyagok koncentrációja alapján meghatározott és egybefoglalt bírságösszeget (progresszív bírság), a folyamatos bírságolás
– a második évében kétszeres,
– a harmadik évében háromszoros,
– a negyedik és további években négyszeres
összegben kell meghatározni és kiszabni.
Nem szennyvízzel, illetve települési folyékony hulladékkal bebocsátott anyagoknál a progresszív bírságra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.
A progresszív bírság folyamatossága akkor szakad meg, ha a bebocsátó a szennyvízelvezető művet legalább egy éven át károsan nem szennyezte, és ezt vizsgálatok igazolták, illetve erre figyelemmel bírság megállapítására sem került sor.
4.2.1. A progresszív bírság mellőzése
A bírságot a progresszív bírság mellőzésével kell megállapítani és kiszabni, ha a bebocsátó a károsító szennyvíz bebocsátási helyéhez tartozó ingatlanon a szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megszüntetését szolgáló – arra alkalmas – előtisztító létesítmények kivitelezését, fejlesztését az arra hatáskörrel rendelkező hatóság jogerős engedélye, vagy hivatalból indított eljárás eredményeként kötelezettséget megállapító határozata alapján és az abban meghatározott érvényességi, illetve teljesítési határidőn belül megkezdte és a munkát folyamatosan végzi. A szennyvíz-előtisztító berendezés létesítésére irányuló határozat (hatósági engedély) teljesítési (érvényességi) idejének módosítása a progresszív bírság további mellőzését azonban nem alapozza meg.
Az előírt próbaüzem időtartama alatt is a progresszív bírság mellőzésével kell megállapítani.
A bírságot a progresszív bírság mellőzésével kell meghatározni olyan esetben is, amikor a bebocsátó hatósági engedélyezési kötelezettség alá nem tartozó, de a szolgáltató által előzetesen tudomásul vett olyan – a bebocsátott szennyvíz minőségét érintő – technológiai változtatást hajt végre, amely alkalmas a szennyvízelvezető mű károsításának megszüntetésére vagy a bírságolás szempontjából mértékadó szennyezőanyag-bebocsátás méréssel igazolható módon legalább 50 százalékkal történő csökkentésére. (E szabály alkalmazására akkor kerülhet sor, ha tervezett technológiai módosítással, annak megkezdését megelőzően a bírság kiszabására hatáskörrel rendelkező hatóság a környezetvédelmi hatósággal és a víziközmű tulajdonosával egyetértésben – ideértve a megvalósítás határidejét is – hozzájárult, és erről a szolgáltatót egyidejűleg értesítette.)
4.3. Rendkívüli bírság
Rendkívüli káros szennyezés esetén a bebocsátót rendkívüli bírság megfizetésére kell kötelezni. (Rendkívüli káros szennyezésről akkor beszélünk, ha a szennyvízelvezető műben nem üzemszerű bebocsátás következtében okoznak káros szennyezést.)
A rendkívüli bírságot az arra jellemző szennyezési időszakban minden szennyező anyagra külön-külön kell a kibocsátott szennyező anyagok teljes tömegének és a 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete A) és B) táblázataiban meghatározott bírságtételek mértékének – de legfeljebb ötszörösének – alapulvételével külön-külön megállapítani. A káros szennyező anyagok mennyiségét – határértékek figyelembevétele nélkül – az anyagfelhasználás, illetve a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvizek minőségi és mennyiségi adataira figyelemmel műszaki becsléssel kell meghatározni.
A bírságtétel a rendelet 2. számú melléklet A) és B) táblázatai szerinti bírságtételnek
– ötszöröse, ha a bebocsátó bejelentési és kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget,
– négyszerese, ha a bebocsátó a szennyezés tényét a szolgáltatónak bejelentette, de a károk enyhítésében nem működött közre,
– kétszerese, ha a bebocsátó a szennyezés tényét a szolgáltatónak haladéktalanul bejelentette, és a károk enyhítése érdekében az általában elvárható magatartást tanúsította.
4.4. A csatornabírság megfizetése
A csatornabírságot a határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napjáig kell megfizetni a szolgáltatónak. A szolgáltató a befizetett bírság 2 százalékát, de legfeljebb 200 000 forintot 15 napon belül köteles átutalni az első fokú határozatot meghozó hatóságnak.
(5) E rendelet szerint lefolytatott – a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz vizsgálatára és az ezzel összefüggő, a szolgáltató által végzett – helyszíni ellenőrzésre a hatósági ellenőrzésre vonatkozó – külön törvényben meghatározott – szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a mintavétel és az ellenőrzés eredményére vonatkozó bírságjavaslatot a szolgáltató a 10. § szerint köteles a bírság megállapítására hatáskörrel rendelkező hatóságnak megküldeni.
4.5. Mulasztási bírság
Amennyiben az önellenőrzésre köteles bebocsátó nem készít az önellenőrzésre tervet, illetve azt a szolgáltató és a hatóság részére nem küldi meg, és ennek következtében a szennyvízbebocsátás az önellenőrzés keretében nem ellenőrizhető, a hatóság köteles a bebocsátót mulasztási bírsággal sújtani. A mulasztási bírság összege 150 000 forintig terjedhet, de legalább 50 000 forint.
A bírság évenként egy alkalommal szabható ki, amennyiben a bebocsátó az önellenőrzési terv készítését és annak jóváhagyatását elmulasztotta. A jóváhagyott önellenőrzési terv teljesítésének elmulasztása esetén a bírság megismételhető, amely a jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítése alól nem mentesít.
A mulasztási bírság megállapítását a szolgáltató is kezdeményezheti.
4.5.1. A mulasztási bírság megfizetése
A mulasztási bírságot az erről rendelkező határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell a határozatban megjelölt szolgáltató számlájára befizetni.
4.6. Bírságolás 2003-ban
A bírságot a 2003-ban induló eljárásban – a károsító anyagok koncentrációja szerinti, a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott bírságtételekre figyelemmel – a bírságolás első évében a bírságtétel 25 százalékában, második évében a bírságtétel 50 százalékában, harmadik évétől a bírságtétel 75 százalékában, negyedik évétől a bírságtétel 100 százalékában kell kiszabni.
5. Szennyvízbírság
A 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés szerint a befogadót fertőző vagy károsan szennyező, illetőleg veszélyeztető jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet és egyéni vállalkozót (kezelő) szennyvízbírság fizetésére kell kötelezni. Ha az üzem határérték feletti szennyezettségű vizet vesz ki a befogadóból és azt ugyanabba a befogadóba juttatja vissza, a kezelő kizárólag az üzem által okozott többletszennyezésért felel.
Ha a szennyvízelvezető létesítményt, illetőleg a szennyvíztisztító berendezést több üzem közösen használja, továbbá ha az üzem más üzemtől szennyezett vizet vesz át, a szennyvízbírságot a közösen elvezetett szennyvízben levő káros szennyező anyagok miatt, az egyes üzemek kezelőire a szennyezésük arányában – az üzemenként kibocsátott szennyvízmennyiségnek és szennyező anyagoknak megfelelően – kell kiszabni.
5.1. A szennyvízbírság meghatározása
A szennyvízbírságot folyamatos vízszennyezés esetén évenként, idényüzem esetében idényenként, rendkívüli szennyezés miatt esetenként – utólag, egy összegben – szabják ki.
A szennyvízbírságot az üzem által a szennyezési időszak alatt kibocsátott szennyvízben levő és a határértéket meghaladó valamennyi szennyező anyag együttes mennyiségének megfelelően kell meghatározni. A befogadónak az üzem rendes üzemszerű működésén kívül álló okból (műszaki meghibásodás, gondatlan kezelés, baleset stb.) bekövetkező határérték feletti szennyezése esetén, továbbá ha a felszíni befogadó káros szennyezése vagy a felszín alatti vízkészletek veszélyeztetése nem szennyvízzel történik, a szennyvízbírságot a szennyező anyag teljes mennyiségének (tömegének) megfelelően kell meghatározni.
5.1.1. Bírságtételek
A szennyező anyagok egységnyi mennyiségére vonatkozó bírságtételt a rendelkezés 1. számú melléklete állapítja meg. Ha az üzem egy vagy több szennyező anyag határértékét ötszörösen, a mérgező anyagokét kétszeresen meghaladó mennyiségű anyagot tartalmazó szennyvizet bocsát a befogadóba (különösen káros szennyezés), ezekre az anyagokra vonatkozóan a bírságtétel az 1. számú melléklet szerintinek a kétszerese. Rendkívüli szennyezés esetén bírságtétel a ötszörös is lehet.
5.1.2. Módosított alapbírság
A kibocsátott szennyezőanyag-féleségek mennyiségei alapján meghatározott és egybefoglalt bírságösszegből (alapbírság) a szennyező hatás különös körülményeinek megfelelően, a rendelkezés 2. számú mellékletében megállapított módosító tényezők alkalmazásával kell a szennyvízbírságot meghatározni (módosított alapbírság).
5.2. Progresszív bírságolás
A szennyvízbírságot (a módosított alapbírságot) a folyamatos bírságolás
– második évében kétszeres,
– harmadik évében háromszoros,
– negyedik évében négyszeres,
– ötödik és további éveiben ötszörös
összegben kell kiszabni (progresszív bírság).
5.2.1. A progresszív bírságolás mellőzése
A szennyvízbírságot a progresszív bírságra vonatkozó rendelkezés mellőzésével kell kiszabni, ha a kezelő vízjogi engedély vagy vízjogi kötelezettséget kimondó határozat alapján, a káros szennyezés megszüntetése végett üzeme szennyvíztisztító létesítményeinek kivitelezését (fejlesztését, rekonstrukcióját) a vízügyi hatóság által megállapított határidőben megkezdte és folyamatosan végzi.
Ugyanez érvényes akkor is, ha a kezelő bármelyik üzemében olyan – vízjogi engedélyezési kötelezettség alá nem tartozó - beruházás vagy technológiai változtatás megvalósítását kezdi meg és végzi folyamatosan a vízügyi igazgatóság által megállapított határidőben, amely alkalmas a káros szennyezés megszüntetésére.
Ha a progresszív bírság mellőzésére vonatkozó feltétel teljesítésére meghatározott határidő eltelt, és az üzem a befogadót továbbra is károsan szennyezi, továbbá akkor is, ha a kivitelezést szünetelteti vagy abbahagyja, a progresszív bírságolást a mellőzése időszakának beszámításával kell folytatni. A folytatólagos bírságolást azonban a módosított alapbírság kiszabásával kell kezdeni, ha a kezelő üzeme a vízügyi hatóság által megállapított (alkalmasnak tartott) feltételek teljesítése ellenére szennyez.
5.3. Rendkívüli szennyezés
A rendkívüli szennyezés miatt kiszabott szennyvízbírság meghatározásánál a különösen káros szennyezésre és a progresszív bírságra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Ha a rendkívüli szennyezés ugyanannak a kezelőnek ugyanabban az üzemében, azonos jellegű, felróható magatartás miatt ismétlődik, a szennyvízbírságot az ismétlődések számának megfelelő, de legfeljebb ötszörös összegben kell kiszabni, kivéve ha a legutóbbi ilyen rendkívüli szennyezés óta két év eltelt.
6. Hulladékgazdálkodási bírság
A 2002. január 1-jétől hatályos, a hulladékgazdálkodási bírságról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet szerint hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni, aki tevékenységével vagy mulasztásával
– megsérti a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait, illetve nem vagy nem megfelelően tesz eleget az azokban foglalt kötelezettségének,
– a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzi,
– a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével veszélyezteti, károsítja a környezetet.
A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
A jogerősen kivetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtható köztartozás. A jogerős határozatban előírt fizetési határidő lejártát követően a hatóság a behajtás végett megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot.
6.1. A bírság kiszabása
A bírság kiszabására általában az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, illetve a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség jogosult. A települési önkormányzat jegyzője szabja ki azonban a bírságot, amennyiben
– az ingatlantulajdonos megszegi a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét,
– a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve jogellenes hulladékelhelyezés történik,
– a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el,
– az ingatlan tulajdonosa megszegi a települési hulladéknak az önkormányzati rendeletben meghatározott szelektív gyűjtésére vonatkozó kötelezettségét,
– az ingatlan tulajdonosa nem tesz eleget az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztán tartási kötelezettségének,
– a kötelezett megszegi az önkormányzati rendeletben foglalt egyéb, hulladékgazdálkodással összefüggő kötelezettségeit, avagy
– a kötelezett megsérti a jegyző által hozott hatósági határozat előírásait, illetve nem vagy nem megfelelően tesz eleget az azokban foglalt kötelezettségének.
6.2. Elévülés
A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság a jogellenes cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül szabhatja ki. A cselekmény elkövetésétől számított öt éven túl nem szabható ki bírság még akkor sem, ha a szankcionálandó magatartás később jut a hatóság tudomására. E jogvesztő határidő alól kivételt képez, ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.
6.3. A bírság mértéke
6.3.1. Alapbírság
A hulladékgazdálkodási alapbírság legmagasabb mértéke:
– a hulladékok, továbbá azok kezelésével kapcsolatos, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt nyilvántartási, bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése, a rendelkezések egyéb megsértése esetén kilencezer forint;
– a hulladékgazdálkodási tervek készítésének nem, vagy nem megfelelő teljesítése miatt tizenkétezer forint;
– a külön jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok, továbbá az egyes hulladékfajtákra, illetve kezelési tevékenységekre vonatkozó, jogszabályokban előírt technikai követelmények, műszaki szabályok nem vagy nem megfelelő teljesítése miatt tizenötezer forint;
– hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint;
– a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (KKt.) szerint környezetveszélyeztetés esetén huszonnégyezer forint, környezetkárosítás esetén negyvennyolcezer forint;
– nem veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén kétszázezer forint;
– veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén egymillió forint.
Az egyéb – környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással nem járó – jogsértés miatt az alapbírság hatezer forint.
Az alapbírság az említett összegek 25 és 100 százaléka között állapítható meg, ha az elkövető a bírságot megállapító határozat kiadásáig a következményeket felszámolta, és megszüntette a jogellenes állapotot. Ez a könnyítés nem alkalmazható, amennyiben a KKt. szerinti környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás miatt szabnak ki bírságot.
A legmagasabb mértékben kell megállapítani az alapbírságot, ha
– visszafordíthatatlan környezetkárosításról van szó, vagy
– ugyanaz a jogsértés ismétlődik, illetőleg egyéb súlyosbító körülmény merül fel, vagy
– a hulladékkezelési tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóságot szándékosan félrevezetik, az ellenőrzést akadályozzák.
6.3.2. Mérlegelés
A bírság mértéke főszabályként az alapbírságok és az azt módosító tényezőkhöz hozzárendelt szorzószámok szorzataként, a rendelet mellékletében foglaltak szerint kiszámított összeg. A bírság megállapítása során figyelembe veszik
– a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását;
– a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását;
– a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában pedig a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.
Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés szükségtelen, a bírság mellőzhető.
6.3.3. Szorzószámok
Először az alapbírság összegét kell megállapítani. A megállapított alapbírságot a rendelet mellékletében meghatározottak szerint figyelembe veendő módosító tényezővel kell megszorozni. Kivétel ez alól a hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása (behozatala, kivitele vagy az ország területén való átszállítása) miatt fizetendő bírság, amit az alapbírság és a hulladék tömegét mutató szám szorzata alapján kell megállapítani. Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a becsléssel meghatározott, tonnában kifejezett tömegtartomány középértékével kell számolni.
6.3.4. Bírság mérlegelés és szorzószámok alkalmazása nélkül
A jegyző az alapbírság, a szorzószám megállapítása és a fent említett körülmények mérlegelése nélkül 1500 és 50 000 forint között állapítja meg a bírságot, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:
– a jogsértés nem jár környezetveszélyeztetéssel, környezetszennyezéssel vagy környezetkárosítással,
– nem ugyanazt a jogsértést követték el ismételten,
– a jogsértés nem veszélyes hulladékkal kapcsolatos,
– a jogsértéssel érintett hulladék mennyisége nem haladja meg az adott településen a háztartásokban keletkező települési hulladék átlagos havi mennyiségét.
6.3.5. Emelt összegű bírság
A bírságnak a fentiek szerint kiszámított összegét
– ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése miatt kétszeres,
– ugyanazon jogsértés harmadszori, valamint minden további elkövetése miatt háromszoros összegben kell megállapítani.
Ötszörös a bírság összege, amennyiben a környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással járó jogsértést természetvédelmi területen – beleértve a védett természeti területet is –, védetté nyilvánított, illetve helyi védelem alatt álló, avagy kiemelt vízminőség-védelmi területté, illetve felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból fokozottan érzékeny területté nyilvánított helyen követték el.
Többféle, bírsággal fenyegetett magatartás miatt a legsúlyosabban minősülő tényállás alapján kiszabható legmagasabb bírságösszeget legfeljebb a felével emelten kell kiszabni.
6.4. A bírság csökkentése
Amennyiben a bírság megfizetésére kötelezett személy a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt helyreállítja az eredeti állapotot, illetőleg megszünteti a szabálytalanságot, a környezetvédelmi hatóság - kérelemre – legfeljebb 75 százalékkal csökkentheti a bírságot, kivéve a KKt. szerinti környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás miatt kiszabott bírságot. Egyéb esetekben a kiszabott bírság nem mérsékelhető.
6.5. Részletfizetés
Az eljáró környezetvédelmi hatóság – kérelemre – legfeljebb 2 évig terjedő részletfizetést engedélyezhet a bírság megfizetésére. Ilyenkor azonban a bírság összege a részletfizetést engedélyező határozat napján érvényes jegybanki alapkamat időarányosan meghatározott összegével nő. A kamatot a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. Egy részlet megfizetésének elmaradása azzal jár, hogy a teljes összeg azonnal esedékessé válik. A részletfizetés iránt kérelmet 30 napon belül el kell bírálni.
