A környezet védelmének egyik hangsúlyos területe a hulladékgazdálkodás, amelynek célja az energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése, a felhasználás hatékonyságának növelése, a hulladék mennyiségének csökkentése, az emberi egészség, a környezet hulladék okozta terhelésének mérséklése. A hulladékgazdálkodás szabályait a 2000. évi XLIII. törvény tartalmazza. A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra, hulladékgazdálkodási tevékenységre és létesítményre.
1. Hulladékgazdálkodási kötelezettségek
Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.
A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni:
– az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását;
– az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását;
– a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását;
– a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint – ha ezek nem megoldhatóak – a hulladék energiahordozóként való felhasználására.
A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell.
Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni.
Ártalmatlanítani csak azt a hulladékot lehet, amelynek hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak.
1.1. A gyártó kötelezettségei
A gyártó köteles a terméket és csomagolását úgy kialakítani, valamint olyan technológia- és termékfejlesztést végrehajtani, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, továbbá elősegíti a termék újrahasználatát, hulladékká válását követően annak környezetkímélő kezelését, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását.
A gyártónak az azonos célra szolgáló nyers- és alapanyagok, félkész termékek, az azokból készült termékek, továbbá csomagolóeszközeik közül azokat kell előnyben részesítenie, amelyek gyártásának és felhasználásának anyag- és energiaigénye alacsonyabb, használata kevesebb hulladék keletkezésével jár, illetőleg az azokból készült termék, csomagolóeszköz tartósabb, többször használható, hulladékként kevésbé terheli a környezetet.
1.1.1. Tájékoztatás
A gyártó köteles tájékoztatni a termék forgalmazóját és a fogyasztót a termék és csomagolása hulladékgazdálkodási szempontból lényeges tulajdonságairól, annak elhasználódása vagy hulladékká válása esetén kezelésének lehetőségeiről. A terméken, illetve csomagolásán jól látható módon jelölni kell annak esetleges hulladékszegény, tartós vagy újrafelhasználható voltát, anyagi összetételét, betétdíjas vagy letéti díjas forgalmazását.
1.1.2. Visszaváltás
Meghatározott termékekre vagy termékcsoportokra a gyártó köteles az általa belföldön forgalmazott termékből származó hulladékot, illetőleg a használt terméket a forgalmazótól, a fogyasztótól visszafogadni, illetőleg visszaváltani, annak újrahasználata, hasznosítása vagy környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében.
A gyártó saját döntése alapján is visszafogadhatja, visszaválthatja a forgalmazótól vagy a fogyasztótól a termékéből származó hulladékot vagy használt termékét, illetőleg ennek elősegítésére a termék forgalmazóival önkéntes megállapodást köthet.
A gyártó a visszavételi kötelezettségének teljesítését részben vagy egészben átruházhatja a forgalmazóra vagy az arra feljogosított hulladékkezelőre. A megállapodást jóváhagyásra be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnak.
(A gyártó a visszavett hulladékról [csakúgy, mint a tevékenységéből származó hulladékairól] a hulladék birtokosára vonatkozó szabályoknak megfelelően köteles gondoskodni.)
1.1.3. Betétdíj
A gyártó termékének forgalomba hozatalát ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a forgalmazó vállaljon kötelezettséget a termék elhasználódása utáni betétdíj – tartós fogyasztási cikk esetén letéti díj ellenében történő - begyűjtésére. A gyártó a betétdíjas vagy a letéti díjas termékét vagy annak hulladékát köteles a forgalmazótól visszavenni, és a betétdíjat vagy a letéti díjat számára megfizetni.
1.2. A forgalmazó kötelezettségei
1.2.1. Visszavétel
A termék vagy szolgáltatás forgalmazója köteles gondoskodni az olyan termékek, illetőleg csomagolásuk, valamint azok hulladékának visszafogadásáról, szelektív gyűjtéséről és a gyártónak vagy az arra feljogosított hulladékkezelőnek történő átadásáról, amelyek forgalmazását (kereskedelmét, javítását, karbantartását) a gyártóval kötött megállapodás alapján végzi.
A forgalmazó saját döntése alapján is visszafogadhatja, visszaválthatja az általa forgalmazott használt terméket, illetőleg csomagolását és azok hulladékát a fogyasztóktól, amennyiben a hulladékok kezeléséről, hasznosításáról megfelelően gondoskodik.
A forgalmazó az általa forgalmazott termék hulladékának visszavételét a forgalmazás helyén külön engedély nélkül végezheti.
1.2.2. Betétdíj
A forgalmazó köteles azt a használt terméket, csomagolást vagy hulladékot, amely után a fogyasztó betét- vagy letéti díjat fizetett, a fogyasztótól visszavenni, és részére a díjat visszafizetni. A begyűjtés ösztönzésére a forgalmazó a gyártótól függetlenül is alkalmazhat betétdíjat vagy letéti díjat.
1.3. Önálló szervezet létrehozása
A gyártók és a forgalmazók a kötelezettségeik ellátása érdekében önálló szervezetet hozhatnak létre, amely a gyártóktól és forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja a kötelezettségeket. A szervezet a tevékenységi körébe tartozó hulladékok begyűjtését és hasznosítását vagy ártalmatlanítását szervezi és koordinálja.
1.4. A fogyasztó kötelezettségei
A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést – ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is – igénybe venni. Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyeknek fogyasztói tevékenysége során hulladék képződik, akkor mentesülhetnek e kötelezettség alól, ha a hulladék kezeléséről a hulladék termelőjére vonatkozó szabályok szerint gondoskodnak. Bizonyos esetekben a fogyasztó köteles a hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni.
1.5. A hulladék termelőjének, birtokosának kötelezettségei
A hulladék termelője, birtokosa köteles gyűjteni a tevékenysége során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot, s gondoskodnia kell annak hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról. Ha a gyártó, forgalmazó vagy fogyasztó tevékenysége gyakorlása során hulladék keletkezik, a tevékenységet ellátó köteles a hulladék termelőjére vonatkozó szabályok szerint a hulladék kezeléséről gondoskodni. A hulladék szállítója a szállítmány rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért felelős.
1.5.1. Hasznosítás, ártalmatlanítás
A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett
– megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy
– az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelő adja át, s megfizeti a kezelés költségeit.
1.5.2. Hulladékgyűjtés
Települési hulladéknál önkormányzati rendelet kötelezheti a hulladék termelőjét, birtokosát a hulladék meghatározott anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére, valamint a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá hogy adja át az így előkészített hulladékot a begyűjtést végző szervezetnek, illetőleg hulladékkezelőnek.
2. Hulladékkezelés
Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. Hulladékkezelési tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A hulladékkezelésből származó hulladékokra a hulladékkezelőnek be kell tartania a hulladék termelőjére megállapított kötelezettségeket.
2.1. Hulladékgyűjtés és begyűjtés
A hulladék elkülönített gyűjtése a hulladék termelőjének vagy birtokosának kötelezettsége.
A begyűjtés során a hulladékkezelő a hulladékot a hulladék termelőitől vagy más birtokosaitól rendszeresen összeszedi és elszállítja a begyűjtőhelyre, a hasznosítás vagy ártalmatlanítás helyére, illetőleg a begyűjtőhelyeken, gyűjtőpontokon átveszi a hulladékot a hulladékok birtokosaitól.
2.1.1. Hatósági engedély
A hulladékbegyűjtési tevékenység környezetvédelmi hatósági engedélyhez kötött. A hulladék telephelyen belüli – a környezet veszélyeztetését kizáró módon történő – gyűjtése a környezetvédelmi hatósági engedély nélkül végezhető.
A hulladékkezelő önálló telephelyként vagy telephelyen belüli gyűjtőhelyként hatósági engedély birtokában létesíthet és üzemeltethet begyűjtőhelyet, ahol a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőzően a hulladékot elszállításig tárolják, esetenként előkezelik, illetve további kezelésre, hasznosításra előkészítik.
2.1.2. Forgalmazás
A gazdálkodó szervezet a tevékenységi körében forgalmazhatja a nem veszélyes hulladékot.
2.2. Hulladékszállítás
A hulladékot úgy kell szállítani, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a szállító köteles gondoskodni a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról. Ez nem érinti a hulladék termelőjének, birtokosának felelősségét, valamint a költségviselés áthárításának lehetőségét.
2.2.1. Hatósági engedély
Gazdálkodó szervezet csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével folytathat üzletszerűen, rendszeresen hulladékszállítási tevékenységet.
2.3. A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása
Az ország területére – beleértve a vámszabad területeket is - hulladékot
– csak hasznosítás céljára,
– a környezet állapotát nem veszélyeztető, nem szennyező módon,
– a környezet károsodásának kizárásával,
– a környezetvédelmi hatóság engedélyével
lehet behozni.
Nem minősül hulladékbehozatalnak, ha a vámszabad területen keletkezett hulladékot országon belüli kezelés céljából szállítják.
2.4. Hulladékhasznosítás
A hulladék hasznosítása történhet
– a hulladék anyagának ismételt felhasználásával (újrafeldolgozás);
– a hulladék valamely újrafeldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerés);
– a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítás).
A biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele hasznosításnak minősül. A hulladék hasznosítójának biztosítania kell, hogy a hasznosítással előállított termék az elsődleges alapanyagból előállított terméknél ne okozzon nagyobb környezetterhelést. A hulladék hasznosítása esetén a gyártóra, a hulladék birtokosára és a hulladékkezelőre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
2.4.1. Hatósági engedély
Hulladékhasznosító létesítmény csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető.
2.5. Hulladékártalmatlanítás
A hulladékártalmatlanítás történhet
– hulladéklerakóba rakással;
– termikus ártalmatlanítással;
– más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással.
Új, települési hulladék lerakására szolgáló létesítmény kizárólag térségi célokra építhető. Hulladéklerakóban előkezelés nélkül hulladék nem ártalmatlanítható.
2.5.1. Hatósági engedély
Hulladékártalmatlanító létesítmény csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető.
3. Települési hulladék
Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója köteles gyűjteni az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot, továbbá átadni az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek.
Az ingatlantulajdonos a települési önkormányzat rendeletében meghatározott hulladékbegyűjtő helyre vagy hulladékkezelő telepre külön engedély nélkül maga is elszállíthatja a települési szilárd hulladékot.
A települési hulladék egyes összetevőit (pl. a veszélyes hulladékokat) az önkormányzat rendeletében előírtaknak megfelelően elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni.
3.1. Mentesség
Azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyek a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett – települési hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, nem kell átadniuk a hulladékot a hulladékkezelőnek, ha a tevékenységük során képződött települési hulladékuk ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak.
4. Elhagyott hulladék
Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg – ellenkező bizonyításig – az ingatlan tulajdonosát terheli. Ha az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a költségviselő a hulladékkezelés és az eljárás költségeit vele szemben érvényesítheti.
5. Veszélyes hulladék
Tilos a veszélyes hulladékot – a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül – más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni. (A hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.)
5.1. Anyagmérleg, nyilvántartás
A termelőnek anyagmérleget kell készítenie a veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről. A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék sorsát (keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét) szoros elszámolásban nyilvántartani, bizonylatolni, és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni.
5.2. Hulladékgazdálkodási terv
A veszélyes hulladék termelője köteles legalább 3 évre szóló, a veszélyes hulladék keletkezésének megelőzésére, veszélyességének és mennyiségének csökkentésére, hasznosítására vagy ártalmatlanítására vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú hulladékgazdálkodási tervet készíteni.
5.3. A hulladék átadása
A háztartásban, illetőleg intézményi fogyasztásból, felhasználásból vagy szolgáltatásból keletkezett veszélyes hulladékot a termelő köteles elkülönítve, a környezet szennyezését vagy károsítását kizáró módon gyűjteni, és az annak begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező hulladékkezelő részére átadni, valamint a szolgáltatásért járó díjat megfizetni. Az említett adminisztratív és tervezési kötelezettségek ilyenkor a hulladék átvevőjét terhelik. (Veszélyes hulladék kezelése csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.)
6. Felelősség
A jogellenes tevékenységet folytató személy köteles
– megszüntetni az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetőleg abbahagyni a környezetszennyezést, a környezetkárosítást;
– helytállni az általa okozott károkért;
– a helyreállítani a tevékenységet megelőző környezeti állapotot.
6.1. Közigazgatási felelősség
A jogellenes tevékenységért való közigazgatási felelősség – az ellenkező bizonyításáig – annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, illetőleg folytatták. Ha több személyről van szó, a felelősség egyetemleges. A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját vagy a hulladék tulajdonosát, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.
6.1.1. Elévülés
Hulladéklerakó létesítmény esetében a létesítménnyel, illetőleg a lerakott hulladékkal okozott környezetikár-okozás elévülési ideje a létesítmény lezárásától számított 30 év.
6.2. Fedezetbiztosítás
Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során veszélyes hulladék keletkezik, illetőleg a veszélyes hulladék kezelője köteles fedezetet biztosítani a keletkező, illetve a kezelt hulladék mennyiségével arányosan, az okozható károk felszámolására, illetve a veszélyes hulladék ártalmatlanítására. A fedezet meglétének hitelt érdemlő igazolása a környezetvédelmi hatósági engedély előfeltétele. Fedezet hiányában a tevékenység nem kezdhető meg, és nem folytatható.
A hulladékkezelő létesítmény tulajdonosa a létesítmény bezárásakor, illetőleg a tevékenység felhagyásakor szükséges felszámolási költségek fedezetét köteles biztosítani. Hulladéklerakó esetében ennek fedeznie kell a lerakó utógondozásának, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeit is.
6.3. Felelősségbiztosítás
Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során veszélyes hulladék keletkezik, vagy tevékenységi körében veszélyes hulladék kezelésével foglalkozik, köteles felelősségbiztosítást kötni, és ennek tényét, illetőleg az abban bekövetkező változásokat a környezetvédelmi felügyelőségnek bejelenteni.
7. Nyilvántartás és adatszolgáltatás
A hulladék termelője, birtokosa és kezelője a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal köteles fajtánként nyilvántartani a tevékenysége során keletkező, illetve a más birtokostól átvett vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét. Nyilvántartást kell vezetnie az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékokról. A kezelőlétesítmények működését üzemnaplóban kell dokumentálni. Minderről bejelentést kell tenni a hatóságoknak.
7.1. Települési hulladék
E kötelezettségek nem terjednek ki azokra az ingatlantulajdonosokra, akik települési hulladékukat szerződés alapján átadják a közszolgáltatónak. Az ilyen hulladékok nyilvántartásáról és bejelentéséről a közszolgáltató gondoskodik.
7.2. Gyártók, forgalmazók, hulladékkereskedők
A gyártói felelősség alapján elvégzendő feladatok teljesítéséről, a visszavételi kötelezettség alá tartozó termékek forgalmáról, a visszavett használt termékekről, csomagolásokról és hulladékokról a forgalomba hozatallal és a visszavétellel érintett gyártók, forgalmazók, hulladékkereskedők és -kezelők kötelesek nyilvántartást vezetni, és ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni.
7.3. Hulladékkezelő
A hulladékkezelő a hulladék birtokosa számára előírt nyilvántartás és adatszolgáltatás elvégzésén túl köteles nyilvántartani a birtokába került, átvett hulladékokra és az általa végzett kezelésre vonatkozó adatokat, és azokról adatot szolgáltatni a hatóságoknak.
