V. Telepengedély

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 8.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2002/03. számában (2002. március 8.)

A 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet szerint bizonyos tevékenységeket telepen vagy építményben, építményrészben mint önálló rendeltetési egységben csak telepengedély alapján lehet megkezdeni vagy folytatni. A telepengedély nem mentesíti a telepengedély jogosultját a szükséges más hatósági (építési, használatbavételi, a rendeltetés megváltoztatására irányuló stb.) engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

1. Kiknek kell telepengedélyt kérniük?

Telepengedélyt kell kérniük azoknak a jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak, természetes személyeknek (egyéni vállalkozók, bedolgozók), bérmunkát, illetve aktív feldolgozást végzőknek, valamint a külföldi vállalkozások olyan magyarországi fióktelepeinek, amelyek a rendelet mellékletében felsorolt ipari, szolgáltató, raktározási tevékenységet folytatnak, s a felhasznált és a technológia során keletkezett anyagok, illetőleg üzemeltetett berendezések miatt a végzett munkafolyamatok következményeként egészségártalom, tűz- és robbanásveszély, vagy zavaró környezeti hatásuk miatt levegő-, víz-, talajszennyezés, zajhatás léphet fel. [A telepengedélyhez kötött tevékenységek felsorolását a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza.]

Nincs szükség telepengedélyre a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységeknél.

Jogerős telepengedély nélkül a tevékenységet megkezdeni, folytatni, illetve módosítani nem lehet. Azoknak, akik 1999. október 1-jén már telepengedély-köteles tevékenységet végeztek, a működő telepre legkésőbb 2002. december 31-éig kell telepengedélyt kérniük.

2. Kérelem

2.1. Kérelmező

Az ipari, szolgáltatótevékenység végzésére, valamint a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok és készítmények raktározására használt telepre annak kell kérnie telepengedélyt, aki az adott tevékenységet folytatja.

2.2. A kérelem tartalma

A telepengedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell

– a telep címét,

– a telep tulajdonosát (használóját), mellékelve három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

– a telep használata jogcímét annak igazolásával együtt (saját tulajdon, bérlet stb.),

– a telepen folytatni kívánt ipari, szolgáltató- vagy raktározási tevékenységet,

– a tevékenység végzéséhez szükséges veszélyes munkaeszközöket,

– a telepen lévő vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkező hulladékokat, egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok gyűjtésének, kezelésének módját,

– a létesítendő munkahelyeket (irodák, raktárak, műhelyek stb.),

– tervezett munkakörönként a munkavállalók számát, a szociális helyiségek biztosításának módját és kialakítottságát,

– az ivóvíz-, iparivíz-ellátást, a szennyvízgyűjtést és -elhelyezést, a szennyvíztisztítási megoldásokat,

– az üzemeltetéshez és/vagy a létesítendő munkahely, tevékenység megjelölésével az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges mesterséges szellőztetés módját,

– a szennyezett levegő elvezetésének és tisztításának helyét és módját, az elszívott levegő utánpótlásának módját,

– a telep üzemeltetéséhez szükséges hőtermelő berendezés egyedenkénti típusfűtőteljesítmény-adatait,

– a környezetre gyakorolt hatást (talaj, felszíni és felszín alatti vizek, zaj, bűz, füst, tűz- és robbanásveszély, üzemszerű szennyezés kibocsátása stb.) és az esetleges üzemzavar miatt várható környezeti hatások elkerülésének módját,

– a környezetre veszélyes technológiák alkalmazása esetén a környezetikár-elhárítási tervet,

– a munkavállalók egészségét veszélyeztető tevékenység esetén a munkavédelmi üzembe helyezés várható időpontját,

– amennyiben van, a környezetvédelmi minősítés (ISO 14000) tényét,

– a tevékenységet engedélyező már meglévő szakhatósági (ÁNTSZ, építési, tűzvédelmi, környezetvédelmi vízügyi, természetvédelmi stb.) hozzájárulásokat, engedélyeket.

2.3. Új telep létesítése, a tevékenység megváltoztatása

Új telep létesítése, vagy a telepengedéllyel rendelkező telepen folytatott tevékenységi kör bővítése, megváltoztatása vagy módosítása esetén az új telep használatbavételét (építési tevékenység végzése esetén a használatbavételi engedélyezési eljárást követően), illetve a tevékenységi kör bővítésével, megváltoztatásával, módosításával járó tevékenység megkezdését megelőzően kell kérni a telepengedélyt.

3. A kérelem elbírálása

A telepengedélyt a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője adja ki. Abban az esetben, ha a kérelmező nem rendelkezik korábbi telepengedéllyel, illetve ha a telepengedélyezési eljárást nem előzte meg építésügyi hatósági engedélyezési eljárás, úgy a jegyző az építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján a telepengedély kiadására vonatkozó döntése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a településrendezési tervben meghatározott övezeti besorolás alapján a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e egyáltalán. Amennyiben a telepen a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt anyagokat használnak, a szennyvíz közcsatornába vezetésének előfeltétele a vízügyi hatóság által megfelelőnek minősített szennyvíz-előtisztító berendezés megléte.

3.1. Helyszíni szemle

Amennyiben az övezeti besorolás alapján nem kizárt a tevékenység folytatása, úgy a jegyző köteles helyszíni szemlét tartani a telepen, amelyre az engedély kiadását kérik.

3.1.1. Értesítés

A jegyző a helyszíni szemléről értesíti:

– a kérelmezőt,

– az adott ingatlan és a szomszédos ingatlan tulajdonosait (használóit, kezelőit, társasházak, lakásszövetkezetek esetén azok közös képviselőit),

– az ÁNTSZ illetékes városi, fővárosi, kerületi intézetét,

– az illetékes környezetvédelmi szakhatóságot,

– az első fokú építésügyi szakhatóságot (ha a telep létesítéséhez építési engedély nem szükséges, vagy a működő telephelyen az eredetitől eltérő, a mellékletben felsorolt tevékenységet [is] kívánnak folytatni),

– az első fokú vízügyi szakhatóságot,

– az illetékes rendőrkapitányságot,

– meghatározott esetben a tűzvédelmi szakhatóságként eljáró hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságot,

– védett természeti területnél a természetvédelmi hatóságot,

– a folytatni kívánt tevékenységtől függően az illetékes megyei (Fővárosi) Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomást, illetve a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomást,

– a polgári védelem illetékes területi szerveinek képviselőit.

Az első fokú építésügyi szakhatóságot és a vízügyi szakhatóságot csak akkor kell meghívni, ha ezeket a hatósági jogköröket nem a jegyző gyakorolja.

A jegyző az értesítést – a kérelemben megjelöltek egyidejű megküldésével – a helyszíni szemle megtartása előtt legalább 15 nappal korábban küldi meg.

Az értesítésben a jegyző felhívja az adott ingatlan és a szomszédos ingatlan tulajdonosainak figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. (Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.)

3.1.2. Szakhatósági állásfoglalás

A jegyző által értesített szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe diktálhatják, vagy az azt követő 15 napon belül írásban közölhetik.

3.1.3. Jegyzőkönyv

A helyszíni szemlén a jegyző jegyzőkönyvben rögzíti az ott elhangzott véleményeket és a saját megállapításait.

3.2. Döntés helyszíni szemle nélkül

A jegyző helyszíni szemle megtartása, illetve annak vizsgálata nélkül, hogy a településrendezési tervben meghatározott övezeti besorolás alapján a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e egyáltalán, abban az esetben dönthet a telepengedély megadásáról, ha megállapítja, hogy

– a telepen végzett azonos tevékenységekre telepengedélyt adtak, vagy a tevékenység végzéséhez szükséges rendeltetésmódosításra korábban már engedélyt adtak,

– az engedélyezés során mérlegelendő körülmények időközben nem változtak, és a folytatni kívánt tevékenység céljára a telep továbbra is alkalmas.

A jegyzőnek a szakhatóságok állásfoglalását ebben az esetben is meg kell kérnie, kivéve ha a szakhatósági hozzájárulások megadásától három év még nem telt el.

3.3. Határozat

A jegyző a telepengedélyt akkor adja meg, ha a szakhatósági hozzájárulások alapján megállapítja, hogy a telep megfelel a munkavégzésre (munkahelyre) vonatkozó előírásoknak, a tevékenység nem zavarja a telep környezetében élők nyugalmát, s nem veszélyezteti a dolgozók, a környezetben élők egészségét, valamint a környezetet.

3.3.1. Kötelezések

A jegyző a telepengedéllyel kapcsolatban az engedély megadásakor – vagy lakossági bejelentésre indított vizsgálat, illetve a hatósági ellenőrzések megállapításai alapján később is – megfelelő határidő kitűzésével kötelezheti a telepengedély jogosultját meghatározott átalakítások vagy változtatások elvégzésére, illetve intézkedések megtételére.

3.3.2. Értesítés

A jegyző a telepengedély megadására vonatkozó határozatáról a kérelmezőn kívül értesíti az eljárásban részt vevő hatóságokat és szervezeteket, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség területi szervét.

4. Bejelentés a változásokról

Amennyiben a telepengedély megadását követően az engedély alapját képező adatokban változás következett be, arról a telepengedély jogosultja köteles 30 napon belül írásban értesíteni a jegyzőt. A jegyző értesítést küld az adatokban bekövetkezett változásról az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságoknak, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi szervének, illetve megteszi a szükséges további intézkedéseket.

5. Szankciók

5.1. A tevékenység felfüggesztése, korlátozása

Abban az esetben, ha a telepengedély jogosultja

– engedély nélkül változtatta meg, illetve további tevékenységgel bővítette a tevékenységi körét, vagy

– nem tesz eleget a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, vagy

– felszólítás ellenére sem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra felfüggesztheti vagy korlátozhatja a tevékenység gyakorlását a telephelyen.

Ugyanezzel a következménnyel jár, ha a telep nem felel meg a hatályos jogszabályi, valamint az engedély alapját képező feltételeknek, vagy a jegyző által előírt többletkövetelményeknek.

5.2. Az engedély visszavonása

A meghatározott időtartam elteltét követően a jegyző visszavonja a telepengedélyt, s erről értesíti az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságokat, illetve az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséget és az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyzőt.

6. Ellenőrzés

A telepengedély jogosultja köteles a telephelyen tartani a telepengedélyt, és azt az ellenőrzések során bemutatni. A telepengedély meglétét a jegyzőn kívül az eljárásban részt vevő hatóságok és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek is jogosultak ellenőrizni, szükség esetén gyakorolhatják a hatósági jogkörüket, s indokolt esetben a jegyzőnél kezdeményezhetik a telepengedély visszavonását.

7. A telepengedély díja

A 35/1999. (X. 13.) BM rendelet szerint a telepengedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja (a továbbiakban: díj) az alapeljárásban 5000 forint, mely általános forgalmi adót nem tartalmaz. A fellebbezési eljárás díja 6000 forint, mely általános forgalmi adót nem tartalmaz.

7.1. A díj megfizetése

A díjat az eljáró hatóság pénztárába kell befizetni vagy a költségvetési számlájára kell átutalni. A díj megfizetését az erről szóló bizonylat másolati példányával kell az eljárás megindításakor igazolni. Kétség esetén az eljáró hatóság az eredeti példány bemutatására kötelezheti az ügyfelet.

Az eljáró hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, amennyiben az ügyfél az eljárás díját az eljárás megindításakor nem rója le, illetve hiánypótlásra történő felszólítás esetén e kötelezettségét nyolc napon belül nem teljesíti.

7.2. A díj visszautalása

A befizetett díjat vissza kell utalni:

– 50 százalékos mértékben, ha az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet a helyszíni szemle kitűzése előtt visszavonják;

– 80 százalékos mértékben, ha az eljárásban helyszíni szemle lefolytatása nem szükséges, és az ügyfél kérelmét az első fokú határozat jogerőre emelkedéséig visszavonta.

A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek teljes mértékben vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogsértő volt. A visszatérítésre hivatalból a jogorvoslati eljárás során meghozott határozatban kell intézkedni.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 8.) vegye figyelembe!