A környezetvédelmi tennivalók végigkísérik a cég egész működési idejét, egészen a megszűnéséig. A 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeit tartalmazza. A rendelet hatálya a felszámolás, illetve végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetre, illetőleg annak vezetőjére, a felszámolóra, illetve végelszámolóra, a felszámolási, illetve végelszámolási eljárásban részt vevő szakértőre, a környezeti terhet átvállalóra, továbbá a felszámolás, illetve végelszámolás során a környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelmények érvényesítését és a terhek rendezését célzó intézkedésekre terjed ki.
1. Nyilatkozat
A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül köteles a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat.
A nyilatkozatot telephelyenként kell megadni a telephely szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség számára.
1.1. A nyilatkozat tartalma
1.1.1. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai
A nyilatkozatban fel kell tüntetni a cég nevét, székhelyét, KSH-számát, cégjegyzékszámát, az eljárást elindító bírói végzés számát, az eljárás kezdetét. Fel kell sorolni a más környezetvédelmi felügyelőségek illetékességi területéhez tartozó telephelyeket is.
1.1.2. A telephely állapota
Meg kell adni a telephely címét, helyrajzi számát, területét, külterület esetén a belterülettől való legkisebb távolságot. Közösen használt telephelynél fel kell tüntetni a másik használó megnevezését.
Meg kell jelölni a telephely területén jelenleg folytatott tevékenységeket (TEÁOR-számokkal). Röviden le kell írni az alkalmazott technológiákat, berendezéseket (ideértve a jelenleg használaton kívüli, továbbá a környezetvédelmi berendezéseket is). A felszámolás/végelszámolás kezdő időpontjától számított legalább 10 évre visszamenőleg le kell írni röviden a saját, vagy a cég jogelődje által folytatott tevékenységeket (TEÁOR-számok megjelölésével), az alkalmazott technológiákat, berendezéseket. Amennyiben 10 éven belül a telephelyen nem jogelőd szervezet folytatott tevékenységet, erre nézve elegendő a nyilatkozó tudomása szerinti tevékenységek közlése. A nyilatkozónak le kell írnia, van-e tudomása a gazdálkodó szervezet vagy jogelődje által végzett egyéb tevékenységről a 10 évnél régebbi időszakra vonatkozóan. Igenlő esetben azt ismertetni kell.
A nyilatkozatban ki kell térni a telephely állapotát befolyásoló rendkívüli eseményekre (pl. korábbi tereprendezés, talajfeltöltési, építési, bontási munkák, haváriák, balesetek stb.), illetve a telephelyre vonatkozó környezet-, természet- és műemlékvédelmi korlátozásokra, előírásokra, ezen belül a természetvédelmi, műemlékvédelmi oltalomra, a levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi kategóriára, a vízbázisvédelmi korlátozásokra (védőterület).
Fel kell tüntetni, hogy a telephelynek van-e környezetvédelmi megbízottja/felelőse (az érintett személy nevének megadásával).
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdálkodó szervezet érintett-e környezetvédelmi vonatkozású polgári peres eljárásban, illetve érintett volt-e a felszámolás/végelszámolás kezdő időpontjától 5 évre visszamenőleg. Igenlő esetben mellékelendő az ítélet, vagy ha ítélet még nem született meg, úgy a rövid tényállás.
1.1.3. Levegőszennyezési (emissziós) adatok
A nyilatkozatban ismertetni kell azokat az emissziós légszennyezési komponenseket, amelyekre a telephelyen kibocsátási határérték érvényes, továbbá össze kell hasonlítani a megengedett és a tényleges emissziókat.
Ismertetni kell az érvényben lévő – nem a környezetvédelmi felügyelőség által megállapított – levegőtisztaság-védelmi hatósági kötelezéseket, valamint a teljesítés érdekében tett intézkedéseket.
1.1.4. Vizek igénybevétele és terhelése
Le kell írni a jellemző vízhasználatokat (ivóvíz-felhasználás, technológiai vízigények kielégítése, vízszintsüllyesztés, víztelenítés stb.) és vízi munkákat, illetve az arra jogosító engedélyeket, az engedélyektől való eltéréseket. Be kell mutatni a szennyvízkeletkezések helyét, a szennyvizek jelenlegi mennyiségi, minőségi adatait a szennyvíz-bírságolási eljárás hatálya alá nem tartozó, illetőleg ez alá nem vont kibocsátások esetében. Ismertetni kell a szennyvíz összegyűjtésére, tisztítására és elhelyezésére vonatkozó adatokat, továbbá az iszapkezelésre és -elhelyezésre vonatkozó adatokat.
Ki kell térni a csapadékvízrendszerre is, akár egyesített, akár elválasztó rendszerű a csatornahálózat. Ismertetni kell az esetleges talajvízszennyezés tényét, lehetőségét, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, annak jellemzőit (kiterjedését, jellegét).
1.1.5. Hulladékkezelés, -tárolás, -szállítás
A nyilatkozatban ismertetni kell technológiánként a jelenleg keletkező és az alapbejelentéstől vagy részletes változásjelentéstől eltérő veszélyes hulladékokat (mennyiség, minőség, kódszám), valamint azonos bontásban a jelenleg a telephelyen vagy azon kívül tárolt veszélyes hulladékokat, ideértve a bértárolást is. A veszélyes hulladékokra be kell mutatni a gyűjtés, az előkezelés, az átmeneti tárolás, az ártalmatlanítás és a szállítás telephelyen belüli megoldásait, vonatkozó mennyiségeit és az esetleges telephelyen kívüli (mással végeztetett) előkezelés, szállítás, átmeneti tárolás (illetve bértárolás) és ártalmatlanítás módozatait és vonatkozó mennyiségi jellemzőit is, valamint a saját kezelésre vagy más célból, mástól átvett veszélyes hulladékokra vonatkozó adatokat, esetleges szerződéseket.
Külön kell ismertetni a területrendezésből, illetve bontásból származó veszélyes hulladékokat, valamint ártalmatlanításukat, az előzőek szerint. Ismertetni kell a terület esetleges feltöltésének anyagát, tíz évre visszamenőleg.
Ismertetni kell a telephelyen vagy a telephelyi tevékenységből eredő, a telephelyen kívül felhalmozott, veszélyesnek nem minősített hulladék előfordulását.
1.1.6. Veszélyesanyag-, -alapanyag-kezelés és -tárolás
Ismertetni kell a telephelyen vagy azon kívül tárolt veszélyes anyagok (mérgező, fertőző, sugárzó, tűz- és robbanásveszélyes anyagok) megnevezését, mennyiségét. Be kell mutatni a veszélyes anyagokra vonatkozóan a szállítás, tárolás, felhasználás, illetve hasznosítás körülményeit. Le kell írni 5 évre visszamenőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatosan bekövetkezett rendkívüli eseményeket.
Külön ki kell térni a föld alatti tárolótartályokra. Meg kell nevezni a tartályok számát, térfogatát, a bennük tárolt anyagot, a tároló korát, az esetleges meghibásodásokat, és ismertetni kell az ezek köré telepített megfigyelőrendszerek működését. Csatolni kell az utolsó nyomáspróbák jegyzőkönyvének másolatát.
1.1.7. Zaj és egyéb fizikai tényezők
A felszámolás/végelszámolás alatt folytatott tevékenységnél össze kell hasonlítani a vonatkozó terhelési határértékeket a tényleges terhelési helyzettel. Ismertetni kell a telephely környezetében – nem a környezetvédelmi felügyelőség által – megállapított zaj- és vibrációs terhelési szintet.
1.1.8. Talajvédelem
A nyilatkozatban öt évre visszamenőleg ismertetni kell a területen elvégzett talajvédelmi beavatkozásokat. Be kell mutatni az esetleges talajszennyezésre utaló körülményeket.
1.1.9. Erdővagyon-védelem
Ismertetni kell a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő, az erdő rendeltetésének figyelembevételével elkészített és hatályos üzemterv előírásaihoz képest megváltozott jelenlegi állapotot, az üzemtervtől való eltérés mértékét, illetve a rendeltetéseknek meg nem felelő gazdálkodás esetén a gazdálkodás megváltoztatására hozott erdőfelügyelőségi határozatokat, a teljesítés érdekében tett intézkedéseket.
1.1.10. Természetvédelem
Ismertetni kell a védett területen természetvédelmi szempontból érvényesített főbb természetvédelmi és az ezzel kapcsolatos gazdálkodási korlátozásokat. Tájékoztatást kell adni ismerete szerint a védett területen kívül előforduló fokozottan védett növény- és állatfajok, veszélyeztetett növénytársulások előfordulásáról.
Külön kell ismertetni a telephely területét érintő esetleges bányaművelés hatásait (földtani károsodások, meddőhányók stb.) vagy a korábban folytatott bányaművelés hatásait, ha a rekultivációs tevékenységek még nem fejeződtek be.
1.1.11. A környezeti állapot összefoglalása
A környezeti állapot részletes jellemzőinek összefoglalásaként be kell mutatni a telephelyen tapasztalható, vagy a telephelyről eredő jelentős környezeti károsodásokat vagy veszélyeztetéseket, melyet a telephelyi tevékenység vagy annak beszüntetése okoz.
1.1.12. A telephely környezeti állapotából származó környezeti terhek, teendők
A fentiek szerinti szerkezetben be kell mutatni azokat a teendőket (kárelhárítás, haváriamegelőzési, környezettisztítási, hulladékkezelési beavatkozásokat, környezetvédelmi beruházásokat, technológiai módosításokat, utóhasznosítási feladatokat stb.), melyek a telephelyen tapasztalható vagy a telephelyről eredő környezetkárosodás, -veszélyeztetés megszüntetéséhez, illetve a környezet- és természetvédelmi követelmények kielégítéséhez szükségesek. A feladatokat ütemezetten, valamint – azok műszaki tartalmát átfogóan bemutatva – költségbecsléssel ellátva kell meghatározni.
1.1.13. Egyéb adatok
A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a vezetőnek van-e tudomása egyéb, a telephelyen korábban bármilyen időszakban folytatott tevékenységből eredő, vagy a telephelyet ért környezeti károsodás gyanújáról. Ki kell térni arra is, hogy a nyilatkozat milyen rendelkezésre álló információkon, dokumentumokon alapul.
1.2. Tájékoztató
A cég vezetőjének tájékoztatást kell adnia arról is, hogy több illetékes felügyelőség esetén mely további felügyelőségeknek, mely telephelyekről tett nyilatkozatot. (Ha az adott telephelyen a felszámolást megelőzően, vagy a felszámolási eljárás alatt folytatott tevékenységből eredő környezetkárosodás, környezeti teher a telephelyen kívül is, vagy csak azon kívül jelentkezik vagy jelentkezhet, a nyilatkozatban erre a körülményre is ki kell térni.)
1.3. Költségbecslés
A nyilatkozónak a nyilatkozat részeként költségbecslést kell adnia az ismertetett környezetkárosodások és terhek rendezéséhez szükséges kiadásokról.
1.4. Megbízás környezetiállapot-vizsgálatra
A nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének kell tekinteni, ha a nyilatkozó a nyilatkozattételre előírt 30 napos határidő alatt a felügyelőségnek arról nyilatkozik, hogy megbízást adott a teljes körű környezetiállapot-vizsgálat legfeljebb 90 napon belüli elvégzésére. A környezetiállapot-vizsgálat eredményét 8 napon belül kell megküldeni a felügyelőség számára.
2. A nyilatkozat elbírálása
A felügyelőség a benyújtott nyilatkozatot hatósági eljárás keretében bírálja el. A hatósági határozatokkal szembeni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.
2.1. Kötelezés környezetiállapot-vizsgálatra
A nyilatkozatot elbíráló felügyelőség a gazdálkodó szervezetet környezetiállapot-vizsgálatra kötelezheti, ha
- az adott telephelyen korábban – legalább 10 évre visszamenőleg – vagy a felszámolás alatt folytatott tevékenység az egyes tevékenységek környezeti hatásvizsgálatáról szóló 86/1993. (VI. 4.) Korm. rendelet melléklete szerinti listában szerepel,
- az egyéb tevékenység esetén a nyilatkozatból jelentős környezetkárosodás vagy környezetveszélyeztetés állapítható meg,
- a felügyelőség, vagy az eljárásban részt vevő szakhatóság a nyilatkozatban foglaltaktól környezetvédelmi (vagy szakhatósági) szempontból jelentős mértékben eltérő adattal rendelkezik.
A környezetiállapot-vizsgálatot telephelyenként kell elvégezni. Az állapotvizsgálat – telephelyenként – teljes körű vagy részleges lehet. Részleges állapotvizsgálatra kötelezés esetén a felügyelőség a határozatban dönt arról, hogy milyen környezeti károsodások, környezeti terhek felméréséről kell gondoskodni. Az állapotvizsgálat elrendeléséről a felügyelőség értesíti a felszámolást elrendelő bíróságot.
2.1.1. Az állapotvizsgálat határideje
A környezetiállapot-vizsgálatra kötelezés teljesítési határidejét úgy kell megállapítani, hogy annak eredményeit már a közbenső vagy záró felszámolási mérleg, illetve záró egyszerűsített mérleg készítésénél figyelembe lehessen venni. A kötelezés teljesítésére előírt határidő nem lehet kevesebb 60 napnál, és nem haladhatja meg a 150 napot. Környezetiállapot-vizsgálatra kötelezés esetén a felszámoló a közbenső vagy záró felszámolási mérleget nem készítheti el a jóváhagyott állapotvizsgálat nélkül.
2.1.2. Az állapotvizsgálat elbírálása
A felügyelőség az állapotvizsgálat eredményének elbírálásáról 45 napon belül dönt.
2.2. Kötelezettségek
A nyilatkozatot, illetőleg a környezetiállapot-vizsgálatot elbíráló hatósági határozatban a felügyelőség az adós gazdálkodó szervezetet a bizonyított környezeti károsodások, terhek rendezésére kötelezi. A kötelezés végrehajtásáról a felszámoló gondoskodik.
2.3. A kötelezettségek végrehajtása
A gazdálkodó szervezetnek 2 éves határidőn belül, de legfeljebb a felszámolási eljárás befejezéséig kell teljesítenie azokat a kötelezettségeket, amelyek a környezeti károk súlyosbodásának vagy a környezetszennyezettség újabb környezeti elemre való átterjedésének megakadályozását célozzák, továbbá amelyek a más tulajdonában álló, bértárolásra átvett hulladékok, veszélyes anyagok kezelését vagy visszaszolgáltatását célozzák, valamint amelyek teljesítését a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése lényegesen megnehezítené.
2.3.1. Szerződés a teendők végrehajtására
Amennyiben a hatósági határozatban a teendők végrehajtására előírt határidő meghaladja a felszámolási eljárás befejezésének időpontját, és a teljesítés a felszámolás befejezéséig nem történik meg, azok végrehajtásáról a felszámoló
- szerződéses formában külső vállalkozó által gondoskodik, vagy
- szerződéses formában, a vagyontárgyak olyan értékesítésével gondoskodik, hogy a vevő átvállalja a hozzájuk fűződő környezeti terheket, vagy
- vagyontárgyakhoz fűződő környezeti teher esetén – szerződéses formában – úgy gondoskodik, hogy a zárómérleg vagyonfelosztási javaslatához kapcsolódva arányos költségfedezet biztosítása mellett a környezeti terhet az a hitelező vállalja át, amelyik a szóban forgó vagyontárgy tulajdonosává lesz a felszámolás befejezésével.
A szerződés pénzügyi feltételeinek – elsősorban a kifizetések ütemezése, valamint pénzügyi biztosíték alkalmazása által - biztosítania kell, hogy a környezeti teherrel arányos költségfedezet kizárólag a hatósági határozatban előírt teendők végrehajtását szolgálja. A szerződő fél vállalja a hatósági határozatban előírt teendők végrehajtását. E teendők végrehajtására a felszámolóval szerződő felet a környezetvédelmi felügyelőség hatósági határozatban kötelezheti.
A szerződést – annak hatálybalépése előtt – a felszámoló véleményezésre megküldi a felügyelőségnek. A véleményezés határideje 30 nap. Amennyiben a felügyelőség a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem közli véleményét, úgy kell tekinteni, hogy nem kíván véleményt nyilvánítani.
2.3.2. Ingatlanhoz kapcsolódó környezeti teher
Ingatlan tulajdonosának változása esetén, amennyiben az ingatlanhoz környezeti teher fűződik, és e teher rendezéséről hatósági határozat rendelkezik, a felügyelőség megküldi a határozatát a területileg illetékes földhivatalnak. A földhivatal a jogerős határozat alapján feltünteti a tulajdoni lapon a környezeti teher átvállalását. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett teher törléséről – a határozat teljesítése esetén – a felügyelőségnek rendelkeznie kell.
2.3.3. Tartalékképzés
A közbenső mérleg bírósági benyújtása előtt a felszámoló tájékoztatja a felügyelőséget, hogy a tartalékból milyen összegek mely környezeti terhek rendezését célozzák. A még nem értékesített vagyontárgyakhoz fűződő környezeti terhek rendezéséhez szükséges összeget (mint várható felszámolási költséget) a tartalékképzésnél figyelembe kell venni. A kötelezettségek végrehajtására megkötött, fentebb említett szerződésekből eredő, még nem teljesített kifizetéseket, valamint a szerződő fél által a felszámolónak nyújtott esetleges pénzügyi biztosítékot e tartalékban kell megjeleníteni. A felügyelőség 30 napon belül adja meg véleményét, melyet a felszámoló a közbenső mérleghez csatol.
3. Költségfedezet, pénzügyi biztosíték
A felszámoló a felszámolás befejezésére irányuló teendőit megelőzően tájékoztatást küld a telephely szerint illetékes felügyelőségnek arról, melyek a még nem végrehajtott teendők, valamint ismerteti a végrehajtáshoz szükséges költségfedezetet, ideértve a szerződő féltől kapott esetleges pénzügyi biztosítékot is. Amennyiben bizonyos környezeti terhek rendezéséről a felszámoló úgy gondoskodik, hogy a zárómérleg vagyonfelosztási javaslatához kapcsolódva arányos költségfedezet biztosítása mellett a környezeti terhet az a hitelező vállalja át, amelyik a szóban forgó vagyontárgy tulajdonosává lesz a felszámolás befejezésével, úgy véleményezésre meg kell küldenie a vagyonfelosztási javaslatot is. A felügyelőség 30 napon belül adja meg véleményét, amit a felszámoló a vagyonfelosztási javaslathoz csatol.
4. Környezetiállapot-vizsgálat
4.1. Szakértő
A gazdálkodó szervezetnek a környezetiállapot-vizsgálatot szakértővel kell elvégeztetnie. A szakértő nem lehet azonos a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel. A szakértő személy, vagy a szakértő szervezet tagja, vezetője, alkalmazottja, valamint ezek közeli hozzátartozója nem lehet a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tagja, vezetője vagy alkalmazottja.
Környezetiállapot-vizsgáló szakértői tevékenységet az a magánszemély, illetve gazdálkodó szervezet folytathat, aki, illetve amely felvételt nyert a Felülvizsgálat Végzésére Jogosultak Névjegyzékébe. Azon szakág területén, amelyre az engedélye vonatkozik, szakértő lehet továbbá az a magánszemély, aki szakértői működésre jogosító engedéllyel rendelkezik. A névjegyzékbe fel nem vett gazdálkodó szervezet akkor is végezhet környezetiállapot-vizsgálói tevékenységet, ha alkalmazottai, illetve tagjai között van az előbb említett szakértői engedéllyel rendelkező személy, feltéve hogy a szakértő az állapotvizsgálat elvégzésében – szakágának megfelelően - részt vesz. Egy meghatározott állapotvizsgálatot több szakértő együttesen is elkészíthet.
4.2. Az állapotvizsgálat követelményei
A környezeti állapot vizsgálatát telephelyenként kell elvégezni, illetve bemutatni, ideértve a más szervezettel közösen használt telephelyet is. Az állapotvizsgálatnak ki kell terjednie a telephelyen, továbbá a telephely területén kívül tapasztalható, a telephelyről származó környezetveszélyeztetésre, -szennyezésre, -károsításra és -károsodásra is, valamint a környezeti terhek rendezéséhez szükséges – hatóságilag előírt, vagy a szakértő szerint szükségesnek tartott – teendőkre. Az állapotfelmérésnek be kell mutatnia azokat a tevékenységeket, melyek – a telephelyen és azon kívül - a környezet tapasztalható károsodását előidézték, valamint jelenleg a környezetveszélyeztetést, -szennyezést, illetve -károsítást előidézik. Be kell mutatni a tevékenység megszűnése miatt bekövetkező környezetre gyakorolt hatást is.
4.2.1. Dokumentációk
Az állapotvizsgálat során ismertetni kell a megbízás körülményeit, továbbá az állapotvizsgálathoz felhasznált információk, dokumentumok jegyzékét (helyszínrajzok, fotók, vegyianyag-leltár, méregleltár, hatósági engedélyek, hatósági határozatok, környezetvédelmi bírságok, a Központi Környezetvédelmi Alaptól kapott támogatások dokumentumai, kárelhárítási tervek, belső környezetvédelmi előírások, esetleges kárelhárítási perek iratai, környezetihatás-vizsgálati eredmények stb.). Dokumentálni kell az állapotvizsgálatot végző személy (illetve szervezet esetén a tényleges állapotvizsgálatot elvégző foglalkoztatott vagy megbízott személyek) főbb adatait, különösen képesítését.
4.2.2. A gazdálkodó szervezet tevékenysége
Leírást kell adni a vizsgálat időpontjában, valamint legalább tíz évre visszamenőleg folytatott tevékenységről, a telephely esetleges közös használatáról, továbbá mind a termelőtechnológiák, -berendezések, mind a környezetvédelmi technológiák és a kapcsolódó infrastruktúra főbb jellemzőiről, műszaki állapotáról, az épületek, építmények funkciójáról, a gyártott és raktározott termékekről, az energiaellátásról, valamint – az anyagmérlegek csatolásával – megjelölve az anyag- és energiaáramlásnak a környezeti szennyeződés szempontjából kritikus pontjait.
Ismertetni kell üzemenként és technológiánként a tevékenység szerepét az esetleges korábbi károsodások előidézésében, továbbá a telephely állapotát befolyásoló rendkívüli eseményeket, a korábban folyt építési és bontási munkákat, feltöltéseket (talajfeltöltő anyagok eredetét) stb.
4.2.3. Az állapotvizsgálat alá vont terület jellemzése
Be kell mutatni a telephely beépítettségének, használatának helyszínrajzát, meg kell adni a legközelebbi lakóterület távolságát, és jelezni kell a telephelyen érvényes védelmi korlátozásokat (iparterület vagy lakóterület; természetvédelmi oltalom alatt álló terület; levegőtisztaság-védelmi, illetve zajvédelmi kategória, vízi létesítmények, vízkivételi művek védelmét szolgáló védőterület, műemléki oltalom valamely ingatlan tekintetében). Be kell mutatni a telephely és közvetlen környezetének geográfiai, geológiai, hidrogeológiai, antropogeológiai jellemzőit (domborzati, éghajlati, talajadottságok, talajvíztípusok, vízrajz stb.), a szomszédos telkek területhasználatait, a telephely infrastrukturális kapcsolódásait.
A telephelyen kívülre terjedő szennyezések mértékének függvényében jellemezni kell a szennyezett terület érzékenységét (lakóterületek közelsége, háttérszennyezettség, talaj áteresztő képessége stb.).
4.2.4. Levegőszennyezési (emissziós) adatok
Ismertetni kell azokat az emissziós légszennyezési komponenseket, amelyekre a telephelyen kibocsátási határérték érvényes. Ismertetni kell az egyes jelenleg meglévő – üzemelő vagy nem üzemelő – pontforrásokat és diffúz forrásokat. Össze kell hasonlítani a megengedett és a tényleges emissziókat. Három évre visszamenőleg ismertetni kell a "rövid ideig tartó" légszennyezési emissziós jelenségeket.
Öt évre visszamenőleg be kell mutatni a hatóság, illetve az üzem intézkedéseit (bírság, kötelezések, engedélyek, illetve a teljesítés érdekében tett intézkedések stb.). Ismertetni kell az érvényben lévő - nem a környezetvédelmi felügyelőség által megállapított - levegőtisztaság-védelmi hatósági kötelezéseket, valamint a teljesítés érdekében tett intézkedéseket. Be kell mutatni az emissziónak a háttérszennyezettségre gyakorolt hatását, csökkentésének szükségességét.
4.2.5. Vizek igénybevétele és terhelése
Ismertetni kell a jellemző vízhasználatokat és vízi munkákat, illetve az arra jogosító engedélyeket, az engedélyektől való eltéréseket. Be kell mutatni az ivóvíz forrását, kommunális és technológiai célú felhasználását és az esetleges ivóvíz-kibocsátást (szolgáltatást) is, továbbá a technológiai vízigények kielégítését, a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeket (vízszintsüllyesztés, víztelenítés), vízforgalmi diagramot.
Technológiai leírások alapján be kell mutatni a szennyvízkeletkezések helyét, a szennyvizek mennyiségi, minőségi adatait. Ismertetni kell a szennyvíz összegyűjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatokat, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák jellemzőit, továbbá az iszap kezelésére, minőségére és elhelyezésére vonatkozó adatokat. Ki kell térni a csapadékvízrendszerre is, akár egyesített, akár elválasztó rendszerű a csatornahálózat.
Be kell mutatni a vízkészletekre gyakorolt hatásokat vizsgáló, hatósági határozattal előírt monitoringrendszer működésének tapasztalatait. Ismertetni kell a talajvízszennyezés hatótényezőit és jellemzőit. Három évre visszamenőleg be kell mutatni a rendkívüli eseményeket.
4.2.6. Hulladékkezelés, -tárolás, -szállítás
Részletes helyszíni állapotfelmérés alapján ismertetni kell a tevékenység során keletkezett, vagy más gazdálkodó szervezettől átvett, továbbá az átadott, de nem ártalmatlanított és nem hasznosított hulladékok helyét (telephelyen, telephelyen kívül, bértárolásra átadva más gazdálkodó telephelyén), mennyiségét (mérnöki becslés alapján) és minőségét (veszélyességi osztály megjelölésével).
Ismertetni kell a kötelező nyilvántartásban nem szereplő veszélyes hulladékok eredetét, a keletkezést eredményező eljárás (technológia, átvétel) leírását, a technológia anyagforgalmi diagramját, a termelt céltermék mennyiségét, átvétel esetén az átadó megnevezését, telephelyét. Be kell mutatni az ilyen hulladékok kezelését a kezelt mennyiségek feltüntetésével, esetleges átmeneti tárolásának körülményeit, a hasznosítás mennyiségi és minőségi jellemzőit. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél megtalálható veszélyeshulladék-szállítólevelek, ártalmatlanítási szerződések másolatait csatolni kell. Ismertetni kell a telephelyen vagy a telephelyi tevékenységből eredő, a telephelyen kívül felhalmozott, veszélyesnek nem minősített hulladék előfordulását.
Külön ki kell térni a talajfelszín alatt lerakott vagy tereprendezés során elföldelt hulladékokra. Ezek minőségének megállapítására és mennyiségének becslésére a korábbi hatósági határozatokban előírt, de nem teljesített, vagy az egyébként szükségesnek tartott kutatófúrásokat és a vett minták részletes vizsgálatát kell elvégezni.
Be kell mutatni az esetleges bontásból származó hulladékok mennyiségét, kezelését, külön kiemelve veszélyesnek minősülő hulladékok mennyiségét és minőségét, kezelési módját.
4.2.7. Veszélyesanyag-, -alapanyag-kezelés és -tárolás
Ismertetni kell a telephelyen vagy azon kívül tárolt veszélyes anyagok megnevezését, mennyiségét és azt, hogy mióta használja ezt az adott telephely. Be kell mutatni a veszélyes anyagokra vonatkozóan a szállítás, tárolás, felhasználás körülményeit és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos műveletek összefoglaló bizonylatait.
Mellékelni kell a veszélyes anyagokkal kapcsolatosan bekövetkező kárelhárításra vonatkozó – a felügyelőség rendelkezésére korábban nem bocsátott – terveket. Ismertetni kell a veszélyes anyagokkal kapcsolatosan bekövetkezett rendkívüli eseményeket, ideértve a felmerült munka-egészségügyi problémákat is.
Külön kell foglalkozni az alább felsorolt anyagokkal:
- azbeszt és azbeszttartalmú anyagok,
- radioaktív anyagok,
- szerves klórvegyületek (különösen PCB, PCT, HCH, dioxin, dibenzofurán-származékok),
- szervetlen fluoridok, freon, halonszármazékok,
- kőolajszármazékok,
- oldószerek,
- növényvédő szerek,
- toxikus fémek.
Be kell mutatni a föld alatti tárolótartályok számát, térfogatát, elhelyezkedését, a bennük tárolt anyagot, a tároló korát, az esetleges meghibásodásokat, és ismertetni kell a tárolók köré telepített megfigyelőrendszerek működését (a megfigyelések gyakoriságát, a megfigyelésekből származó információkat, adatokat), különös figyelemmel a felszín alatti vízkészletekre gyakorolt hatásokra. Ki kell térni az elvégzett nyomáspróbák, karbantartási és óvintézkedések idejére és eredményére is.
4.2.8. Zaj és egyéb fizikai tényezők
Ismertetni kell a telephely részére korábban – nem a környezetvédelmi felügyelőség által – meghatározott határértékeket. A felszámolás/végelszámolás alatt folytatott tevékenység esetén össze kell hasonlítani a tényleges terhelési helyzetet a határértékben meghatározottal.
Ismertetni kell a telephely környezetében – nem a környezetvédelmi felügyelőség által – megállapított zaj- és vibrációs terhelési szintet.
4.2.9. Talajvédelem
Tíz évre visszamenőleg ismertetni kell a területen elvégzett talajvédelmi beavatkozásokat, rekultivációs tevékenységet. Ismertetni kell a - telephelyen vagy a telephelyi tevékenységből származó, de telephelyen kívüli - talajszennyezés jellemzőit.
4.2.10. Erdővagyon-védelem
Erdőingatlannál ismertetni kell a hatályos üzemterv előírásaihoz képest megváltozott állapotot, és meg kell határozni az üzemtervtől való eltérő gazdálkodás következményeit.
4.2.11. Természetvédelem
Ismertetni kell a védett területen természetvédelmi szempontból érvényesített főbb természetvédelmi, és az ezzel kapcsolatos gazdálkodási korlátozásokat. Jelezni kell a telephely 5 km-es sugarában található védett természeti területeket. Hasonlóképpen be kell mutatni a védett területen kívül előforduló fokozottan védett növény- és állatfajokat, veszélyeztetett növénytársulásokat stb. Külön ismertetni kell a telephely területét érintő esetleges bányaművelés hatásait (földtani károsodások, meddőhányók stb.), vagy a korábban folytatott bányaművelés hatásait, ha a rekultivációs tevékenységek még nem fejeződtek be.
4.3. A környezeti terhek rendezéséhez szükséges teendők
Az állapotvizsgálatnak ki kell terjednie azokra az ütemezett teendőkre, amelyek az ismertetett környezetkárosodások, -veszélyeztetések megszüntetéséhez, illetve a környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelmények kielégítéséhez szükségesek.
4.3.1. Költségbecslés
Meg kell adni a környezeti terhek rendezéséhez szükséges teendők költségbecslését. Ismertetni kell a költségbecsléshez figyelembe vett tényezőket (konkrét árajánlatok, referenciaadatok, általános építési vagy egyéb műszaki normatívák, egyedi szakértői becslés stb.). Utóhasznosítás esetén be kell mutatni a várható egyszeri, illetve folyamatos – éves szintű – üzemelési és fenntartási költségeket. A költségbecslés mellett jelezni kell, hogy e teendők miként érintik a tovább működtethető, vagy utóhasznosítását igénylő vagyon piaci értékesíthetőségét.
5. Egyszerűsített felszámolás
Amennyiben az előírt környezetiállapot-vizsgálat elvégzésére, vagy a környezeti károsodások, környezeti terhek rendezésére a vagyon nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolónak az egyszerűsített felszámolás írásbeli előkészítése során figyelembe kell vennie a nyilatkozat, illetve ha a környezetiállapot-vizsgálatot elvégezték, annak hatósági elbírálását, valamint ezzel összhangban a vagyonfelosztási javaslat kialakítása során a vagyontárgyakhoz fűződő környezeti terheket.
A terhekkel kapcsolatos, még végre nem hajtott hatósági határozat esetén a felszámoló megküldi a felügyelőségnek véleményezésre az írásbeli előkészítést. A véleményezés határideje 15 nap. Amennyiben a felügyelőség a határidőn belül nem közli véleményét, úgy kell tekinteni, hogy nem kíván véleményt nyilvánítani.
6. A felszámolási eljárás alatt folytatott tevékenység
Ha az adós gazdálkodó szervezet a felszámolási eljárás alatt folytatott tevékenysége során megsérti a jogszabályokban meghatározott környezet-, természet- vagy műemlékvédelmi követelményeket, a környezet-, természet- vagy műemlékvédelmi hatóság a felszámolási eljárás bármely szakaszában a vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági határozattal a követelmények betartására kötelezheti.
A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges teendőkről a felszámolónak ugyanolyan módon kell gondoskodnia, mint a felszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti terhek rendezéséről.
7. Felszámolási költségek
A környezeti károsodások és terhek rendezését szolgáló felszámolási költségnek minősülnek a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos következő kiadások:
- a nyilatkozat kialakításához szükséges kiadások;
- a környezetiállapot-vizsgálat elvégeztetéséhez szükséges kiadások;
- a felszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti károk, terhek rendezéséhez szükséges kiadások,
- a felszámolási eljárás alatt is érvényesítendő környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelmények betartásához szükséges költségek.
8. Végelszámolás
8.1. Nyilatkozat
Végelszámolásnál a gazdálkodó szervezet vezetőjének a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül nyilatkoznia kell a végelszámoló és az illetékes környezetvédelmi felügyelőség számára arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat.
8.2. Környezetvédelmi teendők
A végelszámoló a végelszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni a gazdálkodó szervezet vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi követelmények betartásáról, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti károsodások, környezeti terhek olyan rendezéséről, amely az eljárás során a környezeti károsodások, illetve terhek elhárítását, megszüntetését, illetve a vagyontárgyaknak a környezeti terhekkel történő értékesítését is jelenti.
Az eljárás alatt folytatott tevékenység környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeinek betartására, valamint a környezeti károk, illetve terhek rendezésére a gazdálkodó szervezetet az illetékes hatóság határozatban kötelezheti.
A végelszámolásnál megfelelően alkalmazni kell a nyilatkozatra, a környezetiállapot-vizsgálatra, a környezeti károsodások, környezeti terhek rendezésének módjára és követelményeire, valamint a felszámolási eljárás alatt folytatott tevékenység környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeire vonatkozó szabályokat.
