Az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végezni. A felülvizsgálat szempontjából tevékenységnek minősül valamely – a környezet igénybevételével, veszélyeztetésével vagy környezetszennyezéssel járó – művelet, illetőleg technológia folytatása, felújítása, helyreállítása, de idetartozik, ha azokkal felhagynak. Az eljárásban érdekeltnek minősül a tevékenység gyakorlója.
1. Mikor van helye felülvizsgálatnak?
A felügyelőség az érdekeltet a tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében – teljes körű vagy részleges – felülvizsgálatra kötelezheti. Nem mellőzhető a felülvizsgálat, ha a hatóság környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést észlel.
A felügyelőség a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében – teljes körű vagy részleges – felülvizsgálatra kötelezi az érdekeltet akkor is, ha
– környezetkárosítást észlel;
– kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenységet észlel;
– az érdekelt környezetvédelmi engedélyhez, illetőleg egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat.
Ha a felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálat alatt környezetveszélyeztetést vagy környezetkárosítást észlel, akkor az azt okozó feltárt tevékenységet a hatásterületen teljeskörűen vagy részlegesen korlátozhatja, illetőleg felfüggesztheti.
2. Az egységes környezethasználati engedély és a felülvizsgálat
A környezetvédelmi hatóság a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, 1999. október 30-án már meglevő tevékenység esetén a környezethasználót az egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi.
A környezetvédelmi hatóság akkor is elvégzi az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak környezetvédelmi felülvizsgálatát, ha
– a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy a környezethasználó - tevékenységében – jelentős változást kíván végrehajtani;
– az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges;
– a tevékenység üzembiztonsága új technika alkalmazását igényli;
– ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja.
Az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni.
A környezetvédelmi hatóság a kiemelten kezelendő létesítmények esetén a 2002. június 30-ig, az 1999. október 30-án már meglévő létesítmények esetén 2004. január 1-jéig köteles kiadni a környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelező határozatát.
3. A felülvizsgálat terjedelme
3.1. Teljes körű felülvizsgálat
A teljes körű felülvizsgálat kiterjed:
– az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására;
– a tevékenység folytatása során okozott környezetterhelések és -igénybevételek adatokkal alátámasztott bemutatására;
– a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre;
– az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására;
– a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására;
– a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre.
A felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének – s ha ez nem lehetséges – a környezet-igénybevétel és -szennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit meg kell határozni.
3.2. Részleges felülvizsgálat
A részleges felülvizsgálat a teljes körű felülvizsgálatnak azokra az elemeire terjed ki, amelyeket a felügyelőség megjelöl.
4. A felülvizsgálat elvégzése
A felülvizsgálatot az érdekelt saját költségén maga végezheti, illetőleg ilyen vizsgálatra feljogosított személlyel vagy szervezettel elvégeztetheti. Az érdekelt felelősséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetőleg a közölt adatok valódiságáért.
4.1. Megismételt felülvizsgálat
A felügyelőség, ha ellenőrzése során a felülvizsgálat eredményének hibás voltáról, illetve tartalmának részbeni vagy teljes valótlanságáról győződik meg, az érdekelt költségén új felülvizsgálatot végeztet. A megismételt felülvizsgálatról az érdekeltet értesíteni kell. Az érdekelt köteles a felügyelőségnek, illetve a felügyelőség által megbízott szervezet(ek)nek a kért adatokat szolgáltatni és a kiegészítő méréseket elvégez(tet)ni.
5. Határozat a felülvizsgálat alapján
A felülvizsgálat eredménye alapján a felügyelőség
– engedélyezi a tevékenység folytatását, kiadja a működési engedélyt;
– az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet, ideértve a biztosítékadási és céltartalék-képzési kötelezettségeket is;
– korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi azt. A korlátozás és a felfüggesztés esetén meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.
5.1. A határozat tartalma
5.1.1. Működési engedély
A működési engedély kiadásakor a határozatnak tartalmaznia kell:
– a tevékenység és az érdekelt megnevezését, valamint a tevékenység célját;
– a tevékenység folytatásának helyét és hatásterületének behatárolását;
– a tevékenységet jellemző adatokat;
– a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi előírásokat (e körben a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérések rendjét, dokumentálását, az ebből származó adatok szolgáltatásának és értékelésének módját);
– a határozat érvényességi idejét.
5.1.2. Környezetvédelmi intézkedések előírása
Amennyiben a határozat az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet, a fentieken túl tartalmazza
– a tevékenység folytatásához szükséges intézkedések meghatározását;
– a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérőhelyek kialakítását;
– az intézkedések sorrendjét és azok időbeli ütemezését.
5.1.3. A tevékenység korlátozása, felfüggesztése
Amennyiben a határozat korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi azt, a döntésnek tartalmaznia kell
– a kötelezett megnevezését;
– a megállapított kötelezettség tartalmát, teljesítésének módját és határidejét;
– mindazokat a lényeges előírásokat (feltételeket), amelyeket a tevékenység során meg kell tartani, illetve teljesíteni kell;
– a környezetkárosodás megszüntetésére vonatkozó követelményeket és az azok kiegészítésére alkalmazható általános megoldásokat (azok lehetséges változatait).
6. Környezetvédelmi teljesítményértékelés
Az érdekelt a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával felmérést végezhet (végeztethet) a saját környezetvédelmi teljesítménye értékelésére (tevékenysége átvilágítására), tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére, és kérheti, hogy azt a felügyelőség hagyja jóvá.
6.1. A felmérés jóváhagyása
A felmérés jóváhagyásakor a felügyelőség az 1957. évi IV. törvény (Áe.) előírásainak megfelelő egyszerűsített határozatot hoz, illetőleg tovább folytathatja az eljárást, a felülvizsgálatra vonatkozó előírások szerint.
