Egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a felügyelőség. A hatásvizsgálati eljárás lezárását követően a felügyelet – a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott tevékenységek és létesítmények esetében, ideértve azok létesítését és működtetését, kivéve amelyeket kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és folyamatok tesztelésére használnak – megindítja az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást.
A 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet 2001. október 30-án lépett hatályba. Az 1999. október 30. után, nem e rendelet előírásainak megfelelően engedélyezett létesítményeknek (kiemelten kezelendő létesítmények) 2003. január 1-jéig teljesíteniük kell az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat. Az egyéb, már meglévő létesítményeknek legkésőbb 2007. október 31-ig kell teljesíteniük az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat. A rendelet hatálya alá tartozó meglévő létesítmény üzemeltetője legkésőbb 2002. április végéig köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak a nevét, a székhelyének címét, illetve a tevékenységét.
1. A környezethasználó kötelezettségei
A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával:
– csökkentenie kell a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználását;
– hatékonyan kell felhasználnia a tevékenységhez szükséges anyagot és energiát;
– meg kell előznie a kibocsátást, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre kell csökkentenie azt;
– meg kell előznie a hulladékképződést, illetőleg csökkentenie kell a keletkező hulladék mennyiségét és veszélyességét, hasznosítania és ártalmatlanítania kell a hulladékot;
– meg kell előznie a környezeti hatással járó baleseteket, és ezek bekövetkezése esetén csökkentenie kell a környezeti következményeket;
– a tevékenység felhagyásakor meg kell akadályoznia a környezetszennyezést, illetve a környezetkárosítást, valamint helyre kell állítania az esetlegesen károsodott környezetet.
1.1. Az elérhető legjobb technika
A környezethasználó számára alkalmazandó elérhető legjobb technikát a területi környezetvédelmi hatóság állapítja meg. A környezetvédelmi hatóság az elérhető legjobb technika meghatározásához a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat.
Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni különösen a következő szempontokat, az intézkedés valószínű költségeit és előnyeit, továbbá az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveit is:
– kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása,
– kevésbé veszélyes anyagok használata,
– a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elősegítése,
– alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben,
– a műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások,
– a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége,
– az új, illetve a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai,
– az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő,
– a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői és a folyamat energiahatékonysága,
– annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék,
– annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt hatását,
– a magyar környezetvédelmi háttérintézmény vagy a nemzetközi szervezetek által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringról és a fejlődésről szervezett információcserének a bizottság által közzétett tapasztalatai.
2. Az eljárás megindítása
A 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott tevékenység csak egységes környezethasználati engedély alapján kezdhető meg. Az engedély iránti kérelmet a környezethasználónak kell benyújtania a hatósághoz. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a tevékenység tekintetében – amennyiben az környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozik – a környezetvédelmi engedélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követően – ha a kérelmező, környezethasználó eltérően nem nyilatkozik – hivatalból indítja meg.
2.1. A kérelem
Az engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell az alábbiak részletes ismertetését:
– az engedélykérő azonosító adatai,
– a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői,
– a létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajza a szennyező források bejelölésével, egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével,
– a létesítmény, illetve az ott folytatott tevékenység és annak jellemző termelési kapacitása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket,
– az alkalmazott elérhető legjobb technikák,
– a létesítményben, illetve technológiában felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai,
– a létesítmény szennyező forrásai,
– a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan,
– a létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat,
– a létesítményből származó kibocsátás megelőzésére, vagy amennyiben a megelőzés nem lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technikának való megfelelése,
– szükség esetén a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkezett hulladék hasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve -károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldások,
– minden olyan intézkedést, amely az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését, illetve csökkentését szolgálja,
– a létesítményből származó kibocsátások mérésére (monitoring), folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések.
2.1.1. Mellékletek
Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az abban foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas közérthető összefoglalót. Az olyan létesítmények esetében, amelyekre nem vonatkozik a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény, mellékelniük kell az üzembiztonságra vonatkozó és havária esetén megteendő intézkedések bemutatását.
A közérthető összefoglaló tartalmazza:
– a tevékenység ismertetését, különös tekintettel az elérhető legjobb technika alkalmazására;
– a hatásterület bemutatását;
– a tevékenység várható kibocsátásait és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásait;
– a szennyezés megelőzésére, illetőleg a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett/megtett intézkedéseket;
– a kibocsátások ellenőrzésének módszereit;
– a környezeti hatással járó balesetek megelőzésére, ezek bekövetkezése esetén a környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket;
– a lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedéseket.
Amennyiben a kérelem államtitoknak, üzleti vagy szolgálati titoknak minősülő adatot tartalmaz, akkor azokat a kérelemhez külön iratban kell csatolni.
2.2. Hatósági értesítés
A környezetvédelmi hatóság – a környezetvédelmi engedélyre való jogosultságot megállapító határozat meghozatalával egyidejűleg – értesíti az eljárás megindításáról a jogosult környezethasználót, az érdekelt hatóságokat.
2.3. Kiegészítő adatszolgáltatás
A hatóság az értesítéssel egyidejűleg felhívja a jogosultat a tevékenység engedélyezéséhez szükséges, még be nem nyújtott adatok, tények közlésére.
2.3.1. Hatásvizsgálat alá tartozó új létesítmények
Új létesítmények esetében, amelyekkel kapcsolatban környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására került sor, a kiegészítő adatszolgáltatásban csak azon adatokat és tényeket kell megjelölni, amelyeket az előzetes környezeti tanulmányban vagy a részletes környezeti hatástanulmány dokumentációjában ismertettek. (A környezeti hatástanulmány dokumentációit a kérelemhez csatolni kell.)
2.4. Hirdetmény
A környezetvédelmi hatóság a kérelmet megküldi a telepítés helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének, a telepítési hellyel szomszédos, továbbá a hatásterületen lévő, a kibocsátással érintett települési önkormányzat jegyzőjét pedig értesíti az előtte folyó eljárásról, mellékelve a közérthető összefoglalót.
A települési önkormányzat jegyzője hirdetményt tesz közzé az iratok megérkezését követő öt napon belül, tizenöt napig kifüggesztéssel vagy közterületen való közzététellel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon.
2.4.1. A hirdetmény tartalma
A hirdetmény
– tartalmazza a telepítés helyét és a tevékenység kérelem szerinti rövid leírását;
– tartalmazza azt, hogy a kérelem hol és mikor tekinthető meg;
– felhívást tartalmaz arra, hogy tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzőjénél vagy a környezetvédelmi hatóságnál a kérelem tartalmára vonatkozóan írásbeli észrevételt lehet tenni.
2.4.2. Észrevételek
A települési önkormányzat jegyzője az észrevételeket legkésőbb a hirdetmény levételét követő öt napon belül megküldi a környezetvédelmi hatóságnak, amely ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek, aki ezekre vonatkozó álláspontját a környezetvédelmi hatósághoz továbbítja.
A környezetvédelmi hatóság a döntéshozatal előtt az észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a környezetvédelmi hatóság határozatának indokolásában ismerteti. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.
3. Az eljárás megszüntetése
A környezetvédelmi hatóság az eljárást megszünteti, ha a jogosult az eljárás megindításától számított 6 hónapon belül nem teljesíti a kiegészítő adatszolgáltatást. A jogosult kérésére indokolt esetben az eljárás további 6 hónappal meghosszabbítható.
4. Az engedély kiadása
A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó határozatában a talaj, a levegő és a víz szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélő kezelése, illetőleg ártalmatlanítása céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket és azok teljesítésére határidőt határoz meg. (A környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó egyéb engedélyeket megadottnak kell tekinteni, ha a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély megadásáról döntött.)
4.1. Az eljárás határideje
Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának határideje 90 nap, amely egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.
4.2. Az engedély tartalma
4.2.1. Kibocsátási határértékek
A hatóság az engedélyben kibocsátási határértéket állapít meg. (Amennyiben valamely szennyező anyagra jogszabály kibocsátási határértéket ír elő, az engedélyben csak a jogszabályban előírt vagy annál szigorúbb határérték állapítható meg.)
A kibocsátási határérték megállapításánál figyelembe kell venni a szennyező anyagok azon természetét és azon képességét, hogy egyik környezeti elemből a másikba szennyezést közvetíthetnek.
A kibocsátási határértékeket, illetve indokolt esetben az azzal egyenértékű környezetvédelmi és műszaki követelményeket az elérhető legjobb technika alapján kell meghatározni, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, annak földrajzi elhelyezkedését és a környezet jelenlegi és célállapotát.
4.2.2. Környezeti elemek
Az engedélyben feltételeket kell előírni az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékokra, különösen
– a levegő, a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, a talaj védelmére, valamint a zajkibocsátás mérséklésére;
– szükség esetén a létesítmény üzemeltetése során keletkezett hulladék hasznosítására, illetve ártalmatlanítására;
– amennyiben szükséges, a nagy távolságra jutó vagy országhatáron átterjedő szennyezés megelőzésére, illetve a lehető legkisebb értékre történő csökkentésére.
4.2.3. Monitoring
Az engedély tartalmazza a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kíséréséhez szükséges megfelelő mérés-ellenőrzési (monitoring) feltételeket, meghatározva a mérési módszert és gyakoriságot, az értékelési eljárást és a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját, tartalmát és gyakoriságát. Amennyiben a hatóság másképp nem rendelkezik, az engedélyes köteles évente legalább egyszer adatot szolgáltatni.
4.2.4. Üzemi állapotok
Az engedélyben a hatóság előírja a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok (pl. indítás, azonnali leállítás, üzemzavar és a tevékenység megszüntetése) esetén betartandó követelményeket.
4.2.5. Váratlan szennyezések
Az engedély tartalmazza az előírt intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan szennyezések megelőzéséhez, illetve annak bekövetkezése esetén elhárításához szükségesek.
4.2.6. Próbaüzem
Amennyiben szükséges, a hatóság az engedélyben rendelkezik a próbaüzem időtartamáról.
4.2.7. Az elérhető legjobb technika
Az engedélyben egyedileg meghatározott technika, illetve technológia használata nem írható elő. Amennyiben az elérhető legjobb technika használata nem biztosítja a környezet célállapota által megkövetelt valamely igénybevételi, illetve szennyezettségi határérték betartását, akkor az engedélyben kiegészítő feltételt kell előírni, amely biztosítja az adott határérték betartását.
Ha az elérni kívánt környezetvédelmi célállapothoz és a szennyezettségi határértékek betartásához szigorúbb követelmények szükségesek, mint amely az elérhető legjobb technikával biztosítható, a környezetvédelmi hatóság további feltételeket is előírhat.
4.3. A határozat érvényességi ideje
Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább 5 évre adható meg.
4.4. Közszemlére tétel
Az egységes környezethasználati engedélyről szóló határozatot a környezetvédelmi hatóság a határozat kiadmányozását, az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője annak kézhezvételét követően tizenöt napon át közszemlére teszi. Az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője tájékoztatást ad az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás irataiba történő betekintés módjáról.
5. A határozat módosítása
A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.
6. Ellenőrzés
A környezetvédelmi hatóság által előírt próbaüzem lejárta, de legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított hat hónap után a környezethasználó köteles bizonyítani, és a környezetvédelmi hatóság köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesítik-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat. A tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az ellenőrzés pozitív eredménnyel zárult.
7. Adatszolgáltatás
Az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint kell teljesítenie, a Környezetvédelmi Minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón.
7.1. Felelősség
Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett felelős.
7.2. Változásbejelentés
Az adatszolgáltatásra kötelezett köteles az egységes környezethasználati engedély bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett jelentős változásokat 60 napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.
7.3. Hatósági tájékoztatás
Az engedélyezési eljárásban közreműködő hatóságok kötelesek biztosítani, hogy a tudomásukra jutott, szakmailag ellenőrzött adatok hozzáférhetők legyenek. A környezetvédelmi hatóság megkeresésre felvilágosítást ad az általa nyilvántartott adatokról, és biztosítja az adatokhoz való hozzáférést.
8. Szankciók
A környezetvédelmi hatóság korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja az engedély nélkül, vagy az engedélyben meghatározott határidőn túl folytatott tevékenység gyakorlását.
8.1. Bírságok
A tevékenység korlátozásával, illetve felfüggesztésével egyidejűleg a környezetvédelmi hatóság a tevékenység engedély nélküli folytatásának időtartamára a környezethasználót százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.
Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel az engedélyben rögzített feltételek betartására, illetve intézkedési terv készítésére. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet korlátozhatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.
Amennyiben a környezethasználó a környezetvédelmi hatóságnak a tevékenységben végrehajtani kívánt jelentős változtatást nem jelenti be, illetve elmulasztja az adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítését, a környezetvédelmi hatóság határozatában – a bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséig – napi tízezer forint bírság megfizetésére kötelezi.
