II. Környezetvédelmi engedély

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 8.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2002/03. számában (2002. március 8.)

1. Környezeti hatásvizsgálat

A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat szempontjából a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységnek minősül valamely – a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott - létesítmény vagy művelet telepítése, megvalósítása, meglévő létesítmény vagy művelet felhagyása, jelentős bővítése, valamint a technológia- és a termékváltás, illetve ezek jelentős módosítása.

A hatásvizsgálat iránti kérelmet az említett tevékenység kezdeményezőjének, illetőleg gyakorlójának kell benyújtania. Az a hatóság, amelyik adatkezelői feladata ellátásából eredően rendelkezik olyan közérdekű adattal, ami a környezeti hatásvizsgálathoz szükséges, és amelynek nyilvánosságra hozatalát jogszabály nem korlátozza, a kérelmezőnek azt kérésére rendelkezésére bocsátja.

1.1. A hatásvizsgálat tartalma

A környezeti hatásvizsgálat a tevékenységnek

– a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre is),

– a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak, továbbá

– az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben – várható változások

vizsgálatára terjed ki.

1.2. A hatásvizsgálat szakaszai

A hatásvizsgálat előkészítő és – szükségesség szerint – részletes vizsgálati szakaszból áll. A hatásvizsgálati szakaszok eredményeit a kérelmezőnek előzetes környezeti tanulmányban és részletes környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. A hatásvizsgálat során fel kell tárni a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek, továbbá a meghibásodás vagy baleset miatt várható környezeti hatásokat is. A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletnek minősül különösen a tevékenység

– telepítése miatt megnyitott anyagnyerő vagy lerakóhelyek létesítése és üzemeltetése;

– telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítás, raktározás, tárolás;

– megvalósítása során keletkező hulladék és szennyvíz kezelése;

– energia- és vízellátása, ha az saját energiaellátó rendszerrel vagy vízkivétellel történik.

2. Előzetes környezeti tanulmány

A tevékenység megkezdésének szándékát a kérelmezőnek be kell jelentenie a felügyelőséghez. A kérelemhez előzetes környezeti tanulmányt kell csatolni. A kérelem átvételekor a felügyelőség ellenőrzi, hogy

– csatolták-e hozzá az előzetes tanulmányt, és amennyiben azt nem csatolták, a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel;

– a kérelem valóban környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységről szól-e, és amennyiben a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat-köteles, a felügyelőség erről az eljárás megszüntetése mellett a kérelmezőt haladéktalanul értesíti.

2.1. Az előzetes környezeti tanulmány tartalma

Az előzetes környezeti tanulmánynak tartalmaznia kell:

– a tervezett tevékenység célját, telepítési és technológiai lehetőségei leírását, a létesítmény szükségességének indokolását, továbbá a tervezett tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények leírását;

– a fentiek megvalósításából származó, várható környezetterhelés és környezet-igénybevétel mennyiségi és minőségi leírását;

– a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslését, továbbá új telepítés esetén a telepítés helyén a tájban és ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírását;

– azokat a kérdéseket, amelyek csak további, részletes hatásvizsgálat alapján válaszolhatók meg;

– azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek törvény értelmében államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képeznek.

2.1.1. A létesítmény szükségességének indokolása

Az előzetes tanulmányban a létesítmény szükségességének indokolásakor ki kell térni arra is, hogy a kérelmező

– a tevékenység céljának eléréséhez miért a tervezett megoldást vagy megoldási változatokat ítéli megfelelőnek;

– döntésében szerepet játszottak-e környezetvédelmi szempontok, s ha igen, melyek voltak azok.

2.1.2. Telepítési és technológiai leírás

A tevékenység telepítési és technológiai lehetőségeinek leírásakor az előzetes tanulmánynak tartalmaznia kell az előzmények körében:

– a korábban vizsgált, de később számításba nem vett lehetőségek rövid ismertetését,

– az előzetes tanulmányban ismertetett lehetőségek összefüggéseit olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természetierőforrás-felhasználási koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítés helyének és technológiájának kiválasztását,

– nyomvonalas létesítménynél a nyomvonal tervezett továbbvezetésének ismertetését, és a tervezés során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzését.

Az alapadatok körében meghatározandó körülmények:

– a tevékenység volumene,

– a telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása,

– a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja,

– a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) felsorolása és helye, beleértve a telepítési helyen létesülő kapcsolódó létesítményeket is,

– a telepítési hely lehatárolása térképen,

– a tervezett technológia, illetve ahol ez nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása,

– az összefoglaló folyamatábra, valamint az anyagfelhasználás főbb mutatói,

– annak ismertetése, ha olyan veszélyes anyagot használnak fel, állítanak elő vagy forgalmaznak, amely minősége vagy mennyisége következtében robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korrozív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerülve ilyen hatást előidézhet,

– annak ismertetése, ha a technológia vagy a tevékenység más jogszabály szerint környezetre veszélyt jelentőnek minősül,

– Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia,

– a telepítés helyén kívül igénybe veendő infrastruktúra adatai,

– a tevékenység megvalósításához szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje (szállításigényessége), szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalom nagyságrendje is,

– a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,

– egyéb kapcsolódó műveletek,

– a telepítési hely szomszédságában tervezett – a településrendezési tervben szereplő – vagy meglévő, ugyanolyan területfelhasználási módú tevékenységek vagy létesítmények megjelölése a térképen,

– az alapadatok és a területi adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megjelölve azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani.

2.1.3. A tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények

A tevékenység elmaradásából származó környezeti következményeket műszaki infrastrukturális, valamint környezetvédelmi célú tevékenységnél a tevékenység megvalósítása nélkül várható környezetiállapot-változások becslésével, illetve a fennmaradó kedvezőtlen környezeti állapot leírásával, vagy ha a kérelmező az elmaradó tevékenységet más tevékenységgel fogja helyettesíteni, akkor a várható helyettesítés környezeti következményeinek becslésével kell megadni.

Más tevékenységnél csak akkor kell részletezni, ha ilyen következmények értelmezhetők.

2.1.4. Becslés

A környezetterhelés és a környezet igénybevétele (hatótényezők) várható mértékének becslését az adatok bizonytalanságának (rendelkezésre állásának) figyelembevételével kell elvégezni. A hatások előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként elkülönítve, és az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel magában foglalja, hogy

– a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el;

– a hatásfolyamatok – figyelembe véve a kormányrendelet 2. számú mellékletében a vizsgálandó terület meghatározásához adott szempontokat – milyen területekre terjedhetnek ki, ideértve e területek térképen való körülhatárolását is;

– a vizsgálandó területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen hatások léphetnek fel, mi ezek nagyságrendje, és mekkora a jelentőségük a környezet állapota, az emberek egészségi, társadalmi, gazdasági helyzetének változása szempontjából.

2.1.5. Országhatáron átterjedő környezeti hatások

A tanulmányban jelezni kell, ha a tevékenység következtében előre láthatóan országhatáron átterjedő környezeti hatások is felléphetnek.

2.1.6. A tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások

A tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírása magában foglalja:

– az új telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását;

– a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését;

– annak becslését, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében; továbbá hogy

– a változások milyen, a telepítés helyén túl terjedő hatásfolyamatokat indíthatnak el.

2.1.7. Szellemi alkotások

Az előzetes tanulmányban jelezhető, hogy mely részekre vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.

2.1.8. Összefoglalás

Az előzetes tanulmányhoz csatolni kell a következők közérthető ismertetését:

– a tevékenység alapadatainak összefoglalását,

– a tevékenység elmaradásának környezeti következményeit,

– a főbb hatótényezők ismertetését,

– a környezetiállapot-változás előzetes becslését és a későbbiekben részletesen megvizsgálandó fő környezeti kérdéseket.

2.2. Hirdetmény

Amennyiben a felügyelőség a kérelmet annak benyújtását követően az előzetes tanulmány vizsgálata, illetőleg a szakhatóság állásfoglalása alapján nem utasítja el, az érintett települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzői az iratok megérkezését követő öt napon belül harminc napig hirdetményt tesznek közzé a következő tartalommal:

– a kérelem és az előzetes tanulmány hol és mikor tekinthető meg;

– felhívást arra, hogy az előzetes tanulmány tartalmára, a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve szempontjaira vonatkozóan az önkormányzat jegyzőjénél vagy a felügyelőségnél írásbeli észrevételt lehet tenni.

A közzététel ideje nem hosszabbítja meg az ügyintézési határidőt. A hirdetmény közszemlére, illetve közhírré tételét követő harminc napig a kérelmet és az előzetes tanulmányt a települési (kerületi) önkormányzatok jegyzőinek hozzáférhetővé kell tenni az érdeklődők számára. Észrevételeket ez idő alatt lehet benyújtani a felügyelőségnél vagy a jegyzőnél.

A települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője az önkormányzat észrevételét, valamint a hozzá érkezett észrevételeket legkésőbb a hirdetmény levételét követő öt napon belül megküldi a felügyelőségnek. A felügyelőség ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek.

3. Határozat az előzetes környezeti tanulmány után

A kérelem és az előzetes környezeti tanulmány alapján a felügyelőség

– részletes környezeti hatástanulmány benyújtását írja elő, és meghatározza a részletes hatástanulmány készítése során vizsgálandó kérdéseket, illetőleg a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározható (kielégítendő) követelményeket, illetve

– kiadja – a telepítés tervezett helye (helyei) szerint illetékes települési önkormányzatok egyidejű tájékoztatásával – a tevékenységhez szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy

– a hatásvizsgálati eljárás lezárását követően – a külön jogszabályban meghatározott esetben – megindítja az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást, avagy

– a kérelmet elutasítja.

3.1. Szakhatóságok bevonása

A felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás megítélése, valamint a részletes környezeti hatásvizsgálat tartalmának szempontjából lényeges észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a felügyelőség határozatának indokolása tartalmazza. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.

3.2. A határozat tartalma

A felügyelőség határozatában

– megjelöli az előzetes tanulmányban szereplő azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja;

– a lehetségesnek ítélt változatoknál a részletes környezeti hatástanulmány készítése során vizsgálandó szempontok és követelmények meghatározásakor figyelembe veszi, hogy mi az, ami megfelel a tervezés és engedélyezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint megkövetelhető a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.

3.3. Mikor nem adható ki a határozat?

Nem adható ki a környezetvédelmi engedély az előkészítő eljárásban, ha a tevékenység

– a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének "A" fejezetében szerepel;

– nagyfokú környezeti kockázattal járna;

– országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatást válthat ki, továbbá

ha a várható környezeti hatások

– jelentősége a rendelkezésre álló adatok alapján nem tisztázható;

– megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges.

3.4. Elutasítás

Ha a benyújtott előzetes tanulmány tartalma nem felel meg az előírt tartalmi követelményeknek, illetve nem helytálló információt tartalmaz, és ha azt hiánypótlással sem lehet megfelelővé tenni, a felügyelőség a kérelmet elutasítja.

3.5. Közszemlére tétel

Az ügy érdemében hozott határozatot a felügyelőségnek a határozathozatalt követően, az eljárásban részt vett települési (kerületi) önkormányzatok jegyzőinek a határozat kézhezvételét követően tizenöt napon át hivatalukban közszemlére is ki kell tenni. Az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőinek a határozat kézhezvételét követő öt napon belül közhírré is kell tenni a felügyelőség döntését a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességéről, illetve a környezetvédelmi engedély megadásáról, vagy a kérelem elutasításáról, valamint azt, hogy a határozat teljes szövege miként tekinthető meg.

4. Részletes környezeti hatástanulmány

A felügyelőség és az érintett szakhatóság további szempontok, különösen a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében leírtak mérlegelésével, és az adott ügy sajátosságait figyelembe véve határozza meg, hogy szükséges-e a részletes környezeti hatásvizsgálat a környezetvédelmi engedély megadásáról való döntéséhez. A meghatározásnál alkalmazott konkrét szempontokra az előkészítő eljárást lezáró határozat indoklásában ki kell térni.

4.1. Benyújtási határidő

A részletes környezeti hatástanulmányt – a továbbiakban: részletes tanulmány – az előkészítő szakaszt lezáró határozat jogerőre emelkedését követően, két éven belül lehet a felügyelőséghez benyújtani. A felügyelőség ezt a határidőt kérelemre, egy ízben legfeljebb további egy évvel meghosszabbíthatja.

4.2. Tartalmi követelmények

Az előzetes környezeti tanulmány alapján készítendő, helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott részletes környezeti hatástanulmánynak – a felügyelőség által meghatározott mélységben és részletezettségben – tartalmaznia kell

– a tervezett tevékenység céljának, telepítési és technológiai lehetőségeinek leírását, a létesítmény szükségességének indokolását, továbbá a tervezett tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények leírását, a megvalósításból származó, várható környezetterhelés és környezet-igénybevétel mennyiségi és minőségi leírását, és a választott technológia összehasonlítását a leghatékonyabb megoldással, továbbá az elérhető legjobb technikával;

– a hatásterületek behatárolását, ideértve a térképi bemutatásukat is, és e területek környezeti állapotának ismertetését a tevékenység megvalósítása nélküli helyzetben;

– a környezet állapotában a tevékenység következtében létrejövő változásoknak a környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatása előrejelzését, értékelését;

– a környezet állapotának változása miatt várható egészségügyi, gazdasági és társadalmi következmények becslését;

– a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések meghatározását;

– a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módját a tevékenység folytatása során, valamint utóellenőrzésének módját a tevékenység felhagyását követően;

– a részletes hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrását, a hatásvizsgálatban alkalmazott módszereket, azok korlátait és alkalmazási körülményeit, az előrejelzések érvényességi határait (valószínűségét), a hatások és vizsgálati eredmények értékelésénél felmerült bizonytalanságokat;

– a felhasznált tanulmányok listáját, a tanulmányokhoz való hozzáférés módját;

– azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek törvény értelmében államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képeznek;

– a nyilvánosság számára közérthető összefoglalót.

4.2.1. Bevezető

A részletes tanulmány bevezetőjében össze kell foglalni az előzményeket, különösen

– a felügyelőség és a szakhatóságok előkészítő szakaszban adott állásfoglalásait;

– a kérelmezőhöz eljuttatott észrevételeket; valamint

– a részletes vizsgálat menetét.

4.2.2. A tevékenység és a hatótényezők részletes leírása

A részletes tanulmányban az előkészítő eljárás eredményeképpen kiválasztott változatot (változatokat) kell részletesen leírni. A tevékenység és a hatótényezők részletes leírásában részletezni kell az alapadatokat, megjelölve, ha az előzetes tanulmányban leírtakhoz képest változás történt. Be kell mutatni a hatótényezők jellegét, nagyságát, időbeli változását, térbeli kiterjedését. [A hatásterület kiterjedését a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.]

A részletes leírásból megállapíthatónak kell lenni, hogy az egyes hatótényezők a tevékenység mely szakaszában jelennek meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhetők hozzá. Annak is ki kell tűnnie, hogy az egyes hatótényezők mely környezeti elemeket érintik, a közvetlen hatások területének meghatározásával összefüggésben.

4.2.3. Szellemi alkotások

A részletes tanulmányban jelezhető, hogy mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.

4.2.4. A környezeti állapot ismertetése

A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotának ismertetését azokra a tényezőkre kell korlátozni, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van. Az ismertetést a környezeti állapot várható – a tevékenységtől független - változásának jelzésével is ki kell egészíteni, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik.

4.2.5. A hatásfolyamatok elemzése

A hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is.

4.2.6. A környezeti hatások értékelése

A környezeti hatások értékelésénél a bekövetkező környezetiállapot-változások jellemzését kell megadni az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:

– a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta,

– a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz,

– az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,

– a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása,

– a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága,

– a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága,

– a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei.

Amennyiben a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor meg kell adni különösen

– a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait,

– a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését,

– amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét,

– az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit.

4.2.7. A tevékenység társadalmi és gazdasági következményei

A tevékenység társadalmi és gazdasági következményei között, amennyiben lehetséges, becsülni kell a tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben

– a bekövetkező károkat és felmerülő költségeket;

– a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozását, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változásokat.

4.2.8. Összefoglaló

A részletes tanulmány közérthető összefoglalása tartalmazza:

– a tevékenység lényegének ismertetését;

– a várható környezetiállapot-változást;

– a hatásterület bemutatását;

– a környezeti hatások értékelését;

– az érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változásokat;

– a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedéseket.

4.3. Hiánypótlás

A felügyelőség a részletes tanulmányt hiánypótlásra adja vissza, ha az információk a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélésére nem alkalmasak.

4.4. Minősítési okiratok

Amennyiben a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell a részletes tanulmányhoz.

5. A környezetvédelmi engedély kiadása

A felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján határoz, és kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy elutasítja a kérelmet.

5.1. A határozat tartalma

A környezetvédelmi engedély megadására vonatkozó határozat tartalmazza:

– az engedélyes és az engedélyezett tevékenység megnevezését, adatait, továbbá az engedély érvényességi idejét;

– azokat a környezetvédelmi előírásokat, valamint jogszabályban meghatározott biztosítékadási és céltartalék-képzési kötelezettségeket, amelyek kielégítése az engedélyezett tevékenység telepítésének, megvalósításának, módosításának, végzésének és felhagyásának feltétele;

– a szakhatóságoknak az engedélyezett tevékenység környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos állásfoglalását.

5.1.1. Az engedély feltételei

A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között előírható:

– rendszeres környezetvédelmi ellenőrzés, ideértve mérő-, megfigyelő-, ellenőrző rendszer kialakítását;

– jogszabályi feltételek fennállása esetén határérték;

– a környezetvédelmi engedély megadását követő, a környezethasználat megkezdéséhez szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendő és a környezeti hatásvizsgálat alapján meghatározható feltétel;

– a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltétele, ideértve a szüneteltetés vagy felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre.

5.1.2. Indokolás

A határozat indokolása részletes ismertetést tartalmaz azokról a körülményekről, amelyek figyelembevételével a felügyelőség az engedélyt megadta, illetőleg amelyekre döntését alapította.

A környezetvédelmi engedély iránti kérelmet elutasító döntés részletes indokolása tartalmazza azokat a tényeket és megfontolásokat, melyekre a felügyelőség az elutasítást alapította. Egyben a kérelmezőt tájékoztatni kell, hogy az elutasított kérelemtől eltérő megoldással a tevékenység lehetséges-e, vagy arra az adott térségben egyáltalán nincs lehetőség.

5.2. Módosítás

A felügyelőség - hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja a környezetvédelmi engedélyt, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

5.3. Érvényességi idő

A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje legalább öt év, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény működésének idejét más jogszabály ennél rövidebb időben nem határozza meg, de az engedély határozatlan időre is megadható. Az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló, a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklete "B" fejezetének 139. pontja szerinti tevékenységeknél legfeljebb két év az érvényességi idő.

5.3.1. Az érvényességi idő meghatározása

Az engedély érvényességi idejét a felügyelőség a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység végzésének tervezett időtartama figyelembevételével határozza meg.

5.3.2. Az érvényességi idő lejárta

Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben az érdekelt a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

6. A környezetvédelmi engedély elutasítása

A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozhatja

– a Nemzeti Környezetvédelmi Programban meghatározott környezeti célállapotok elérését; vagy

– a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.

7. A környezetvédelmi engedély visszavonása

A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított három éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 8.) vegye figyelembe!