1. Környezeti hatásvizsgálat
A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. A környezeti hatásvizsgálat szempontjából a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységnek minősül valamely – a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott - létesítmény vagy művelet telepítése, megvalósítása, meglévő létesítmény vagy művelet felhagyása, jelentős bővítése, valamint a technológia- és a termékváltás, illetve ezek jelentős módosítása.
A hatásvizsgálat iránti kérelmet az említett tevékenység kezdeményezőjének, illetőleg gyakorlójának kell benyújtania. Az a hatóság, amelyik adatkezelői feladata ellátásából eredően rendelkezik olyan közérdekű adattal, ami a környezeti hatásvizsgálathoz szükséges, és amelynek nyilvánosságra hozatalát jogszabály nem korlátozza, a kérelmezőnek azt kérésére rendelkezésére bocsátja.
1.1. A hatásvizsgálat tartalma
A környezeti hatásvizsgálat a tevékenységnek
– a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként az építészeti és régészeti örökségre is),
– a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak, továbbá
– az előbbi hatások következtében az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben – várható változások
vizsgálatára terjed ki.
1.2. A hatásvizsgálat szakaszai
A hatásvizsgálat előkészítő és – szükségesség szerint – részletes vizsgálati szakaszból áll. A hatásvizsgálati szakaszok eredményeit a kérelmezőnek előzetes környezeti tanulmányban és részletes környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. A hatásvizsgálat során fel kell tárni a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek, továbbá a meghibásodás vagy baleset miatt várható környezeti hatásokat is. A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletnek minősül különösen a tevékenység
– telepítése miatt megnyitott anyagnyerő vagy lerakóhelyek létesítése és üzemeltetése;
– telepítéséhez és megvalósításához szükséges szállítás, raktározás, tárolás;
– megvalósítása során keletkező hulladék és szennyvíz kezelése;
– energia- és vízellátása, ha az saját energiaellátó rendszerrel vagy vízkivétellel történik.
2. Előzetes környezeti tanulmány
A tevékenység megkezdésének szándékát a kérelmezőnek be kell jelentenie a felügyelőséghez. A kérelemhez előzetes környezeti tanulmányt kell csatolni. A kérelem átvételekor a felügyelőség ellenőrzi, hogy
– csatolták-e hozzá az előzetes tanulmányt, és amennyiben azt nem csatolták, a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel;
– a kérelem valóban környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységről szól-e, és amennyiben a tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat-köteles, a felügyelőség erről az eljárás megszüntetése mellett a kérelmezőt haladéktalanul értesíti.
2.1. Az előzetes környezeti tanulmány tartalma
Az előzetes környezeti tanulmánynak tartalmaznia kell:
– a tervezett tevékenység célját, telepítési és technológiai lehetőségei leírását, a létesítmény szükségességének indokolását, továbbá a tervezett tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények leírását;
– a fentiek megvalósításából származó, várható környezetterhelés és környezet-igénybevétel mennyiségi és minőségi leírását;
– a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslését, továbbá új telepítés esetén a telepítés helyén a tájban és ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírását;
– azokat a kérdéseket, amelyek csak további, részletes hatásvizsgálat alapján válaszolhatók meg;
– azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek törvény értelmében államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képeznek.
2.1.1. A létesítmény szükségességének indokolása
Az előzetes tanulmányban a létesítmény szükségességének indokolásakor ki kell térni arra is, hogy a kérelmező
– a tevékenység céljának eléréséhez miért a tervezett megoldást vagy megoldási változatokat ítéli megfelelőnek;
– döntésében szerepet játszottak-e környezetvédelmi szempontok, s ha igen, melyek voltak azok.
2.1.2. Telepítési és technológiai leírás
A tevékenység telepítési és technológiai lehetőségeinek leírásakor az előzetes tanulmánynak tartalmaznia kell az előzmények körében:
– a korábban vizsgált, de később számításba nem vett lehetőségek rövid ismertetését,
– az előzetes tanulmányban ismertetett lehetőségek összefüggéseit olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természetierőforrás-felhasználási koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítés helyének és technológiájának kiválasztását,
– nyomvonalas létesítménynél a nyomvonal tervezett továbbvezetésének ismertetését, és a tervezés során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzését.
Az alapadatok körében meghatározandó körülmények:
– a tevékenység volumene,
– a telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása,
– a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja,
– a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmény(ek) felsorolása és helye, beleértve a telepítési helyen létesülő kapcsolódó létesítményeket is,
– a telepítési hely lehatárolása térképen,
– a tervezett technológia, illetve ahol ez nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása,
– az összefoglaló folyamatábra, valamint az anyagfelhasználás főbb mutatói,
– annak ismertetése, ha olyan veszélyes anyagot használnak fel, állítanak elő vagy forgalmaznak, amely minősége vagy mennyisége következtében robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező, fokozottan korrozív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő, ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba kerülve ilyen hatást előidézhet,
– annak ismertetése, ha a technológia vagy a tevékenység más jogszabály szerint környezetre veszélyt jelentőnek minősül,
– Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia,
– a telepítés helyén kívül igénybe veendő infrastruktúra adatai,
– a tevékenység megvalósításához szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje (szállításigényessége), szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalom nagyságrendje is,
– a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,
– egyéb kapcsolódó műveletek,
– a telepítési hely szomszédságában tervezett – a településrendezési tervben szereplő – vagy meglévő, ugyanolyan területfelhasználási módú tevékenységek vagy létesítmények megjelölése a térképen,
– az alapadatok és a területi adatok bizonytalansága (rendelkezésre állása), megjelölve azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani.
2.1.3. A tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények
A tevékenység elmaradásából származó környezeti következményeket műszaki infrastrukturális, valamint környezetvédelmi célú tevékenységnél a tevékenység megvalósítása nélkül várható környezetiállapot-változások becslésével, illetve a fennmaradó kedvezőtlen környezeti állapot leírásával, vagy ha a kérelmező az elmaradó tevékenységet más tevékenységgel fogja helyettesíteni, akkor a várható helyettesítés környezeti következményeinek becslésével kell megadni.
Más tevékenységnél csak akkor kell részletezni, ha ilyen következmények értelmezhetők.
2.1.4. Becslés
A környezetterhelés és a környezet igénybevétele (hatótényezők) várható mértékének becslését az adatok bizonytalanságának (rendelkezésre állásának) figyelembevételével kell elvégezni. A hatások előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként elkülönítve, és az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel magában foglalja, hogy
– a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el;
– a hatásfolyamatok – figyelembe véve a kormányrendelet 2. számú mellékletében a vizsgálandó terület meghatározásához adott szempontokat – milyen területekre terjedhetnek ki, ideértve e területek térképen való körülhatárolását is;
– a vizsgálandó területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen hatások léphetnek fel, mi ezek nagyságrendje, és mekkora a jelentőségük a környezet állapota, az emberek egészségi, társadalmi, gazdasági helyzetének változása szempontjából.
2.1.5. Országhatáron átterjedő környezeti hatások
A tanulmányban jelezni kell, ha a tevékenység következtében előre láthatóan országhatáron átterjedő környezeti hatások is felléphetnek.
2.1.6. A tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások
A tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírása magában foglalja:
– az új telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását;
– a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését;
– annak becslését, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében; továbbá hogy
– a változások milyen, a telepítés helyén túl terjedő hatásfolyamatokat indíthatnak el.
2.1.7. Szellemi alkotások
Az előzetes tanulmányban jelezhető, hogy mely részekre vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.
2.1.8. Összefoglalás
Az előzetes tanulmányhoz csatolni kell a következők közérthető ismertetését:
– a tevékenység alapadatainak összefoglalását,
– a tevékenység elmaradásának környezeti következményeit,
– a főbb hatótényezők ismertetését,
– a környezetiállapot-változás előzetes becslését és a későbbiekben részletesen megvizsgálandó fő környezeti kérdéseket.
2.2. Hirdetmény
Amennyiben a felügyelőség a kérelmet annak benyújtását követően az előzetes tanulmány vizsgálata, illetőleg a szakhatóság állásfoglalása alapján nem utasítja el, az érintett települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzatok jegyzői az iratok megérkezését követő öt napon belül harminc napig hirdetményt tesznek közzé a következő tartalommal:
– a kérelem és az előzetes tanulmány hol és mikor tekinthető meg;
– felhívást arra, hogy az előzetes tanulmány tartalmára, a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve szempontjaira vonatkozóan az önkormányzat jegyzőjénél vagy a felügyelőségnél írásbeli észrevételt lehet tenni.
A közzététel ideje nem hosszabbítja meg az ügyintézési határidőt. A hirdetmény közszemlére, illetve közhírré tételét követő harminc napig a kérelmet és az előzetes tanulmányt a települési (kerületi) önkormányzatok jegyzőinek hozzáférhetővé kell tenni az érdeklődők számára. Észrevételeket ez idő alatt lehet benyújtani a felügyelőségnél vagy a jegyzőnél.
A települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője az önkormányzat észrevételét, valamint a hozzá érkezett észrevételeket legkésőbb a hirdetmény levételét követő öt napon belül megküldi a felügyelőségnek. A felügyelőség ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek.
3. Határozat az előzetes környezeti tanulmány után
A kérelem és az előzetes környezeti tanulmány alapján a felügyelőség
– részletes környezeti hatástanulmány benyújtását írja elő, és meghatározza a részletes hatástanulmány készítése során vizsgálandó kérdéseket, illetőleg a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározható (kielégítendő) követelményeket, illetve
– kiadja – a telepítés tervezett helye (helyei) szerint illetékes települési önkormányzatok egyidejű tájékoztatásával – a tevékenységhez szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy
– a hatásvizsgálati eljárás lezárását követően – a külön jogszabályban meghatározott esetben – megindítja az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást, avagy
– a kérelmet elutasítja.
3.1. Szakhatóságok bevonása
A felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás megítélése, valamint a részletes környezeti hatásvizsgálat tartalmának szempontjából lényeges észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a felügyelőség határozatának indokolása tartalmazza. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.
3.2. A határozat tartalma
A felügyelőség határozatában
– megjelöli az előzetes tanulmányban szereplő azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja;
– a lehetségesnek ítélt változatoknál a részletes környezeti hatástanulmány készítése során vizsgálandó szempontok és követelmények meghatározásakor figyelembe veszi, hogy mi az, ami megfelel a tervezés és engedélyezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint megkövetelhető a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.
3.3. Mikor nem adható ki a határozat?
Nem adható ki a környezetvédelmi engedély az előkészítő eljárásban, ha a tevékenység
– a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének "A" fejezetében szerepel;
– nagyfokú környezeti kockázattal járna;
– országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatást válthat ki, továbbá
ha a várható környezeti hatások
– jelentősége a rendelkezésre álló adatok alapján nem tisztázható;
– megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges.
3.4. Elutasítás
Ha a benyújtott előzetes tanulmány tartalma nem felel meg az előírt tartalmi követelményeknek, illetve nem helytálló információt tartalmaz, és ha azt hiánypótlással sem lehet megfelelővé tenni, a felügyelőség a kérelmet elutasítja.
3.5. Közszemlére tétel
Az ügy érdemében hozott határozatot a felügyelőségnek a határozathozatalt követően, az eljárásban részt vett települési (kerületi) önkormányzatok jegyzőinek a határozat kézhezvételét követően tizenöt napon át hivatalukban közszemlére is ki kell tenni. Az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőinek a határozat kézhezvételét követő öt napon belül közhírré is kell tenni a felügyelőség döntését a részletes környezeti hatásvizsgálat szükségességéről, illetve a környezetvédelmi engedély megadásáról, vagy a kérelem elutasításáról, valamint azt, hogy a határozat teljes szövege miként tekinthető meg.
4. Részletes környezeti hatástanulmány
A felügyelőség és az érintett szakhatóság további szempontok, különösen a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében leírtak mérlegelésével, és az adott ügy sajátosságait figyelembe véve határozza meg, hogy szükséges-e a részletes környezeti hatásvizsgálat a környezetvédelmi engedély megadásáról való döntéséhez. A meghatározásnál alkalmazott konkrét szempontokra az előkészítő eljárást lezáró határozat indoklásában ki kell térni.
4.1. Benyújtási határidő
A részletes környezeti hatástanulmányt – a továbbiakban: részletes tanulmány – az előkészítő szakaszt lezáró határozat jogerőre emelkedését követően, két éven belül lehet a felügyelőséghez benyújtani. A felügyelőség ezt a határidőt kérelemre, egy ízben legfeljebb további egy évvel meghosszabbíthatja.
4.2. Tartalmi követelmények
Az előzetes környezeti tanulmány alapján készítendő, helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott részletes környezeti hatástanulmánynak – a felügyelőség által meghatározott mélységben és részletezettségben – tartalmaznia kell
– a tervezett tevékenység céljának, telepítési és technológiai lehetőségeinek leírását, a létesítmény szükségességének indokolását, továbbá a tervezett tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények leírását, a megvalósításból származó, várható környezetterhelés és környezet-igénybevétel mennyiségi és minőségi leírását, és a választott technológia összehasonlítását a leghatékonyabb megoldással, továbbá az elérhető legjobb technikával;
– a hatásterületek behatárolását, ideértve a térképi bemutatásukat is, és e területek környezeti állapotának ismertetését a tevékenység megvalósítása nélküli helyzetben;
– a környezet állapotában a tevékenység következtében létrejövő változásoknak a környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatása előrejelzését, értékelését;
– a környezet állapotának változása miatt várható egészségügyi, gazdasági és társadalmi következmények becslését;
– a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések meghatározását;
– a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módját a tevékenység folytatása során, valamint utóellenőrzésének módját a tevékenység felhagyását követően;
– a részletes hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrását, a hatásvizsgálatban alkalmazott módszereket, azok korlátait és alkalmazási körülményeit, az előrejelzések érvényességi határait (valószínűségét), a hatások és vizsgálati eredmények értékelésénél felmerült bizonytalanságokat;
– a felhasznált tanulmányok listáját, a tanulmányokhoz való hozzáférés módját;
– azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek törvény értelmében államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képeznek;
– a nyilvánosság számára közérthető összefoglalót.
4.2.1. Bevezető
A részletes tanulmány bevezetőjében össze kell foglalni az előzményeket, különösen
– a felügyelőség és a szakhatóságok előkészítő szakaszban adott állásfoglalásait;
– a kérelmezőhöz eljuttatott észrevételeket; valamint
– a részletes vizsgálat menetét.
4.2.2. A tevékenység és a hatótényezők részletes leírása
A részletes tanulmányban az előkészítő eljárás eredményeképpen kiválasztott változatot (változatokat) kell részletesen leírni. A tevékenység és a hatótényezők részletes leírásában részletezni kell az alapadatokat, megjelölve, ha az előzetes tanulmányban leírtakhoz képest változás történt. Be kell mutatni a hatótényezők jellegét, nagyságát, időbeli változását, térbeli kiterjedését. [A hatásterület kiterjedését a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.]
A részletes leírásból megállapíthatónak kell lenni, hogy az egyes hatótényezők a tevékenység mely szakaszában jelennek meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhetők hozzá. Annak is ki kell tűnnie, hogy az egyes hatótényezők mely környezeti elemeket érintik, a közvetlen hatások területének meghatározásával összefüggésben.
4.2.3. Szellemi alkotások
A részletes tanulmányban jelezhető, hogy mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.
4.2.4. A környezeti állapot ismertetése
A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotának ismertetését azokra a tényezőkre kell korlátozni, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van. Az ismertetést a környezeti állapot várható – a tevékenységtől független - változásának jelzésével is ki kell egészíteni, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik.
4.2.5. A hatásfolyamatok elemzése
A hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is.
4.2.6. A környezeti hatások értékelése
A környezeti hatások értékelésénél a bekövetkező környezetiállapot-változások jellemzését kell megadni az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:
– a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta,
– a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz,
– az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,
– a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása,
– a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága,
– a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága,
– a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei.
Amennyiben a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor meg kell adni különösen
– a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait,
– a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését,
– amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét,
– az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit.
4.2.7. A tevékenység társadalmi és gazdasági következményei
A tevékenység társadalmi és gazdasági következményei között, amennyiben lehetséges, becsülni kell a tevékenység környezeti hatásaival összefüggésben
– a bekövetkező károkat és felmerülő költségeket;
– a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozását, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változásokat.
4.2.8. Összefoglaló
A részletes tanulmány közérthető összefoglalása tartalmazza:
– a tevékenység lényegének ismertetését;
– a várható környezetiállapot-változást;
– a hatásterület bemutatását;
– a környezeti hatások értékelését;
– az érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változásokat;
– a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedéseket.
4.3. Hiánypótlás
A felügyelőség a részletes tanulmányt hiánypótlásra adja vissza, ha az információk a tevékenység várható környezeti hatásainak megítélésére nem alkalmasak.
4.4. Minősítési okiratok
Amennyiben a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell a részletes tanulmányhoz.
5. A környezetvédelmi engedély kiadása
A felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján határoz, és kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy elutasítja a kérelmet.
5.1. A határozat tartalma
A környezetvédelmi engedély megadására vonatkozó határozat tartalmazza:
– az engedélyes és az engedélyezett tevékenység megnevezését, adatait, továbbá az engedély érvényességi idejét;
– azokat a környezetvédelmi előírásokat, valamint jogszabályban meghatározott biztosítékadási és céltartalék-képzési kötelezettségeket, amelyek kielégítése az engedélyezett tevékenység telepítésének, megvalósításának, módosításának, végzésének és felhagyásának feltétele;
– a szakhatóságoknak az engedélyezett tevékenység környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos állásfoglalását.
5.1.1. Az engedély feltételei
A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között előírható:
– rendszeres környezetvédelmi ellenőrzés, ideértve mérő-, megfigyelő-, ellenőrző rendszer kialakítását;
– jogszabályi feltételek fennállása esetén határérték;
– a környezetvédelmi engedély megadását követő, a környezethasználat megkezdéséhez szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendő és a környezeti hatásvizsgálat alapján meghatározható feltétel;
– a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltétele, ideértve a szüneteltetés vagy felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre.
5.1.2. Indokolás
A határozat indokolása részletes ismertetést tartalmaz azokról a körülményekről, amelyek figyelembevételével a felügyelőség az engedélyt megadta, illetőleg amelyekre döntését alapította.
A környezetvédelmi engedély iránti kérelmet elutasító döntés részletes indokolása tartalmazza azokat a tényeket és megfontolásokat, melyekre a felügyelőség az elutasítást alapította. Egyben a kérelmezőt tájékoztatni kell, hogy az elutasított kérelemtől eltérő megoldással a tevékenység lehetséges-e, vagy arra az adott térségben egyáltalán nincs lehetőség.
5.2. Módosítás
A felügyelőség - hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja a környezetvédelmi engedélyt, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.
5.3. Érvényességi idő
A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje legalább öt év, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény működésének idejét más jogszabály ennél rövidebb időben nem határozza meg, de az engedély határozatlan időre is megadható. Az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló, a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklete "B" fejezetének 139. pontja szerinti tevékenységeknél legfeljebb két év az érvényességi idő.
5.3.1. Az érvényességi idő meghatározása
Az engedély érvényességi idejét a felügyelőség a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység végzésének tervezett időtartama figyelembevételével határozza meg.
5.3.2. Az érvényességi idő lejárta
Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben az érdekelt a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
6. A környezetvédelmi engedély elutasítása
A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozhatja
– a Nemzeti Környezetvédelmi Programban meghatározott környezeti célállapotok elérését; vagy
– a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.
7. A környezetvédelmi engedély visszavonása
A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt visszavonja, ha a jogerőre emelkedéstől számított három éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.
