I. Környezetvédelmi igazgatás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 8.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2002/03. számában (2002. március 8.)

A környezetvédelmi igazgatás feladatait a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, továbbá a területi környezetvédelmi hatóságok, illetőleg más államigazgatási szervek, a települési önkormányzat és szervei, valamint a jegyző látják el.

A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik:

– a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat – e törvényben meghatározott szabályok szerinti - engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése;

– az információs rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása;

– az anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontú minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetőleg alkalmazásuk engedélyezése;

– a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése;

– a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése.

1. Környezetvédelmi hatóságok

A környezetvédelmi hatósági feladatokat első fokon

– a helyi önkormányzat hatáskörébe nem tartozó ügyekben főszabályként a területi környezetvédelmi hatóság (felügyelőség),

– a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármester (főpolgármester), illetve a jegyző (fővárosi főjegyző) (együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság),

– az olyan ügyekben, amelyekben a hatósági feladat tárgyát képező vagyontárgy a települési önkormányzat tulajdonában vagy többségi települési önkormányzati tulajdonban van, a felügyelőség látja el.

2. Eljárási szabályok

A környezetvédelmi hatósági eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.

2.1. Elintézési határidők

A környezetvédelmi engedély megszerzésére, továbbá a működési engedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő legfeljebb kilencven nap.

2.2. Szakhatósági eljárás

Környezetvédelmi ügyekben az eljárásban közreműködő szakhatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresést követő harminc napon belül köteles megadni. A környezetvédelmi hatóság más hatóság eljárásában szakhatósági állásfoglalását a kérelem vagy megkeresés beérkezését követő harminc napon belül köteles eljuttatni a megkereső hatósághoz.

2.3. Közmeghallgatás

A felügyelőség a részletes környezeti hatástanulmány benyújtása után köteles nyilvános tárgyalást, más néven közmeghallgatást tartani. (Több érintett önkormányzat esetén, vagy ha az érintettek számára tekintettel ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás.) A közmeghallgatás helye a tevékenység telepítési helye szerint illetékes, illetve a tevékenységgel leginkább érintett település(ek) önkormányzata által biztosított helyiség, ahova a felügyelőség meghívja

– az ügyben érdekelt szakhatóságokat,

– az érintetteket és az érintett önkormányzatokat,

– a kérelmezőt, továbbá

– a környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületet, és más társadalmi szervezeteket, ha ezek részvételi szándékukat bejelentették és ügyféli minőségüket igazolták.

Az érintett önkormányzat közzététel útján értesíti a település lakosságát a közmeghallgatás napjáról, helyéről és arról, hogy a részletes környezeti hatástanulmány hol tekinthető meg.

Az észrevételeket a közmeghallgatás időpontjáig a felügyelőséghez vagy a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzathoz lehet benyújtani.

A felügyelőség az ügyben a környezetre gyakorolt hatás megítélése szempontjából lényeges észrevételeket köteles a döntéshozatal előtt érdemben vizsgálni.

2.3.1. Közmeghallgatási jegyzőkönyv

A közmeghallgatásról a felügyelőség jegyzőkönyvet készít, és arról a közmeghallgatást követő tizenöt napon belül másolatot küld a kérelmezőnek és az eljárásban részt vevő szakhatóságoknak. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az észrevételek érdemi összefoglalóját is. A jegyzőkönyvet a felügyelőség megküldi az eljárásban részt vevő szervezetnek. A jegyzőkönyv a felügyelőségnél és minden érintett települési önkormányzatnál nyilvános.

2.4. Végrehajtható határozatok

A környezet veszélyeztetésével és a környezet károsításával járó rendkívüli esemény kapcsán hozott határozat elleni jogorvoslati kérelemnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha a környezetvédelmi hatóság által hivatalból indított eljárás kötelezettséget megállapító határozattal zárul, az államigazgatási eljárás költségeit a kötelezettnek kell viselnie. A környezetvédelmi engedélyezési eljárásban tartott közmeghallgatáson, illetve az eljárásba bevont külső szakértő közreműködésével felmerült költségeket az engedélyes köteles viselni.

2.4.1. Kötelezések

A környezetvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében az ügyfeleket kötelezi:

– a jogszabályban foglalt vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségek betartására, ha az előírások megszegését vagy teljesítésük elmulasztását észleli;

– a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító tevékenység felfüggesztésére, abbahagyására, az eredeti állapot helyreállítására;

– a környezet szennyeződése esetében olyan intézkedés megtételére, amely azt csökkenti vagy megszünteti, a környezet károsodását kizárja.

A környezetvédelmi hatóság korlátozza, felfüggeszti, illetőleg megtiltja a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység engedélytől eltérő, vagy engedély nélküli folytatását, a környezetet károsító vagy súlyosan veszélyeztető hulladékgazdálkodási tevékenységet. A határozat – a jogorvoslatra tekintet nélkül – azonnal végrehajtandóvá nyilvánítandó.

3. Hulladékgazdálkodási igazgatás

Hulladékgazdálkodási ügyekben az első fokú hatósági hatáskört a környezetvédelmi felügyelőség gyakorolja.

3.1. Hatósági jogkörök

3.1.1. Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség

A Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség első fokon jár el:

– hulladék behozatalának, kivitelének és az ország területén való átszállításának engedélyezése során;

– a gyártó és a forgalmazó, illetve az általuk létrehozott szervezet és az önkormányzatok közötti, visszavételre vonatkozó megállapodás jóváhagyása során;

– abban az esetben, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem több környezetvédelmi felügyelőség illetékességi területét érinti, illetve az egész ország területére kiterjedő tevékenységre irányul.

3.1.2. Jegyző

A települési önkormányzat jegyzője gyakorolja az első fokú hatósági hatáskört a hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralék behajtása során. A jegyző kötelezi az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására a hulladék tulajdonosát, illetve az ingatlan tulajdonosát (abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg).

Azokban a hulladékgazdálkodási hatósági ügyekben, amelyekben külön jogszabály alapján a jegyző jár el, de a hatósági eljárás tárgyát képező vagyontárgy a települési önkormányzat tulajdonában vagy többségi települési önkormányzati tulajdonban van, a környezetvédelmi felügyelőség jár el.

3.2. Hatósági felügyelet, ellenőrzés

A hatósági eljárás határideje a hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban 90 nap. A szakhatósági közreműködésre 30 nap áll rendelkezésre.

3.2.1. Adatkérés

A hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását a környezetvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrzi. Ennek során a kötelező és rendszeres adatszolgáltatásokon kívül is tájékoztató adatot, összefoglalót, jelentést kérhet kötelezettségei teljesítéséről a hulladék termelőjétől, birtokosától, illetve a hulladékkezelőtől.

3.2.2. Helyszíni ellenőrzés

A környezetvédelmi hatóság a gyártónál, a forgalmazónál, a hulladék termelőjénél, birtokosánál, kezelőjénél rendszeres helyszíni ellenőrzést végez. A rendszeres ellenőrzések mellett bármikor végezhető rendkívüli helyszíni ellenőrzés. A helyszíni ellenőrzés az ellenőrzés foganatosítását közvetlenül megelőző bejelentést követően hajtható végre.

Helyszíni ellenőrzés előzetes bejelentés nélkül is végrehajtható akkor, ha azt környezetvédelmi vagy közegészségügyi veszélyhelyzet teszi szükségessé, vagy a hulladék kezelésével kapcsolatos súlyos kötelezettségszegés alapos gyanúja áll fenn.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. március 8.) vegye figyelembe!