Befolyásoló részesedés
Befolyásoló részesedés egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetőleg egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy
– összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja,
– a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak jelentős részét kinevezheti vagy elmozdíthatja, illetőleg
– alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére.
Beolvadás
Beolvadás, ha az egyik társaság a másik társasággal úgy egyesül, hogy a beolvadó társaság megszűnik, és az a társaság, amelybe beolvadt, általános jogutódja a beolvadó társaságnak.
Bizalmi viszony
Bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony.
Ellenőrzött vállalkozás
Ellenőrzött vállalkozás az olyan vállalkozás, amelyben egy személy ellenőrző részesedéssel rendelkezik.
Ellenőrző részesedés
Ellenőrző részesedés egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolat, amely alapján
– a személy a vállalkozással, illetőleg a vállalkozás tulajdonosaival kötött szerződés vagy tulajdoni részesedése alapján a szavazati jogok többségével rendelkezik, illetőleg a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak többségét kinevezheti vagy elmozdíthatja;
– a pénzügyi, üzleti, szervezeti kapcsolat következtében a következő feltételek valamelyike fennáll: a nyereség átadása vagy a veszteség viselése, a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében, illetve olyan mértékű szavazati, irányítási jog birtoklása, amely a tulajdoni részesedés mértékét meghaladja és egyidejűleg legalább befolyásoló részesedésnek is minősül;
– a közös irányítás az igazgatóság vagy egyéb vezető testületek – részben vagy teljesen azonos – összetételén keresztül.
Érintett vállalkozás
Érintett vállalkozások az összefonódásban közvetlenül és közvetetten részt vevő vállalkozások.
Fogyasztó
Fogyasztó a versenyjogban a végső felhasználó, azaz köznapi értelemben vett fogyasztó a megrendelő, valamint a vevő is – akik nem elfogyasztják, hanem történetesen továbbadják az árut.
Fogyasztói csoport
Fogyasztói csoportnak minősül az olyan csoport, amelyet a fogyasztók azzal a céllal hoznak létre, hogy meghatározott áruk tulajdonjogát a csoport egyes tagjai a csoport segítségével megszerezzék.
Fogyasztói forgalom
Fogyasztói forgalom az árunak vagy a szolgáltatásnak közvetlenül a fogyasztó mint végső felhasználó részére történő forgalmazása vagy nyújtása, továbbá ingyenes minta, áru átadása.
Forgalmazó
Forgalmazó az árut vagy a szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó gazdálkodó szervezet.
Földrajzi terület
Földrajzi terület az, amelyen kívül
– a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy
– az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.
Fúzió
Fúzió a vállalkozások egyesülése. Egyesülés a vállalkozások összeolvadása, beolvadása és az is, amikor az addig egy adott vállalkozás része egy másik vállalkozás részévé válik.
Gazdasági erőfölény
Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.
Gazdasági reklám
Gazdasági reklámnak minősül az olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség – azaz áru – értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő.
Generális jogutódlás
A generális jogutódlás azt jelenti, hogy az új társaság mind a jogok, mind a kötelezettségek tekintetében a korábbi társaságok, vállalkozások általános jogutódjának tekintendő.
Gyártó
Gyártó az árut üzletszerűen előállító vagy termelő, illetve az, aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát az áru gyártójaként tünteti fel, továbbá akinek a tevékenysége az áru forgalomba hozatala során az áru biztonságosságát befolyásolhatja. Ha a gyártó székhelye nem a Magyar Köztársaság területén van, az áru importálója minősül gyártónak.
Irányító hitelintézet
Irányító hitelintézet az a hitelintézet, amely hitelintézet, biztosítóintézet, befektetési vállalkozás, továbbá más pénzügyi, illetőleg járulékos vállalkozás közül legalább egyet ellenőriz (III. 3. pont).
Közös erőfölény
Közös erőfölényben van két vagy több vállalkozás, ha azok együttesen olyan piaci helyzetet élveznek, amely alapján vevőiktől vagy/és versenytársaiktól nagymértékben függetlenül alakíthatják piaci magatartásukat.
Közös irányításszerzés
Az összefonódás esete, amikor egy vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez további egy vagy több vállalkozás egésze vagy része felett. Az irányítás megszerzésének minősül, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen a másik vállalkozásnak többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeit, részvényeit, illetőleg a szavazati jogok több mint 50 százalékát megszerzi, vagy a vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására, illetőleg visszahívására jogot szerez.
Közvetett irányítás
Közvetett irányítással rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet az általa irányított vállalkozás – vele együtt vagy önállóan – irányít vagy vállalkozások közösen irányítanak.
Közvetett résztvevő
Közvetett résztvevő az,
– akit a közvetlen résztvevő a Tptv. 23. §-ának (2) vagy (3) bekezdésében foglaltak szerint irányít;
– aki a közvetlen résztvevőt az előzőek szerint irányítja;
– akit a fenti bekezdés szerinti közvetett résztvevő – a közvetlen résztvevőn kívül – az első bekezdés szerint irányít;
– akit két vagy több résztvevő közösen irányít függetlenül attól, hogy azok közvetlen résztvevők vagy a fentiekben meghatározott közvetett résztvevők.
Közvetlenirányítás-szerzés
Közvetlen irányítás megszerzésének minősül, ha egy vállalkozás, vagy több vállalkozás közösen a másik vállalkozás
– többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeit, részvényeit vagy a szavazati jogok több mint 50 százalékát megszerzi, vagy
– vezető tisztségviselői többségének kijelölésére vagy visszahívására jogot szerez, vagy
– döntéseinek meghatározó befolyásolására való – szerződésen alapuló - jogosultságot szerez, de ez nem jár együtt tagsági, részesedési jogviszonnyal, vagy
– a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik.
Közvetlen irányítás
Közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha
– a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy
– jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy
– szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy
– a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik.
Közvetlen résztvevő
Közvetlen résztvevők azok, akik között az összefonódás létrejön.
Nem független vállalkozások
Nem függetlenek a vállalkozások, ha a Tpvt. 23. §-ának (2) vagy (3) bekezdése szerint
– az egyik a másikat irányítja, vagy
– azokat ugyanaz a vállalkozás irányítja, vagy ugyanazok a vállalkozások közösen irányítják.
Oligopolisztikus interdependencia
Oligopolisztikus interdependencia, amikor a piacon minden egyes szereplő tisztában van azzal, hogy üzleti stratégiája a többi szereplő stratégiájától függ.
Összeolvadás
Összeolvadásról a vállalkozások között akkor beszélünk, amikor az egyesülő társaságok mindegyike megszűnik önálló társaságnak lenni, és helyettük az összeolvadás folytán létrejön egy új társaság, amely valamennyi összeolvadó társaság generális jogutódja lesz.
Üzleti kapcsolat
Üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés.
Üzleti titok
Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
Vállalkozás
Vállalkozás a versenyjogban minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, amely gazdasági tevékenységet folytat.
Vállalkozások összefonódása
Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha
– két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,
– egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy
– több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve hogy ez nem minősül a Tpvt. szerint a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.
Vállalkozásrész
Vállalkozásrésznek minősülnek azok az eszközök vagy jogok, amelyek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együttesen elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.
