A Tpvt. értelmében a versenyfelügyeleti eljárás megindítására akkor van lehetőség, ha a Gazdasági Versenyhivatal olyan tevékenységet, piaci magatartást vagy állapotot észlel, amely sértheti a versenytörvény rendelkezéseit. További feltétel, hogy az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozzék, és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé tegye.
Miközben a közérdek védelmének szükségessége a versenyfelügyeleti eljárás megindításának, illetőleg lefolytatásának és az esetleges intézkedés meghozatalának az előfeltétele, a törvény nem határozza meg a közérdek fogalmát, illetve a védelme szükségességének megítéléséhez figyelembe veendő szempontokat sem. Ez a hiányosság elsősorban a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatos ügyekben mutatkozik problematikusnak, vagyis például akkor, amikor fennáll annak a gyanúja, hogy egy vállalkozás az általa forgalmazott termékkel kapcsolatban megtévesztette a fogyasztókat.
A versenytörvény preambuluma szerint a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. A jogszabály célját tekintve megállapítható, hogy a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tilalmának megsértése önmagában nem indokolja a versenyhatóság fellépését. A Gazdasági Versenyhivatal eljárásához az is szükséges, hogy a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásoló magatartás a fogyasztói érdekek sérelme mellett torzító hatást gyakoroljon magára a versenyre is.
Melyek azok a szempontok, amelyek azért is jelentőséggel bírnak, mert ahhoz is egyfajta közérdek fűződik, hogy a közpénzből működő Gazdasági Versenyhivatal a rendelkezésére álló erőforrásokat a lehető leghatékonyabban, a piac tisztaságát leginkább szolgáló módon használja fel?
1. A VERSENY VÉDELME
A Gazdasági Versenyhivatal nem önmagában a fogyasztói – és tegyük hozzá: a versenytársi – érdekeket, hanem magát versenyt védi. A fogyasztói és a versenytársi érdeksérelem természetesen szoros kapcsolatban lehet a verseny sérelmével, hiszen például a fogyasztói döntési szabadság csorbulása a versenytársak számára hátrányt okozhat, sértve ezzel a verseny egészét – és a versenyjog éppen e vonatkozásában – és csak ebben a vonatkozásban – védheti a fogyasztók érdekét.
2. MÉRLEGELÉSI SZEMPONTOK
A fogyasztók megtévesztésével kapcsolatos ügyeknél abban a kérdésben, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása és lefolytatása szükséges-e a köz érdekében, egyebek között a következő szempontokat kell figyelembe venni:
– a jogsértő magatartásnak az érintett piac egészére gyakorolt hatását;
– a jogsértő magatartás által szerzett versenyelőnyt;
– az érintett fogyasztók számát;
– a jogsértés időtartamát;
– a jogsértő magatartás földrajzi kiterjedtségét;
– azt a tényt, hogy a jogsértő magatartással kapcsolatban a bejelentettel, illetve az eljárás alá vonttal szemben korábban már folyt-e eljárás;
– folyamatban van-e versenyfelügyeleti eljárás;
– a jogsértő magatartás hatását az általános piaci morál formálására;
– azt, hogy az adott termék hatását valamilyen módon az emberi szervezetben vagy az emberi szervezetre fejti-e ki.
2.1. Indokolatlan a versenyfelügyeleti eljárás
Ennek megfelelően nem fűződik indok a versenyfelügyeleti eljáráshoz, ha például a jogsértő magatartás piactorzító hatása csekély. A különböző szempontok természetesen összefüggésükben értékelendők: például lehet, hogy a jogsértő magatartás csak rövid ideig fejtett ki hatását, de ez a piactorzító hatás igen jelentős volt, illetve a földrajzilag korlátozott magatartás az érintett piac fogyasztóinak jelentős részére gyakorolt hatást.
3. AZ ALKALMAZOTT SZABÁLYOK
A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatos ügyekben a Gazdasági Versenyhivatalnak természetesen elsősorban a versenytörvény rendelkezéseinek megfelelően, de a magyar fogyasztóvédelmi intézményrendszer egészébe ágyazottan kell eljárnia. Figyelemmel kell lennie arra, hogy a magyar fogyasztóvédelmi intézményrendszer meghatározó jogszabályai, illetve a fogyasztóvédelmi intézményrendszer egésze a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül szerződést kötő, tájékoztatásban részesülő személyt minősíti fogyasztónak.