VI. Mit tegyek, ha versenysérelem ér?

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 11.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2002/02. számában (2002. február 11.)

A versenyjogellenes magatartás sújthat egy piaci szereplőt (például egy üzleti szabadságában túlzottan bekorlátozott, kiszolgáltatott márkakereskedőt) és közvetlenül a fogyasztót is (például ha a kábeltévé-szolgáltató indokolatlanul magasra emeli a díjat). A gyakorlatban adott esetben annak eldöntése is nehéz, hogy mit jelent a versenysérelem. Ténylegesen versenyjogba ütköző magatartásról, vagy csak agresszív versengésről van-e szó? Reklámszabályokat sért-e a vállalkozás, vagy a fogyasztóvédelmi törvényt, vagy esetleg a versenytörvényt? Esetleg mindegyiket?

Szintén nehézséget jelenthet a megfelelő fórum kiválasztása. Bírósághoz kell-e fordulni, vagy a rendőrségnél kell feljelentést tenni, a GVH-hoz kell-e menni, vagy az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelethez, esetleg a Magyar Energia Hivatalhoz?

E kérdések teljes körű megválaszolása meghaladná írásunk kereteit, úgyhogy csak a GVH-t és a versenyjogot érintő esetekre összpontosítjuk figyelmünket. Általános jó tanácsként elégedjünk meg azzal, hogy a piaci szereplőknek kérdéses esetben megéri kikérni ügyvéd tanácsát, a fogyasztó pedig bízhat abban, hogy ha elsőre nem is a megfelelő hatósághoz fordul, akkor is előbb-utóbb elintézést nyer az ügye, mivel a közigazgatási szerveknek hivatalból kötelességük áttenni az ügyet a hatáskörrel rendelkező szervhez.

1. A VERSENYJOGI PANASZ

A Tpvt. szerint bárki bejelentést (versenyjogi panaszt) tehet, ha az eset a GVH hatáskörébe tartozik, valószínűsíti a Tpvt. megsértését, és igazolja érintettségét az ügyben.

1.1. A bejelentő védelme

A bejelentő kérheti inkognitója megőrzését. A bepanaszolt vállalkozás így nem szerezhet információt arról, hogy honnan van tudomása a hatóságnak a bejelentés tárgyát képező eseményekről. A bejelentőt megilleti továbbá – az eljárás végét követően – az eljárás során keletkezett iratokba való betekintés joga és a határozat kifogásolása esetén a bírói út igénybevételének lehetősége is.

1.2. A bejelentés következményei

A bejelentés megtétele ugyanakkor nem garantálja a versenyfelügyeleti eljárás megindulását. Versenyfelügyeleti eljárás ugyanis csak akkor indul, ha

– a bejelentés tárgyát képező magatartás a Tpvt.-t sértheti,

– a GVH hatásköre az ügyben megállapítható és

– a közérdek védelme indokolja a munka- és időigényes vizsgálatot.

1.3. Döntés az eljárás megindításáról

A vizsgálónak hatvan napja van arra, hogy az ügyet tanulmányozza, és döntést hozzon az eljárás megindításáról, vagy a bejelentésre negatív választ adjon. A bejelentést elutasító határozattal szemben a versenytanácshoz lehet fordulni, ha az is nemleges választ ad, akkor a Fővárosi Bíróság mondhatja ki az utolsó szót az eljárás megindításának szükségességéről (lehetőségéről). Ha a bíróság nem ért egyet a GVH határozatával, akkor új eljárásra kötelezheti a versenyhivatalt: ez azonban nem jelent szükségszerűen versenyfelügyeleti eljárás indítást, a GVH gyakran azt teszi, hogy a bejelentést újra áttanulmányozza és más, megalapozottabb indoklással utasítja el.

1.3.1. Hatáskörök

A bejelentések kapcsán külön kiemelendő, hogy a GVH nem foglalkozik minden, Tpvt.-be ütköző magatartással, hanem csak azokkal, amelyek hatáskörébe tartoznak. A tisztességtelen versenycselekményekkel szemben megyei bírósághoz kell fordulni, a GVH az antitröszt szabályok mellett csak a fogyasztók megtévesztésével foglalkozik.

1.3.2. A gyakorlat

A GVH-hoz nagyon sok olyan bejelentés érkezik, amely nyomán nem indul versenyfelügyeleti eljárás. Néhány példa arra, mikor nem járt sikerrel a bejelentő:

– nem indokolt eljárást indítani, ha egy áruházlánc az óriásplakáton megjelölt árhoz képest az akció első napján az ország egy áruházában tévesen a régi - magasabb – áron árusította az adott árut, de a hibát elismerve másnap már a hirdetmény szerint árazott (közérdek hiánya);

– a bejelentő azt kifogásolta, hogy a motorolaj gyártója nem tünteti fel azon annak súlyos egészségkárosító hatását – jóllehet a releváns jogszabályok szerint erre nem köteles (jogsértés hiánya);

– a bejelentő menyasszonyi ruhákat kölcsönöz, a szomszédos helyiségét kiadja bérbe, a bérbevevő megállapodásuk ellenére ott szintén menyasszonyi ruhák kölcsönzésébe kezd, és állítólag elveszi a bejelentő vevőit (jogsértés nem valószínűsített, GVH hatáskör egyébként sem áll fenn).

1.3.3. A bejelentés alakisága

A GVH a bejelentések egyszerűbbé tétele érdekében két űrlapot is kidolgozott, az egyiket "egyszerű" fogyasztók számára, a másikat "profi" üzleti szereplőknek. Az űrlap letölthető lesz a GVH honlapjáról (www.gvh.hu).

1.3.4. Ügyfélszolgálat

A versenyproblémával szembesülők számára a GVH Ügyfélszolgálata is felvilágosítást nyújt a 312-5828-as telefonszámon, illetve az ügyfélszolgálat a 331-1517-es faxszámon is elérhető.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 11.) vegye figyelembe!