A nagyhal valóban megeheti a kishalat? Valóban védtelenek a kisebb vállalkozások a nagyokkal szemben? A gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. Ehhez olyan versenyjogi rendelkezések szükségesek, amelyek tiltják a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, illetve a gazdasági versenyt korlátozó – adott esetben egyes vállalkozások ellehetetlenüléséhez vezető - piaci magatartást, valamint megakadályozzák a vállalkozásoknak a versenyre hátrányos összefonódását.
A tisztességes vállalkozásokat két oldalról érinti a versenyjog: hol, milyen feltételekkel kereshetnek jogorvoslatot, ha versenyjogi sérelem éri őket, illetve milyen engedélyek birtokában koncentrálhatják erőiket anélkül, hogy magatartásuk jogellenessé válna.
A magyar versenyjog kódexe a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.), amelyet legutóbb, átfogóan a 2000. évi CXXXVIII. törvény módosított. Összeállításunkban áttekintjük a különféle versenyjogi tilalmakat, foglalkozunk az antitrösztszabályokkal, a különféle fúziós ügyletekkel. Külön fejezetet szentelünk a versenyfelügyeleti eljárásnak, illetve a jogellenes magatartások miatt kiszabott bírságnak. Áttekintjük, milyen helyet foglal el a versenyjog a hazai gazdaságban, hogyan érvényesülnek egymás mellett a különféle jogágak rendelkezései. A szokásos fogalomtár után következő függelékben táblázatokba foglalt adatokkal illusztráljuk a jelenlegi helyzetet, s ismertetünk néhány, a közelmúltban elbírált jogesetet.
