A kis- és közepes méretű vállalkozásoknak sajátos versenyjogi definíciója nincsen. Azt is lehet mondani, hogy versenyjog külön nem ismeri őket, csak a piaci szereplőkkel foglalkozik általában, függetlenül azok méretétől vagy éppen tulajdonviszonyaitól. Másfelől a versenyjog feladata alapvetően a hatékony verseny szabadságát megvédeni az azt akadályozó, torzító piaci erőkoncentrációtól (kartellek, monopóliumok, erőfölényes cégek, erőfölényt eredményező fúziók). Így nem állunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy a versenyjog eredendően nem a kis cégekre íródott.
1. BAGATELL SZABÁLY
A versenyt torzító, korlátozó vagy kizáró célzatú vagy ilyen hatású megállapodások, összehangolt magatartások főszabályként tiltottak. Kivételt képeznek a tilalom alól az ún. csekély jelentőségű megállapodások. Ha az adott piacon a megállapodásban érintett vállalkozások együttesen is 10 százalék alatt vannak, akkor a korlátozásokat tartalmazó megállapodás nem valószínű, hogy érdemleges versenyellenes hatást tud kifejteni – ha piac többi része egyébként "egészségesen", azaz kartellmentesen működik.
Megjegyezzük azonban, hogy a Tpvt. 2000-es módosítása – valószínűleg jogharmonizációs indíttatásból – bevezetett egy szigorítást, amely szerint a kis piaci részesedésű vállalkozások sem köthetnek egymással árat meghatározó, vagy piacot, vevőket felosztó versenykorlátozó megállapodást. Ezek a megállapodások főszabályként tiltottnak minősülnek, és csak akkor mentesülnek, ha a felek meg tudják győzni a GVH-t arról, hogy az adott megállapodások gazdasági előnyökkel járnak, és csak a feltétlenül szükséges korlátozásokat tartalmazzák.
2. GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNYBEN
A versenyjog által használt erőfölény fogalom alapvetően relatív: nem kötődik vállalkozásmérethez, foglalkoztatottakhoz, forgalmi számokhoz. Ebből kifolyólag nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy egy egyébként kisméretű vállalkozás olyan piacon szerepeljen, ahol szert tehet erőfölényre is. Mindettől függetlenül a gyakorlatban meglehetősen ritka az az eset, hogy a versenyhatóságok erőfölénnyel való visszaélés miatt kisméretű cégekkel szemben kezdeményezzenek eljárást.
3. FÚZIÓS KÜSZÖB
A kisméretű vállalkozások között lezajló gazdasági koncentrálódási folyamatokat a Tpvt. nem vonja be az engedélyköteles körbe. A fúzióban, felvásárlásban érintett vállalkozások forgalma meg kell hogy haladja a 10 milliárd forintot, mégpedig úgy, hogy az irányítás alá kerülő vállalkozás forgalmának is - főszabályként – többnek kell lennie 500 millió forintnál. Ebből kifolyólag gyakorlatilag a kis- és a középvállalkozások mentesek a fúziós szabályok alól, szabadon "házasodhatnak" hasonló méretű társaikkal.
4. BÍRSÁGOK
A bírságok összege kapcsán nincs külön rendelkezés a kis- és a középvállalkozások vonatkozásában. Túlzottan nagy mértékű szankcióktól azért nem kell tartaniuk, mert a Tpvt. szerint a GVH legfeljebb a vállalkozás forgalmának – mint korábban már utaltunk rá – 10 százalékát szabhatja ki bírságként. Ezen belül is, a GVH határozatait felülvizsgáló bíróság a bírság mértékének mérlegelésekor általában figyelembe veszi, ha kisméretű, családias jellegű vállalkozással szemben kiszabott bírságról van szó.
