IV. Fúziós ügyletek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 11.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2002/02. számában (2002. február 11.)

A Tpvt. 2000. évi módosításai 2001. február 1-jét követően néhány lényeges vonatkozásában megváltoztatták a Gazdasági Versenyhivatal eljárási rendjét az összefonódások (fúziók) engedélyezésével kapcsolatban. Az egyik ilyen módosítás a fúziós ügyek vizsgálatának egyszerűsítését célozta meg.

1. EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

A Tpvt. 63. § (3) bekezdésének a) pontja felsorolja a 45 napon belül meghozandó döntéseket, ezek:

– a 23. § és a 25. § értelmében nem jön létre összefonódás, vagy ha

– az összefonódás nem éri el a küszöbértékeket; és ha

– az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg.

1.1. Az eljárás díja

A 45 napon belül meghozott döntéssel végződő eljárásban 2 millió forint eljárási díjat kell fizetni – szemben az egyébként irányadó 10 millió forint összegű eljárási díjjal.

1.2. Az egyszerűsített eljárás feltételei

1.2.1. Ellenőrizhető információk

Az egyszerűsített eljárás alkalmazásához a fentiekben meghatározott piaci részesedési küszöbértékek teljesülése szükséges, de nem elégséges feltétel. További feltétel, hogy a piaci részesedés megállapításához szükséges, egyértelmű, objektív és ellenőrizhető információk az elintézési határidőn (45 nap) belül rendelkezésre álljanak, illetve ezeknek az információknak az alapján valamennyi érintett termékpiac teljes forgalma (mérete) meghatározható legyen. Ezt nevezhetjük az egyszerűsített eljárás alkalmazhatósága információs feltételének.

1.2.2. A kérelem kellékei

A fenti feltételekre való tekintettel az eljárás lefolytatásához 45 nap nyilván csak akkor lehet elegendő, ha az ezeket megalapozó információkat és adatokat a fúziós kérelem már nagyrészt tartalmazza. Erre vonatkozóan a törvény – a 68. §-ának (5) bekezdésében – az ügyfél kötelességévé teszi, hogy az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmazzon a beadott kérelem.

1.2.3. Lehetőség az elintézési határidő meghosszabbítására

Ha a fenti feltételek meglétét megalapozó információkat a kérelem – hiánypótlást követően vagy anélkül – tartalmazza, akkor semmi objektív oka nem lehet annak, hogy az eljárást ne lehessen 45 nap alatt befejezni. Ha tehát a kérelem ilyen értelemben teljes, és a GVH mégsem tudott 45 napon belül határozat hozni, akkor ez csak a "saját" hibájából történhetett. Erre az esetre a törvény a 63. §-ának (6) bekezdésében biztosít megoldást azzal, hogy lehetővé teszi az eljárás elintézési határidejének egyszeri, maximum hatvannapos meghosszabbítását.

1.3. Kizárt az egyszerűsített eljárás alkalmazása

Nem alkalmazható az egyszerűsített eljárás, ahol az összefonódás révén a korábban gyengébb vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetű vállalkozáscsoport

– pénzügyi-vagyoni helyzete lényegesen erősödik;

– részesedése valamely érintett piacon meghaladja a 30 százalékot; és

– a piac szerkezete alapján reális veszély mutatkozik a jobb helyzetre alapozódó versenyt korlátozó stratégiák (például piacrabló ár) alkalmazhatóságára.

1.4. "Nyilvánvalóan meg nem tagadható" összefonódások

Arra nézve a Tpvt. nem tartalmaz rendelkezést, hogy egy összefonódás mely esetben minősül olyannak, amely a 30. § (2) bekezdésének alapján "nyilvánvalóan nem tagadható meg". A törvény szelleme és szövege alapján azok a fúziós esetek kerülhetnek be, amelyek nyilvánvalóan nem hoznak létre vagy nem erősítenek meg gazdasági erőfölényes helyzetet.

1.4.1. Hatások

Az erőfölény kialakulásának és/vagy erősödésének elemzésekor az összefonódás valamennyi várható versenyhatását szem előtt kell tartani. Az antitröszt nemzetközi gyakorlatában többnyire az alábbi négy hatást különböztetik meg:

1.4.1.1. Horizontális hatás

A horizontális hatás akkor következik be, ha van olyan érintett piac, amelynek azonos – eladói vagy vevői – oldalán valamennyi, az összefonódásban érintett vállalkozáscsoport jelen van. Ekkor az összefonódás miatt csökken az egymással versenyben álló vállalkozások száma, növekszik az összefonódás révén bővülő vállalkozáscsoport piaci részesedése.

1.4.1.2. Vertikális hatás

Vertikális hatásról akkor beszélünk, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozáscsoport eladóként, a másik vállalkozáscsoport pedig vevőként van jelen, azaz a két vállalkozáscsoport ugyanannak a termelési-értékesítési láncnak az egymást követő fázisaiban tevékenykedik.

1.4.1.3. Portfólióhatás

A portfólióhatás az összefonódás révén létrejött vállalkozáscsoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba.

1.4.1.4. Konglomerátumhatás

Az ún. konglomerátumhatásról akkor beszélhetünk, ha összességében számottevően javul a vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi, illetve jövedelmi helyzete [a gazdasági erőfölénynek a Tpvt. 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyéb tényezői].

1.4.2. Összefonódás-csoportok

Az említett négy hatás elkülönítése alapján az egyszerűsített eljárás során (45 nap alatt) elintézhető, ún. nyilvánvalóan engedélyezendő összefonódásoknak az alábbi csoportjai határozhatók meg:

– olyan összefonódások, amelyeknek sem horizontális, sem vertikális, sem pedig portfólióhatásai nincsenek, vagyis nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban részt vevő mindkét vállalkozáscsoport jelen van; nincs olyan érintett piac, amelyen az összefonódásban részt vevő vállalkozáscsoportok vevő-eladó kapcsolatban vannak egymással; és az összefonódásban részt vevő két vállalkozáscsoport semmilyen formában (gyártás, forgalmazás stb.) nem érdekelt egymást kiegészítő áruk piacain;

– azok az összefonódások, ahol van horizontális és/vagy vertikális és/vagy portfólióhatás, de: nincs olyan érintett piac, amelyen a két vállalkozás együttes részesedése meghaladja a 20 százalékot; nincs olyan, a két vállalkozáscsoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozáscsoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot; nincs olyan, a portfólióhatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozáscsoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot.

1.5. Áttérés a normál eljárásra

Abban az esetben, ha a fúziós feltételek fennállását alátámasztó valamely tényadatot a kérelem nem tartalmazza, és azt a kérelmező az annak közlésére vonatkozó hiánypótlási felszólítást követően sem tudja átadni, akkor ennek az lesz a következménye, hogy az alacsony piaci részesedésekre vonatkozó információk a fenti feltételeknek megfelelő formában és módon nem állnak rendelkezésre, ezért az eljárás az I. szakaszban nem zárható le, és az ügy átkerül az eljárás II. szakaszába annak minden következményével együtt (120 nap elintézési határidő + tízmillió forint eljárási díj).

2. FELTÉTELES ENGEDÉLYEK

A versenykorlátozó megállapodások tilalma alóli egyedi mentesítés, valamint a vállalkozások összefonódásának engedélyezése kapcsán – ha az ügyben megoldandó versenyprobléma merül fel – a közeljövőben gyakrabban lehet számítani feltételek és/vagy kötelezettségek előírására is.

2.1. Feltételfajták

A feltétel lehet előzetes (felfüggesztő) vagy utólagos (felbontó). Az előzetes feltétel teljesítése szükséges a Gazdasági Versenyhivatal engedélyező határozatának hatálybalépéséhez. Az utólagos feltételt tartalmazó határozat nyomban hatályba lép, a feltétel nemteljesülése esetén viszont a mentesítés/engedély automatikusan hatályát veszíti. Amennyiben bebizonyosodott, hogy egy feltétel nem teljesült, akkor a mentesség/engedély vagy nem hatályosul (előzetes feltétel), vagy automatikusan megszűnik a hatálya (utólagos feltétel), ezért annak visszavonására – ellentétben a kötelezettséget előíró határozattal – nincs is szükség. Ezeknek a jogkövetkezményeknek a beálltát a Gazdasági Versenyhivatal utóvizsgálat során csupán nyugtázza, erről megállapító határozatot hoz, nem pedig konstitutív hatályú döntést.

2.2. A határozat visszavonása

A kötelezettség előírása nem érinti a határozat hatályosságát: ha a vállalkozás a kötelezettséget nem teljesíti, az végső soron a határozat visszavonását vonja maga után.

2.3. A feltételek előírásának módjai

A Tpvt. nem határozza meg átfogóan, hogy milyen tartalommal tölthetők fel az említett jogintézmények. Tartalmuk szerint – figyelembe véve a külföldi versenyhatóságok gazdagabb tapasztalatait – alapvetően a következő csoportokba sorolhatók:

– strukturális jellegűek: az érintett vállalkozások és így a piac struktúrájában eszközölt változással kívánja a versenyproblémát orvosolni;

– magatartásjellegűek: bizonyos magatartás tanúsítását vagy éppen az attól való tartózkodást írja elő a versenyhatóság, döntő céljuk a piac struktúráját nyitottá tenni, versenybarát körülményeket teremteni;

– tájékoztató jellegűek: az ügyfelet a versenyhatóság által megkívánt, a határozatban foglaltak teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges adatszolgáltatásra kötelezi.

A nagyobb versenyjogi múltú országokban leggyakrabban a következők előírásával kísérlik meg orvosolni a versenyproblémát:

– leválasztás,

– kizárólagos megállapodások felmondása, módosítása,

– a koncentrációból előálló egységhez a versenytársak is férjenek hozzá,

– engedjen fair, diszkriminációmentes hozzáférést a nélkülözhetetlen eszközéhez, valamint

– bizonyos ideig tartózkodjon egy védjegy használatától.

2.4. Ügyféli jogosítványok

A feltételek/kötelezettségek eredendően az ügyféllel való termékeny együttműködés eredményeként születnek. Miután a versenyproblémát azonosították, az ügyfél három dolgot tehet:

– mindent elkövet a GVH álláspontjának cáfolása érdekében, vagy

– visszavonja kérelmét, vagy

– megpróbál vállalások, felajánlások révén pozitív döntést elérni.

A gyakorlatban inkább valószínű, hogy az ügyfél a későbbi feltétel/kötelezettség alapját képező vállalásait azután teszi meg, hogy a vizsgálói jelentés/versenytanácsi előzetes álláspont azonosította a versenyproblémákat. A probléma orvosságát a versenytanácsi szakban kell megtalálni, a vizsgáló ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy végső alkukat kössön.

3. PRAKTIKUS TENNIVALÓK ÉS TANÁCSOK

El kell dönteni, hogy "cégen belül" vezénylik le a folyamatot, vagy külső jogi szakértőt is igénybe vesznek. Az űrlap és a versenyjog sajátos "szubkultúrája" miatt nagyobb tranzakcióknál érdemes tapasztalt ügyvédi irodát megbízni a notifikációval.

Komplex ügyletnél a vezetőség sok idejébe kerülhet a felkészülés, illetve a későbbi GVH kapcsolattartás. Szerezzük be az űrlapot (pl. GVH-honlap)! Figyelem: a jövőben nem kitölteni kell az űrlapot, hanem az ott található kérdéseket követő külön dokumentumot készíteni.

Azonosítsuk az ügyben valószínűleg eljáró vizsgáló vagy irodavezető személyét!

Használjuk ki a notifikáció előtti informális tájékozódásban rejlő lehetőségeket! Kétség esetén kérjük a vizsgáló tanácsait az űrlap kitöltéséhez! Jobb megelőzni a félreértéseket.

Tájékozódjunk az ügylet jóváhagyásának esélyeiről: tekintsük át a korábbi, adott piacon lezajlott hasonló eseteket! Ritka eset a tiltás, de feltétel vagy kötelezettség előírására fel lehet készülni, ha a cég erőfölény-közeli pozíciót élvez.

A kérelmet és az űrlapot gondosan állítsuk össze, ha nem külső jogi képviselőt alkalmazunk! Ha képviseltetjük magunkat, győződjünk meg a kérelem és mellékleteinek helytállóságáról és teljességéről! A hiányos kérelem az engedélyezés elhúzódásához vezethet.

Ne essünk kétségbe, ha hiánypótlásra szólítanak fel! Ha szükséges, kérjünk a feladat elvégzéséhez határidő-módosítást!

Ne sugalljuk azt a GVH-nak, hogy az ügyletet más országokban minden gond nélkül, gyorsan engedélyezték – a magyar versenyhatóság ugyanis elképzelhető, hogy más piacokat fog vizsgálni!

Hangsúlyozzuk a fúzió versenyre gyakorolt előnyeit, a fogyasztók számára jelentkező pozitívumokat, különösen az árakra gyakorolt kedvező hatást!

A kérelem visszavonásának lehetőségével csak a legvégső esetben éljünk, mert senki sem szereti, ha fölöslegesen kell dolgoznia!

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. február 11.) vegye figyelembe!