A Tpvt. hatálya alá eső ügyekben a Gazdasági Versenyhivatal vagy a megyei (fővárosi) bíróság járhat el. A GVH a Tpvt. és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény egyes előírásait követi, a bíróságok szokásos módon, a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján határoznak.
1. AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
1.1. Eljárás kérelemre
A Tpvt. meghatározza azokat az eseteket, amikor a versenyfelügyeleti eljárás kérelemre indul.
Kérelmezni lehet, hogy
– az adott megállapodás nem versenykorlátozó,
– ha versenykorlátozó a megállapodás, akkor azt a GVH mentesítse a tilalom alól,
– engedélyezzék a fúziót és felvásárlást, valamint
– hosszabbítsák meg az átmeneti irányításszerzést.
A kérelemnek tartalmaznia kell az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot.
Tartalmi hiányosság esetén a kérelmet a beérkezéstől számított 15 napon belül egy alkalommal hiánypótlásra lehet visszaadni. Ha ennek a kötelezett nem tesz eleget, az eljárást megszüntetik.
A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az érdemi határozat hozataláig visszavonhatja. Az eljárást ilyenkor is meg kell szüntetni.
1.2. Eljárás hivatalból
1.2.1. A kérelem hiánya
A versenyfelügyeleti eljárás hivatalból is megindítható, ha a fentiekben felsorolt esetekben a versenyfelügyeleti eljárás megindítását kérni kellett volna, de azt elmulasztották.
1.2.2. A törvénysértés alapos gyanúja
A GVH versenyfelügyeleti eljárásának megindítása lehetséges hivatalból akkor is, ha a hivatalnak általános piacismerete alapján a Tpvt. megsértésére vonatkozólag alapos gyanúja merült fel, vagy bejelentés érkezik a hivatalhoz, amelyben jelzik a versenytörvény megsértésének gyanúját.
1.2.3. Tisztességtelen befolyás és erőfölény
Hivatalból indul a versenyfelügyeleti eljárás
– a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába, valamint
– a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütköző magatartások esetén.
1.3. Eljárás bejelentés alapján
A Tpvt.-be ütköző magatartás észlelése esetén bejelentéssel élhet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. A bejelentésben meg kell jelölni azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján valószínűsíthető a törvény megsértése. A bejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül a vizsgálat elrendeléséről kell intézkedni, vagy amennyiben ez nem indokolt, a vizsgálat megindításának megtagadásáról szóló határozatot kell megküldeni a bejelentőnek.
Megjegyezzük, hogy a GVH-hoz 2001-ben megközelítőleg 700 bejelentés érkezett, ezek többsége nyomán azonban nem indult versenyfelügyeleti eljárás.
2. A GVH VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁSÁNAK SZAKASZAI
A GVH versenyfelügyeleti eljárása a következő négy szakaszból állhat:
– a vizsgálatból,
– a versenytárgyalás eljárásából,
– az utóvizsgából és
– a végrehajtási szakaszból.
2.1. Vizsgálat
Az eljárás minden esetben a vizsgálattal indul, amelynek eredményeként az érdemi határozatokat kizárólag az eljáró versenytanács hozhatja meg. Megjegyezzük, hogy a bejelentések (panaszok) vizsgálata elővizsgálatnak minősül, nem pedig versenyfelügyeleti eljárásnak.
2.1.1. A vizsgálat terjedelme
A vizsgálat a tényállás feltárására, valamint az ügyben irányadó bizonyítékok beszerzésére terjed ki. Emellett természetesen a vizsgáló javaslatot is tesz az eset jogi minősítésére, az esetleges szankciókra. A vizsgáló a vizsgálati jelentés elkészítésével fejezi be munkáját. Ezt az iratokkal együtt köteles a versenytanácshoz előterjeszteni.
2.1.2. Intézkedések a vizsgálat lezárása után
Az eljáró versenytanács – miután az ügy iratait a vizsgálótól kézbesítik a részére - a következő intézkedéseket teheti:
– megszüntetheti az eljárást,
– az iratokat visszaadhatja a vizsgálónak kiegészítésre,
– ideiglenes intézkedéssel megtilthatja a Tpvt.-be ütköző magatartás további folytatását,
– ha az eljárás megszüntetésére vagy az iratok visszaadására nincs szükség, a versenytanács tárgyalást tűz ki, egyben közli az ügyféllel, hogy milyen körülmények és magatartások miatt határozott a tárgyalás kitűzéséről.
2.2. A versenytanács eljárása
Tényfeltárást, bizonyítást természetesen az eljáró versenytanács is végezhet, nem csak a vizsgálat során van erre lehetőség. A három-, kivételesen öttagú eljáró versenytanács érdemi határozatát tárgyaláson vagy azon kívül hozza. Nem szokás tárgyalást tartani, ha annak mellőzését az ügyfelek közösen kérték (ez gyakori például a problémamentes fúzióknál vagy az eljárást megszüntető határozatoknál).
A versenytanács tárgyalása főszabályként nyilvános. A számos hasonlatosság ellenére egy dologban alapvetően különbözik a szokásos peres tárgyalásoktól: nem két ellenérdekű fél közötti jogvitában tesz a független szerv igazságot. Itt csupán két oldal létezik: az eljárás alá vont, történetesen versenykorlátozással "vádolt" vállalkozás és a verseny védelméért felelős hatóság. A tárgyalásokon meglehetősen ritkán folytatnak le érdemi bizonyítást, a bizonyítás lényegében az eljárás alá vontak meghallgatását jelenti.
2.2.1. Eljárási határidők
Az eljárási határidők hosszúsága két tényező függvénye. Egyrészt, hogy az eljárás hivatalból vagy kérelemre indult-e, illetve hogy milyen típusú ügyről van szó.
2.2.1.1. Határidők a hivatalból indult eljárásokban
A hivatalból indított versenykorlátozó megállapodásokat és az erőfölénnyel való visszaélést érintő ügyekben első lépcsőben 180 napig tart az eljárás, amely indokolt esetben 180-180 nappal hosszabbítható meg. A magyar viszonyok között viszonylag bő eljárási idő a titkos kartellekkel szembeni eredményes fellépéssel indokolható. A leggyakoribb hivatalbóli eljárás, a fogyasztók megtévesztése miatt indult ügyekben az eljárási határidő 90 nap, amely legfeljebb hatvan nappal hosszabbítható meg.
2.2.1.2. A kérelemre indult eljárások határidői
A kérelmek elintézésénél szigorúbbak a határidők – ezt az ügyfél jogos érdekének védelme indokolja. Az összefonódásoknál, a versenypolitikai aggályokat fel sem vető ügyekben (a kérelmek többségét általában ezek teszik ki) 45 nap alatt kell engedélyező határozatot hozni, a problémákat felvető és így alaposabb vizsgálatot igénylő ügyekben 120 napon belül születik meg az érdemi döntés. Az eljárási határidő egyszer, legfeljebb hatvan nappal hosszabbítható meg. A többi, ún. kérelmes eljárásnál (mentesítés, nemleges megállapítás kérése) az eljárási határidő 90 nap, amely legfeljebb hatvan nappal hosszabbítható meg.
2.2.1.3. A határidő túllépése
Fontos szabály – bár erre a gyakorlatban nemigen volt még példa –, hogy ha a GVH túllépi az eljárási határidőt, akkor a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni.
2.2.2. Vizsgálati jogosítványok
A GVH mint közigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni és az ehhez szükséges bizonyítási eljárást lefolytatni. Ennek érdekében a következő eszközökkel gyűjthet bizonyítékot:
– tájékoztatást kérhet;
– ügyfélnél vagy szükség esetén másnál szemlét tarthat (helyszíni vizsgálat);
– ügyfélnél kutatást végezhet;
– eredeti iratokat lefoglalhat, zár alá vehet;
– tanúkat hallgat meg.
2.2.2.1. Korlát
A terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátása nem tagadható meg, de a nyilatkozó személytől a törvénysértést beismerő nyilatkozat kikényszerítésére a GVH-nak nincs lehetősége.
2.2.3. A GVH rajtaütései: a helyszíni szemle és kutatás
A versenytörvény 65. és 65/A §-ai szabályozzák azokat a vizsgálati jogosítványokat, melyek a tényállás tisztázása érdekében felhasználhatóak. Ezekkel a jogosítványaival leginkább a titkos kartellek elleni eljárásokban él a GVH.
A titkos kartellek kétféleképpen bizonyíthatóak. Az egyik esetben nincsen közvetlen bizonyíték, és a versenyhivatalnak a gazdasági folyamatok közgazdasági elemzésével kell bizonyítania a normálistól eltérő piaci működést eredményező megállapodások meglétét. A másik esetben közvetlenebb bizonyítékok állnak rendelkezésre (például vállalatvezetők elektronikus levelezései, határidőnaplóba tett bejegyzések, vállalatvezetők megbeszéléseiről készült feljegyzések, jegyzőkönyvek). Ezeket a bizonyítékokat az eljárás alá vontak általában nem bocsátják önszántukból a versenyhivatal rendelkezésére. Szükséges ezért a versenyhivatal felruházása olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a tényállás tisztázását – akár az eljárás alá vont vállalkozás szándékai ellenére is. Mindkét "rajtaütésre" lehetőség van az ügyfél előzetes értesítése nélkül is.
2.2.3.1. Helyszíni szemle
A Tpvt. 65. §-a lehetővé teszi, hogy a vizsgálók, illetve az eljáró versenytanács tagjai a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélnél szemlét tartsanak, bármely helyiségbe (ideértve a járműveket és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet) belépjenek, továbbá az ügyfelet, megbízottját vagy korábbi megbízottját, alkalmazottját (vagy volt alkalmazottját) szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezzék. Ezen túlmenően az ügyfelek kötelesek biztosítani a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos – akár üzleti titkot is tartalmazó – iratokba való betekintést, s olvasható, másolható formában megjeleníteni az adathordozón tárolt információkat. Abban az esetben, ha a tényállás feltárását végzők azt szükségesnek tartják, úgy nyolc napra birtokba is vehetik az adathordozókat. A terhelő bizonyítékként felhasználható irat, adat, dokumentum rendelkezésre bocsátása nem tagadható meg, azonban az ügyfél, illetve a nyilatkozatot tevő fél megtagadhatja a törvénysértést beismerő nyilatkozatot.
2.2.3.2. Kutatás
A Tpvt. 65/A §-a szerint a versenykorlátozó megállapodások tilalmába ütköző jogsértés, illetve erőfölénnyel való visszaélés miatt hivatalból indított eljárásokban a fentieken túlmenően a vizsgálók, illetve az eljáró versenytanács tagjai a megnevezett helyiségekbe önhatalmúlag beléphetnek, és azokat átkutathatják. Nemcsak az üzleti tevékenységhez használt helyiségeket, hanem az ügyfél vezető tisztségviselője, valamint a ténylegesen az irányítást gyakorló más személy magáncélú, illetve magánhasználatú helyiségét is át lehet kutatni, és ebből a célból oda önhatalmúlag be lehet lépni. Szükség esetén a rendőrség közreműködése is igénybe vehető az említett cselekményekhez.
Garanciális szabály ugyanakkor, hogy ezek a speciális cselekmények csak előzetes bírói jóváhagyó határozat birtokában hajthatóak végre, mégpedig a határozat kibocsátásától számított 90 napig. A bíróság abban az esetben hoz engedélyező határozatot, amennyiben valószínűsíthető, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, illetve ésszerű megalapozottsággal feltételezhető, hogy a helyszínen a megjelölt információforrás megtalálható, és tartani kell attól, hogy azt nem bocsátanák rendelkezésre, vagy bármilyen módon felhasználhatatlanná tennék.
2.2.3.3. Büntetőjogi védelem
A vizsgálókat, illetve a versenytanács eljáró tagjait a rendőri segítségen kívül a Btk. 229. §-a is védelmezi. A rendelkezés szerint, aki a hivatalos személyt (így például a vizsgálót vagy az eljáró versenytanácstagot) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2.2.4. Érdemi határozatok
A GVH versenyfelügyeleti eljárása során az érdemi határozatokat a versenytanács hozza.
2.2.4.1. A határozatok tartalma
Az eljáró versenytanács határozatában
– megállapítja, hogy a megállapodás nem versenykorlátozó;
– mentesíti a versenykorlátozó megállapodást a tilalom alól;
– megállapíthatja, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye nem vonatkozik a megállapodásra;
– megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését;
– elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését;
– megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását;
– a törvénybe ütközés megállapítása esetén adott magatartásra kötelezheti az ügyfelet (például erőfölényes vállalat visszaélésszerűen megtagadta a szállítást, akkor erre kötelezhető);
– helyreigazító nyilatkozat közzétételét rendelheti el;
– a vállalkozások összefonódását engedélyezheti; végül
– megszüntetheti az eljárást.
2.2.4.2. A határozat visszavonása
A versenytanács a kartellel vagy a fúzióengedélyezéssel kapcsolatban hozott határozatát visszavonhatja, ha
– a határozat az ügyfél félrevezető adatszolgáltatásán alapult, vagy
– az érintett vállalkozások nem teljesítették a határozatban foglalt valamely kötelezettséget.
2.3. Utóvizsgálat, szünetelés
Mint azt már említettük, nem szükségszerűen ugyan, de előfordulhat, hogy a GVH ún. utóvizsgálatot folytat le.
2.3.1. Kötelező utóvizsgálat
Az eljárás szünetelésének célja az eljárás egyszerűsítése és az önkéntes jogkövetés előmozdítása. Az eljáró versenytanács a hivatalból indult eljárás szünetelését rendelheti el, ha a törvénysértés csekély fokú, és az ügyfél vállalja, hogy tartózkodik a törvénysértő magatartás folytatásától, és megteszi a kár bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges intézkedéseket.
Az utóvizsgálat kapcsolódhat egyrészt a szüneteléshez. Ha ugyanis az eljáró versenytanács az eljárást szünetelteti, a vizsgáló a teljesítés ellenőrzése végett köteles utóvizsgálatot tartani.
2.3.2. Utóvizsgálat elrendelése mérlegelés alapján
Az utóvizsgálat másik területe az érdemi határozattal befejezett ügyeket érinti, ugyanis a vizsgáló ilyen esetben mérlegelése szerint dönthet az utóvizsgálat elrendeléséről.
2.3.3. Utóvizsgálat feltételek előírása esetén
Végül lehetőség van az utóvizsgálatra akkor is, ha a versenytanácsi határozat kötelezettségeket és/vagy feltételeket írt elő. Az utóvizsgálat ilyenkor kizárólag ezek teljesülését deríti fel.
2.4. Végrehajtás
A versenyfelügyeleti eljárás utolsó, lehetséges szakasza a végrehajtás. Végrehajtási eljárás szükséges, ha a címzett nem teljesíti önként a határozatban foglaltakat.
2.4.1. Bírság végrehajtása
A versenyfelügyeleti eljárás során kiszabott bírság – amennyiben azt a kötelezett határidőn belül nem fizette meg – adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amit a GVH megkeresésére az illetékes állami adóhatóság szed be.
2.4.2. Cselekmény végrehajtása
Ha az érdemi határozat meghatározott cselekmény elvégzésére kötelezi az ügyfelet, amelyet az nem teljesít önként, az eljáró versenytanács a cselekmény végrehajtását határozattal elrendeli, egyúttal napi összegben meghatározott végrehajtási bírságot (a napi összeg maximum ötvenezer forint) szab ki. A végrehajtási bírság mind a vállalkozással, mind annak vezetőjével szemben is kiszabható. A végrehajtási bírságot az elrendeléstől a teljesítés igazolásáig eltelt időszakra kell megfizetni.
3. JOGORVOSLAT A GVH VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁSÁBAN
3.1. Vizsgálati kifogás
A jogorvoslat legáltalánosabb formája a vizsgálati kifogás, amely bármely – nem határozatban testet öltő – eljárási szabálytalanság ellen hozható fel. A kifogásról az dönt, akinek eljárását kifogásolták (tehát vagy a vizsgáló, vagy az eljáró versenytanács). Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított 3 napon belül írásban kifogásolhatja.
3.2. Eljárás során hozott határozat elleni jogorvoslat
A vizsgálónak az eljárás során hozott határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet a versenytanács bírálja el – tárgyaláson kívül. A versenytanács eljárása során hozott határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet pedig a Fővárosi Bíróság bírálja el, nemperes eljárásban.
3.3. Jogorvoslat az érdemi határozattal szemben
Az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslat formája a bírósági felülvizsgálat, az ún. közigazgatási per. A GVH versenytanácsa érdemi határozatának felülvizsgálatát 30 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. Keresetet nyújthat be a határozat címzettje, továbbá az, aki bizonyítani tudja, hogy a határozat jogait vagy jogos érdekét is érinti. Fontos szabály, hogy a kereset benyújtása a határozat végrehajtására nem bír halasztó hatállyal. Az ügyfél természetesen kérheti a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését. A bíróság a közigazgatási per végén a GVH határozatát nemcsak megsemmisítheti, hanem meg is változtathatja.
4. A BÍRÓSÁG VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁSA
A tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartások miatt indított eljárások nem a GVH, hanem a bíróság hatáskörébe tartoznak. Ezekre a perekre a megyei (fővárosi) bíróságnak van kizárólagos hatásköre.
4.1. A kereset irányai
A keresetben kérhető
– a jogsértés megtörténtének megállapítása;
– a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől;
– a jogsértő kötelezése elégtételadásra;
– a sérelmes helyzet megszüntetése;
– a jogsértést megelőző állapot helyreállítása;
– a jogsértéssel előállított áruk jogsértő jellegétől való megfosztása vagy megsemmisítése;
– kártérítés – a polgári jog szabályai szerint; valamint
– az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás esetén a szerződés létrehozása.
4.2. Bírság
A bíróság tisztességtelen versenycselekmény megállapítása esetén bírság kiszabása iránt is intézkedhet. A bírság mértéke ebben az esetben is azonos a GVH által kiszabott bírságéval.
