VIII. Mezőgazdasági őstermelő

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. december 7.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2001/01. számában (2001. december 7.)

1. KI LEHET MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ?

Mezőgazdasági őstermelő az a 16 életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában az Szja-törvény 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik kizárólag e tevékenysége(i)nek bevétele, jövedelme tekintetében.

A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot kell teljesíteni.

A termőföldről szóló törvény módosítása értelmében mezőgazdasági őstermelőként adózik a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban közreműködő (nem foglalkoztatott) családtag is a földtörvény 6. számú melléklete szerinti tevékenységeknél.

1.1. Mezőgazdasági kistermelő

Mezőgazdasági kistermelő az a mezőgazdasági őstermelő, akinek ebből a tevékenységéből az adóévben elért bevétele nem haladja meg a 4 millió forintot, továbbá – az őstermelői tevékenység tekintetében – az a magánszemély, aki az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősül, valamint e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja, feltéve mindkét esetben, hogy az őstermelői tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele nem haladja meg a 6 millió forintot.

2. TEVÉKENYSÉGEK

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül:

- a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik,

- a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése,

- a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás,

akkor, ha az előállított termék vagy tevékenység a személyi jövedelmadóról szóló törvény 6. számú mellékletének II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik.

3. ADÓKÖTELEZETTSÉGEK

3.1. Önálló tevékenység

Az őstermelő tevékenysége önálló tevékenységnek minősül, az őstermelői bevételből a jövedelmet tételes költségelszámolási módszerrel vagy a 90 százalékos szabály alkalmazásával állapíthatja meg. A mezőgazdasági kistermelőnek az előző jövedelemszámítási módszereken túlmenően lehetősége van átalányadózási mód választására is.

3.2. Egyszerűsített bevallás

Amennyiben a mezőgazdasági kistermelő tételes költségelszámolási módot választott, és az éves kistermelői bevétele a 2 millió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy rendelkezik a bevétele 20 százalékának megfelelő összegű, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásról szabályszerű számlával, akkor úgynevezett egyszerűsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult. Ebben az esetben arról nyilatkozhat, hogy az adóévben őstermelői jövedelme nem volt. Abban az esetben, ha az őstermelői bevétel az évi 250 ezer forintot nem haladja meg, akkor abból jövedelmet nem kell számolnia.

3.3. Adókedvezmény

A mezőgazdasági őstermelőt e tevékenységére tekintettel adókedvezmény illeti meg.

3.4. Adóelőleg

A mezőgazdasági őstermelőnek az összevont adóalapba tartozó jövedelme után ugyanúgy kell negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig adóelőleget fizetnie, mint a többi önálló tevékenységet folytató magánszemélynek. A különbség az, hogy az őstermelő az adóelőleg megállapításakor figyelembe veheti az előző év vagy évek elhatárolt veszteségének és az adóévi értékcsökkenési leírásnak az időarányos részét, a legfeljebb 100 ezer forintig terjedő őstermelői kedvezményt, a súlyosan fogyatékos állapotára tekintettel a havi 1500 forintos kedvezményt, az őt megillető családi kedvezményt és az általa az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett tagdíj engedményét a befizetési bizonylat alapján. Nem kell az adóelőleget befizetni akkor, ha az az 1000 forintot nem haladja meg.

A mezőgazdasági kistermelőnek, ha nem alkalmaz átalányadózást, és a mezőgazdasági őstermelőnek mindaddig nem kell adóelőleget fizetnie, ameddig az e tevékenységéből származó bevétele a 2 millió forintot nem haladta meg.

Abban az esetben, ha a mezőgazdasági kistermelő az átalányadózást választotta, akkor is negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig adóelőleget kell fizetnie. Az adóelőleg alapjául szolgáló átalányadó-alap meghatározásánál a törvényben előírt kulcsokat kell alkalmazni. Az átalányadó alapja után fizetendő adómértékről az Szja-törvény 55. §-a rendelkezik.

Abban az esetben, ha az őstermelői bevétel kifizetőtől származik, és az őstermelő nem igazolja, hogy őstermelő, akkor a kifizetőnek a törvény 6. számú mellékletében felsorolt termékek ellenértékeként kifizetett összegből élő állatok és állati termékek esetén 4, egy őstermelői termék esetén pedig 12 százalék adóelőleget kell levonnia.

4. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százaléka.

A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.

Az a mezőgazdasági őstermelő, aki az előzőekben említett adózási lehetőségekkel nem kíván élni, az összevont adóalapba tartozó azon jövedelme után köteles 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni, amelyet az adóelőleg megállapításánál figyelembe kell venni.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. december 7.) vegye figyelembe!