1. ADÓJOGI MEGHATÁROZÁS
Az Szja-törvény a társaságában személyesen közreműködő tagnak az e tevékenységére tekintettel megszerzett jövedelmét nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekinti akkor, ha a kapott juttatást a társas vállalkozás a költségei között számolja el. Az adókötelezettség szempontjából lényegtelen, hogy a magánszemély ezt a tevékenységét kiegészítő tevékenységként folytatja-e vagy sem.
2. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGI MEGHATÁROZÁS
2.1. Társas vállalkozó
Társas vállalkozónak minősül
– a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve az előtársaságot is) tevékenységében ténylegesen és személyesen, de nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében közreműködik,
– a szabadalmi ügyvivői társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, valamint
– az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja (tisztán a tagság alapján, nem vizsgáljuk, hogy személyesen közreműködik-e).
2.1.1. Főfoglalkozású társas vállalkozó
Főfoglalkozásúnak kell tekinteni azt a társas vállalkozót, aki egyidejűleg nem áll heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem nappali tagozatos tanuló hallgató, vagy nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak, továbbá azt is, aki egyidejűleg nem egyéni vállalkozó vagy nem másik gazdasági társaság főfoglalkozású tagja.
A főfoglalkozású társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a gazdasági társaságnál (betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közhasznú társaság), az egyesülés, a közös vállalat, a szabadalmi ügyvivői társaság esetében a tényleges személyes közreműködés napjától annak megszűnése napjáig áll fenn. Az ügyvédi iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, a végrehajtói iroda, az oktatói munkaközösség tagjának a biztosítási kötelezettsége a tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnéséig áll fenn.
2.1.2. Többes jogviszonyos társas vállalkozó
Úgynevezett többes jogviszonyos társas vállalkozó az, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. A heti 36 órás foglalkoztatásnál kizárólag a munkaviszonyban ténylegesen megvalósuló foglalkoztatást lehet érteni. Nem valósul meg a foglalkoztatás akkor, ha szünetel a biztosítás (például a fizetés nélküli szabadság és a munkavégzési kötelezettség díjazás nélküli szünetelésének időtartama alatt).
Többes jogviszonyos társas vállalkozó az is, aki egyidejűleg egyéni vállalkozó, ilyenkor a "főfoglalkozása" az egyéni vállalkozásában valósul meg, a jogszabály választási lehetőséget nem ad.
Választási lehetőséget biztosít a jogszabály abban az esetben, ha a természetes személy egyidejűleg több gazdasági társaságnak személyesen közreműködő tagja, amikor a tag dönt arról, hogy melyik gazdasági társaságnál főfoglalkozású, a másiknál vagy a többinél pedig többes jogviszonyos társas vállalkozó. A többes jogviszonyos társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a gazdasági társaságnál (bt., kkt., kft., kht.), illetve az egyesülés, a közös vállalat, a szabadalmi ügyvivői társaság esetében a tényleges személyes közreműködés napjától annak megszűnése napjáig áll fenn. Az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség többes jogviszonyos tagjának a biztosítási kötelezettsége a tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnéséig áll fenn.
2.1.3. Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó
Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a társas vállalkozót, aki saját jogú nyugdíjban (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban stb.) részesül, vagy özvegyi nyugdíjas, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nem biztosított, hanem a társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak körében szerepel, e tevékenységével összefüggésben – konkrétan – baleseti ellátásra szerezhet jogosultságot.
3. ADÓKÖTELEZETTSÉGEK
3.1. Adójóváírás
A személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel nem minősül bérnek, így ezen jövedelemre tekintettel adójóváírás a személyesen közreműködő tagot nem illeti meg. Ha a jogviszonyában fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel táppénzt, vagy más adóköteles társadalombiztosítási ellátást kap, azok bérjövedelemnek minősülnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazása szempontjából, ezért e jövedelmekre tekintettel már a tag jogosult lehet az adójóváírás érvényesítésére.
3.2. Kiküldetési rendelvény, munkába járás költségei
A személyesen közreműködő tag – tekintettel arra, hogy a társasággal nem áll munkaviszonyban - kiküldetési rendelvényt nem kaphat, valamint a munkába járásra tekintettel kifizetett összeg nála teljes egészében jövedelemnek minősül, azzal szemben költséget sem számolhat el.
A munkaviszonyból származó jövedelmeknél ismertetett üzemanyag-megtakarításra tekintettel kifizetett összeg a törvényi feltételek megléte esetén a személyesen közreműködő tagnál is olyan bevételnek minősül, amelyet a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni.
Az adójóváírás kivételével a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett összeg utáni adóelőleg megállapítása során a munkaviszonyból származó jövedelem utáni előlegnél figyelembe vehető kedvezményeket a személyesen közreműködő tagok esetében is érvényesíteni lehet.
4. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK
4.1. Járulékfizetési kötelezettség
A főfoglalkozású és a többes jogviszonyos társas vállalkozó biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó (nem biztosított) pedig baleseti ellátásra jogosult.
4.1.1. Főfoglalkozású társas vállalkozó
A főfoglalkozású társas vállalkozó után a társas vállalkozás a személyes közreműködése alapján kifizetett, elszámolt járulékalapot képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér figyelembevételével köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni.
A főfoglalkozású társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem – kivéve az Szja-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás összegét – után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett, a nyugdíjjárulékot azonban csak a járulékfizetési felső határig köteles megfizetni.
A főfoglalkozású társas vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt
– táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül – kivéve ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,
– katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,
– fogvatartott,
– külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként megállapodás alapján fizet nyugdíjbiztosítási járulékot,
– ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, ha a kamarai tagságát szünetelteti.
Ezek a mentesítő szabályok kizárólag a minimálbérhez és a járulékfizetési felső határhoz kapcsolódnak, ha van járulékalapot képező jövedelem, az után a járulékfizetési kötelezettséget meg kell állapítani.
4.1.2. Többes jogviszonyos társas vállalkozó
Az egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló és a nappali tagozatos tanuló, hallgató többes jogviszonyos társas vállalkozó után a társas vállalkozás társadalombiztosítási járulékot fizet, a társas vállalkozó nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett a "valós tagi" jövedelme alapulvételével.
Az egyidejűleg más társas vállalkozásnál főfoglalkozású tag és az egyidejűleg egyéni vállalkozó társas vállalkozó után a társas vállalkozás társadalombiztosítási járulékot fizet, a társas vállalkozó egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett a "valós tagi" jövedelme alapulvételével.
A járulék alapja a személyes közreműködése alapján kifizetett, elszámolt járulékalapot képező jövedelem, és e tekintetben nem keletkezik minimumjárulék-fizetési kötelezettség. Ha nincs "valós" jövedelem, nincs járulékfizetés sem.
4.1.3. Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében a valós járulékalapot képező jövedelem után a társas vállalkozás 5 százalékos mértékű baleseti járulék és tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett.
4.2. Egészségügyi hozzájárulás
A személyes közreműködés címén kifizetett jövedelem lényegében mindig járulékalapot képez, de figyelni kell arra, hogy vannak olyan jövedelmek, amelyek járulékalapot nem, de százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-alapot képeznek.
4.2.1. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját képező juttatások és az egészségügyi hozzájárulás mértéke:
– az Szja-tv. 28. §-ában meghatározott, összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelmek után 11 százalék,
– az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti ajándék vagy reprezentáció címén adott termék, nyújtott szolgáltatás adóköteles jövedelemtartalma után 11 százalék,
– kamatkedvezményből származó jövedelem után 11 százalék,
– a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap után 11 százalék,
– egyösszegű járadékmegváltásból származó jövedelem után 11 százalék,
– az Szja-tv. 70. §-a szerinti természetbeni juttatás esetén a cégautóadó 25 százaléka.
4.2.2. Tételes egészségügyi hozzájárulás
A munkaviszonyban álló társas vállalkozó után a tételes egészségügyi hozzájárulást a munkaviszonya szerinti foglalkoztató fizeti, a közép- vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója után – kivéve ha egyidejűleg más jogviszonyban is foglalkoztatják (pl. munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban) – a tételes egészségügyi hozzájárulást a társas vállalkozás köteles megfizetni. A tanulói hallgatói jogviszony nem mentesít a fizetési kötelezettség alól.
Az egyidejűleg más társas vállalkozásnál főfoglalkozású tag után a tételes egészségügyi hozzájárulást a főfoglalkozás szerinti társas vállalkozás fizeti. Az egyidejűleg egyéni vállalkozó társas vállalkozó után a tételes egészségügyi hozzájárulást a társas vállalkozás fizeti meg.
Az egyéni vállalkozóknál ismertetett, a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentesítést kizárólag a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók esetében lehet alkalmazni, a rendelkezés nem vonatkozik a társas vállalkozás kiegészítő tevékenységet folytató tagjára.
5. KEDVEZMÉNYEK
A társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmények ismertetése megtalálható munkaviszonyban járulékalapot nem képező jövedelmeknél, az Szja-törvény szerinti kedvezményeket a társas vállalkozók adókötelezettségeinél ismertettük.
