1. TANULÓSZERZŐDÉS ALAPJÁN FOGLALKOZTATOTTAK
1.1. Tanulószerződés
1.1.1. Mi számít tanulószerződésnek?
Tanulószerződésnek csak a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerinti tanulószerződés minősül. Az a szerződés, amelyet nem a szakképzésről szóló törvény előírásai szerint kötöttek, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) alkalmazásában nem tekinthető tanulószerződésnek.
A tanulószerződés alapján a tanuló gyakorlati képzéséről a gazdálkodó szervezet a képzés teljes időtartama alatt gondoskodik. Ennek keretében gondoskodik a tanuló előírt követelmény szerinti képzéséről, szakmai fejlődéséről, továbbá egészsége és testi épsége megóvásáról. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződésben és a törvényben meghatározott gyakorlati képzési és más kötelezettségeinek a teljesítése alól csak akkor mentesül, ha feladatait szakképző iskola vagy más gazdálkodó szervezet átvállalja, illetőleg a tanuló más gazdálkodó szervezettel tanulószerződést köt. A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerződés-kötési szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Ha a tanulószerződés megkötését az illetékes területi gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési kötelezettség alól.
1.1.2. A tanulószerződés megkötése
Tanulószerződést csak az a tanuló köthet, aki a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett, azaz a 16. életévét betöltötte, és a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel.
A tanulószerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően az illetékes területi gazdasági kamara előtt írásban kell megkötni. Az írásban megkötött tanulószerződést a gazdálkodó szervezet az iskolai beiratkozás időpontjáig köteles bemutatni a szakképző iskolának. A tanulószerződés alapján a szakképző iskolába fel kell venni azt a tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel. A tanulószerződés alapján a tanuló a tanév kezdő napjától jogosult a szakképzésről szóló törvény szerint járó juttatásokra.
Tanulószerződést az a gazdálkodó szervezet köthet, amely rendelkezik a törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, illetőleg e feltételekről más gazdálkodó szervezettel vagy szakképző iskolával együttműködve gondoskodni tud. A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván, és egyben ellátja a gyakorlati képzés ellenőrzését is.
1.1.2.1. Alkalmasság
A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságának elbírálásában és a gyakorlati képzés ellenőrzésében – az illetékes területi gazdasági kamara felkérése alapján és a feltételek biztosítása mellett – a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvető képességek vizsgálatára terjedhet ki.
1.1.3. Pénzbeli juttatás
A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni, amelynek havi összege 2002. január 1-jétől a mindenkori minimálbér legalább 6 százaléka.
Abban az esetben, ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, és azokat más oktatási intézménnyel kötött különmegállapodás alapján sem tudja biztosítani, akkor a tanuló szakmai gyakorlati képzése csak tanulószerződés alapján folyhat.
Tanulószerződés köthető a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetőleg egyéni vállalkozó által fenntartott, működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető (folytatható) gyakorlati képzésre, ha a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban (a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény) előírt feltételei biztosítottak. (A feltételek meglétét az illetékes területi gazdasági kamara a tanulószerződés megkötését megelőzően bírálja el.)
1.2. Adókötelezettségek
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában a tanulószerződés alapján foglalkoztatott diáknak kifizetett, a jogszabályban meghatározott összeget meg nem haladó juttatás ösztöndíjnak minősül, ami adóterhet nem viselő járandóságnak tekintendő. A rá eső adót nem kell megfizetni.
1.3. Társadalombiztosítási kötelezettségek
1.3.1. Járulékfizetési kötelezettség
A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosított, a tanulószerződésben meghatározott díjat pedig járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni.
A tanulószerződésben rögzített díj után a foglalkoztató társadalombiztosítási, a tanuló egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint magánnyugdíjpénztári tagdíjat fizet.
A járulékmegállapítási kötelezettség teljes körű.
1.3.2. Egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség
A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló után a szakképzést biztosító foglalkoztató tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére nem kötelezett (erről az Eho-törvény nem rendelkezik).
2. DIÁKMUNKA
A diákmunka alatt négy kategóriába sorolható munkavégzési tevékenységet lehet megkülönböztetni:
– az egyik, amikor a közép-, vagy felsőoktatási intézmény tanulója/hallgatója a tanulmányok végzéséhez előírt szakmai gyakorlatát tölti, és e tevékenységével összefüggésben költségtérítésben – ösztöndíjban – részesül (szakmai gyakorlat),
– a másik, amikor iskolaszövetkezeti tagként személyesen végez tevékenységet a tanuló, illetve a hallgató,
– a harmadik, amikor a tanuló a tanulmányok folytatása mellett, vagy a nyári szünidőben valamilyen jogviszonyban munkát végez, tevékenységet folytat, tagi jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozó,
– a negyedik, amikor a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója ugyanabban az oktatási intézményben, ahol az első alapképzésű tanulmányait folytatja, végez munkát.
2.1. Adókötelezettségek
Az ösztöndíj az Szja-törvény előírása szerint olyan adóköteles bevétel, amelyre jutó adót nem kell megfizetni, vagyis a szakmai gyakorlat idejére kifizetett ösztöndíjból a kifizetőnek nem kell adóelőleget vonnia. Az iskolaszövetkezet tanuló, hallgató tagja részére kifizetett jövedelem progresszív adóalapot képez.
Amennyiben a tanuló bármilyen jogviszonyban munkát végez, tevékenységet folytat vagy személyesen közreműködik, a jövedelemadó-fizetési kötelezettséget az adott jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
Ha a felsőoktatás intézmény nappali tagozatos hallgatója ugyanabban az oktatási intézményben, ahol az első alapképzésű tanulmányait folytatja, végez munkát, a hallgatói munkadíja összevont (progresszív) adóalapba tartozó egyéb jövedelem, amelyből az éves hallgatói normatíva összegének kétszerese adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ez azt jelenti, hogy ha a kifizetett összeg az előzőek szerinti mértéket nem haladja meg, akkor a kifizetőt adóelőleg-levonási kötelezettség nem terheli. Abban az esetben, ha a hallgató kizárólag olyan jövedelmet szerez az adóévben, amely adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, akkor nem kell adóbevallást tenni.
2.2. Társadalombiztosítási kötelezettségek
A szakmai gyakorlat folytatása a Tbj.-ben meghatározott "alapjogviszony" hiányában biztosítási kötelezettséget nem keletkeztet. Az ösztöndíj az Szja-törvény előírása szerint önmagában adómentes juttatás, így a szakmai gyakorlat idejére kifizetett ösztöndíj után sem járulék-, sem egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem áll fenn.
Fontos azonban figyelmet fordítani arra, hogy ha a szakmai gyakorlaton lévő tanulóval, hallgatóval bármilyen jogviszonyra szerződést kötnek, akkor már nem szakmai gyakorlatról, és nem ösztöndíjról kell beszélni, hanem az adott jogviszony szerint kell a kötelezettségeket elbírálni.
Abban az esetben, ha a tanuló, hallgató iskolaszövetkezetnek a tagja, az iskolaszövetkezettől a tagi tevékenység alapján juttatott tagi jövedelme után járulék- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem keletkezik, de az - esetlegesen – az Eho-törvényben meghatározott külön adózó jövedelme után a szövetkezet a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles megfizetni.
Az iskolaszövetkezet tagja után jogszabályi előírás hiányában tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni.
Amennyiben a tanuló bármilyen jogviszonyban munkát végez, tevékenységet folytat vagy személyesen közreműködik, a biztosítási, a járulék- és az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget az adott jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
Abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója ugyanabban az oktatási intézményben, ahol az első alapképzésű tanulmányait folytatja, végez munkát, a fizetési kötelezettséget az adott jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal a különbséggel, hogy a részére kifizetett díj maximum az éves hallgatói normatíva összegének kétszereséig nem képez sem járulék-, sem egészségügyihozzájárulás-alapot.
2.3. Kedvezmények
A kedvezmények megfelelnek a munkaviszonynál ismertetetteknél. A kedvezmények nem alkalmazhatók az iskolaszövetkezet tanuló, hallgató tagjára.
