XII. Fogalomtár

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2001/08. számában (2001. augusztus 15.)

1. Adózó

Adózó az a személy, akinek adó-, illetve adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az Art. írja elő.

Nem minősül adózónak a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy, azonban a törvény szerint az adózót megillető jogokat e személy is gyakorolhatja.

Főszabályként átalakuláskor a jogutód adózót megilletik a jogelőd jogai és terhelik annak kötelezettségei.

2. Az adó megfizetésére kötelezett személy

Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:

– az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,

– a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett,

– az adózó jogutódja, ideértve az átalakulás esetét is,

– a Polgári Törvénykönyv szerint az adó megfizetéséért kezességet vállaló, és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében,

– az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében,

– a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,

– a társasház (társasüdülő, társasgarázs), építőközösség adótartozása tekintetében a tulajdonostársak,

– a vagyontárgy minden tulajdonosa a közös tulajdont terhelő adó tekintetében, valamint

– a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért – a munkakeresményéből eredő adótartozás kivételével – a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig.

3. Adóhatóság

Adóhatóság: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei (állami adóhatóság), a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (vámhatóság), az önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság), valamint az Illetékhivatal.

4. Önellenőrzés

Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás, és – ha törvény előírja – az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, illetőleg az adó, költségvetési támogatás igénylése.

A jogkövetkezmények alkalmazása során önellenőrzésnek minősül az is, ha az adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását adóbevallásának módosításával kéri.

5. Adóhiány

Az adóhiány az adózó terhére megállapított adókülönbözet. Ahhoz, hogy az adókülönbözet egyben adóhiánynak minősüljön, az önadózókra vonatkozóan további feltétel az, hogy az adózó a bevallásához képest a terhére megállapított adókülönbözetet az eredeti esedékességig nem is fizette meg, illetőleg a támogatás összegét ténylegesen igénybe is vette.

Adóhiány tehát a be sem vallott és a határidőre meg sem fizetett adó, illetve jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.

6. Adókülönbözet

Az adókülönbözet a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete.

7. Hibás bevallás

Hibás bevallás az, amelynek előzetes átvizsgálása a törvény szerint megtörténik, és az adóhatóság számelírás, sortévesztés, számítási hiba esetén a bevallást kijavítja.

8. Átalakulás

Átalakulás a gazdasági társaságok egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és szétválása (különválás, kiválás).

9. Becslés

A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valóságos adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti.

10. Érdemi határozat

Érdemi határozatnak minősül – a fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat kivételével – minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító határozat.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!