A gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó rendelkezéseket a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) tartalmazza. A Gt. rendelkezéseinek megfelelően az átalakuló társaságra alapvetően a megszűnés szabályait, az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra pedig a gazdasági társaság alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
1. Az átalakulás elhatározásának feltételei
A gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulását csak akkor határozhatja el, ha a tagok (részvényesek) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében teljesítették. Nem alakulhat át más gazdasági társasággá az a gazdasági társaság, amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.
2. Döntések az átalakulásnál
A gazdasági társaság legfőbb szerve első ízben a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával, illetve előzetesen felméri, hogy a társaság tagjai (részvényesei) közül ki kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává (részvényesévé) válni, továbbá dönt arról, hogy a gazdasági társaság milyen formájú gazdasági társasággá alakuljon.
3. Az átalakulás okiratai
Amennyiben a gazdasági társaság legfőbb szerve egyetért az átalakulással, a vezető tisztségviselők – a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra – elkészítik
– az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét,
– az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét,
– a társasági szerződés (alapító okirat) tervezetét, illetve
– a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet.
3.1. Szerződő felek
A jogutód gazdasági társaság társasági szerződésének megkötésére (alapító okiratának elfogadására) a jogutód gazdasági társaság tagjai jogosultak.
4. Az átalakulás bejelentése, bejegyzése
Az átalakulást be kell jelenteni a cégbírósághoz is, az általános szabályoknak megfelelően. A jogutód gazdasági társaság cégbejegyzésével egyidejűleg – kiválás esetében a jogelőd gazdasági társaság, illetve beolvadás esetében az átvevő társaság kivételével – a jogelőd gazdasági társaságot törölni kell a cégnyilvántartásból.
5. Működési szabályok
A jogutód gazdasági társaság működése megkezdésének időpontja nem lehet korábbi időpont, mint a cégbejegyzést követő nap. A jogutód gazdasági társaság cégbejegyzéséig a gazdasági társaság a bejegyzett gazdasági társasági formájában folytatja tevékenységét. A gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során az átalakulás folyamatban létét kifejezetten jelezni kell. Ha a cégbíróság az átalakulás cégbejegyzését megtagadja vagy a bejegyzést elrendelő jogerős végzést a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezi, az átalakulni kívánó gazdasági társaság a korábbi formájában működik tovább.
6. Mérleg és vagyonleltár a bejegyzés után
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő kilencven napon belül mind a jogelőd gazdasági társaságra, mind a jogutód gazdasági társaságra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt kell készíteni.
7. Adókötelezettségek
7.1. Bejelentés és záró adóbevallás
Az átalakulás tényét a változásbejelentés szabályainak megfelelően az adóhatósághoz is be kell jelenteni, továbbá az adóbevallás különös szabályaiból következően az átalakuló gazdasági társaságnak a megszűnés napjával, 30 napon belül záró adóbevallást is kell tennie.
A 30 napos határidőt attól az időponttól kell számítani, amit a külön jogszabályban előírt zárómérleg, vagyonmérleg, éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló elkészítésére a jogszabály megállapít. Ennek megfelelően a Gt. ismert vagyonmérleg-készítési rendelkezése szerint a záróbevallás benyújtásának határideje az átalakulás napját követő 90+30, azaz 120 nap.
7.2. Adófizetés, -visszaigénylés
Az év közben átalakuló, illetve szétválás, egyesülés, beolvadás miatt megszűnő jogi személynek vagy egyéb szervezetnek az adóévben megfizetett adóelőleg és az átalakulás, illetve megszűnés időpontjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az átalakulásról benyújtott adóbevallásával egyidejűleg kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól kezdődően igényelheti azt vissza.
7.3. Társaságiadóelőleg-bevallás, -adóelőleg-fizetés
Az adóévben átalakuló adózónak – ideértve az átalakulással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is – az átalakulás napjától számított 30 napon belül társaságiadóelőleg-bevallást kell tennie.
Ebben a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni.
7.4. Bejelentkezési szabályok
7.4.1. Bejelentkezés az állami adóhatósághoz
Az átalakulás eredményeként létrejött jogutód társaság adójogi értelemben új adózó, tehát be kell jelentkeznie, ámde nem előzmények nélküli adózó. Az átalakulással létrejött adózó állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségének a cégbíróságnál működtetett egyablakos ügyintézési rendszer keretében tesz eleget – magyarul: nem tud nem bejelentkezni az állami adóhatósághoz –, de néhány adatot [például könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét – ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével; a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját; jogelődjének adóazonosító számát; a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak), valamint a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek, képviselőjének, könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének nevét, lakóhelyét) adóazonosító számát] a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül közvetlenül kell bejelentenie az állami adóhatósághoz.
7.4.2. Bejelentkezés a helyi adó hatálya alá
Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezése a jogutódnak azonosan alakul a ténylegesen most alakulóval, tehát az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó az adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni, ha az önkormányzati adóhatóságnál a bejelentésre nyomtatványt rendszeresítettek. A közhiedelemmel ellentétben átalakulás esetén nem kötelező az adóellenőrzés lefolytatása.
8. A jogutód jogai
8.1. A jogelőd jogainak gyakorlása
Az Art. jogutódlási szabálya értelmében a törvény eltérő rendelkezése hiányában, átalakulás esetén a jogutód adózót megilletik mindazok a jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá teljesíti a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket. Több jogutód esetén a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek, a költségvetési támogatásra – eltérő megállapodás hiányában – vagyonarányosan jogosultak.
Ebből a szabályból következik például az, hogy a jogutód a bevallás gyakorisága szempontjából nem minősül a tevékenységet kezdő adózónak – és ezzel automatikusan az áfatörvény 47. § (1) bekezdésének b) pontja alapján negyedéves bevallásra kötelezettnek –, hanem a jogelődjéhez hasonlóan alakul a bevallási gyakorisága.
8.2. A gyakorított elszámolás lehetősége
Abban az esetben, ha a tárgyévben a jogelőd, illetve jogelődök bármelyike rendelkezett az adóhatóság által az adózó kérelmére gyakorított bevallást és elszámolást engedélyező határozattal, akkor a jogutód(ok) az adóhatóság felhívására nyilatkozhat(nak) arról, hogy a jogelőd(ök) bevallási, elszámolási gyakoriságát folytatni kívánják-e. A felhívásban figyelmeztetni kell az adózót, hogy jogelődei engedélyezett bevallási gyakoriságai közül csak a legrövidebb bevallási időszakkal járót folytathatja. Amennyiben a jogutód nyilatkozik arról, hogy a jogelőd(ök) bevallási, elszámolási gyakoriságát folytatni kívánja, akkor e szerint alakul bevallási gyakorisága.
8.2.1. A nyilatkozat, illetve a kérelem hiánya
Amennyiben a jogutód nem nyilatkozik, illetve nyilatkozatában nem kéri a gyakorított elszámolás alkalmazását, akkor
– a jogelődöknek a tárgyévet megelőző évben a gazdasági tevékenységéből származó, általános forgalmi adót nem tartalmazó termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának összesített ellenértékét – kivéve a különleges jogállását megtartó mezőgazdasági termelő mezőgazdasági tevékenységéből elért ellenértéket –, illetve annak időarányosan éves szintre átszámított összegét, avagy
– az év elejétől összesített elszámolandó adójukat figyelembe véve kell az áfatörvény 47. §-a alapján bevallási és elszámolási kötelezettségüket teljesíteniük. Az adóhatóság ebben az esetben tájékoztatja az adózót, hogy milyen gyakorisággal köteles az áfabevallását teljesíteni.
8.2.2. Választási lehetőség
Ha a jogelőd, illetve a jogelődök gyakorítást engedélyező határozattal nem rendelkeztek – ideértve azt az esetet is, ha a jogelőd(ök) éves bevallásra lett(ek) volna köteles(ek), de nyilatkozatban negyedéves gyakoriságot választott(ak) –, akkor a jogutód(ok)nak
– a jogelődök tárgyévet megelőző évben a gazdasági tevékenységéből származó, általános forgalmi adót nem tartalmazó termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának összesített ellenértékét, illetve annak időarányosan éves szintre átszámított összegét, avagy
– az év elejétől összesített elszámolandó adójukat
figyelembe véve az áfatörvény 47. §-a alapján kell bevallási és elszámolási kötelezettségüket teljesíteniük.
Az adóhatóság ebben az esetben tájékoztatja az adózót, hogy milyen gyakorisággal köteles az áfabevallását teljesíteni.
