1. Az adó megállapításához való jog elévülése
Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Az elévülés a fogérvényesülés időbeli korlátozását jelenti.
Az adóhatóság csak az elévülési időn belül ellenőrizhet, tehet megállapításokat és – az önadózás rendszerében – az adózó is csak az elévülési időn belül hajthat végre önellenőrzést. A vagyongyarapodás adózó által megjelölt forrását az elévülési időn túl is vizsgálhatja az adóhatóság.
Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adómegállapításhoz való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.
2. A költségvetési támogatások igénylésének elévülése
A költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülésére az előzőekhez hasonló szabály vonatkozik. Hat hónappal meghosszabbodik a költségvetési támogatások esetében is az elévülés, ha a költségvetési támogatás igénylésekor az igényléshez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. A költségvetési támogatások elévülési ideje az igényjogosultság évének utolsó napjától számítódik. Ez annyit jelent, hogy ha például az adóévben december 31-én elévülő támogatási igényét az adózó december 15-én terjeszti elő, melynek így a kiutalási határideje – esedékessége – az elévülési időn túlra nyúlik, a támogatás az adózó számára nem veszik el, az elévülési idő meghosszabbodik, de egyúttal ez azt is jelenti, hogy az adóhatóság lehetőséget kap az igénylés jogosságának vizsgálatára.
Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a támogatás igénylése jogosulatlan volt, úgy nem utalja ki a támogatást, és a jogosulatlan igényléshez kapcsolódó valamennyi szankciót alkalmazhatja.
3. Az illeték elévülése
Az illeték elévülési idejét az adóra vonatkozó elévülési időtől eltérően határozza meg a törvény.
Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az illetékhivatalnál bejelentették, illetve az illetékhivatal tudomására jutott az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották.
4. Az önellenőrzés hatása az elévülésre
Ha az adózó a korábbi bevallását úgy önellenőrzi, hogy ennek következtében javára mutatkozik adókülönbözet, az eredeti bevallástól számított elévülési idő elvész, és az elévülés újra kezdődik, mégpedig az önellenőrzési bevallás benyújtása évének utolsó napjától.
5. Az elévülés nyugvása
Abban az esetben, ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
6. A végrehajtáshoz való jog elévülése
Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a bevallott, de meg nem fizetett, avagy az adóhatóság jogerős határozatával megállapított, de meg nem fizetett adót az esedékesség évének utolsó napjától számított 5 éven belül hajthatja be az adóhatóság.
Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.
Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.
Az önellenőrzés bevallása – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az elévülést megszakítja.
Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, a fizetési halasztásnak és a részletfizetésnek, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt.
A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
A végrehajtási kifogás jogerős elbírálásáig az adóvégrehajtási eljárás nem folytatható.
