VII. Végrehajtás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2001/08. számában (2001. augusztus 15.)

Végrehajtási cselekményt akkor foganatosít az adóhatóság, ha az adózó önkéntesen, határidőben nem teljesíti a tartozását. Az adótartozás behajtását a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság végrehajtható okirat alapján kezdheti meg.

1. Végrehajtható okiratok

Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:

– az adózó fizetési kötelezettségét megállapító jogerős adóhatósági határozat,

– önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó adóbevallás, továbbá

– az adók módjára behajtandó köztartozások esetében a behajtást kérő megkeresése.

Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs szükség. Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.

Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adózót és az adó megfizetésére kötelezett személyt felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja.

A végrehajtási eljárás megindításához nincs szükség az adóhatóság külön határozatára, az a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.

Az előzőekben említett szabály alól kivétel azonban az ingatlan-végrehajtás. Azt az adóhatóság vezetőjének határozatban kell elrendelnie abban az esetben, ha az ingóvégrehajtás eredménytelen, vagy abból a tartozás nem egyenlíthető ki.

2. Végrehajtási kifogás

A végrehajtás során az adóhatóság alkalmazottjának törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a fizetésre kötelezett, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a tudomására jutástól számított 8 napon belül – végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Az ok bekövetkeztétől számított 6 hónap elteltével igazolásnak helye nincs, a benyújtott végrehajtási kifogást az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül határoz.

3. Fióktelep adótartozása

Külön rendelkezéseket tartalmaz az Art. a fióktelep adótartozásának behajtására. A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett adótartozás végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtást lehet vezetni. Ha például egy külföldi vállalkozásnak több fióktelepe is van, a tartozás nemcsak az eredeti adóstól követelhető, hanem a többi fióktelep is kötelezhető a tartozás megfizetésére.

4. Végrehajtási módok

4.1. Letiltás

A tartozás bankszámlával nem rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből tiltható le.

4.2. Azonnali inkasszó

A bankszámlával rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében a tartozást azonnali beszedési megbízással kell végrehajtani.

Az azonnali beszedési megbízást az adófizetésre kötelezett személy bármely pénzforgalmi bankszámlája ellen be lehet nyújtani. A bankszámlát vezető hitelintézet az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. Ha az adóhatóság az azonnali beszedési megbízást valós tartalmú végrehajtható okirat hiányában nyújtotta be, a beszedési megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

4.3. Ingó- és ingatlan-végrehajtás

Ha az előzőek szerinti végrehajtás nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, az adófizetésre kötelezett személy követelését, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni. A végrehajtást ilyen esetben az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le.

4.3.1. Hirdetmény

Az adóhatóság ezekben az esetekben köteles árverési hirdetményt közzétenni, az árverés helye szerint illetékes adóhatóság hirdetőtábláján. A hirdetményt 15 napig kell a hirdetőtáblán kifüggeszteni.

4.3.2. Kötelezés határozattal

Ha az adóhatóság az adófizetésre kötelezett személyt megillető járandóságot (kifizetést), a hitelintézetnél kezelt összeget, illetőleg követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, kifizető, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság a rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása (végrehajtása) iránt.

Ha az ingóvégrehajtás eredménytelen, vagy abból a tartozás nem egyenlíthető ki, az adóhatóság vezetője határozatban rendeli el az ingatlan-végrehajtást.

4.3.3. Az ingatlan-végrehajtás szabályai

Az ingatlan-végrehajtás elrendelésének akkor van helye, ha az adótartozás együttesen a 100 000 forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén akkor, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.

A végrehajtást elrendelő szerv a jogerős határozattal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a végrehajtási jog bejegyzése iránt. A földhivatal a megkeresés alapján a végrehajtási jogot soron kívül jegyzi be.

5. Egyezség a végrehajtási eljárásban

Az adóhatóság és az adófizetésre kötelezett személy a végrehajtási eljárás során a Pénzügyminisztérium, illetőleg az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adófizetésre kötelezett vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-, kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására – a kikiáltási árnak megfelelő értékben – egyezséget köthet, ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést, illetőleg az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül.

6. A végrehajtási eljárás felfüggesztése

Az adóhatóság az adózó kérelmére vagy felettes szerve rendelkezésére a végrehajtási eljárást felfüggeszti, ha az adótartozást előíró határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható.

7. A végrehajtási eljárás szünetelése

Az adóhatóság szünetelteti a végrehajtási eljárást, ha az adózó kérelmére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, illetőleg ha az erre vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak.

Ha az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás-mérséklésre irányuló kérelmét az adóhatóság jogerős határozattal elbírálta, az újabb fizetési könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti kérelmére azonban a végrehajtás nem szünetel. Amennyiben az adóhatóság az árverést már kitűzte, az adózó által benyújtott fizetési könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti méltányossági kérelem a végrehajtást nem szünetelteti.

8. A végrehajtás költsége

A végrehajtással kapcsolatban felmerült költség – így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési és egyéb költség – az adózót terheli.

Az adóhatóság a költségekről határozatot hoz, amelynek összege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 2000 forintnál.

9. Végrehajtás megkeresésre

Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultja negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig keresi meg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja az 1000 forintot.

Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság megkeresésére a fenti határidő előtt, soron kívül is van lehetőség.

Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén a köztartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság vagy illetékhivatal másik önkormányzati adóhatóságot, másik illetékhivatalt keres meg behajtás végett.

9.1. A megkeresés tartalma

A megkeresésben fel kell tüntetni a behajtást kérő és a fizetésre kötelezett azonosításához szükséges adatokat, a tartozás jogcímét, a fizetési kötelezettséget elrendelő határozat számát, jogerőre emelkedésének időpontját, a teljesítési határidőt, a tartozás összegét és esetleges járulékait, valamint annak a jogszabálynak a pontos megjelölését, amely az adók módjára való behajtást lehetővé teszi.

9.2. Költségelőlegezés

A behajtást kérőt az adóhatóság kötelezheti a költségátalány megelőlegezésére (ám ezzel a lehetőséggel nem kötelező élni).

9.3. A behajtási eljárás megindítása

A behajtási eljárást az adóhatóság csak pontos – szükség esetén kiegészített – adatok alapján, illetőleg a költségátalány megelőlegezése után indítja meg.

9.4. Értesítés, tájékoztatás

A megkeresést követő változásról a behajtást kérő köteles haladéktalanul értesíteni az adóhatóságot. Az adóhatóság a behajthatatlan tartozásról a behajtást kérőt tájékoztatja.

10. Behajthatatlan adótartozás törlése

A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság határozattal törli az adótartozást, és erről a tartozást megállapító, illetőleg nyilvántartó adóhatóságot tájékoztatja, ha a tartozásért helytállni köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de az nem vezetett eredményre. Az adótartozást megállapító adóhatóság akkor is törölheti az 1000 forintot meg nem haladó adótartozást, ha a tartozás nyilvántartása, a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne, azonban az esedékessé válás évében az adótartozást végrehajthatatlanság címén nem lehet törölni.

A végrehajthatatlanság címén törölt adótartozást újból elő kell írni, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!