1. Késedelmi pótlék
Késedelmi pótlékot
– az adó határidőn túli megfizetésekor, illetve
– a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtti igénybevétele esetén kell fizetni.
1.1. A pótlék alapja
A késedelmi pótlék alapja az az adó vagy költségvetési támogatás, melyet az esedékesség napjáig nem fizettek meg, illetve melyet az esedékesség napját megelőzően vettek igénybe.
1.2. A pótlék mértéke
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
A pótlék kiszámításánál figyelembe kell venni a késedelemben töltött időszakon belüli jegybanki alapkamat-változásokat.
1.2.1. Jegybanki alapkamatmértékek 1995-2001
Kamatváltozás időpontja Alapkamat mértéke
2001. VII. 13-tól 11,25 százalék
2000. IV. 3-tól 11 százalék
2000. III. 1-től 12 százalék
2000. I. 20-tól 13 százalék
1999. XII. 22-től 14,5 százalék
1999. XI. 15-től 15 százalék
1999. VI. 1-től 15,5 százalék
1999. II. 1-től 16 százalék
1998. XII. 15-től 17 százalék
1998. VIII. 1-től 18 százalék
1998. VI. 1-től 19 százalék
1998. IV. 8-tól 19,50 százalék
1998. II. 1-től 20 százalék
1997. IX. 15-től 20,50 százalék
1997. VII. 1-től 21 százalék
1997. III. 1-től 21,50 százalék
1997. I. 16-tól 22,50 százalék
1996. X. 1-től 23 százalék
1996. IX. 1-től 24,5 százalék
1996. VII. 16-tól 25,5 százalék
1996. V. 1-től 26 százalék
1996. II. 1-től 27 százalék
1995. II. 1-től 28 százalék
1994. VI. 15-től 25 százalék
1.3. Pótlékszámítás
A késedelmi pótlék felszámítása során a pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön kell figyelembe venni. A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés öszszegével.
Az adóhatóság összehasonlítja az adózó bevallását, igénylését, illetve a határozattal előírt kötelezettségét a befizetett, a visszaigényelt adóval, adóelőleggel, a kiutalt költségvetési támogatással, és ennek alapján megállapítja a késedelmi pótlékot. Az adózó azonban a késedelmi pótlékot saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti.
1.4. Kedvezmények
Kivételes méltánylást érdemlő esetben az adóhiányt megállapító határozatban – hivatalból vagy kérelemre – az adóhatóság vezetője az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő napjaként.
Az utólagos adóellenőrzés során megállapított adóhiány késedelmi pótléka legfeljebb 3 évre számítható fel, viszont nem alkalmazható az a szabály, hogy a késedelmi pótlék alapját csökkenti az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összege.
Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak azonban csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.
2. Önellenőrzés
Az adózónak lehetősége van az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adó, adóalap – az illeték kivételével – és költségvetési támogatás helyesbítésére.
Önellenőrzéssel az adózó adóbevallását akkor helyesbítheti, ha feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallásában számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege hibás.
Az adó, a költségvetési támogatás önellenőrzés keretében történő helyesbítésének szankciója az önellenőrzési pótlék. Az adózó az önellenőrzési pótlékot – más jogkövetkezményektől eltérően – hatósági beavatkozás nélkül, önadózással állapítja meg.
2.1. Az önellenőrzés tilalma
Önellenőrzésre az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését követően nincs lehetőség, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben az adóhatóság az adózónál az ellenőrzést megkezdte, a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel már nem helyesbíthető. Nincs módja az adózónak arra sem, hogy az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást helyesbítse.
Nincs helye önellenőrzésnek az előzőeken túlmenően akkor sem, ha az adózó jogszerűen élt a törvényben megengedett választási lehetőséggel, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.
2.2. Ami nem önellenőrzés
Nem minősül önellenőrzésnek a bevallás késedelmes benyújtása, ha az adózó a késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja.
Nem minősül önellenőrzésnek az sem, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni. Ha a vámhatóság utóbb módosítja a termékimportot terhelő adót megállapító határozatát, a módosító tételt annak a hónapnak a bevallásában kell elszámolni, amelyben a pénzügyi teljesítés is megtörtént.
2.3. Az önellenőrzés szabályai
Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adó-megállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni.
Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást – a magánszemély jövedelemadója kivételével – a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni.
A helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást a helyesbítéstől számított 15 napon belül az erre a célra szolgáló nyomtatványon (önellenőrzési lap) kell bevallani.
2.4. Az önellenőrzés korlátja
Az önellenőrzésnek összegszerű korlátjai is vannak, ami annyit jelent, hogy önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot, a helyi adó, a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetében a 100 forintot meghaladja.
2.5. Önellenőrzési pótlék
2.5.1. A pótlék megállapítása
Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után kell megállapítani és megfizetni.
2.5.2. A pótlék mértéke
Az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék mértékének a fele, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén a háromnegyede.
2.5.3. Esedékesség
A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes.
2.5.4. A pótlékfelszámítás tilalma
Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.
Az adózónak nem kell pótlékot felszámítania abban az esetben sem, ha jövedelemadó-bevallását a munkáltató vagy a kifizető hibás vagy késedelmes igazolása miatt helyesbíti önellenőrzéssel.
2.5.5. A pótlékfelszámítás időtartama
A pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig kell felszámítani. A jegybanki alapkamat változásait az önellenőrzési pótlék számításánál is figyelembe kell venni.
2.5.6. A pótlék felső határa
Abban az esetben, ha az adózó nem a javára tévedett, de az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegének felső korlátja van. A pótlék összegét ugyanis az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.
Abban az esetben, ha az önellenőrzés azért nem eredményez pótlólagos adófizetési kötelezettséget, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adó-megállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban előzetesen felszámított levonható adóként szerepeltette.
2.5.7. Önellenőrzési pótlék és áfa
Áfa adónemben kérelemre az állami adóhatóság mérsékli az önellenőrzési pótlék alapját, ha több egymást követő elszámolási időszak bevallását azért kellett önellenőrzéssel helyesbíteni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó javította. Az önellenőrzési pótlék alapja ez esetben az első téves adóbevallásban feltárt különbözet. Az ezzel összefüggésben felszámított önellenőrzési pótlék megfizetésére a kérelemnek halasztó hatálya van.
2.5.8. Mentesülések
Az önellenőrzési pótlék – mint korábban utaltunk rá – a helyesbített összeggel egyidejűleg esedékes. Az önellenőrzési pótlék befizetésének elmaradása azonban nem teszi meg nem történtté az önellenőrzést. Az adózó ugyanis az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával már mentesül az adóbírság, a mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével pedig az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.
3. Adóbírság
Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg. A gyakorlatban a jogosulatlanság – amelynek szankciója az adóbírság – és az úgynevezett idő előttiség (esedékesség előttiség) – amelynek szankciója csupán a késedelmi pótlék kiszabása – nem különül el. Ennek az az oka, hogy az esedékesség előtt igénybe vett költségvetési támogatás éppen arra a megállapítási időszakra, amelyről a bevallás szól, nem jár, tehát ekkor jogosulatlan, annak ellenére, hogy az egy következő időszakban már igénybe vehető.
3.1. Adóbírság termékimportnál
Speciális szabályt kell alkalmazni akkor, ha az adóhatóság utólagos adóellenőrzés során megállapítja, hogy a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásában szerepeltette előzetesen felszámított adóként. Ebben az esetben az adóbírság alapja az ellenőrzési időszak egészére megállapított általánosforgalmiadó-hiány.
3.2. Valótlan adóigazolás
Nem állapítható meg azonban adóbírság személyi jövedelemadó adónemben az adóhiánynak olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett.
Ha a magánszemély személyi jövedelemadóját a munkáltató állapította meg, az adóhatóság az adóhiány után az adóbírságot, illetve a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére állapítja meg, kivéve ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye.
3.3. Az adóbírság mérséklése
Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg annak kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből azt lehet megállapítani, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen
– az adóhiány nagyságát,
– keletkezésének körülményeit,
– az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.
Sem hivatalból, sem pedig kérelemre nincs helye az adóbírság mérséklésének, ha az adóhi ány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
4. Mulasztási bírság
Az adórendszer arra épül, hogy az adózók önként teljesítik adókötelezettségeiket. A mulasztásokat, az előírttól eltérő kötelezettségteljesítéseket az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálhatja.
4.1. Bevallási késedelem
Ha az adózó a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti a bevallási kötelezettségét, és késedelmét nem menti ki, önadózás esetén a bevallásban megállapított adó után bírsággal sújtható. Ennek mértéke, ha a késedelem
– a 15 napot nem haladja meg, 5 százalék;
– a 30 napot nem haladja meg, 20 százalék;
– a 30 napot meghaladja, 30 százalék,
azonban legfeljebb 100 ezer forintig terjedhet.
A bevallási késedelem mellett megállapított mulasztási bírság kizárja a késedelmi pótlék egyidejű felszámítását.
4.2. Eljárási illetékhez kapcsolódó szankció
Az eljárási illetéket jellemzően az eljárás megindításakor a törvényben előírt mértékben kell leróni. Az illeték lerovásának elmulasztása nem akadálya az eljárás lefolytatásának. Ekkor a le nem rótt vagy nem a megfelelő mértékben lerótt illetéket az ügyben eljáró államigazgatási szerv válasz-levelezőlapon kíséreli meg beszedni. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a meg nem fizetett illeték 100 százaléka, de legalább 300 forint és legfeljebb 10 000 forint mulasztási bírság szabható ki a mulasztó féllel szemben.
4.3. Hibás bevallás
Hibásan benyújtott bevallás esetén a mulasztási bírság a helyes és a hibás adó és költségvetési támogatás összege közötti különbözet 5 százaléka, de legalább 5000 forint és legfeljebb 100 000 forint, magánszemély esetén legalább 500 forint és legfeljebb 10 000 forint. A szankciónak tehát akkor is van alapja, ha egyébként az adózó saját terhére vét hibát.
Amennyiben a hiba az adó, illetve költségvetési támogatás összegében nem eredményezett eltérést (különbözetet), úgy a mulasztási bírságot a legkisebb összegben kell megállapítani.
4.4. Feltöltési kötelezettség, az adóelőleg befizetése
Ha a feltöltésre kötelezett adózó az év közben már befizetett társasági adó, helyi iparűzési adó vagy a vállalkozók kommunális adója előlegét december 20-ig nem egészítette ki legalább a fizetendő adó 90 százalékának megfelelő öszszegre, a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékos mértékű mulasztási bírságot fizet.
Az adózó 20 százalékos mértékű bírságot fizet akkor is, ha az előző időszak adatai alapján előírt adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja a mérsékelt adóelőleg és a tényleges kötelezettség alapján fizetendő adó különbözete.
4.5. Adóelőleg levonása, megállapítása, befizetése
Abban az esetben, ha az adózó részben vagy egészben elmulasztotta adólevonási kötelezettségét, vagy a megállapított és levont adót az esedékességéig nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50 százalékos mértékű mulasztási bírságot fizet.
A bírság alapja a levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege.
4.6. Bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség
Amennyiben az adózó a bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül folytat vállalkozói igazolványhoz, illetőleg cégbejegyzéshez kötött, vagy adóköteles tevékenységet, az adóhatóság első alkalommal 100 ezer forintig terjedő, ismételt esetben az előző alkalommal megállapított bírság kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg.
A magánszemély adózó a fentiekben meghatározott kötelezettség késedelmes teljesítése miatt 50 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.
Ha az adóhatóság állapítja meg, hogy az adózó nem teljesítette a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét, továbbá a bevallási kötelezettségét, 200 ezer forintig, magánszemély esetén 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, és az adózót megfelelő határidővel teljesítésre hívja fel. A késedelmes teljesítés és a teljesítés elmulasztása közötti választóvonalat az jelenti, hogy az előbbi esetben az adózó határidő után, de saját indíttatásból, míg az utóbbi esetben az adóhatóság késztetésére pótolja a mulasztását.
Amennyiben az adózó az adóhatóság által megadott határidőben sem pótolja az elmulasztott kötelezettségét, a hatóság újabb határidő kitűzése mellett a kiszabott bírság kétszeresét állapítja meg. Teljesítés esetén azonban lehetőség van a szankció korlátlan mérséklésére is.
4.7. Számlázási kötelezettségek elmulasztása
Ha az adózó elmulasztja a bizonylat-kiállítási kötelezettségét, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, az adóhatóság az első alkalommal 100 ezer forintig, ismételt mulasztás esetén az előzőleg kiszabható bírság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírságot állapít meg.
4.8. Egyéb jogsértések
A magánszemély 100 ezer, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
– a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását elmulasztja, vagy azokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti,
– bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,
– a nyilatkozattételt elmulasztja (a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja),
– a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, valamint
– az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza.
Az Art. keret-tényállása alapján az adóhatóság az előzőekben fel nem sorolt, de a törvényekben meghatározott kötelezettségek megszegőit a magánszemély esetén 20 ezer, más adózónál pedig 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. Amennyiben például a munkáltató az önadózó munkavállalójának nem ad bizonylatot az adó megállapításához, akkor a nem magánszemély munkáltató 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ha csak a bizonylat kiállítás határidejét (elszámolási évet követő év január 31.) mulasztja el, akkor ugyanő 50 ezer forintra bírságolható.
A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóságnak mérlegelnie kell a mulasztás körülményeit, így különösen annak súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Nincs helye mulasztási bírság kiszabásának olyan körülmények fennállása esetén, amelyek az adóbírság kiszabásának mellőzését is megalapoznák.
5. Intézkedések
5.1. Lefoglalás
Az Art. lehetőséget biztosít arra, hogy az adóhatóság – a kiszabott és be nem fizetett bírság biztosítékaként – meghatározott esetekben helyben lefoglalja az adóhatósági bejelentkezés nélkül tevékenykedők eszközeit és áruit.
Az adóhatóság a vállalkozói igazolvány, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja.
A lefoglalásról az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi, vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.
Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti, amennyiben az adózó a bírságot az esedékességtől számított 15 napon belül nem fizette meg. Az áru értékesítéséből származó összegnek a bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visszatéríti.
5.2. Üzlet bezárása
A fentieken túl az adóhatóságnak az Art. szerint lehetősége van az előzőekben ismertetett jogsértések esetében a műhely, az üzlet, valamint a telep lezárására is.
5.2.1. Nyugtaadás elmulasztása
Amennyiben az adóhatóság megállapítása szerint az adózó az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségének teljesítését, a mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 6, a harmadik alkalommal 10, a negyedik és minden további alkalommal 20 nyitvatartási napra lezárják. Ez az intézkedés független attól, hogy a második és a további ellenőrzések között milyen időtartam telt el.
5.2.2. Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása
Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, illetőleg igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség 12 nyitvatartási napra lezárható, vagy az adózó tevékenységének jellege szerint az adóköteles tevékenység gyakorlása ugyanezen időtartamra felfüggeszthető. Ismételt jogsértés esetén a lezárás, illetőleg a felfüggesztés időtartama 60 nyitvatartási nap.
A helyiséget az adóhatóság pecséttel zárja le, jól láthatóan feltünteti a zárva tartás időtartamát és azt, hogy az üzletet az adóhatóság zárta le.
5.2.3. Közös használatú helyiség bezárása
A gyakorlatban előfordul, hogy a számla-, illetőleg nyugtaadási kötelezettségét elmulasztó adózó más adózóval közös helyiségben folytatja a tevékenységét. Ilyenkor a lezárást a helyiségnek a kötelezettségét elmulasztó adózó által használt részére (részeire) vagy a tevékenység gyakorlásához használt tárgyaira kell alkalmazni.
5.2.4. Kizárt a lezárás
Nincs lehetőség a lezárásra, ha a helyiség az adózó lakásában, vagy a lakástól műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található, továbbá akkor sem, ha a lezárás megakadályozza a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi szükségletek kielégítését.
5.3. Azonnali végrehajthatóság
Mind a lefoglalás, mind a helyiség bezárása a határozat elleni fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, azonban gondoskodni kell arról, hogy az intézkedés az adózónak ne okozzon indokolatlan kárt. Ennek megfelelően élő állat, valamint gyorsan romló élelmiszer lefoglalására az adóhatóságnak nincs lehetősége, illetve a bezárás alkalmával gondoskodnia kell az élő állat, illetve a gyorsan romló élelmiszerek elszállításáról.
