1. Határozatmódosítás adóhatósági hatáskörben
Mint arról az adóigazgatási eljárásról szóló részben részletesebben szó volt, az adóhatóság a határozatát – az Áe. szabályai szerint – önmaga is korrigálhatja, ha a határozatban nyilvánvaló hibát észlel, elírta a nevet, számot, illetve számítási hibát, vagy más hasonló elírást vétett.
1.1. A határozat kicserélése, kiegészítése
A korrekció legegyszerűbb módja a határozat kicserélése. A határozat korrekciójának további egyszerű esete a határozat kiegészítése. Ha az eljáró hatóság az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott, a határozat hivatalból vagy az ügyfél kérelmére kiegészíthető. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti.
1.2. A határozat módosítása, visszavonása
A határozat módosítására és visszavonására abban az esetben van lehetőség, ha az ügyben eljáró adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért.
Az adózó jogorvoslati kérelme esetén a hatóság a határozatot akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél.
1.2.1. A módosítás, visszavonás korlátja
Az adóhatósági határozatok módosításának időbeli korlátja van.
Ennek megfelelően az adóhatóság a még el nem bírált jogszabálysértő határozatát
– az adózó terhére a határozat közlésétől számított egy éven belül,
– az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosíthatja vagy vonhatja vissza.
A megállapításhoz, a visszaigényléshez való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja a határozatát az adóhatóság akkor is, ha azt törvény előírja.
Az adózó terhére történő – egy éven belüli – módosítás korlátozása azonban nem érvényesül, ha
– a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az adózó adókötelezettsége teljesítésével összefüggésben csalást, illetve adó-, társadalombiztosítási csalást követett el,
– a határozatot hozó adóhatóság dolgozója a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a határozat meghozatalát befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította, illetve, ha
– az adózó rosszhiszemű volt, azzal, hogy a rosszhiszeműséget ebben az esetben az adóhatóságnak kell bizonyítani.
1.2.2. Pótlékfizetés
Ha az adóhatóság határozata jogszabályt sértett, és ennek következtében az adózónak viszszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlék mértékével számított kamatot is köteles fizetni.
2. Fellebbezés
A fellebbezés alapján indított másodfokú jogorvoslati eljárásra az Art. nem tartalmaz különös szabályokat, így a fellebbezésre is az Áe. szabályait kell alkalmazni.
2.1. Fellebbezésre jogosultak
Az Áe. rendelkezései értelmében az ügyfél az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
2.2. A fellebbezés határideje
A fellebbezést a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
2.3. Fellebbezés előzetes határozat és állásfoglalás ellen
Az érdemi döntést megelőző határozat és a szakhatóság állásfoglalása csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve ha a külön fellebbezést jogszabály megengedi.
2.4. Fellebbezés bírságmegállapító döntés ellen
A bírságot kiszabó határozat ellen önálló fellebbezésnek van helye.
2.5. Lemondás a fellebbezési jogról
A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül lemondhat a fellebbezésről.
2.6. Halasztó hatály
A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, azonban a hatóságnak joga van a határozat azonnali végrehajtásának elrendelésére.
2.7. Azonnali végrehajthatóság
A határozat azonnali végrehajtását akkor lehet elrendelni, ha
– a késlekedés a későbbi végrehajthatóságot veszélyeztetné, vagy
– az intézkedés nem érné el az eredeti célját, valamint ha
– azt törvény, törvény erejű rendelet, kormányrendelet más okból kifejezetten lehetővé teszi.
2.7.1. Indokolási kötelezettség
A határozat azonnali végrehajtását a határozatban ki kell mondani, és külön meg kell indokolni.
2.8. A fellebbezés előterjesztése
A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
2.9. Teljes körű felülvizsgálat
A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Kiemeljük, hogy a fellebbezés eredményeként a hatóság az adózó terhére – az említett teljes körű felülvizsgálat eredményeképpen – az elsőfokú határozatnál súlyosabb terheket megállapító döntést is hozhat.
2.10. A határozat jogereje és közlése
A fellebbezés során hozott másodfokú – helybenhagyó vagy az elsőfokú álláspontot megváltoztató – határozat a kézbesítéssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá.
A másodfokú határozatot a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték, az első fokon eljárt közigazgatási szerv útján írásban kell közölni.
3. Felügyeleti intézkedés
Felügyeleti intézkedésre hivatalból, vagy az adózó kérelmére van lehetőség. A felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha
– az ügyben eljárt adóhatóság határozata jogszabálysértő, vagy
– jogszabálysértő módon nem hoztak határozatot.
3.1. A kérelem elutasítása
Érdemi vizsgálat nélkül utasíthatja el a felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet, ha
– a határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére nyitva álló határidő még nem telt el,
– az adózó a határozat felülvizsgálatára jogosult bíróságnál keresetlevelét előterjesztette, továbbá
– az adózó a határozat bírósági felülvizsgálatát nem kérte, bár erre a lehetőségre az adóhatóság a figyelmét szabályszerűen felhívta, illetve
– a kérelem alapján a határozat jogszabálysértő volta nem valószínűsíthető.
3.2. Felülellenőrzés
Amennyiben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal felülellenőrzést folytatott le, a szükséges hatósági intézkedést felügyeleti intézkedésként teszi meg.
Felülellenőrzést jelent az is, ha az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke, illetőleg a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka utasítására a Hivatal, illetőleg az Országos Parancsnokság által végzett, az elsőfokú adóhatóság által korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségének és törvényességének ellenőrzését folytatják le.
Felülellenőrzés folytatható le a fentieken túlmenően akkor is, ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert. Ez a felülellenőrzés nem indítható az elévülési határidőn túl, és ha az elrendelése feltételeinek meglététől számított hat hónap már eltelt.
3.2.1. Az adóigazgatási eljárás megindításának tilalma
Felülellenőrzés eredményeként nincs lehetőség adóigazgatási eljárás megindítására, ha
– a felülellenőrzést megalapozó feltételek az adóhatóság alkalmazottjának fegyelmi felelősségét megalapozó mulasztására, illetőleg kötelezettségszegésére vezethetők vissza,
– a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatot bíróság felülvizsgálta, vagy a bírósági felülvizsgálat folyamatban van.
4. Bírósági felülvizsgálat
Az adózó csak az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát támadhatja meg a bíróság előtt, és az Art. ezt is csak akkor teszi lehetővé, ha a határozatot érdemi ügyben hozták. Az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.
4.1. Perindítás
A per lefolytatására a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben foglaltak alapján az a megyei bíróság illetékes, amelynek területén az elsőfokú adóhatóság székhelye található. A keresetet vagy a bíróságnál, vagy pedig az adóhatóságnál lehet előterjeszteni a jogerős, másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül.
4.2. A végrehajtás felfüggesztése
A bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti, a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság az adózó kérelmére végzéssel határoz.
4.3. Az új eljárás tilalma
Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, a közigazgatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárásnak.
4.4. Kötelező iránymutatás
A közigazgatási szervet az ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni.
5. Illetékek
Az elsőfokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – eltérő rendelkezés hiányában, és ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel érintett, vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 200 forint, de legalább 3000 forint, legfeljebb 300 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 3000 forint.
A felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem illetéke 7000 forint.
Az államigazgatási eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.
Ha több ügyfél ügyében indul egy államigazgatási eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért.
Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt, és az eljárás jellege kizárja azt, hogy az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzen, csak annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi abban az esetben járna, ha az eljárás csak egy ügyfél ügyében folyna. Ellenkező esetben annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna.
Ha a kérelem több határozat ellen irányul, az illetéket úgy kell fizetni, mintha minden határozat ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást.
A hiánypótlás végett visszaadott beadvány újbóli benyújtása esetén az illetéket még egyszer nem kell megfizetni.
A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felettes szerv vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni, és azt – a visszatérítés foganatosítása végett – az ügyfél lakóhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes illetékhivatalnak kell megküldeni.
Az államigazgatási eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve ha jogszabály más fizetési módot ír elő vagy enged meg.
Ha az ügyfél a kérelmet közvetlenül nyújtja be vagy terjeszti elő, de az illetéket nem fizette meg, őt az illeték megfizetésére azzal kell figyelmeztetni, hogy ha azt 8 napon belül nem fizeti meg, a mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. A beadvány postai úton történő előterjesztése esetén az ügyfelet az illetékfizetésre ugyancsak postai úton figyelmeztetni kell azzal, hogy ha az illetéket és a felhívás postaköltségét 8 napon belül a válasz-levelezőlapon nem fizeti meg, az illetéken és a felhívás költségén felül mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. A felhívás kibocsátása, illetőleg az illetékfizetés elmulasztása az üggyel kapcsolatos érdemi eljárásnak nem akadálya. Ha az ügyfél a felhívás nak határidőben nem tesz eleget, az illetékhi ányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes illetékhivatal írja elő.
5.1. Illetékmentesség
Tárgyánál fogva illetékmentes eljárás az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál, továbbá társadalombiztosítási járulék ügyben a társadalombiztosítási szervnél kezdeményezett elsőfokú eljárás – ideértve más hatóság adó, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is – (kivéve a méltányossági eljárást), továbbá az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást, valamint az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás.
