Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Hivatal) státusát, kötelezettségeit az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvény határozza meg. A Hivatal a pénzügyminiszter irányítása alatt álló országos hatáskörű államigazgatási szerv. Feladata az adóztatás, a törvényben meghatározott körben pedig a bűnüldözés. A Hivatal adóztatási feladatait és szervezetét az 55/1991. (IV. 11.) kormányrendelet határozza meg. A Hivatal a bűnüldözési feladatkörében a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) szabályai szerint, a törvény által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását végzi.
1. A Hivatal adóztatási feladatai
1.1. Art. szerinti feladatok
A Hivatalnak az Art.-ban meghatározott adóztatási feladata
– a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés és
– a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés (a továbbiakban együtt: adó) megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése.
1.2. Feladatok az államháztartási törvény alapján
A Hivatal a fentieken túlmenően ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat is.
A Hivatal az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályok szerint
– vezeti a központi költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását;
– feldolgozza a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló kormányrendeletben meghatározott szervek költségvetését, beszámolóit és az egyéb adatszolgáltatását.
1.3. Adatfeldolgozás
A Hivatal feladata az adó- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak az összegezése, feldolgozása.
1.4. Támogatásokkal kapcsolatos vizsgálat
A Hivatal a hatósági árat alkalmazó, illetve költségvetési támogatásban részesülő vállalkozásoknál a költségvetési támogatások mértékének indokoltságát megvizsgálja.
1.5. Önkormányzatok tájékoztatása
A Hivatal szervei évente kötelesek tájékoztatást adni az önkormányzat részére az önkormányzat költségvetését érintő bevételi adatokról.
A Hivatal szervei kötelesek tájékoztatni az önkormányzati adóhatóságot a hatáskörükbe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá eső adatról, tényről, körülményről vagy iratról, ha az valamely adó vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását lehetővé teszi vagy valószínűsíti.
2. A Hivatal szervezete
2.1. A Hivatal területi szervei adóügyekben
Főváros:
– a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága (Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerületei),
– a Hivatal Kelet-budapesti Igazgatósága (Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerületei),
– a Hivatal Dél-budapesti Igazgatósága (IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerületei).
Megyék:
– a Hivatal megyei igazgatóságai;
– a kiemelt adózók ügyeiben a Hivatal Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózóinak Igazgatósága.
A Hivatal feladatát önállóan, illetőleg a területi szervei és a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet (APEH-SZTADI) útján látja el. A területi szervek, az Oktatási Igazgatóság és az APEH-SZTADI a Hivatal irányítása és felügyelete alatt állnak.
2.2. A Hivatal nyomozó hatósága
A Hivatal nyomozó hatósága a Bűnügyi Igazgatóság és annak területi nyomozó hivatalai.
2.2.1. A nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmények
A Hivatal nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatai keretében a Be. szabályai szerint a következő bűncselekmények nyomozására jogosult:
– jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §),
– számviteli fegyelem megsértése (Btk. 289. §),
– csődbűntett (Btk. 290. §),
– adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt az APEH hatáskörébe tartozó adóra vagy járulékra követik el (Btk. 310. §),
– a Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megszegése (Btk. 310/A §),
– a társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B §),
– csalás, ha azt az APEH hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el (Btk. 318. §),
– a fentiekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §) és magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §).
2.2.2. Illetékesség
Az APEH nyomozó hatóságának illetékességét a bűncselekmény elkövetésének helye határozza meg.
A Hivatal adóztatási feladatokat ellátó szervezeti egysége a bűnüldözési feladatokat ellátó szervezeti egységnek nem határozhat meg feladatot.
2.2.3. Adatkezelés
A Hivatal adóigazgatási feladatainak ellátása során végzett adatkezelésére az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az adónyomozási feladatok ellátásához szükséges bűnüldözési adatokat a Bűnügyi Igazgatóság és a területi nyomozó hivatalok kezelik.
2.3. Magyar Követeléskezelő Részvénytársaság
A Hivatal jogosult követelés-engedményezésre. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 80. §-ában szabályozott engedményezés során mindazon adó-, vám- és társadalombiztosítási követelések esetében, amelyek behajtására az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal jogosult, engedményesként a Magyar Követeléskezelő Részvénytársaság (MKK Rt.) jár el. Az engedményezés részletes feltételeit az APEH elnöke és az MKK Rt. vezérigazgatója által megkötött megállapodás szabályozza, amely a pénzügyminiszter jóváhagyásával lép hatályba.
3. Illetékességi szabályok
3.1. Általános illetékesség
Az eljárásra – ha törvény másként nem rendelkezik:
– a magánszemély állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye,
– a jogi személyiség nélküli vállalkozó – ideértve a vállalkozó magánszemélyt is – székhelye, ennek hiányában telephelye,
– a jogi személy székhelye,
– az ingatlannal vagy az ingatlanhoz fűződő vagyoni joggal kapcsolatos adóügyben az ingatlan fekvése
szerinti adóhatóság az illetékes.
3.2. Illetékesség a munkáltató és a magánszemély közötti vitában
A munkáltató, illetve a kifizető és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató, illetve a kifizető adóügyeiben illetékes állami adóhatóság dönt.
3.3. Illetékesség több telephely esetén
Előfordul, hogy a vállalkozónak több telephelye van. Ilyenkor az ellenőrzésre és az eljárásra az elsőként bejelentett telephely szerinti elsőfokú állami adóhatóság az illetékes. A később bejelentett telephely szerint illetékes elsőfokú állami adóhatóság is jogosult azonban az adózó telephelyén – az egyes adó, költségvetési támogatás alapja és összege megállapításának kivételével – az egyéb adókötelezettségek vizsgálatára, illetve az egyes adókkal, költségvetési támogatásokkal kapcsolatos adatok, tények és körülmények előzetes rögzítésére.
3.4. Kiemelt illetékesség
A Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága helyszíni ellenőrzést és eljárási cselekményt a főváros egész területén, a Kiemelt Adózók Igazgatósága pedig Pest megye és a főváros egész területén végezhet.
3.5. Illetékesség külföldi és diplomáciai ügyekben
A külföldi utas, a külföldön bejegyzett vállalkozás, továbbá a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik számára járó általánosforgalmiadó-visszatérítés elbírálására, illetőleg a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy, továbbá a külföldön tevékenységet végző társaságiadó-alany, valamint a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében – ha jogszabály másként nem rendelkezik – kizárólag a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága az illetékes.
3.6. Fegyveres erők, rendvédelmi szervek
A fegyveres erők, rendvédelmi szervek, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői és közalkalmazottai, a honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek, az általa alapított és a Honvédelmi Minisztérium kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságok, közhasznú társaságok és azok alkalmazottai, valamint az állami adóhatóság alkalmazottai adóügyeiben – az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében – kizárólag a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága jár el.
3.7. Az illetékességi ok változása
Abban az esetben, ha az adózó adóhatóságának illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről az adóhatóság az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és a szükség szerinti adóigazgatási eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő adóhatóság az illetékes.
3.8. Eljárás költségvetéssel kapcsolatos ügyekben
Az adó, a költségvetési támogatás és a jogszabály alapján a központi költségvetés terhére garanciavállalás (kezesség) címén kifizetett tartozások behajtása ügyében – ha törvény másként nem rendelkezik – első fokon a Hivatal területi szerve (elsőfokú állami adóhatóság) jár el.
3.9. Eljárás magán-nyugdíjpénztári ügyekben
A Hivatal területi szerve látja el első fokon a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséggel kapcsolatban az ellenőrzési, az utólagos adómegállapítási és a végrehajtási feladatokat. A magánnyugdíjpénztár megkeresésére az adóhatóság az ellenőrzést, a végrehajtást soron kívül folytatja le.
3.10. Illetékesség a végrehajtás foganatosítására
A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban és a végrehajtási eljárásban a központi költségvetést megillető vám- és jövedéki követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként, illetőleg az ingó-, ingatlan-végrehajtási eljárásban – ideértve a kötelezett követeléseinek végrehajtását is – a végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság jár el.
