1. A pénzügyi lízing számviteli elszámolása
A pénzügyi lízing számviteli elszámolására vonatkozó szabályok a pénzügyi lízing valamennyi esetére érvényesek, így a számviteli elszámolás nem függ az adott pénzügyi lízingkonstrukció áfarendszerbeli megítélésétől. A pénzügyi lízing számviteli elszámolására az adásvétel szabályait sajátosan kell alkalmazni.
A számviteli törvény rögzített előírásaiból következően a lízingbeadónak követelésként kell kimutatnia a lízingbeadás céljából beszerzett és a lízingbevevőhöz a lízingbeadó által számlázott eszköz értékét. Ebből következően a lízingbevevő a beszerzett (beruházásként elszámolt) eszköz számlázott értékét kötelezettségként mutatja ki. Sem a lízingbeadónál a követelés, sem a lízingbevevőnél a kötelezettség – a pénzügyi lízing számlája alapján – nem foglalja magában a fizetendő, illetve az előzetesen felszámított általános forgalmi adót.
A pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket – az üzembe helyezésig felmerült, a beszerzési értékbe tartozó költségeknek az átvett eszköz értékét növelő beruházásként való elszámolása után – a lízingbevevő aktiválja.
A pénzügyi lízing keretében átvett eszközök után az értékcsökkenést a lízingbevevő számolja el, a reá vonatkozó számviteli törvényi előírások figyelembevételével.
A pénzügyi lízing esetén a lízingdíjak teljes összege két részből tevődik össze:
– a lízingelt eszköz számlázott értéke miatti kötelezettség,
– a lízing futamideje, a törlesztések (a lízingdíjfizetés) gyakorisága, összegszerűsége, a megállapodás szerinti átlagos kamatláb figyelembevételével meghatározott kamatösszeg (a minimális lízingdíjak jelen értékének a kötelezettségekkel csökkentett összege, a kamatlábat diszkonttényezőként kell alkalmazni).
Egy-egy lízingdíj tehát két részből tevődik össze (és ennek megfelelően számolható el):
– a kötelezettség (a követelés) törlesztésének összegéből,
– a követelés, a kötelezettség fennálló összege utáni kamat összegéből.
Azonos lízingdíj – az előbbiekből következően – állandóan változó összegben tartalmazza a törlesztőrészt, illetve a kamatot: először a kamat összege a nagyobb, a törlesztés a minimális, majd fokozatosan csökken a kamat és nő a törlesztőrészlet.
A lízingszerződésben rögzíteni kell, hogy az egyes lízingdíjakból mennyi az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket csökkentő törlesztőrészlet és mennyi a kamatösszeg.
A megfizetett lízingdíj törlesztőrészletével csökken a lízingbeadónál a követelés, a lízingbevevőnél pedig a kötelezettség összege, a kamat összegét pedig a lízingbeadó kamatbevételként, míg a lízingbevevő fizetett kamatként számolja el.
Helyes elszámolás mellett a lízingbeadónál a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésnek meg kell egyeznie a lízingbevevőnél ugyanilyen címen kimutatott kötelezettségnek az összegével.
2. A pénzügyi lízing bizonylatolása
A lízingbeadónak a lízingbeadáskor (legkésőbb a birtokbaadáskor) olyan számlát kell kiállítania, amely alkalmas arra, hogy a számviteli törvény előírásainak megfelelően bizonylatolja a gazdasági művelet megtörténtét, és ennek érdekében tartalmazza a lízingelt eszköznek a lízingszerződés szerinti eladási/vételi áron, a birtokbaadáskor érvényes piaci értéken számított – általános forgalmi adó nélküli – ellenértékét, és az áfatörvény értelmezése szerinti esetekben – az általános előírások szerint – a fizetendő általános forgalmi adót is. Ez a számla nem tartalmazhatja a pénzügyi lízing miatt – a lízing futamidejére – fizetendő kamat birtokbaadás-kori piaci értékét.
A lízingbeadó által számlázott eladási ár – értelemszerűen – nem lehet kevesebb, mint az eladó által a lízingbeadóhoz leszámlázott összeg. (Ez utóbbit inkább meg kell hogy haladja, a lízingbeadással kapcsolatosan felmerülő költségek fedezetének biztosítása miatt!)
Amennyiben az általános forgalmi adó felszámítása nem a lízingszerződésben rögzített eladási/vételi ár alapján történik (mert például az áfatörvény értelmezése szerint egyéb pénzügyi lízingről van szó), a fentiek szerint kiállított számla nem tartalmazza az általános forgalmi adót, de a számlán utalni kell arra, hogy azt külön áfás számla fogja tartalmazni.
A kiállított és a lízingbevevő által elismert számla alapján:
– a lízingbeadó elszámolja a pénzügyi lízing keretében lízingbe adott eszköz eladási árát árbevételként, és kimutatja pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésként,
– a lízingbevevő elszámolja a lízingbe vett eszköz vételi árát az eszköz beszerzési áraként, és kimutatja a pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségként,
– természetesen a lízingbeadónál a számla alapján árbevételként elszámolt összeg megegyezik a lízingbevevőnél beszerzési árként elszámolt összeggel,
– az általános forgalmi adót a lízingbeadó fizetendő áfaként, a lízingbevevő pedig előzetesen felszámított áfaként számolja el.
Amennyiben az áfatörvény értelmezése szerint a fizetendő lízingdíjhoz kapcsolódik az áfafizetési kötelezettség (egyéb pénzügyi lízing esetén), az áfás számlát az előbbieken túlmenően (azoktól függetlenül) kell kiállítani.
2.1. A teljes és a fizetendő lízingdíj
A lízingszerződésben rögzíteni kell az eladási/vételi árat és a lízing futamideje, a lízingfizetés gyakorisága, összegszerűsége alapján a kamat összegét is. Az eladási/vételi ár és a kamat együttes összege a teljes lízingdíj, ebből az egy-egy alkalommal fizetendő összeg a lízingdíj.
Sem a teljes lízingdíjat, sem a fizetendő lízingdíjat – a számviteli előírások szerint – nem kell számlázni. (Az áfatörvény értelmezésében az egyéb pénzügyi lízing esetében kell a lízingdíjat számlázni, de ez nem a számviteli elszámolás bizonylata.)
Amikor az esedékes lízingdíj átutalása, kifizetése megtörtént, akkor a pénzmozgás bizonylatán (a banki átutalás, a készpénzben történő fizetés bizonylatán) kell feltüntetni azt, hogy a fizetett lízingdíjból:
– mennyi az adásvételi ár törlesztőrészlete,
– mennyi a kamat összege.
2.2. Pénzmozgás
A pénzmozgás bizonylata alapján, a pénzmozgással egyidejűleg:
– a lízingbeadó a pénzeszköz-növekedés elszámolásakor csökkenti a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelését az eladási ár törlesztőrészletével és elszámolja a fizetéssel esedékessé vált kamatbevételt,
– a lízingbevevő a pénzeszközcsökkenés elszámolásakor csökkenti a pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségét a vételár törlesztőrészletével, és elszámolja a fizetéssel esedékessé vált és fizetett kamatot.
Év végén – a számviteli alapelvek követelményének megfelelően – a még nem esedékes, vagy a már esedékes, de nem fizetett kamatot is el kell számolni a lízingszerződésben foglaltak szerint kiszámított öszszegben, az időbeli elhatárolásra vonatkozó előírások figyelembevételével kell azt bizonylattal, számítással alátámasztani.
2.3. Külön áfás számla
Amennyiben az általános forgalmi adó megfizetése külön áfás számla szerint történik – mert az áfatörvény szerint egyéb pénzügyi lízingnek minősül –, akkor a külön áfás számla tartalmazza az esedékes lízingdíjat (törlesztőrészlet és esedékes kamat), az esedékes lízingdíj tőkerészére (a törlesztőrészletre), illetve a beszerzési ár vagy előállítási költség esedékes hányadára mint adóalapra felszámított általános forgalmi adót.
A külön áfás számla alapján a számviteli nyilvántartásokban
– a lízingbeadónál csak a fizetendő általános forgalmi adót,
– a lízingbevevőnél pedig csak az előzetesen felszámított általános forgalmi adót
lehet rögzíteni a pénzmozgással egyidejűleg, illetve pénzmozgás nélkül – az áfás számla alapján – a különféle egyéb követelésekkel, illetve a különféle rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben.
A számviteli elszámoláshoz szükséges számlán a teljesítés időpontja a lízingszerződés szerinti birtokbaadás napja.
A külön áfás számla szerinti – az általános forgalmi adó elszámolása szempontjából mérvadó – teljesítés időpontja az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, az egyes lízingdíjak esedékességének napja.
Amennyiben a lízingbevevő az általános forgalmi adót nem vonhatja le, akkor az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség esedékességének időpontjában kiállított, külön áfás számlában felszámított általános forgalmi adót a lízingbevevő nem számolhatja el a beszerzési ár részeként, mert az nem a beszerzéshez, hanem a pénzügyi rendezéshez kapcsolódik. Nem értelmezhető az a számviteli követelmény, hogy az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható, ezért ilyen esetben a le nem vonható általános forgalmi adót a felszámítás időpontjában egyéb ráfordításként kell elszámolni.
3. Eszközök
Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget.
3.1. Bekerülési érték
A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített, és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz – a lízingbeadó, illetve az eladó által kiállított helyesbítő számlában rögzített – piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni.
A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés összege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan járó kamat összegét. Az ilyen címen felvett követelés összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani.
A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. Az ilyen címen felvett kötelezettség összege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét.
Az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét, eladási árát, a termék átadásakor, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától.
Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatni a pénzügyi lízing esetén a lízingdíjban lévő kapott (járó) kamat összegét.
