A vállalkozók – ha nem is napi, de mindenképpen kiemelt jelentőségű – feladata az adatszolgáltatással és az adatvédelemmel összefüggő problémák kezelése. Természetes igény a vállalkozások részéről, hogy a bankok az adatokat szigorú rendben, megfelelő garanciákkal igényeljék, csak annyi adatot kérjenek, amennyi a szolgáltatáshoz szükséges, és biztosítsák a rendelkezésükre bocsátott, vagy egyéb módon a tudomásukra jutott adatok maximális védelmét.
Nem elhanyagolható ugyanakkor az adatszolgáltatás (adatvédelem) kérdéskörének az a része sem, amikor a vállalkozások igénylik a bankoktól az adatszolgáltatást az úgynevezett bankinformáció keretében.
Mind az adatszolgáltatást, mind pedig az adatvédelmet szigorú és részletes törvényi szabályozás rendezi. A rendelkezések a bankok számára határozzák meg a kereteket és feltételeket mind az adatszolgáltatás, mind pedig az adatvédelem körében, mégpedig alapvetően olyan módon, hogy kötelezettségeket állapítanak meg számukra.
A hatályos törvényi szabályozás a bankok számára a banktitok és az értékpapírtitok köré csoportosítva rögzíti a követelményeket. Ezt egészítik azok – az ugyancsak törvényi szabályok -, amelyek a bankok közötti adatátadás módját, feltételeit rendezik. Mindezek mellett a makrogazdasági érdekek – a statisztikai adatszolgáltatás követelményei – alapján széles körben terheli a bankokat olyan adatszolgáltatás is a különböző szervezetekkel szemben, amelyek a vállalkozók számára közvetlenül nem lényegesek.
1. ADATKEZELÉS A BANKOKNÁL
1.1. Az adatbeszerzés terjedelme
Az adatokkal kapcsolatos banki tevékenység azzal kezdődik, hogy a bankok felmérik, milyen adatokra van szükségük. Ennek keretében minden bank saját maga határozza meg, milyen adatokat kér a vállalkozásoktól. Ebben a körben meglehetősen nagy szabadság érvényesül, mivel az adatvédelmi törvény csak a személyes adatok védelméről rendelkezik. Az egyéb adatok, tehát a vállalkozásokra vonatkozó adatok nem tartoznak a hatálya alá.
1.2. Hatósági ellenőrzés
Az adatszolgáltatás törvényi követelményeinek betartását a bankoknál a hatóságok szigorúan és rendszeresen ellenőrzik. A banktitok körébe tartozó adatvédelem/adatszolgáltatás szabályainak alkalmazását pedig mind a hatóságok és az egyéb szervezetek (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Magyar Nemzeti Bank, Országos Betétbiztosítási Alap stb.), mind pedig a vállalkozások folyamatosan nyomon követik, és ezzel egyben ki is kényszerítik azt. (A hatóságok, az egyéb szervezetek azzal, hogy csak abban a körben kérnek adatokat, amelyre a hitelintézeti törvény felhatalmazást ad számukra, a vállalkozások pedig érzékenyen reagálnak minden, az adataikkal kapcsolatos banki igényre.)
2. A BANKTITOK ÉS VÉDELME
A törvényi szabályozás abból indul ki, hogy a bankok működése során alapvető fontosságú kötelezettség a banktitok védelme. A banktitok ugyanis az a központi kategória, amely köré valamennyi bank nyilvántartási, adatkezelési rendszere felépül, hiszen a banktitok védelme biztosítja egyfelől az ügyfelek érdekeinek védelmét, másfelől a banktitok védelme teszi lehetővé a tényleges bizalmi kapcsolat kialakítását és fenntartását is az ügyfelekkel.
Éppen erre tekintettel a Hpt. meglehetősen tágan határozza meg a banktitok fogalmát, közé sorolva lényegében minden, az ügyfélre vonatkozó adatot, ami azt is jelenti, hogy gyakorlatilag a vállalkozásoknak minden olyan adata banktitok, amely bármilyen módon a bankok tudomására jut.
A banktitok védelmét a törvény többféle módszer együttes alkalmazásával kívánja biztosítani. A módszerek egymásra épülő rendszert alkotnak, és így érvényesülnek mind a vállalkozások, mind a természetes személy ügyfelek vonatkozásában, kizárólag az értelemszerű különbségekkel (például büntetőeljárás – jelenleg -, vagy gyámhatósági eljárás nem folytatható vállalkozás ellen).
2.1. A banktitok kiadása
A Hpt. tételesen megnevezi azokat az eseteket, amikor a banktitok kiadható. Ennek megfelelően lehetőség van a banktitok kiadására, ha
– a bank ügyfele vagy annak törvényes képviselője a banktitok kiadását kéri vagy arra felhatalmazást ad;
– a bank érdeke azt szükségessé teszi – azaz abból a célból, hogy a bank az ügyféllel szemben fennálló követelését érvényesíthesse;
– a törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad – ebben a körben a Hpt. tételesen felsorolja azokat a szervezeteket, szerveket, valamint eseteket, amelyekkel szemben és amikor nem áll fenn a titoktartási kötelezettség (Megnevezi ezenkívül azt az öt ügycsoportot is – a bankszámla vagy az adott ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással vagy szervezett bűnözéssel van összefüggésben -, amelynek esetében nem érvényesül a banktitok védelme.);
– az adóhatóság nemzetközi szerződés alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a banktól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot;
– a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a banktól. Ebben az esetben is feltétel, hogy a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot.
2.1.1. A banktitokra jogosult szervezetek
Nem áll fenn a banktitok megtartásának követelménye
– a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, az MNB-vel, az Állami Számvevőszékkel, a Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal szemben;
– a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;
– a csődeljárás, felszámolási eljárás, bírósági végrehajtási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, végrehajtóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval szemben;
– a folyamatban levő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben;
– a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben;
– a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;
– a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;
– a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényben meghatározott esetben a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel szemben, valamint
– az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben, azzal, hogy valamennyi esetben feltétel, hogy a banktitok csak a felsorolt szervek írásbeli megkeresése alapján és az abban megjelölt célra adható ki, illetve a feltételek fennállta esetén a banktitok kiadása kötelező.
2.2. A tájékoztatási kötelezettség
Az ügyfelet védő garanciális szabály, hogy szűk körű kivételtől eltekintve az adatkérésről a bank köteles tájékoztatni azt a vállalkozást, amelyről a fenti szabályok szerint adatokat szolgáltatott.
2.2.1. A tájékoztatás tilalma
Nem tájékoztathatja a vállalkozást az adatszolgáltatásról a bank, ha azt a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén
– a titkosszolgálati eszközök alkalmazására,
– titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervnek, vagy
– ha a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatnak teljesítette.
2.3. A bank felelőssége
Bárhonnan érkezik a bankhoz az írásbeli megkeresés banktitoknak minősülő adat kiadása érdekében, az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy azt a bankszámlát, akiről vagy amelyről a banktitok kikérésére jogosult szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, továbbá meg kell jelölni a kért adatok fajtáját is. A felsorolt valamennyi feltétel maradéktalan betartását a megkeresett bank ellenőrzi, és felel azért, hogy a banktitok kiadására vonatkozó – fentiekben ismertetett – törvényi rendelkezéseket betartsa.
2.4. Banki adatszolgáltatás – a banktitok sérelme nélkül
A Hpt. tételesen meghatározza azoknak a banki adatszolgáltatásoknak a körét, amelyek nem jelentik a banktitok sérelmét. Ennek megfelelően nem vezet a banktitok megsértéséhez
– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg;
– a pénzforgalmi számlatulajdonos pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás;
– a hiteladat-szolgáltató részéről az általa működtetett központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a hiteladat-szolgáltatónak a törvényben meghatározott és a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás;
– a bank által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a bank részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítóintézetnek a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás;
– a bank igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a bankban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő, a bank eszközeire vonatkozó adatátadás;
– a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás mintájának bemutatása;
– a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) által – a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával – a bankokról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, valamint a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából Pénzügyminisztérium részére;
– a bank által a külföldi bank számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a bank ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a külföldi banknál (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi bank székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal;
– a külföldi bank székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás;
– a bank által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző gazdasági társaság részére;
– a bankcsoporton, pénzügyi holdingon, vegyes tevékenységű csoporton belül a törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében történő adatátadás; továbbá
– a Felügyelet által a bankokról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére.
3. AZ ADÓS-NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER (BAR)
Az adósnyilvántartás információs rendszer, amelyet törvényi felhatalmazás alapján hoztak létre, kizárólag törvényben meghatározott banki ügylettípusokhoz kapcsolódik, a törvény által meghatározott adatokat tartalmazza, nyilvántartási célokat szolgál. Bankközi rendszerről van szó, ahol szigorú garanciális szabályok biztosítják a személyiségi jogok védelmét.
Az adósnyilvántartás törvényen alapul és két szempontból is behatárolt. Egyfelől csak meghatározott szervezeti körben működik, másfelől pedig csak meghatározott ügylettípusokra terjed ki. A meghatározott szervezeti kör a bankokat öleli fel, a meghatározott ügylettípus pedig a hitel és hitel jellegű jogviszony, amelynek részletes ismertetésére az adós-nyilvántartási rendszer bemutatása során térünk vissza.
3.1. Az adósnyilvántartás alapelvei
3.1.1. Zárt kapcsolat
A bankok kizárólag csak az általuk működtetett központi hitelinformációs rendszerrel állhatnak kapcsolatban az egymás közötti adatátadások, illetve adatátvételek vonatkozásában – az adatátadás, illetve adatátvétel a továbbiakban mindig a banktitok körébe tartozó, tehát a banki ügyfelekre vonatkozó adatokat jelenti.
3.1.2. Kapcsolódási korlát
A központi hitelinformációs rendszerhez csak a bankok, valamint a befektetési társaságok kapcsolódhatnak. A befektetési társaságoknak ezt a jogosítványát az Épt. szabályozza.
3.1.3. Korlátozott működtetés
A rendszer csak meghatározott típusú adatok vonatkozásában működtethető. Ezek:
– a bank és az adós által kötött hitelszerződésekre vonatkozó adatok, valamint
– a bank és a bankkártya- vagy a csekkelfogadó által kötött szerződésre vonatkozó adatok.
Lényeges azonban, hogy a Hpt. 2001. január 1-jétől hatályos módosítása értelmében az adósnyilvántartó rendszer kezeli azoknak a vállalkozásoknak a sorban állási adatait is, amelyek bankszámláján – fedezethiány miatt – 30 napot meghaladó időszak alatt egymillió forintnál nagyobb összegű sorban állást tartanak nyilván.
3.1.4. Garanciális szabályok érvényesülése
A garanciális szabályok elsősorban az adatvédelmi törvény alapján érvényesülnek.
3.2. A BAR felépítése és működése
3.2.1. A BAR általános jellemzői
3.2.1.1. A rendszer zártsága
A rendszer teljesen zárt. Valamennyi hozzá kapcsolódó bank részére egyforma feltételekkel működik. Központi eleme a BIS Rt. székhelyén elhelyezett komputer, amelyhez az adatbevivőknél, illetve a felhasználóknál elhelyezett interface teremti meg az összekötetés lehetőségét. Az interface egyedileg gyártott egység, a BIS Rt. szereli be és tanítja meg a használatát. A központi egységhez megfelelő jelszó segítségével lehet kapcsolódni, de csak meghatározott kommunikációs csatornán, így ahhoz internetcsatlakozás sincs.
3.2.1.2. Adatbevitel és -lekérdezés
Az adatok bevitele, valamint a rendszerből az adatok lekérdezése szigorú szabályok szerint lehetséges, kizárólag a teljesen zárt ügyfélkör számára. Ez az ügyfélkör a rendszerhez csatlakozott bankokat jelenti.
3.2.1.3. Áttételes adatszolgáltatás
Az a személy, vagy annak a szervezetnek a képviselője, akiről, illetve amelyről az adatokat a rendszer tárolja és szolgáltatja, közvetlenül nem léphet kapcsolatba a rendszerrel, illetve a BIS Rt.-vel sem. Az adatok megismerésére vonatkozó, törvényben biztosított jogait csak azon a bankon keresztül gyakorolhatja, amelynek az ügyfele. Az adatokat sajátos eljárási rend szerint ismerheti meg. Ki kell töltenie egy úgynevezett ügyféltudakozványt, amelyben kéri a központi hitelinformációs rendszerben róla nyilvántartott adatokat. A tudakozványt az ügyfél bankja továbbítja a BIS Rt. részére. A BIS Rt. a rendszerből kinyomtatja a kért adatokat, a tudakozványt kitöltő nevére megcímzett borítékba helyezi, és azt lezárja. A lezárt borítékot teszi az ügyfél bankja részére megcímzett borítékba és küldi el tértivevénnyel a banknak.
3.2.1.4. Működés egyedi számítógépes programmal
A rendszer teljesen egyedi számítógépes programmal működik, amelyet hasonló tevékenységet folytató külföldi szervezetekkel folytatott konzultációk, tapasztalatcsere után dolgozott ki és fejleszt az üzemeltető, a BIS Rt.
3.2.1.5. A BIS Rt. tevékenysége
Magyarországon a BIS Rt. megalakulásától kezdve szolgáltató tevékenységet végez, bár a kezdetekhez képest némiképpen módosulva. 1994 és 1999 vége között a tevékenységi köre összesen három tevékenységet ölelt fel. Főtevékenysége az adatbanki tevékenység volt, emellett még adatfeldolgozást végzett, és úgynevezett máshova nem sorolt gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást nyújtott.
2000. január 25-étől csak egyetlen tevékenységet végez, amely egyúttal a főtevékenysége is, ez pedig a máshova nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység. Ez azt jelenti, hogy 2001-től pénzügyi vállalkozásként működik.
3.2.1.6. A nyilvántartás részei
A rendszer két nagy részre tagolódik: a vállalkozói nyilvántartásra és a lakossági nyilvántartásra. Utóbbi kialakítását és működtetését a Hpt. 1997. évi módosítása tette lehetővé, addig ugyanis maga a törvény tiltotta a természetes személyek adatainak nyilvántartását.
3.2.2. A BAR működése
A BAR mindkét alrendszere ügyfélorientált szervezésű adatbank. Működtetésének fő célja, hogy lehetővé tegye a felhasználók számára a felhasználók ügyfeleire vonatkozó lekérdezést. Ehhez a BAR tartalmazza a felhasználóknak az ügyfelekkel kötött, a Hpt. idézett rendelkezéseinek megfelelő szerződésének adatait.
3.2.2.1. Alrendszerek eltérése
A törvény rendelkezései alapján alapvető eltérés van azonban a két alrendszer között abban a vonatkozásban, hogy e szerződések mely köréből tart nyilván adatokat. Ebből a szempontból vizsgálva a vállalkozói alrendszer teljes körű, tehát az összes hitelszerződés, illetve elfogadóhelyi szerződés adatai bekerülnek a rendszerbe. A lakossági alrendszer viszont negatív listás, vagyis nem tartalmazza az összes, a törvényben meghatározott típusba tartozó szerződést, hanem csak azokat, amelyek teljesítése során mulaszt az ügyfél, a mulasztására pedig fennáll a törvényben meghatározott jellemző, illetve a bankkártya- és csekkbirtokos természetes személyek vonatkozásában fennállnak a törvényben rögzített feltételek.
3.2.2.2. A lekérdezés eredménye
Az ügyfélre vonatkozó lekérdezés eredményeként a lekérdező felhasználó megkapja az ügyfél összes, a felhasználói kör bármely tagjával kötött, a lekérdezéskor a BAR-ban nyilvántartott adatát, az adatgazda felhasználót (gyakorlatilag az adatot a BAR-ba bevivő bank) azonosító adattételek nélkül.
3.2.3. A BAR ügyfelei
A BAR nyilvántartásában ügyfél minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, ha hitelviszony alanyává válik hitelkérőként, illetve hitel felvevőjeként, továbbá a bankkártya- és csekkbirtokos természetes személyek törvényben meghatározott köre.
3.2.3.1. Vállalkozási alrendszer
Ügyfél a vállalkozási alrendszerben
– a vállalat, szövetkezet, vízgazdálkodási társulás, szövetkezet, lakásszövetkezet, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata;
– a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok (közös vállalat, egyesülés, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), kivéve azokat az intézményeket, amelyek a rendszerhez csatlakozásra kötelezettek (hitelintézetek);
– a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (betéti társaság, közkereseti társaság);
– a társadalmi szervezetek (párt, szakszervezet, tömegmozgalom, érdek-képviseleti szervezet, egyesület, egyház és intézményei, az egyesülési jog alapján létrehozott egyéb más szervezetek);
– az egyéni vállalkozó (kisiparos, magánkereskedő, mezőgazdasági kistermelő – ha vállalkozónak minősül -, szerződéses üzletvezető, egyéb egyéni vállalkozó);
– az egyéb vállalkozás;
– az önkormányzat; valamint
– az egyéb, a Ptk.-ban megjelölt gazdálkodó szervezet.
3.2.3.2. Lakossági alrendszer
A lakossági alrendszerben ügyfelek a természetes személyek.
3.2.4. A BAR-ban nyilvántartott ügyletek
3.2.4.1. Vállalkozói alrendszer
A vállalkozói alrendszerben nyilvántartott ügyletek:
– a hitel- és kölcsönügyletek;
– a bankgarancia és bankkezesség vállalása;
– a leszámítolt váltó;
– a követelés megvásárlása (faktoring, forfait);
– a pénzügyi lízing;
– a fedezettel nem biztosított akkreditív;
– az általános keretszerződés, amelynek alapján az ügyfél különmegállapodás nélkül hitelt vehet fel, a szerződést bankgaranciaként, bankkezesség vállalásaként, akkreditívként vagy valamely egyéb hitel jellegű szolgáltatás igénybevételére felhasználhatja;
– a Hpt.-ben meghatározott sorban állási adatok (a számlavezető bank neve, a sorban álló neve, adószáma, bankszámlaszáma, a fedezetlenség legmagasabb tárgyhavi összege, millió forintban, a sorban állás kezdetének időpontja);
– a bankkártya- és csekkelfogadókkal kötött szerződés adatai, a szerződés tartalma, a kötelezettség nem teljesítésére, megszegésére, a joggal való visszaélésre vonatkozó adatok, valamint a bankkártya, illetve a csekk elfogadásának körülményeit tartalmazó statisztikai adatok.
3.2.4.2. Lakossági alrendszer
A lakossági alrendszerben nyilvántartanak
– minden olyan ügyletet, amelynek során a természetes személy a hitelnyújtóval szemben fennálló szerződéses kötelezettségét olyan módon szegi meg vagy teljesíti hiányosan, hogy az kimeríti a Hpt. vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott két feltételt (időben a 90 napot, összegében a minimálbért meghaladja);
– a bankkártyaszerződéssel, illetve csekkszolgáltatással kapcsolatos adatot.
3.2.5. A BAR-ban nyilvántartott adatok
A BAR az ügyfelekről, illetve az ügyletekről is csak a Hpt.-ben meghatározott típusú adatot tarthatja nyilván. Az adattípusok köre meglehetősen szűk, az alapvető adatokra korlátozódik, amelyek azonban a lekérdezők számára fontos információt jelenthetnek az adósok minősítéséhez.
3.2.5.1. Vállalkozási alrendszer
A vállalkozási alrendszerben nyilvántartott adatok:
– az adatot bevivő pénzintézet azonosítója;
– az ügyfél (akivel a szerződést kötötte a pénzintézet) törzsszáma/neve/címe – a törzsszám megegyezik az adószáma első 8 jegyével, a neve 128 karakterrel megadva, címe a szerződésben feltüntetett székhely;
– a szerződés banki azonosítója, a szerződés száma – 20 tetszőleges karakter;
– a szerződés főtípusa: mérlegen belüli/éven belüli/éven túli – 6 karakter, listából kiválasztva, a szerződés altípusa mezővel összhangban;
– a szerződés altípusa: a fentiekben felsorolt megnevezéssel – 6 karakter;
– a szerződéskötés dátuma;
– a szerződés lejárata;
– a szerződésrekord állapota: négy érték valamelyike, azaz: normál – a szerződés végső határideje még nem múlt el, nem törölték a szerződést, nem tették lejárttá a szerződést, nem tették kényszerlejárttá a szerződést; kényszerlejárt – a szerződés lejárati dátuma nem érkezett el, de az adatgazda lejártnak minősítette (az ügyfél felszámolás, végelszámolás vagy csődeljárás alatt áll); függő – a szerződés lejárati dátuma elmúlt, az adatgazda nem rendelkezett sorsáról (A függő rekordról a BAR három alkalommal automatikusan üzenetet küld az adatgazdának; lejárt – a szerződés végső lejáratának dátuma elmúlt, a pénzintézet jelezte, hogy lejárt. A lejárttá nyilvánított rekordról az adatgazda nem kap figyelmeztetést.);
– összeg/devizanem: a szerződés szerint;
– a teljesítés állapota: jelzi, hogy fennáll-e 30 napot meghaladó fizetési késedelem a szerződés teljesítésével kapcsolatban;
– a pénzintézet megjegyzése: kitöltése nem kötelező; valamint
– a maradék összeg: ha a szerződés lejárt, de nem szűnt meg, akkor az ügyfél teljes fennálló tartozása a megadott devizanemben.
3.2.5.2. Lakossági alrendszer
A Hpt. meghatározza, hogy a természetes személyekről a személyazonosító és a lakcímadatok tarthatók nyilván, amelyek a következők: név, leánykori név, anyja neve, születési hely és idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma.
Ezen túlmenően a BAR a Hpt. új rendelkezése értelmében nyilvántart és kezel
– a bankkártya- vagy csekkbirtokos természetes személyekre vonatkozóan a szerződés megkötéséhez vagy módosításához szükséges, a törvényben meghatározott azonosító adatot;
– a bankkártyára vonatkozó, a törvényben meghatározott adatot;
– a bankkártya használatára vonatkozó, a törvényben meghatározott adatot; valamint
– az érintett szerződésben meghatározott kötelezettség mibenlétére és az attól való eltérésre vonatkozó lényeges adatot.
A fentiekben felsorolt esetekben a BAR az adatokat kezelheti
– a visszautasított bankkártyaigénylés, illetve a bankkártya használata körében – ha az igénylő, illetve a kártyabirtokos valótlan adatot közöl, vagy más személy adatait használja fel;
– a bankkártyára vonatkozó szerződés megkötése körében – a bankkártya minimálbér összegét meghaladó fedezet nélküli használata esetén, vagy ha a bankkártya letiltását követően a kártyabirtokos a letiltott bankkártyával tranzakciót hajt végre;
– a kártyabirtokos megalapozatlan reklamációja esetén – ha a reklamáció egy év alatt legalább három esetben fordul elő;
– bankkártyával összefüggő büntetőeljárás esetén; továbbá
– ha a bankkártya- vagy csekkbirtokos a szerződésben vállalt kötelezettségeinek 60 napot meghaladóan, öszszességében pedig a minimálbér összegét meghaladóan nem tesz eleget.
3.2.6. Adatkezelés a BAR-ban
A BAR-beli adatkezelés szabályait a következőkben foglalhatjuk össze:
– mind a vállalkozói, mind pedig a lakossági alrendszerbe kizárólag csak a felsorolt adatok kerülhetnek be;
– az adatbevitel kizárólag az adatgazdák joga és lehetősége;
– a bevitt adatokat kizárólag az adatgazdák módosíthatják, meghatározott szabályok betartásával;
– a bevitt adatok naprakész állapotának biztosítása az adatgazda kötelezettsége, aki minden változást köteles 5 munkanapon belül bevinni a rendszerbe;
– a bevitt adatokat a rendszerben csak tárolják, és a meghatározott szabályok szerint kiszolgáltatják a felhasználóknak;
– az adatokat a rendszerben nem alakítják át, kizárólag csak a lekérdezés céljaira használják fel, valamint az adatok valódiságáért, megbízhatóságáért a BIS Rt. nem felel.
3.2.6.1. A BIS Rt. kötelezettségei
Az adatnyilvántartást végző BIS Rt.-nek az adatokkal kapcsolatban kizárólagos kötelezettségei vannak. Ennek megfelelően
– biztosítja, hogy a bevitt és tárolt adatok a rendszerben nem sérülnek meg, nem vesznek el, nem módosulnak;
– biztosítja – a Hpt. szabályaival összhangban – az adatgazdákkal előzetesen megállapodottak szerinti adatbevitelt;
– biztosítja a – Hpt. szabályaival összhangban – a felhasználókkal előzetesen megállapodottak szerinti adatbevitelt.
3.2.7. A rendszerbe bevitt adatok felhasználása
Mind a vállalkozói, mind pedig a lakossági alrendszer adatai azonos szabályok szerint használhatók fel. A felhasználás gyakorlatilag a lekérdezéssel azonos. Lekérdezésre kizárólag a felhasználók jogosultak, felhasználó pedig csak olyan szervezet lehet, amelyik csatlakozott a BAR-hoz. Ezek a szervezetek egyidejűleg természetesen adatgazdák is, az általuk kötött szerződések vonatkozásában.
3.2.8. Garanciális szabályok
A BAR létrehozásával és működésével kapcsolatban a leglényegesebb biztosíték, hogy törvény szabályozza a bankközi rendszer kialakításának és működésének feltételeit. Ebből következően csak egyetlen ilyen rendszer hozható létre, csak meghatározott típusú ügyletek meghatározott adatait tartalmazhatja. Törvényi biztosíték továbbá az is, hogy az adattovábbítás tényéről nyilvántartást kell vezetnie az adatszolgáltatónak és a hitelnyilvántartásnak is.
3.2.8.1. Természetes személyekre vonatkozó garanciák
A már idézetteken kívül (csak meghatározott típusú, két feltételnek egyidejűleg megfelelő ügyletek vihetők be a rendszerbe) részletesen szabályozott a tájékoztatási kötelezettség, az adatmegőrzés határideje és a betekintés joga. A Hpt. értelmében a hiteladat-szolgáltató a központi hitelinformációs rendszernek történő adatszolgáltatásról, illetve annak lehetőségéről köteles írásban tájékoztatni a hiteladóst. A tájékoztatásban meg kell jelölni az adatközlés célját és a közlendő adatok körét. Időpontját tekintve a tájékoztatást a hitel- és hitel jellegű szerződés megkötésével egyidejűleg kell megadni.
A BAR-ba továbbítás tényéről mind a banknak, mind pedig a BAR kezelőjének nyilvántartást kell vezetnie. A Hpt. azt is rögzíti, hogy az adatkérő bank részére az érintett adósra vonatkozó adatokon kívül egyéb adat nem szolgáltatható ki.
A központi hitelinformációs rendszer a természetes személyekre vonatkozó azonosító adatokat az adós tartozásának megszűnését követően legfeljebb öt évig tarthatja nyilván és kezelheti. A természetes személy adós a róla nyilvántartott adatokba betekinthet. Ez a joga meghatározott módon, a vele szerződő hiteladat-szolgáltató közvetítésével gyakorolható. Ennek részletes szabályait az ügyféltudakozvány kapcsán ismertettük.
4. MÁS ADATNYILVÁNTARTÓ ÉS ADATSZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK
A hatályos törvényi szabályozás nem tiltja, hogy a BAR-on kívül más szervezetek is foglalkozzanak adat-, illetve adósnyilvántartással, természetesen a törvényi feltételek, garanciák betartásával. Ismert, hogy több szervezet is ajánlkozik adatgyűjtésre és nyilvántartásra, sőt eljárásra is a hozzá adatot szolgáltatók nevében. A bankok csak akkor állapodnak meg bármely adatszolgáltatóval, ha annak tevékenysége teljes mértékig megfelel a banktitokra vonatkozó szigorú szabályoknak.
A vállalkozásoknak viszont arra kell ügyelniük, hogy az őket megkereső adatgyűjtő és nem ritkán a nevükben bankok felé eljárást – például bankkártyaletiltás bejelentését több bank felé - is ígérő szervezetek működési feltételeit körültekintően mérlegeljék. Vegyék tehát számba, hogy az adat kiszolgáltatása mekkora veszélyforrás lehet - például a bankkártya téves letiltása azzal jár, hogy a kártya nem használható.
5. TITOKTARTÁSI SZABÁLYOK
A vállalkozókat érintő közös szabályok a következők:
– aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani;
– a titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat – a törvényben meghatározott körön kívül – nem adható ki harmadik személynek, illetve e feladatkörön kívül nem is használható fel, csak akkor, ha arra a bank, illetve az ügyfél felhatalmazást ad;
– aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá hogy a banknak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon;
– a bank jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt, banktitkot tartalmazó irat a keltezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható.
