A bankszámlákkal kapcsolatos banki szolgáltatások pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülnek, amelybe beletartozik
– a bankszámlák nyitása és vezetése,
– az átutalási, a beszedési és az egyéb fizetési megbízások teljesítése – mindenekelőtt a készpénzkifizetés és a készpénzbefizetések elfogadása.
A bankszámla nyitása és használata szinte minden vállalkozás számára kötelező, függetlenül annak jogi formájától. Még az egyéni vállalkozó is köteles bankszámlát nyitni, meghatározott pénzmozgásokat (áfabefizetés, szja- és tb-befizetés stb.) pedig kizárólag csak bankszámla felhasználásával, átutalással lehet teljesíteni. Ez utóbbira a későbbiekben még visszatérünk.
Nagyobb vállalkozás működése a fenti kötelezettség megléte nélkül sem képzelhető el bankszámlák használata nélkül, hiszen a készpénzes fizetés számukra gyakorlatilag megoldhatatlan.
1. BANKSZÁMLANYITÁS
Bankszámla bankszámlaszerződés megkötésével nyitható és használható. Ehhez a bankok kivétel nélkül előre kidolgozott, úgynevezett blankettaszerződést alkalmaznak, hiszen a nagy tömegű szerződések kezelése más módon nem is lenne lehetséges. Az egyedi esetekre vonatkozó eltéréseket a bankok az úgynevezett kondíciókban adják meg.
1.1. Kondíciók
A kondíciók – általában – tartalmazzák
– a számlán a nyitáskor elhelyezendő minimális összeget;
– a számlavezetési díjat – amelyet általában havonta, egyes bankok negyedévente számítanak fel és amelynek összege bankonként eltérő;
– a számlakivonat készítésének gyakoriságát;
– a bankszámlán levő aktuális egyenlegért fizetendő – látra szóló – kamatot, valamint
– a számlakivonat készítésének díját – általános gyakorlat, hogy havi egy számlakivonat készítése ingyenes, a többi kivonatért fizetni kell.
1.1.1. Kondíciós listák
A kondíciókat az úgynevezett kondíciós listák tartalmazzák, amelyek általában a szerződések elválaszthatatlan részét képezik. Gyakorlati megfontolások alapján a kondíciós listákat nem adják át, illetve nem küldik meg minden érintett ügyfelüknek a bankok, mivel a kondíciók változhatnak. A szerződésbe vagy a kondíciós listákba illesztett rendelkezés értelmében a bankok jogosultak egyoldalúan módosítani a kondíciós listákban foglaltakat, és a változásról csak a bank hivatalos helyiségeiben, fiókjaiban elhelyezett tájékoztatóban kell értesíteniük az ügyfeleket.
2. A BANKSZÁMLA MŰKÖDÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE
2.1. Megbízások
A bankszámlaszerződés keretében a bank – egyebek mellett - a számlatulajdonos által adott megbízásokat teljesíti. Ebben a vonatkozásban a legfontosabb kérdés, hogy mit is tekinthetünk szabályszerű megbízásnak. A kérdés eldöntéséhez a pénzforgalomról szóló 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezés (Rend.) előírásait kell kötelezően alkalmazni. A Rend. pontosan meghatározza, hogy milyen nyomtatványokat kell használnia a hitelintézetnek, amely az átutalási megbízást a kitöltött nyomtatványok alapján teljesíti.
2.1.1. Azonosítás és felelősség
A bankok – a Rend. alapján – a pénzforgalmi jelzőszámot tekintik alapazonosítónak az átutalási megbízások teljesítéséhez. Ez egyben azt is jelenti, hogy a számlareklamáció körében először azt kell tisztáznunk, szabályos volt-e az átutalási megbízás, abban helyesen szerepelt-e a pénzforgalmi jelzőszám.
A Rend. részletesen szabályozza azt az esetet, ha a pénzforgalmi megbízáson nem szerepel pénzforgalmi jelzőszám, illetve szerepel ugyan, de azt nem lehet azonosítani. Ekkor a bankot illeti meg a választás lehetősége: elvégezheti a jóváírást vagy a terhelést a számlatulajdonos neve alapján, vagy megtagadhatja akár a jóváírást, akár a terhelést. Nyilvánvaló, hogy ezért a döntéséért a bank felel.
2.2. Felhasználás
A bankszámlák felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet (R.) és a Rend. tartalmazza.
A bankszámla használata jelenti a biztonságos eszközt a pénzmozgásokhoz, jellemzően a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez. Bankszámlán keresztül lehetőség van egyszerű átutalásra, csoportos átutalásra, beszedési megbízás teljesítésére, valamint készpénzhelyettesítő fizetési eszközök alkalmazására. Mindezeken kívül a bankszámla alkalmas készpénztranzakciók lebonyolítására, ideértve mind a készpénzbefizetést, mind pedig a készpénzfelvételt, a számla alkalmas továbbá betételhelyezésre is.
2.2.1. Átutalások
Az egyszerű átutalást írásbeli megbízás – gyakorlatilag formanyomtatvány kitöltése alapján – végzi el a bank. A csoportos átutalás teljesítésére is írásbeli megbízás alapján, azonos jogcímenként kötegelve és benyújtva van lehetőség.
2.2.2. Beszedési megbízások
A beszedési megbízás ötféle lehet:
– az azonnali beszedési megbízás – közkeletű nevén prompt inkasszó – alapján a bank a jogosult javára és a kötelezett bankszámlájának terhére szed be meghatározott pénzösszeget (Ilyen megbízás azonban csak a jogszabályban tételesen felsorolt esetekben teljesíthető – akkor, ha annak alkalmazását törvény vagy kormányrendelet írja elő, például az APEH, a VPOP stb. javára, jogerős bírósági ítéletben foglaltak végrehajtására, illetve ha a kötelezett felhatalmazó levelet ad a prompt inkasszóra.);
– a csoportos beszedési megbízás, amelynél a kötelezett felhatalmazásával terhelik meg a kötelezett bankszámláját;
– a váltóbeszedési megbízás, amely akkor nyújtható be, ha a váltót a váltójogi előírások szerint, azaz lejáratkor fizetés céljából bemutatják az idegen váltó elfogadója, illetve a saját váltó kiállítója által megjelölt hitelintézetnél;
– a határidős beszedési megbízás, amely kizárólag a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére nyújtható be, valamint
– az okmányos meghitelezés – közismert nevén akkreditív –, amelyben az akkreditívet kibocsátó hitelintézet vállalja, hogy ha a kedvezményezett meghatározott határidőn belül a meghatározott okmányokat benyújtja hozzá, akkor az akkreditívben megjelölt összeget részére megfizeti, feltéve hogy az okmányok megfelelnek az akkreditívben írtaknak.
2.2.3. Jóváírások, terhelések
Az R. egyértelműen rögzíti, hogy a bank üzletszabályzatában, illetve hirdetményében köteles a számlatulajdonosokat tájékoztatni, miszerint kérésükre – a fizetési megbízások benyújtásakor - milyen módon nyújt felvilágosítást a jóváírás várható időpontjáról.
Sokkal részletesebb a szabályozás a terhelések vonatkozásában, ahol két időpontra is figyelnünk kell: az egyik a benyújtásra rendelkezésre álló végső határidő, a másik pedig a teljesítési határidő. Az R. meglehetősen részletes szabályokat tartalmaz a teljesítési határidőkre, ennek keretében a bankok számára állapít meg kötelezettségeket, de azok teljesítése természetesen megfeleltethető a számlatulajdonosok jogosítványainak.
2.2.3.1. Banki kötelezettségek
A bank – terheléssel kapcsolatos – kötelezettségeire vonatkozó fontosabb szabályok a következők:
– minden bank köteles üzletszabályzatában, illetve hirdetményében meghatározni munkanapon belül azt a kezdő és záró időpontot, amelyek között a fizetési megbízásokat befogadja,
– ezen belül kell meghatároznia azt az időpontot is, ameddig a befogadott, illetve a bankhoz beérkezett megbízások teljesítéséből reá háruló feladatokat a tárgynapon (tehát még aznap) teljesíti – közismert, némileg elnagyolt megfogalmazásban: az aznapi teljesítésre benyújtás határidejét közölnie kell.
2.2.3.2. A VIBER
Egyre szélesebb körben használják az úgynevezett VIBER-t. A rövidítés betűszó, amely a valós idejű bruttó elszámolási rendszer megjelölést takarja. Ebben a körben a fizetési megbízások teljesítése rövidebb, illetve magának a banknak kell úgy szerveznie saját belső munkáját, hogy a jogosult bankszámláján jóváírt összeg már fedezetül szolgáljon a számlatulajdonos által benyújtott bizonyos átutalási megbízások teljesítéséhez.
A tranzakció lebonyolításának gyorsítását segíti az a rendelkezés, hogy amennyiben a jogosult (tehát az átutalási megbízás kedvezményezettje) és a kötelezett (azaz az átutalási megbízást benyújtó számlatulajdonos) közötti fizetés lebonyolítása egy bankon belül történik – vagyis mindketten ugyannál a banknál vezetik a számlájukat – a banknak legfeljebb egy munkanap alatt teljesítenie kell a terhelési és a jóváírási feladatokat is.
2.3. A fedezet
A bankok csak akkor tudják teljesíteni akár az átutalási megbízásokat, akár pedig a beszedési megbízásokat, ha azokhoz megfelelő fedezet áll rendelkezésre az adott vállalkozás bankszámláján. Amennyiben a fedezet nem elegendő valamennyi megbízás teljesítéséhez, a bank az érkezés sorrendjét veszi figyelembe, kivéve ha a számlatulajdonos másként rendelkezik. Ilyen rendelkezést azonban a számlatulajdonos csak a jogszabályban fel nem sorolt rendelkezések körében és az ott meghatározott rendelkezések teljesítését követően adhat.
2.3.1. Fedezethiány
Ha a bank által vezetett folyószámlára, bankszámlára érkező jogszerű rendelkezéseket (megbízások és megkeresések) fedezethiány miatt nem tudja teljesíteni, azokat függőben tartja, olyan módon, hogy a hatályos pénzforgalmi szabályok szerint, a jövőbeni teljesítés céljából várakozási sorba helyezi a megbízásokat.
2.3.1.1. A sorban állás esetei
Vannak olyan speciális rendelkezések, amelyekre vonatkozóan az úgynevezett sorban állás és 90 napig a függőben tartás érvényesül. Ezek a következők:
– a számlavezető bank téves bejegyzésének helyesbítése a bankszámlán (viszonylag ritkán fordul elő, hiszen a bankok automatizált rendszerrel dolgoznak),
– a számlatulajdonos gazdálkodási köréhez nem tartozó vagyonkezelésből eredő követelések (például a munkavállalótól letiltás alapján történő levonások),
– a függőben tartás, amit a számlavezető pénzintézet kizárólag nevesített szervek és kizárólag jogerős, illetve végrehajtható határozata alapján köteles alkalmazni. Idetartozik a bírósági és a közigazgatási eljárás szerinti jogosított, illetve a végrehajtóként eljáró szerv által benyújtott, végrehajtható bírósági és közigazgatási határozaton alapuló követelés, ideértve az adóhatóság és a vámhatóság által benyújtott adó-, járulék- és vámköveteléseket is; az átutalási végzéssel végrehajtott követelés; a végrehajtó által lefoglalt követelés; a közjegyzői okiraton alapuló követelés és a közjegyző által hozott végrehajtható határozaton alapuló követelés, a Magyar Államkincstár által benyújtott – a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása során megelőlegezett – követelés.
2.4. Rendelkezési jog
A számlatulajdonos rendelkezési jogát a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet (R.) rögzíti. Az R. értelmében a számlatulajdonos – a jogszabályban meghatározott kivételekkel - szabadon rendelkezik a bankszámlája felett.
2.4.1. A rendelkezési jog korlátjai
A szabad rendelkezés joga alól kivételt jelentenek a következő esetek:
– csődeljárás, végelszámolás, valamint felszámolási eljárás alatt, meghatározott értékhatár felett a bank csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával fogadhat el rendelkezéseket;
– a meghatározott célra lekötött, illetve elkülönítve kezelt olyan pénzeszközök, amelyek a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól már kikerültek (például bankletét, kezességvállalással vagy fedezetigazolással kapcsolatos lekötés), a lekötöttség, illetve az elkülönítés tartama alatt csak a meghatározott célra használhatók fel;
– a bank a számlatulajdonos rendelkezése nélkül, vagy akár rendelkezése ellenére is megterheli a bankszámlát pénzfizetésre szóló végrehajtható bírósági és államigazgatási határozat alapján, illetve a jogszabályban meghatározott más esetekben is (természetesen akkor, ha a határozatot az arra jogosult a jogszabályban meghatározott feltételekkel nyújtja be hozzá);
– a bank a számlatulajdonos rendelkezése nélkül is megterhelheti az adós nála vezetett bankszámláját, a pénzintézeti tevékenysége körében keletkezett esedékes követelésével (ezt a jogosultságukat a bankok általában szerződéses rendelkezésként, gyakran az üzletszabályzatukba illesztve külön is kikötik).
2.4.2. Aláírási jogosultság
A bankszámla felett az jogosult rendelkezni, akit jogosultként bejelentenek. A Rend. az aláírási jog vonatkozásában a következő szabályokat tartalmazza: az aláírási joggal kapcsolatos bejelentést maga a számlatulajdonos (egyéni vállalkozó), illetve a számlatulajdonos szervezet vezetője teheti meg. Azt, hogy ki minősül vezetőnek, az a jogszabály írja elő, amely az adott számlatulajdonos szervezetre vonatkozó szabályozást tartalmazza. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben (Gt.) nevesített szervezeteknél a vezető a szervezet képviseletére jogosult személy (kft. esetében az ügyvezető, bt.-ben a beltag stb.). A Gt. hatálya alá nem tartozó szervezetek közül az alapítvány képviselője, a kuratórium elnöke stb. tekinthető vezetőnek.
A vezető természetesen rendelkezhet a bankszámla felett. Hozzá kell azonban tenni, hogy a jogi személyek esetében önállóan csak akkor, ha azt az adott szervezetre vonatkozó jogszabály így határozza meg, mivel a Ptk. szerint a bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Jogszabály azonban ezektől a rendelkezésektől eltérhet.
2.4.2.1. Bejelentés
A bankok kizárólag írásban, és általában a saját maguk által kialakított formátumban (közismerten az aláíró kartonon) fogadják el, veszik nyilvántartásba az aláírásra jogosultság bejelentését. Ennek alapján minden esetben ellenőrzik, hogy az adott rendelkezés az arra jogosulttól származik-e.
Fontos szabály, hogy a vezető csak abban az esetben gyakorolhatja a rendelkezési és bejelentési jogosultságot, ha a megválasztását (kinevezését), valamint az aláírását hitelt érdemlő módon (általában a társasági szerződéssel, alapító okirattal, alapszabállyal és a cégaláírási nyilatkozattal) igazolja.
2.4.2.2. A jogosultak
A vállalkozások, ezzel együtt pedig a forgalombiztonság érdekeit védik a következő szabályok, amelyek rögzítik, hogy változás esetén a bankok kit jogosultak olyannak tekinteni, akitől elfogadják a bejelentést, illetve a bankszámla feletti rendelkezést:
– ha a vezető megbízatása megszűnik, az általa bejelentett aláírók rendelkezését a bank mindaddig érvényesnek tekinti, amíg az új vagy más vezető másként nem rendelkezik;
– ha az adott szervezetre vonatkozó jogszabályból az következik, hogy a szervezetnek több vezetője van, akkor a bank bármelyik vezető bejelentését és rendelkezését érvényesnek fogadja el;
– ha a szervezet alapító okiratában, illetve legfőbb szervének határozatában a vezetők közül egy vagy több személyt kizárólagosan jogosítottak fel a bejelentésre, a bank az ekként feljogosított vezető, illetve vezetők bejelentését vagy rendelkezését fogadja el érvényesnek;
– több, egymásnak ellentmondó bejelentés közül a bank mindig a legutolsó bejelentést tekinti érvényesnek;
– ha vitatott, hogy az a személy, aki a bejelentést tette vagy éppen bejelentést kíván tenni, jogosult-e a szervezet képviseletére, a bank a bejelentés szempontjából azt tekinti a szervezet képviseletére jogosultnak, akit a hatályos cégnyilvántartás, illetőleg a szervezetre vonatkozó más nyilvántartás ilyenként tartalmaz.
2.5. Megszűnés
A bankszámlaszerződés nem szűnik meg automatikusan, még akkor sem, ha kimerül a bankszámla, tehát nincs rajta pénz, az egyenleg 0, vagy a számlatulajdonos hoszszabb-rövidebb ideig nem használja a számláját. A bankszámlaszerződést vagy a vállalkozónak, vagy a banknak kell megszüntetnie, akár közös megállapodással, akár pedig egyoldalúan, a bankszámlaszerződés felmondásával, mert mindaddig, amíg a bankszámlaszerződést meg nem szüntetik, a bankszámla megmarad, és utána a vállalkozásnak a számlavezetési díjat meg kell fizetnie.
3. A PÉNZFORGALOM SZABÁLYAI CSŐD-, FELSZÁMOLÁSI ÉS ADÓSSÁGRENDEZÉSI ELJÁRÁSBAN
A csőd-, a felszámolási és az adósságrendezési eljárásokban a pénzforgalom, a bankszámlamozgások tekintetében az általános rendelkezésektől eltérő szabályok érvényesek.
3.1. Csődeljárás
Csődeljárás esetén a fizetési haladékot (moratóriumot) tartalmazó végzés közzétételének napjától a fizetési haladék lejártáig a bank a csődeljárás alatt álló számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámlájáról csak átutalással teljesíthet bankszámlák közötti elszámolást. A csődtörvényben meghatározott követelések érvényesítése érdekében azonban a bank a fizetési haladék tartama alatt is köteles befogadni és teljesíteni a végrehajtható bírósági és közigazgatási határozat alapján benyújtott azonnali beszedési megbízást.
A csődeljárás alatt álló számlatulajdonos legkésőbb a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételével egyidejűleg köteles bejelenteni a banknak azt az értékhatárt (keretösszeget), amelynek összegét meghaladó pénzforgalmi megbízások csak a csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, valamint a vagyonfelügyelő hitelt érdemlő módon (például közjegyző által) igazolt aláírását. A vagyonfelügyelő az ellenjegyzési jogát a pénzforgalmi rendelkezésre (megbízásra) rávezetett, a banknál bejelentett aláírással egyezően gyakorolhatja, az ellenjegyzem szöveg mellé írva.
A csődeljárás alatt álló számlatulajdonos köteles a banknak haladéktalanul bemutatni a fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkező, illetve a csődeljárást befejezetté nyilvánító jogerős bírósági végzést.
A bank köteles a csődeljárás alatt álló számlatulajdonossal szemben a fizetési haladék lejártát követő naptól a csődeljárást megszüntető végzés közzétételéig, illetve a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés bemutatásáig terjedő időszakban benyújtott és a bejelentett értékhatárt meghaladó összegű beszedési megbízásokat teljesítés előtt megküldeni a vagyonfelügyelőnek, ellenjegyzés céljából. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a végrehajtható bírósági és közigazgatási határozat alapján benyújtott azonnali beszedési megbízásra. A terhelési jog gyakorlása előtt is kérni kell a vagyonfelügyelő ellenjegyzését.
3.2. Adósságrendezési eljárás
Az adósságrendezési eljárás alatt álló számlatulajdonos legkésőbb az adósságrendezési eljárást megindító végzés közzétételével egyidejűleg köteles bejelenteni a saját, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szerv(ek) pénzforgalmi számláját vezető banknak a pénzügyi gondnok hitelt érdemlő módon igazolt aláírását. A számlatulajdonos köteles a banknak haladéktalanul bemutatni az adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló jogerős bírósági végzést.
3.3. Felszámolási eljárás
Ha a pénzforgalmi számlát vezető bank értesül a felszámolást elrendelő végzésről, a pénzforgalmi bankszámla elnevezését a végzésben meghatározott időponttól f. a. toldattal látja el. Az igazolt felszámoló(k) által bejelentett aláírók a számlatulajdonos felszámolás alatt toldattal ellátott nevének megjelölésével rendelkezhetnek a pénzforgalmi bankszámla felett.
3.4. Végelszámolás
A végelszámolási eljárás megindításakor a vállalkozás köteles a vállalkozás pénzforgalmi számláját vezető bankhoz bejelenteni a végelszámolás tényét. Amennyiben több banknál is van bankszámlaszerződése, úgy a bejelentést valamennyi bankhoz egyidejűleg meg kell tennie.
Célszerű dönteni arról, hogy a bankszámlákat mikor kívánják megszüntetni, hiszen azok automatikusan nem szűnnek meg, és az adott bankszámlát vezető bank a számla megszűnéséig felszámítja a számlavezetési díjat.
4. KÜLÖNLEGES BANKI TERMÉKEK – SZÁMLACSOMAGOK
A bankok közötti verseny termékeként értékelhetők az úgynevezett számlacsomagok, amelyeket címzetten ajánlanak meghatározott ügyfélkör számára. Ez az ügyfélkör állhat magánszemélyekből – például családok, pedagógusok, nyugdíjasok –, de terjedőben vannak a vállalkozások egyes csoportjait megcélzó számlacsomagok is.
A számlacsomagra vonatkozó banki ajánlatokat érdemes részletesen megismerni. Pontosan fel kell tehát térképezni, hogy kinek ajánlják, miben nyújtanak többletszolgáltatást a sima bankszámlákhoz képest, miért csomagok. A csomagjelleget rendszerint az jelenti, hogy többféle banki szolgáltatást együtt kínálnak, kedvezőbb kondíciókkal annál, mintha azokat a vállalkozások külön-külön vennék igénybe. Például úgynevezett számlacsomag igénybevétele esetén a meghatározott típusú bankszámla számlavezetési díja kedvezőbb, meghatározott számú átutalás ingyenes, a számla megnyitásakor belépési díj nélkül kap a számlatulajdonos bankkártyát stb.
5. SPECIÁLIS SZÁMLÁK EGYES ÜGYFÉLCSOPORTOKNAK
A bankok gyakorlatában fontos követelmény, hogy képesek legyenek ügyfeleik speciális igényeinek kiszolgálására is. Közülük az egyedi igények érvényesítését az egyedi szerződések biztosítják, amelyek a bank és az adott vállalkozás közötti alku eredményeként kialakított megállapodások. A bankok azonban speciális számlaszolgáltatásokat is kínálnak meghatározott ügyfélcsoportoknak.
5.1. Ügyvédi és végrehajtói letéti számla
Két szolgáltatást érdemes külön is megemlíteni, mivel a vállalkozók számára több okból is fontosak lehetnek. Az egyik számlatípus az ügyvédi letéti számla, a másik pedig a végrehajtói letéti számla.
Mindkét számlatípus alkalmazási célja, hogy az említett számlákon azokat a pénzösszegeket helyezzék el, amelyek nem a számlatulajdonost, hanem a számlatulajdonos ügyfeleit illetik meg, tehát a vállalkozó saját pénzétől elkülönítve kell azokat kezelni.
Ezek a számlák úgynevezett letéti számlák, amelyekre különböző pénzeszközöket azért fizetnek be, hogy bizonyos idő elteltével meghatározott célra fordítsák őket. Attól függően, hogy a számlatulajdonos igénye szerint összegekhez kapcsolva szükséges-e nevesíteni a pénzt – például ingatlanvásárlási vételárrészlet, amelyet megnevezett vállalkozó részére lehet kifizetni –, több alszámla nyitható, és a bank arra vállal kötelezettséget, hogy a számláról csak a letéti szerződésben pontosan rögzített feltételek fennállta esetén teljesít kifizetést vagy átutalást.
Hasonló céllal természetesen bármely vállalkozás is nyithat számlát, akár önálló számlaként, akár pedig úgynevezett alszámlaként.