1. Az átalakulás általános szabályai
Gazdasági társaság átalakulásának minősül a gazdasági társaságok egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és szétválása (különválás, kiválás) is, amely sajátos vagyonszerzést eredményez. Nem alakulhat át más gazdasági társasággá az a gazdasági társaság, amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. Az átalakulás alapvető feltétele, hogy a tagok (részvényesek) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében teljesítsék.
1.1. Határozatok az átalakulásról
A gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulásról két alkalommal határoz.
1.1.1. Az első döntés
A gazdasági társaság legfőbb szerve az első alkalommal a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával, illetve előzetesen felméri, hogy a társaság tagjai (részvényesei) közül ki kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává (részvényesévé) válni, továbbá dönt arról, hogy a gazdasági társaság milyen formájú gazdasági társasággá alakuljon.
Amennyiben a gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulással egyetért, a vezető tisztségviselők – a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra – elkészítik
– az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét és
– vagyonleltár-tervezetét,
– az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és
– vagyonleltár-tervezetét,
– a társasági szerződés (alapító okirat) tervezetét, illetve
– a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet. A jogutód gazdasági társaság társasági szerződésének megkötésére (alapító okiratának elfogadására) a jogutód gazdasági társaság tagjai jogosultak.
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetétől eltérhet
– az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulásával;
– az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat (részvényeseket) terhelő pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulással, valamint
– az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagra (részvényesre) jutó vagyonhányaddal.
A fentiekben meghatározott vagyonmérleg-tervezeteket a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó módszerekkel és azzal azonos bontásban kell elkészíteni.
Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének elfogadására is lehetőség van abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg. Az átalakuló gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti.
A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval és – ha a gazdasági társaságnál ilyen működik, a felügyelőbizottsággal is – ellenőriztetni kell. Az ellenőrzésre azonban a gazdasági társaság könyvvizsgálója nem jogosult. Ezen túlmenően a létrejövő gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte.
A gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabb értékben nem lehet meghatározni.
1.1.2. A második döntés
A vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek elfogadásáról – azok elkészítését követően – a társaság legfőbb szerve (taggyűlés, közgyűlés) határoz. A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntés időpontjáig – a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének elfogadása esetét kivéve – nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap.
A vagyonmérleg-tervezetek adatai és a vezető tisztségviselők előterjesztése alapján tételesen meg kell határozni
– az átalakulással létrejövő gazdasági társaság tagjait (részvényeseit) a tervezett jegyzett tőkéből megillető hányadot, és
– tételesen meg kell állapítani a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási módját azzal, hogy az elszámolás a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke és a korábbi jegyzett tőke, illetve a saját tőke és a mérlegfőösszeg arányának figyelembevételével történik.
Amennyiben az átalakulás eredményeként létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőkéje – a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető összeg elkülönítése után – nem éri el a jegyzett tőkének a törvényben meghatározott legkisebb összegét, az átalakulás meghiúsul, kivéve ha a jogutód gazdasági társaság tagjai (részvényesei) az átalakulás érdekében a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a különbözetet maguk bocsátják a gazdasági társaság rendelkezésére.
A jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve ha az érintettekkel kötött megállapodás a vagyonhányad kiadása vonatkozásában későbbi időpontot jelöl meg.
1.2. Átalakulási hirdetmény
A gazdasági társaság az átalakulásról hozott – a vagyonmérleg- és a vagyonleltár-tervezetek elfogadását tartalmazó – döntését követő nyolc napon belül az átalakulás elhatározásáról köteles a Cégközlönynél – a következőkben meghatározott tartalmú – közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni. A közlemény közzétételéért minden egyes alkalommal meg kell fizetni a 12 000 forint költségtérítést.
1.2.1. A hirdetmény tartalma
Az átalakulási közlemény tartalmazza
– az átalakuló gazdasági társaság nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát;
– a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét;
– a társasági szerződés megkötésének (alapító okirat elfogadásának) napját;
– az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének és a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, ez utóbbin belül a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát;
– létrejövő gazdasági társaság tevékenységét;
– a létrejövő gazdasági társaság vezetői tisztségviselőinek nevét és lakóhelyét; valamint
– a hitelezőknek szóló felhívást arra vonatkozóan, hogy azokra a követeléseikre, amelyek az átalakulásról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, a követelések erejéig az átalakuló gazdasági társaságtól a döntés második közzétételét követő harmincnapos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek azzal, hogy amennyiben a tag (részvényes) felelőssége az átalakuló gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott, az előzőekben ismertetett rendelkezést csak akkor kell alkalmazni, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéjének összege kevesebb, mint a jogelőd gazdasági társaságé volt az átalakulás elhatározásakor.
1.3. Végleges vagyonmérleg és vagyonleltár
Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő kilencven napon belül mind a jogelőd gazdasági társaságra, mind a jogutód gazdasági társaságra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt kell készíteni.
2. Egyesülés
A gazdasági társaságok egyesülésének a módja a beolvadás, valamint az összeolvadás. Az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzése során valamennyi gazdasági társaság esetében ugyanaz a független könyvvizsgáló eljárhat. Az egyesülés során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénynek a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.
Az egyesülésről szóló átalakulási közleményben – az általános, előzőekben ismertetett tartalom mellett – meg kell jelölni az egyesülés módját is.
2.1. Beolvadás
Beolvadás esetében a beolvadó gazdasági társaság megszűnik, és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad.
2.1.1. Az átvevő társaságban lévő részesedés
Beolvadás esetében a beolvadó gazdasági társaságnak az átvevő gazdasági társaságban lévő részesedésének névértékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni.
2.1.2. Tőkeemelési tilalmak
Amennyiben a gazdasági társaságok egyesülése beolvadással valósul meg, úgy tilos az átvevő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság törzstőkéjét (alaptőkéjét) megemelni a beolvadó társaság tulajdonában lévő saját törzsbetétek értékével, részvények névértékével, továbbá tilos az átvevő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság törzstőkéjét, illetve alaptőkéjét megemelni a beolvadó gazdasági társaság olyan törzsbetéteinek értékével, illetve részvényeinek névértékével, amelyek az átvevő gazdasági társaság tulajdonában vannak.
Az előzőekben említett részesedések, illetve törzsbetétek, valamint részvények értékét a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében már nem lehet szerepeltetni.
2.2. Összeolvadás
Összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra mint jogutódra száll át. Összeolvadás során csak az azonos társasági formájú gazdasági társaságok választhatnak a jogutód gazdasági társaságnak más társasági formát. Egyébként a jogutód társaság csak a jogelődök valamelyikének társasági formájában jöhet létre.
2.2.1. Jegyzett tőke
Összeolvadás esetében a gazdasági társaságok saját törzsbetéteinek értékét, részvényeinek névértékét, továbbá kölcsönös részesedésük értékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni.
2.3. A részvénytársaságok egyesülése
Egyesüléssel nyilvános részvénytársaság csak akkor jöhet létre, ha az átvevő gazdasági társaság nyilvánosan működő részvénytársaság, vagy ha az összeolvadó gazdasági társaságok nyilvánosan működő részvénytársaságok.
2.3.1. Egyesülési szerződés
Részvénytársaságok egyesülése esetében az egyesülési szerződésben – az előzőekben felsoroltakon kívül – meg kell határozni
– az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek cserearányát;
– az átvevő társaság részvényei átruházásának részletes szabályait;
– azt az időpontot, amelytől fogva a részvények az adózott eredményből való részesedésre jogosítanak;
– azokat a jogokat, amelyeket a jogutód társaság a különleges jogokkal felruházott részvényeseknek (így az alapítókat megillető előnyökkel, az elsőbbségi, dolgozói vagy kamatozó részvényfajtához fűződő jogokkal összefüggésben) vagy más értékpapír-tulajdonosoknak biztosít, illetve az ezekkel kapcsolatos intézkedési javaslatokat.
2.3.2. Beszámoló
Az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői az egyesülési szerződés elkészítésével egyidejűleg írásbeli beszámolót készítenek, amelyben a jogi és a gazdasági szempontok ismertetésével megindokolják az egyesülés szükségességét, valamint a részvények cserearányát. Ha az értékelésnek különös nehézségei voltak, ezeket is ismertetni kell. A részvényesek számára megismerhető iratokról a részvényes kérésére, a részvénytársaság költségére teljes vagy kivonatos másolatot kell készíteni.
2.3.3. Könyvvizsgálat
A vagyonmérleg-tervezeteket elkészítő könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról, hogy
– a részvények cserearányát a részvénytársaság milyen módszerekkel határozta meg,
– ezek a módszerek külön-külön milyen értéket eredményeztek,
– álláspontja szerint a cserearány megfelelő-e.
Amennyiben az értékelésnek különös nehézségei voltak, ezeket is ismertetni kell.
A könyvvizsgálónak vagy más, az egyesülő részvénytársaságoktól független szakértőnek a részvénytársaságok megbízása alapján készített jelentésében – a fentieken túlmenően – nyilatkoznia kell az egyesülési szerződés tervezetében és a vezető tisztségviselők írásbeli beszámolójában foglaltak megalapozottságáról is. A könyvvizsgálói (független szakértői) jelentésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó állásfoglalást is, hogy a tervezett egyesülés veszélyezteti-e a részvénytársaságokkal szembeni hitelezői követeléseknek a kielégítését.
2.3.4. Biztosíték a hitelezőknek
Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok hitelezői biztosítékot igényelhetnek, ha igazolják, hogy az egyesülés veszélyezteti követeléseik kielégítésének alapját, feltéve hogy az egyesüléssel érintett részvénytársaságok korábban nem nyújtottak számukra biztosítékot.
3. Szétválás
A szétválás különválással vagy kiválással történhet.
3.1. Különválás
Különválás esetében a különváló gazdasági társaság megszűnik, és vagyona az átalakulással létrejövő gazdasági társaságokra mint jogutódokra száll át.
3.2. Kiválás
Kiválás esetében az a gazdasági társaság, amelyből a kiválás történik, a társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya) módosítását követően változatlan társasági formában működik tovább, a kivált tagok (részvényesek) részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával pedig új gazdasági társaság jön létre.
3.3. Felelősség a tartozásokért
A szétváló gazdasági társaság jogutódai – ideértve azt a gazdasági társaságot is, amelyből a kiválás történt – a gazdasági társaságnak a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha valamely vagyontárgyról a felek nem rendelkeztek a szétválási szerződésben, a vagyontárgy vagy annak ellenértéke valamennyi jogutód társaságot a vagyonmegosztás arányában illeti meg.
3.3.1. Egyetemleges felelősség
Amennyiben a kötelezettség csak a megállapodást követően válik ismertté, a jogutód gazdasági társaságok felelőssége egyetemleges. Egyetemleges a jogutód gazdasági társaságok felelőssége akkor is, ha a szétválási szerződésben rendelkeztek ugyan a kötelezettségről, de a kötelezettséget a szétválási szerződés alapján kötelezett társaság nem teljesítette.
