1. Üzletrész megszerzése
A kft. üzletrésze a társaság tagjaira – a társaság saját üzletrészének kivételével - szabadon átruházható. A tagoknak lehetőségük van arra, hogy a társasági szerződésben egymásnak elővásárlási jogot biztosítsanak. Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette – kivéve azt az esetet, amikor a tag a vagyoni hozzájárulását nem teljesíti, valamint a pótbefizetés késedelmes teljesítését. Ilyenkor az átruházásra értelemszerűen lehetőség van a befizetést megelőzően is, s egyben ez a társaság érdeke is.
Az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházás a társasági szerződésben kizárható vagy korlátozható. Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át.
1.1. Elővásárlási jog
A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt – ebben a sorrendben – az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Amennyiben a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogát nem kívánta gyakorolni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított harminc nap.
Az elővásárlási jog átruházása semmis, és az elővásárlási jogról nem lehet érvényesen lemondani sem. Az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés hatálytalanságának megállapítására pert csak a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet indítani.
1.2. Társasági jóváhagyás
A tagok az üzletrész kívülálló személyre történő átruházását a társaság beleegyezéséhez köthetik. A beleegyezés megadásának, illetve megtagadásának feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.
1.3. Bejelentés
Az üzletrész átruházása (tagváltozás) miatt nincs szükség a társasági szerződés módosítására. Ennek megfelelően a tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és nyilatkozni kell benne a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
1.4. A tag halála, megszűnése
Az üzletrész tulajdonosa változhat a társaság magánszemély tagjának halála, illetve jogi személy tagjának megszűnése miatt is. A tag halálával vagy – jogi személy tag esetében - megszűnésével üzletrésze a jogutódjára száll át. A társasági szerződés az átszállást kizárhatja, ebben az esetben azonban a szerződésben rendelkezni kell az üzletrésznek a tagok vagy a társaság által történő megváltásáról.
Abban az esetben, ha a tag jogutód nélkül szűnik meg, a társaság az üzletrészt – értékének megtérítése mellett – magához vonja.
1.5. Saját üzletrész
A társaság azoknak az üzletrészeknek a legfeljebb egyharmadát, amelyre a törzsbetétek teljes összegét befizették, a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. A saját üzletrész a társaság részére nem biztosít szavazati jogot.
A társaságnak a saját üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegenítenie vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adnia, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával be kell vonnia.
1.6. Az üzletrész árverése
A bíróság által kizárt tag üzletrészének értékesítése a társaság kötelezettsége – nyilvános árverésen. Az árverést a kizárást elrendelő ítélet jogerőre emelkedését követő negyvenöt napon belül kell megtartani. Az üzletrész ettől eltérő módon való értékesítésére csak a kizárt tag hozzájárulásával lehetséges.
Az üzletrész nyilvános árverésre bocsátása előtt, az árverés időpontját legalább nyolc nappal megelőzően, a Cégközlönyben árverési hirdetményt tesznek közzé. A hirdetmény tartalmazza:
– a társaság nevét és székhelyét;
– az árverés helyét és idejét;
– a fizetés módját és határidejét, valamint
– az árverés tárgyát képező üzletrészre vonatkozó legfontosabb adatokat – ideértve a kikiáltási árat is.
Az árverésen – annak a tagnak a kivételével, akinek az üzletrészét árverezik – személyesen vagy meghatalmazott útján bárki részt vehet azzal, hogy a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az árverés közjegyző jelenlétében folyik.
Az árverésen az üzletrészt a legjobb ajánlatot tevő vevő veheti meg, aki köteles a teljes vételárat kifizetni, kivéve ha a hirdetményben a társaság ettől eltérő fizetési módot határozott meg.
Az első árveréskor nincs lehetőség arra, hogy a törzsbetét társasági szerződésben meghatározott értékének kétharmadát el nem érő árnál kevesebb összegért adják el az üzletrészt. Amennyiben az első árverés meghiúsul, az árverés többször is megismételhető. A megismételt árverés során lehetőség van az üzletrész alacsonyabb áron való eladására is, azonban az üzletrész a társaság követelésénél alacsonyabb áron ilyenkor sem értékesíthető.
Az árverési vevő tulajdonszerzésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 120. §-ának (1) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni, ami témánk szempontjából azt jelenti, hogy aki az üzletrészt a fentiekben ismertetett módon, azaz árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos.
1.6.1. Elővásárlási jog
A társaság tagjait és a társaságot ebben a sorrendben az árverésen kialakult vételár és az ott meghatározott fizetési mód betartásával elővásárlási jog illeti meg, amelyet az érintettek az árveréstől számított harminc napon belül az ügyvezető felhívására gyakorolhatnak. Az árverés eredményét az ügyvezető közli a jogosultakkal.
2. A részvényátruházás
A Gt. a részvényátruházással kapcsolatban a következő speciális szabályokat tartalmazza:
– a nyomdai úton előállított, névre szóló részvényre kikötött elővásárlási és visszavásárlási jog, továbbá vételi jog vagy kötelezettség a részvénytársasággal, illetve harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a részvényen ezeket a jogokat felülbélyegzéssel feltüntették. Az igazgatóság a felülbélyegzéssel kapcsolatban a részvényes bejelentésére köteles eljárni;
– a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata korlátozhatja a meghatározott személyek által átruházás útján megszerezhető részvényfajtákat, illetve részvényosztályokat;
– a zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata előírhatja, hogy a névre szóló részvények átruházásához a részvénytársaság beleegyezése szükséges, azzal, hogy a névre szóló részvények átruházásához az alapító okiratban megkívánt beleegyezés megadása az igazgatóság, míg a részvénytársaság saját részvénye esetében a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik. A beleegyezés megtagadására is lehetőség van, azonban kizárólag a Gt.-ben felsorolt, úgynevezett fontos okból, így akkor, ha a részvényt a részvénytársaság versenytársa kívánja megszerezni, vagy ha azt – a részvénytársaság céljára és a részvényesek körére tekintettel – egyéb, az alapító okiratban meghatározott ok indokolja. Amennyiben az igazgatóság a részvényre vonatkozó átruházási szándék írásbeli bejelentésének kézhezvételétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, a beleegyezést megadottnak kell tekinteni.
3. Befolyásszerzés
Sajátos szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor valaki részvénytársaságban vagy korlátolt felelősségű társaságban jelentős befolyást, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez a cégműködés során.
3.1. Bejelentés, közzététel
A jelentős, többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyás fennállását – a befolyás módját és mértékét is feltüntetve – az annak létrejöttét követő harminc napon belül a befolyással rendelkező köteles bejelenteni az ellenőrzött társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnak, s ezzel egyidejűleg közzé kell tennie a befolyásszerzés tényét és mértékét a Cégközlönyben.
A jelentős, a többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyás bejelentésének teljesítését megelőzően a befolyással rendelkező személy csak a bejelentési kötelezettség által nem érintett részesedése szerinti mértékben gyakorolhatja a szavazati jogát.
Ha az uralkodó tag az ellenőrzött társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik, azok a hitelezők, akiknek az ellenőrzött társasággal szembeni le nem járt követelései a befolyás közzétételét megelőzően keletkeztek, a közzététel utáni kilencvennapos jogvesztő határidőn belül követeléseik erejéig biztosítékot követelhetnek az uralkodó tagtól.
A többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyásnak a cégjegyzékbe történt bejegyzését követő közzétételét követően az úgynevezett kisebbségi jogok – ha a társasági szerződés (alapszabály) alacsonyabb mértéket nem állapított meg – a leadható szavazatok legalább öt százalékát képviselő tagok (részvényesek) indítványára gyakorolhatók.
3.1.1. Felelősség
Az uralkodó tagot a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyás bejelentésének késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén, az ellenőrzött társaság felszámolása során – ha az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet – annak a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásaiért teljes és korlátlan felelősség terheli.
3.2. Elidegenítési kötelezettség
Részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok kölcsönösen jelentős mértékű befolyása esetén az a gazdasági társaság, amelynek befolyását előbb teszik közzé a Cégközlönyben, megtarthatja teljes részesedését, a másik gazdasági társaság azonban részesedésének a szavazatok huszonöt százalékát meghaladó részét megtestesítő részesedését köteles elidegeníteni.
Ha a jelentős mértékű befolyás tényének közzétételére a Cégközlöny azonos számában kerül sor, az elidegenítési kötelezettség azt a gazdasági társaságot terheli, amely a bejelentési kötelezettségének későbbi időpontban tett eleget.
A gazdasági társaság az elidegenítési kötelezettsége teljesítéséig csak az elidegenítési kötelezettség által nem érintett részesedése szerinti mértékben gyakorolhatja a tagsági jogait.
3.3. Részesedésszerzési tilalom
Többségi befolyás esetén az ellenőrzött társaság az uralkodó tagban részesedést nem szerezhet, már meglévő részesedését pedig a többségi befolyás létrejöttétől számított száznyolcvan napon belül köteles elidegeníteni. Ennek megtörténtéig az ellenőrzött társaság tulajdonában lévő részesedéseket is figyelembe kell venni. Az elidegenítés megtörténtéig az ellenőrzött társaság az uralkodó tag legfőbb szervének ülésén szavazati jogát nem gyakorolhatja.
3.4. Felvásárlási kötelezettség
A többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásnak a cégjegyzékbe történt bejegyzését követő közzétételtől számított hatvan napon belül – ha az ellenőrzött társaság részvénytársaság – bármely részvényes kérheti, hogy részvényeit az uralkodó tag forgalmi értéken vegye meg. E szabály nem érvényesül, ha az ellenőrzött társaság nyilvánosan működő részvénytársaság, feltéve hogy a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyás az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek a részvénytársaság felvásárlására vonatkozó szabályai szerint jön létre.
3.5. Hátrányos üzletpolitika
Ha az ellenőrzött társaság az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat, és ennek következtében az ellenőrzött társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet, a hitelező felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.
Közvetlen irányítást biztosító befolyás esetén, ha az uralkodó tag a közvetlen irányítást biztosító befolyás következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat, és ez az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyezteti, az ellenőrzött társaság bármely tagja (részvényese), illetve hitelezője keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért.