I. Cégvagyon az alakuláskor

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 10.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2001/05. számában (2001. május 10.)

1. Általános szabályok

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) szerint gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, egyszemélyes gazdasági társaságnál és zártkörűen működő részvénytársaság esetében alapító okirat, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében alapszabály elfogadása szükséges. A társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) pedig – az egyéb tartalmi elemek mellett – meg kell határozni a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét is.

1.1. Vagyoni hozzájárulás

A gazdasági társaság alapításakor a tagoknak (részvényeseknek) vagyoni hozzájárulást kell teljesíteniük. A vagyoni hozzájárulás pénzbeli hozzájárulásból (pénzbetétből), illetve a tagok (részvényesek) által a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásból, illetve nem pénzbeli betétből (apport) tevődhet össze. (Egyes társaságoknál a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás egymás közötti arányára a Gt. kötelező rendelkezést tartalmaz, amelyre később kitérünk.)

1.1.1. Az apport értéke

A nem pénzbeli hozzájárulás értékét könyvvizsgáló is meghatározhatja. (Részvénytársaságnál kötelező a könyvvizsgálat az apportérték megállapításakor.) Amennyiben a nem pénzbeli hozzájárulás értékét könyvvizsgáló állapítja meg, a gazdasági társaság tagjainak lehetőségük van arra, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb összegben határozzák meg, a felülértékelést azonban a Gt. nem engedi meg.

1.1.1.1. Felelősség az apport értékéért

A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag (részvényes) a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven keresztül felelősséggel tartozik a gazdasági társasággal szemben, hogy a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) megjelölt (apport)érték nem haladja meg a nem pénzbeli hozzájárulásnak a szolgáltatás idején fennálló értékét.

1.1.2. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása

Ha a tag (részvényes) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) vállalt vagyoni hozzájárulását – az ott meghatározott időpontig – nem teljesíti, a gazdasági társaság ügyvezetése harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A felhívásban utalni kell arra is, hogy a teljesítés elmulasztása a tagsági jogviszony megszűnését eredményezi.

A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetében a tagsági jogviszony a határidő lejártát követő napon megszűnik. Erről a gazdasági társaság ügyvezetése a tagot írásban köteles értesíteni.

1.1.2.1. Kárfelelősség

Az a tag, akinek tagsági jogviszonya azért szűnt meg, mert nem teljesítette a szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulást, a mulasztással a gazdasági társaságnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerinti felelős.

2. Induló vagyon nélkül alapítható vállalkozások

A Gt.-ben meghatározott, úgynevezett induló vagyon nélkül alapítható társaság a közkereseti, valamint a betéti társaság. A Gt. ezeknél a vállalkozásoknál nem határozza meg az alaptőke mértékét (nagyságát), és értelemszerűen nem határozza meg azt sem, hogy az induló vagyonon belül milyen arányú lehet a pénzbeli, illetve a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) aránya. Ezeknél a társaságoknál az alapítók ebben a vonatkozásban szabadon döntenek.

2.1. A társasági szerződés tartalma

Mind a közkereseti, mind pedig a betéti társaság társasági szerződésében meg kell határozni – a Gt. társasági szerződés tartalmára vonatkozó általános rendelkezései alapján – a társaság jegyzett tőkéjét, valamint a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét.

2.2. A vagyont érintő tilalmak

A társasági vagyon vonatkozásában ezeknél a vállalkozásoknál a Gt. további rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek egyrészt a tag által vállalt hozzájárulás állandóságára, másrészt a társaság vagyonának a védelmére vonatkoznak.

Eszerint a társaság egyik tagja sem köteles vagyoni hozzájárulását a társasági szerződésben megállapított összeget meghaladóan növelni, vagy veszteség esetén azt kiegészíteni, azonban a tagnak a társaság fennállása alatt nincs arra lehetősége, hogy a rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulását vagy annak értékét a társaságtól visszakövetelje.

3. Korlátolt felelősségű társaság

Korlátolt felelősségű társaság esetében a társaság törzstőkéje (induló vagyona) az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll, a törzsbetét pedig a tagok vagyoni hozzájárulása, amely – az általános szabályoknak megfelelően – pénzbeli betétből, illetve nem pénzbeli betétből áll.

3.1. Apport

3.1.1. Az apport formái

A jegyzett tőke részét képező nem pénzbeli hozzájárulás

– bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve

– szellemi alkotás, valamint

– vagyoni értékű jog lehet.

3.1.2. Az "apportálhatóság" feltételei

Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át. Amennyiben az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor az arra jogosult már megadta, úgy az apport ez utóbbi követelménynek megfelel.

3.2. A törzstőke mértéke és megosztása

A törzstőke összege nem lehet kevesebb hárommillió forintnál, a pénzbetétek összege pedig a társaság alapításakor nem lehet kevesebb a törzstőke harminc százalékánál és egymillió forintnál.

3.3. Előírások a törzsbetétre

A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.

3.4. A cégbejegyzés vagyoni feltételei

– A társaság bejegyzésére csak azt követően van a cégbíróságnak lehetősége, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a tagok

– a nem pénzbeli betéteket teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátották, és

– minden egyes pénzbeli betétnek legalább a felét és összesen legalább egymillió forintot a társaság számlájára befizették.

A tagok a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulásukat kötelesek a törzstőkeszámlára befizetni, illetve nem vagyoni hozzájárulásukat a társaság rendelkezésére bocsátani. A Gt. nem ad arra lehetőséget, hogy a társaság mentesítse a tagokat a befizetés teljesítése alól, és nincs lehetőség a társasággal szemben beszámításra sem.

3.4.1. A pénzbetétek megosztott befizetése

A gyakorlat általában az, hogy a pénzbetétek teljes összegét – a Gt. erre irányuló felhatalmazása alapján – a társaság alapításakor nem fizetik be. Ilyenkor a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a tagoknak a társasági szerződésben meg kell határozni azzal a korlátozással, hogy a társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbetétet be kell fizetni, amelynek megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak – a fentiekben említett banki igazolás megküldése mellett – bejelenteni.

3.4.2. Igazolás

Az ügyvezető a pénzbeli hozzájárulás – fentiek szerinti – befizetésének, valamint az apport rendelkezésre bocsátásának megtörténtét – a cégbejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg – köteles – a törzstőkeszámlát vezető bank kifejezetten erre a célra kiadott okiratával és a tételes, tételenként értékmegjelölést is tartalmazó, ügyvezető által ellenjegyzett apportlistával – igazolni.

3.5. Felelősség a vagyon szolgáltatáskori értékéért

Azok a társasági tagok, akik valamely tag nem pénzbeli betétjét tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadtatták el a társasággal, vagy akik az alapítás során egyébként csalárd módon jártak el, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek minden ebből eredő kárért.

3.6. Egyéb, vagyoni jellegű kötelezettségek

3.6.1. Mellékszolgáltatások

A társaság tagjainak lehetőségük van arra is, hogy a törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállaljanak. A tagok által – nem választott tisztségviselőként - végzett személyes közreműködés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, amennyiben az nem munkaviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben részletesen kell szabályozni.

A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg, azonban a díjazás a Gt. rendelkezései szerint nem kötelező.

3.6.2. Pótbefizetés

A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tagot kötelezni lehet, továbbá meg kell határozni a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát és ütemezését is. Lényeges, hogy a pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét – és a társaság vagyonát – nem növeli, az csak a társaság átmeneti pénzügyi nehézségeinek megoldására szolgál.

3.6.2.1. A kötelezettség előírása

A pótbefizetési kötelezettséget – ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik – a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. A pótbefizetés előírására a törzsbetétek teljes befizetése előtt is van lehetőség.

3.6.2.2. A pótbefizetés visszatérítése

A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni, azonban a visszafizetésre csak a törzsbetétek teljes befizetése után nyílik lehetőség.

4. Részvénytársaságok

A Gt. a részvénytársaságok vonatkozásában is – hasonlóan a korlátolt felelősségű társasághoz – meghatározza az alapításkori vagyon legkisebb összegét, valamint az induló vagyonon belül a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát. Eszerint a részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál, a pénzbeli hozzájárulás összege pedig az alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál és tízmillió forintnál.

A Gt. magának a részvénytársaságnak a részvényszerzéshez való, hitelezői, illetve kezesi közreműködését – két kivétellel – tiltja. Eszerint a részvénytársaság nem nyújthat kölcsönt, és nem vállalhat készfizető kezességet abból a célból, hogy harmadik személy a részvénytársaság által kibocsátott részvényeket megszerezze. Ez a tilalom azonban nem vonatkozik dolgozói részvény kibocsátása vagy törzsrészvénynek a részvénytársaság munkavállalója részére – a jogszabályi rendelkezések szerinti kedvezményes feltételekkel – történő kibocsátása vagy átruházása esetére.

4.1. Zártkörű alapítás

Részvénytársaság zártkörű alapításakor az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság valamennyi részvényét átveszik. Az alapítóknak a részvénytársaság alapításáról, a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról, valamint a részvénytársaság szervezetéről és működéséről az alapító okiratban kell rendelkezniük.

4.1.1. A cégvagyon meghatározása az alapító okiratban

4.1.1.1. Kötelező tartalom

Az alapító okiratban – az egyéb tartalom mellett – meg kell határozni az alaptőke összegét, az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összegét és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke befizetésének egyéb feltételeit is.

4.1.1.2. Lehetséges tartalom

Szükség szerint az alapító okirat tartalmazza – a társaság vagyonával, illetve a vagyon- vagy tulajdonosváltozással kapcsolatban

– a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát, névértékét, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló nevét (cégét), székhelyét (lakóhelyét);

– az egyes részvényfajtákhoz, illetve részvényosztályokhoz kapcsolódó jogokat és a részvényekhez fűződő egyes jogok esetleges korlátozását, a részvények más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényre történő átalakításának szabályait, valamint az egyes részvényfajtához, illetve részvényosztályhoz tartozó részvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét részvénysorozatonként;

– az alapítás során, illetve azt követően kibocsátandó átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvények sorozatát, számát, névértékét és a kötvényekre vonatkozó szabályokat;

– az igazgatóság felhatalmazását az alaptőke felemelésére, meghatározva az igazgatóság által végrehajtható alaptőke-emelés legmagasabb összegét; valamint

– a névre szóló részvények átruházásának korlátozását vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötését.

4.1.2. Apport a zártkörű alapításnál

Nem pénzbeli hozzájárulás (apport) szolgáltatása esetén az alapító okirathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését. A jelentés tartalmazza

– a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését – ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás értéke összhangban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével, valamint

–  a könyvvizsgáló által alkalmazott értékelési szempontok ismertetését.

4.1.2.1. Az apport tárgyai

A jegyzett tőke részét képező nem pénzbeli hozzájárulás – hasonlóan a korlátolt felelősségű társaság alapításakor rendelkezésre bocsátott nem vagyoni hozzájáruláshoz - bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet. Nem pénzbeli hozzájárulásként azonban kizárólag olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a részvénytársaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át. Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor megadták.

4.1.2.2. Vagyonértékelés

A részvénytársaságok esetében a nem pénzbeli hozzájárulás értékét – mint ahogyan arra az előzőekben már utaltunk – könyvvizsgáló állapítja meg. A könyvvizsgáló jelentését az alapító okirattal együtt meg kell küldeni a cégbíróságnak. Előfordulhat, hogy az alapítók a nem pénzbeli hozzájárulás értékét a könyvvizsgáló által meghatározottnál alacsonyabban állapítják meg, hiszen a Gt. erre lehetőséget ad. Ilyenkor az alapítók – az alapító okirat mellékleteként - írásbeli nyilatkozatban kötelesek azoknak az indokoknak és tényeknek a megjelölésére, amelyek alapján megállapították a nem pénzbeli hozzájárulás értékét.

4.1.3. A bejegyzés vagyoni feltételei

A részvénytársaságot a cégjegyzékbe csak azt követően lehet bejegyezni, ha a bejegyzésre irányuló kérelem benyújtásáig

– a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapító okiratban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább harminc százalékát, de összesen legalább tízmillió forintot befizették, továbbá

– a nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották.

4.2. Részvénytársaság nyilvános alapítása

A nyilvánosan működő részvénytársaság – az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint – nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. A részvényjegyzés az alapítási tervezetnek megfelelően, az abban foglaltakkal megegyező módon történik. Az alapítási tervezet eredeti példányát közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és az arról készített másolatokat közjegyzővel kell hitelesíttetni.

4.2.1. Induló vagyon az alapítási tervezetben

Az alapítási tervezetben – a cég vagyona vonatkozásában – ismertetni kell

– az alaptőke tervezett nagyságát;

– a részvények típusát, számát és névértékét, a részvények előállítási módját, valamint szükség szerint a törzsrészvényen kívül forgalomba hozandó részvényfajtákhoz, illetve részvényosztályokhoz kapcsolódó jogokat, a részvényesi jogok esetleges korlátozását;

– szükség szerint az alapítókat megillető előnyöket, azaz a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásának, az igazgatóság, a felügyelőbizottság tagjai, illetve a könyvvizsgáló első három évre történő kijelölésének, valamint a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról való döntés jogát, valamint

– a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében jegyezhető részvények számát, névértékét, a hozzájárulást szolgáltató alapító nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló nevét (cégét), székhelyét (lakóhelyét).

4.2.2. Részvényjegyzés és fizetési kötelezettség

A részvényjegyzés a jegyzési ív aláírásával történik. A részvényjegyző – kivéve azt az alapítót, aki nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltat – köteles az általa jegyzett összeg legalább tíz százalékát az alapítók által megjelölt módon a jegyzéssel egyidejűleg befizetni.

4.2.2.1. Eljárás túljegyzés esetén

Ha több részvényt jegyeztek, mint amennyit a részvénytársaság az alapítási tervezet szerint kibocsát (túljegyzés), az alapítók – ha az alapítási tervezet erre feljogosította őket – az alapítási tervezetben meghatározott szempontok szerint döntenek a túljegyzés elfogadásáról vagy visszautasításáról. Ha az alapítási tervezet nem jogosította fel az alapítókat a túljegyzésről való döntésre, a többlet elfogadásáról vagy visszautasításáról – az alaptőke megállapítása során - az alakuló közgyűlés dönt. Kötelező azonban a túljegyzés visszautasítása, ha az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti legmagasabb kibocsátási értéket a lejegyzett részvények névértékének összege meghaladja. Ha az alapítók vagy az alakuló közgyűlés a túljegyzést visszautasította, a visszautasított részvényjegyzésre teljesített befizetést a visszautasításra vonatkozó döntést követő tizenöt napon belül a részvényjegyzőknek levonás nélkül vissza kell fizetni. A kötelezettség teljesítéséért az alapítók és a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési vállalkozás egyetemlegesen felelnek.

4.2.3. Az alapítás meghiúsulása

Az alapítás meghiúsul, ha a részvénytársaság tervezett alaptőkéjét megtestesítő valamennyi részvényt vagy – az alapítási tervezet ilyen rendelkezése esetén – a jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt a részvényjegyzésre megállapított zárónapig nem jegyezték le, kivéve ha a részvényjegyzést ún. jegyzési garanciavállalás biztosítja.

4.2.3.1. Alaptőke-megállapítás jegyzési minimum esetén

Abban az esetben, ha a részvényjegyzés során csak a jegyzési minimumnak megfelelő számú részvényt jegyezték le, a részvénytársaság alaptőkéjét a jegyzett részvények névértékének összege alapján kell megállapítani.

4.2.3.2. Visszafizetési kötelezettség

Az alapítás meghiúsulása esetén a részvényjegyzés során befizetett összeget a befizetést teljesítő részére tizenöt napon belül, levonás nélkül vissza kell fizetni. A kötelezettség teljesítéséért az alapítók és a forgalomba hozatalban közreműködő befektetési vállalkozás egyetemlegesen felelnek.

4.2.4. Az alakuló közgyűlés

Az alapítók az alakuló közgyűlést az eredményes részvényjegyzés zárónapjától számított hatvan napon belül kötelesek megtartani.

4.2.4.1. A részvényjegyző kötelezettsége

Az alakuló közgyűlés megnyitásáig a részvényjegyző köteles a jegyzés alkalmával fizetett összeget az általa jegyzett részvények névértékének, illetve kibocsátási értékének harminc százalékára kiegészíteni azzal, hogy legalább tízmillió forint pénzbeli hozzájárulásnak rendelkezésre kell állnia.

4.2.5. Az alapszabály tartalma

Az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabálynak – a cégvagyon vonatkozásában is természetesen – az alapítási tervezetben felsoroltakat kell tartalmaznia. A cégvagyon vonatkozásában az alapítási tervezet tartalmát korábban már ismertettük, ezért ennek megismétlésétől ehelyütt eltekintünk.

4.2.6. Az apport rendelkezésre bocsátása

A bejegyzési kérelem benyújtásáig a nem pénzbeli hozzájárulást a részvénytársaság rendelkezésére kell bocsátani.

5. Apport a cégbíróság gyakorlatában

Az alapításkor a társaság részére nyújtandó vagyoni hozzájárulás pénzbeli és nem pénzbeli részből (apportból) állhat. A két rész arányát és az induló vagyon minimális értékét a Gt. a korlátolt felelősségű társaságnál és a részvénytársaságnál meghatározza. A többi társasági formánál nem szabályozott sem a minimális érték, sem pedig a vagyoni hozzájárulás összetétele, mindez kizárólag a tagok megállapodásától függ. Itt is meg kell azonban jegyezni, hogy egyes jogszabályok a Gt.-től eltérően rendelkezhetnek. Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény például a befektetési vállalkozásnak minősülő részvénytársaságok vonatkozásában előírja, hogy azok jegyzett tőkéjét kizárólag pénzbeli hozzájárulással lehet szolgáltatni.

A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgya lehet dolog, szellemi alkotás és jog. Az apport vonatkozásában követelmény az érték meghatározhatósága, emellett a forgalomképesség (átruházhatóság). A korlátolt felelősségű társaságnál és a részvénytársaságnál az is előírás, hogy az apportra vezetett esetleges végrehajtásnak ne legyen akadálya.

5.1. Ingatlanapport

A dolgok közül rendszerint az ingatlanok apportálásánál jelentkeznek problémák a jogalkalmazásban.

5.1.1. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés

Több korábbi eseti döntés értelmében (Bírósági Határozatok – BH – 1994/ 380. számú eseti döntés, BH 1995/355. számú eseti döntés, BH 1996/50. számú eseti döntés stb.) ingatlan kizárólag akkor apportálható, ha az apportáló tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyezték. Ennek indoka, hogy önmagában a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem beadását igazoló úgynevezett széljegy ugyanis tulajdonjogot még nem eredményez. A fentiek azonban csak azokban az esetekben irányadók, amikor a tulajdonjogot a konstitutív hatályú ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hozza létre (például adásvételi szerződésnél), és nem akkor, amikor hatósági határozaton vagy például az elbirtoklást megállapító bírósági ítéleten alapul – az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől függetlenül – a tulajdonjog.

Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az 1998. június 16-ától hatályos, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) alapján az ingatlan nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatásakor olyan tulajdoni lapot kell a bejegyzési kérelemhez csatolni, amiből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható. Mivel az adásvételi szerződésre alapított földhivatali bejegyzési kérelem esetén a széljegy sem tulajdonjogot, sem rendelkezési jogot nem keletkeztet és nem igazol, ezért a gyakorlatra vár még ennek a rendelkezésnek a megfelelő értelmezése. Addig is csak a más jogcímen (például a már említett hatósági határozaton) alapuló bejegyzési kérelmet vagy megkeresést igazoló széljegynél értelmezhető egyértelműen úgy, hogy az ilyen széljegy adott esetben igazolhat olyan rendelkezési jogot, aminek alapján jogosult az apportőr az ingatlant gazdasági társaságba apportálni.

Ingatlan apportja esetén – a fentieken túlmenően – figyelembe kell venni azt is, hogy van-e az ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom, mert az ilyen ingatlannal annak tulajdonosa nem rendelkezhet szabadon. Az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog azonban nem akadálya az ingatlan apportálásának.

5.1.2. Épület, felépítmény önálló apportja

Épület vagy azzal egy tekintet alá eső más felépítmény önálló apportálásának – a BH-ban 1991/289. szám alatt megjelent döntés értelmében – az a feltétele, hogy a tulajdonjog a felépítményre a földrészlettől függetlenül bejegyezhető legyen. Ha pedig nem az egész ingatlant apportálják, akkor fel kell tüntetni az apport tárgyát képező tulajdoni hányadot is. Egyébként ingatlan vagy arra vonatkozó jog apportja esetén elengedhetetlen nemcsak az ingatlan közigazgatási adatainak (város, utca, házszám) a megjelölése, de sokkal inkább az ingatlan-nyilvántartási adatok (például helyrajzi szám) feltüntetése is.

5.1.3. Termőföld apportja

Külön rendelkezések irányadók az ingatlanok közül a termőföldre (1994. évi LV. törvény). A törvény szerint a belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet – bizonyos kivételekkel – nem szerezheti meg termőföld tulajdonjogát. Ezért ilyen ingatlan tulajdonjogának apportjára nincs lehetőség.

5.2. Egyéb dolgok, jogok apportja

5.2.1. Szellemi alkotások

A szellemi alkotásokkal kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának GK 52. számú állásfoglalása (BH 1990/1. szám) a vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismeretek és tapasztalatok (know-how) apportálhatóságát mondja ki. Egy – a BH-ban 1995/111. II. szám alatt megjelent – döntés pedig a know-how apportálhatóságához a know-how valamilyen tárgyi formában (például tanulmány alakjában) való megjelenését kívánja meg.

5.2.2. Üzleti hírnév, védjegy

Az üzleti hírnév – a BH-ban 1992/537. számú döntése értelmében – nem tartozik a forgalomképes dolgok, szellemi alkotások vagy jogok körébe, ezért annak apportálására sincs lehetőség. A megszerzett védjegyoltalom ezzel szemben – a BH-ban 1992/39. szám alatt megjelent döntés alapján – átruházható, forgalomképes és emiatt olyan jogosultság, amely apportálható.

5.2.3. Vevőkör, névhasználat, goodwill

A forgalomképes vagyoni értékű jogok közé tartozik például a vevőkör is, amelynek átengedése apportként szerepelhet vagy a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze, továbbá a névhasználat engedélyezése, amely egy jól bejáratott, ismert cég nevének esetében anyagi előnyt jelent. Ezért egy cég úgynevezett goodwillje a BH-ban megjelent 1990/476. számú döntés értelmében forgalomképes vagyoni jogként apportálható.

Megjegyzendő azonban, hogy a goodwill és a fentebb említett know-how a Gt. 1998. június 16-i hatálybalépésétől korlátolt felelősségű társaságba és részvénytársaságba már nem apportálható, mert ezeknél a végrehajthatóság fogalmilag kizárt. A korlátolt felelősségű társaságnál és a részvénytársaságnál ugyanis a forgalomképesség és a vagyoni értékkel mellett – mint azt a korábbiakban már említettük - a nem pénzbeli vagyoni szolgáltatással szemben további követelmény a végrehajthatóság is.

5.2.4. Koncesszió

Egyértelmű a gyakorlat, miszerint nem tekinthető forgalomképes vagyoni jognak például a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szerinti használati jog, amely nem idegeníthető el és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként más gazdasági társaságba sem vihető be. A koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának joga pedig csak korlátozottan forgalomképes, mert csak az állam, illetve az önkormányzat hozzájárulásával ruházható át és vihető be más gazdasági társaságba nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként.

5.2.5. Bérleti jog

A lakások és helyiségek bérleti jogának apportálhatóságával kapcsolatban az 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseire kell figyelemmel lenni.

5.3. Értékmegállapítás

A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékét a tagok állapítják meg, szakértői értékeltetés vagy becslés nem szükséges. Ez alól kivételt képeznek a könyvvizsgálóval rendelkező gazdasági társaságok, ahol tilos az apportot a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabbra értékelni – tehát az alacsonyabb értékmegjelölésre lehetősége van a társaságnak.

5.3.1. Értékváltozás a használat során

A valótlan apportérték megjelölése csak a szolgáltatás időpontjára érvényes. A használat során vagy attól függetlenül bekövetkező módosulást az értékben sem a tag javára, sem a terhére nem lehet értékelni.

5.3.2. Felelősség, elévülés

A tag - valótlan értékmegjelölés miatti – felelőssége nem a többi taggal, hanem a társasággal szemben áll fenn, időtartama az általános elévülési időnek megfelelő öt év. Ha ezalatt bebizonyosodik, hogy az érték a létesítő okiratban megjelölt értéknél alacsonyabb volt, a tag köteles a vagyoni hozzájárulás értékét az alapító okirat szerinti értékre kiegyenlíteni.

5.3.3. Büntetőjogi szankció

Hitelezővédelmi érdekek és a visszaélések korlátozása miatt büntetőjogi szankciója is lehet a valótlan érték megjelölésének. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján ez a magatartás adott esetben a valótlan érték megjelölésének bűncselekményét is megvalósíthatja.

5.4.1. Felülértékelés

Jelentős szabályt állapít meg a Gt. a gazdasági társaság vagyonának az értékéről, amikor kimondja, hogy a gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél nem lehet magasabb értékben meghatározni.

5.4.2. Alulértékelés

A felülértékelési tilalom azonban nem áll ellentétben a Gt.-nek azzal a rendelkezésével, amelynek alapján a társaság tagjainak módjuk van arra, hogy az apport értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb értékben határozzák meg, azaz a tagoknak alulértékelési lehetőségük van a könyvszakértői értékeléshez viszonyítva, és ezt a megoldást a tagok az átalakulásnál is alkalmazhatják.

A fenti, "alulértékelési jogosultság" alól egy, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (Áht.) meghatározott alanyi kör azonban kivételt jelent. Tilos ugyanis a könyvszakértői értékeléstől való eltérés az államháztartás alrendszereihez tartozó, illetve az állami, önkormányzati tulajdonban álló vagyon apportálása esetén. Ezek a szervek nem térhetnek el alulértékeléssel sem a könyvszakértői véleményben megállapított vagyonértékeléstől (Kommentár a Gt.-hez – Kerszöv-KJK. CD-jogtár).

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. május 10.) vegye figyelembe!