VII. TŰZVÉDELEM

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 5.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2001/04. számában (2001. április 5.)

1996-ban új törvény született a tűzvédelemről, a tűzoltóságokról, amivel a jogalkotó új alapokra helyezte a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó tűzvédelmi szabályozást. 1991-ig ugyanis vállalati tűzoltóság működött – úgy-ahogy –, de a rendszerváltás után, egészen 1996-ig nem volt jogszabályi háttere a gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi feladatainak, kötelezettségeinek. Mindez azt eredményezte, hogy a cégeknél mostohagyerekként kezelték a tűzvédelmet, s nem teremtették meg a megfelelő személyi és anyagi körülményeket.

A tűzvédelemre – és természetesen a létesítményi tűzoltóságokra is – elsősorban a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.) vonatkozik. A létesítményi – korábban vállalati – tűzoltóságra további fontos részletszabályokat tartalmaz a 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet. A cégek vagy saját tűzvédelmi szervezetet hoznak létre, vagy – és ez egyre gyakoribb – külső cégekre bízzák a tűzvédelmi feladatokat.

1. Feladatok a tűzvédelemmel kapcsolatban

A Ttv. 18. §-ának (1) bekezdése alapján a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban meg kell tartaniuk a jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelményeket, valamint meg kell előzniük, illetve el kell hárítaniuk a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyeket.

E körben a gazdálkodó szervezetek kötelesek:

– állandóan üzemképes állapotban tartani a közvetlen tűzvédelmet szolgáló tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt,

– gondoskodni az említett eszközök időszaki ellenőrzéséről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagokról,

– lehetővé tenni a tűzoltósági helyszíni gyakorlatokat, és abban közreműködni,

– biztosítani a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott feltételeit,

– lehetővé tenni a tűzvédelmi ellenőrzést.

Az erdő- és a parlagtűz elleni védelem – a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása – a tulajdonos, a kezelő, illetve a használó feladata.

1.1. Tűzvédelmi szabályzat

A törvény alapján a gazdálkodóknak csak akkor kell tűzvédelmi szabályzatot készíteniük, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek. A tűzvédelmi szabályzat elkészítése kötelező a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolású létesítményekben és a kereskedelmi szálláshelyeken is.

1.2. A gyártó, a forgalmazó, a kivitelező feladatai

A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából minden új tűz- vagy robbanásveszéllyel járó készülék, gép, berendezés, technológia, anyag bevezetése, illetőleg alkalmazása előtt vizsgálatokat kell végezni. Erre elsődlegesen a gyártó, amennyiben pedig erről ő nem gondoskodott, akkor a forgalomba hozó szervezet kötelezhető. A felelős tervező köteles tűzvédelmi fejezetet készíteni a tervekhez, amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban és hatósági előírásokban foglalt követelményeket. Erről a tervezőnek írásban is nyilatkoznia kell.

1.3. Tűzvédelmi oktatás

A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. A munkáltató nem foglalkoztathatja az adott tevékenységre azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik.

1.4. Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás

A tűzveszélyességi osztályokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet melléklete sorolja fel.

Tűzveszélyességi osztályok:

– "Fokozottan tűz-és robbanásveszélyes" (jelzése: "A"),

– "Tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "B"),

– "Tűzveszélyes" (jelzése: "C"),

– "Mérsékelten tűzveszélyes" (jelzése: "D"),

– "Nem tűzveszélyes" (jelzése: "E").

A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg megfelelő szolgáltatás igénybevételével kell megoldani a tűzvédelmet.

1.5. Tűzoltási terv

A hivatásos állami, a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 70/1997. (XII. 29.) BM rendelet mellékletében meghatározott "Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat" előírásai szerint kötelesek ellátni tűzoltási és műszaki mentési feladataikat. A fővárosi, illetőleg a megyei tűzoltóparancsnok állapítja meg azoknak a létesítményeknek a körét, amelyekre tűzoltási tervet kell készíteni. A tűzoltási tervek készítésekor az önkéntes, illetőleg a létesítményi tűzoltóságok működési területén levő létesítményeknél a megyei tűzoltóparancsnok köteles kikérni az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok javaslatát. A tűzoltási tervet úgy kell elkészíteni, hogy az tartalmilag és formailag összhangban legyen a riasztási és segítségnyújtási tervvel (RST).

1.5.1. A tűzoltási terv főbb tartalmi követelményei

A tűzoltási tervnek tartalmaznia kell az adatszolgáltatásra vonatkozó szövegrészt, a létesítmény alaprajzát és a taktikai helyszínrajzot.

1. A létesítményre vonatkozó adatok:

– megnevezés,

– cím, telefonszám,

– tevékenységi kör, technológia,

– a tűzvédelemre illetékes személyekkel, társszervekkel kapcsolatos információk (értesítés stb.).

2. A megközelítési útvonal (útvonalak):

– a vonulási útvonal és a vonulást akadályozó, befolyásoló tényezők, amelyek az RST-ben nem szerepelnek,

– a vonulási távolság és a vonulási idő közvetlenül a létesítményhez,

– a létesítmény alaprajza (mellékletként),

– az egyéb fontos információk, melyek az RST-ben nem szerepelnek.

3. A jelentkezési, bevetési hely: a bevetésre tervezett erők megérkezésekor a jelentkezési pont (pontok), valamint – előzetes információk alapján – a felállítási hely (helyek) meghatározása.

4. A menekülési és mentési útvonalak: azoknak az útvonalaknak a meghatározása, kijelölése, amelyeken az életmentés, illetve kimenekítés végrehajtható.

5. A tűzveszélyességi osztályba sorolás: a létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolása. Az építmények, helyiségek, szabad terek megnevezése, elhelyezkedése, különös tekintettel az A-B tűzveszélyességi osztályba tartozókra.

6. A létesítmény tűzoltás-taktikailag fontos sajátosságai:

– a közműhálózattal (víz-, villany-, gáz-, sűrítettlevegő-, csatornahálózat stb.) kapcsolatos, tűzoltás szempontjából fontos információk alaprajzon történő bejelölése (pl. áramtalanítás, gázelzárás helyei stb.),

– a tűzoltást meghatározó (befolyásoló) technológiai folyamatok, építési és egyéb sajátosságok,

– a beépített tűzjelző-, -oltó berendezések, tűzvédelmi eszközök telepítése, elhelyezkedése működésükhöz szükséges intézkedések.

7. A legnagyobb veszélyforrás:

– megnevezés, elhelyezkedés (alaprajzon kiemelten feltüntetve),

– a tűzoltás szempontjából a veszélyforrás-sajátosságok.

8. Egyéb jelentős veszélyforrások: megnevezés, hely, sajátosságok.

9. A balesetveszély elhárítása:

– a veszélyforrások elhárításának előre tervezhető feladatai (pl. füstmentesítés, robbanásveszély megszüntetése stb.),

– a bekövetkezhető balesetekre vonatkozó elsősegélynyújtás, orvosi ellátás biztosítása.

10. Az erő-, eszköz- és oltóanyagigény: a legtöbb erőt, eszközt és oltóanyagot igénylő veszélyforrások megnevezése és helye (alaprajzon jelölve). A beavatkozáshoz szükséges legtöbb erő, eszköz, oltóanyag meghatározása a hatályos rendelkezések alapján.

11. Az oltóanyagforrások:

– az oltóvízforrások elhelyezkedése (alaprajzon jelölve) vízhozamuk megjelölésével, az esetleges tartalék források,

– a helyszínen tárolt (készletezett) egyéb oltóanyagok hozzáférhetősége, mennyisége, fajtája, minősége, bevethetőségük lehetőségei.

12. A helyszínen található oltóeszközök, segédeszközök, létszám: a létesítmény erő- és munkagépei, egyéb eszközei, valamint a technikai személyzet igénybevételi lehetősége.

13. A tűzoltás:

– a legtöbb erőt, eszközt, oltóanyagot igénylő tűz oltásának taktikai vázlatrajza,

– az irányítási mód meghatározása,

– a felállítási helyek meghatározása,

– a védőeszközök, védőfelszerelések meghatározása,

– a felderítés lehetséges módozatai,

– az életmentés végrehajtásának lehetőségei,

– a robbanásveszély elhárítása, tűzoltás, hűtés feladatai,

– a tevékenységek előre jól tervezhető részeinek kidolgozása,

– a hírforgalom megszervezése, az információk továbbításának rendje,

– a társszervekkel való együttműködés tervezése (mentők, rendőrség, polgári védelem, létesítmény szakemberei stb.).

2. Létesítményi tűzoltóság

A létesítményi tűzoltóság a gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet. A létesítményi tűzoltóságot több gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy közösen is létrehozhatja és fenntarthatja. Ez utóbbi kötelező, ha a létesítmény területén több magánszemély, jogi személy, magán- és jogi személy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete működik. Ekkor az egy helyen működő gazdálkodó szervezetek veszélyességük és létszámuk arányában kötelesek gondoskodni a létesítményi tűzoltóság létrehozásáról, fenntartásáról és működtetéséről.

A létesítményi tűzoltóság a fenntartó szervezetén belül, annak szervezeti egységeként, gazdasági társaságként vagy közhasznú társaságként is működhet. A létesítményi tűzoltóság vezetőjét (parancsnokát) a munkáltató nevezi ki és menti fel. Jogszabály a gazdálkodó szervezetet vagy más jogi személyt létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezheti. A fenntartó szervezetén belüli létesítményi tűzoltóság főfoglalkozású, továbbá alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltókból is állhat. A létesítményi tűzoltóság a fenntartó által meghatározottak szerint láthat el készenléti szolgálatot.

2.1. A létesítményi tűzoltóság feladata

2.1.1. Tűzmegelőzés

A létesítményi tűzoltóságnak a tűzmegelőzési tevékenysége során

– figyelemmel kell kísérnie és segítenie kell a létesítmény területén a tűzvédelmi jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban és hatósági előírásokban foglaltak érvényesülését, különös tekintettel a tűzoltás alapvető feltételeit biztosító szabályokra,

– a létesítmény vezetőjének jeleznie kell a tűzvédelmi szabálytalanságokat,

– közreműködnie kell a munkavállalók tűzvédelmi felkészítésében és a tűzoltó eszközök és felszerelések használatának ismertetésében,

– el kell látnia az alkalomszerű tűzveszélyes munkáknál a tűzoltói felügyeletet.

2.1.2. Tűzoltás, műszaki mentés

A létesítményi tűzoltóságnak a tűzoltási és műszaki mentési tevékenysége érdekében:

– természetesen el kell látnia a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat,

– a készenléti szolgálatot a munkaidőben ellátnia,

– munkaidőn kívül ügyeleti szolgálatot kell tartania (a létesítmény vezetője által meghatározottak szerint),

– gondoskodnia kell a tűzoltás előfeltételeiről,

– el kell készítenie a működési területén lévő létesítményekre a tűzoltási tervet, azt egyeztetnie kell a működési terület szerinti hivatásos önkormányzati, illetőleg önkéntes tűzoltósággal, és jóváhagyásra meg kell küldenie a megyei tűzoltó-parancsnokságnak,

– a hivatásos állami tűzoltóság utasítására ki kell vonulnia a működési területén kívül keletkezett tűz oltására, illetőleg a műszaki mentésre.

2.1.3. Tűzvizsgálat

A létesítményi tűzoltóságnak a tűzvizsgálat érdekében:

– haladéktalanul tájékoztatnia kell az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságot az általa eloltott, illetőleg a más által eloltott és hozzá bejelentett tűzesetről,

– a hivatásos önkormányzati tűzoltóság kiérkezéséig őriznie kell a tűzeset helyszínét.

2.1.4. Felszerelés, tűzvédelmi szolgáltatás

A létesítményi tűzoltóságnak karban kell tartania a szakfelszereléseit és az egyéni védőeszközeit. A létesítményi tűzoltóság jogszabályban meghatározottak szerint - a fenntartója engedélyével – tűzvédelmi szolgáltatást végezhet.

2.1.5. Tűzoltás, műszaki mentés a gazdálkodó szervezet működési területén kívül

Lehetőség van arra is, hogy a létesítményi tűzoltóság nemcsak a saját területén, hanem máshol is tevékenykedjen, amennyiben erről a létesítményi tűzoltóság fenntartója és a működési terület szerinti önkéntes vagy hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnoka megállapodik. A megállapodást azonban a megyei tűzoltóparancsnoknak jóvá kell hagynia. A megállapodásban a felek rögzíthetik a tűzoltás költségeit is. Ilyen megállapodás teljesítése nem veszélyeztetheti a létesítményi tűzoltóság elsődleges beavatkozási feladatainak ellátását.

2.2. A létesítményi tűzoltóság működése

A létesítmény tűzveszélyességi osztálya, illetve az ott dolgozók létszáma határozza meg, mekkora létszámú tűzoltóságot kell működtetnie a gazdálkodó szervezetnek is. A legkisebb kötelező létszámot a rendelet melléklete tartalmazza. Eszerint:

A létesítmény tűzveszélyességi osztálya

A létesítményi tűzoltóság legkisebb készenléti létszáma

100-200 fő

201-500 fő

500 fő feletti

dolgozó esetén

A

10 fő

12 fő

16 fő

B

6 fő

10 fő

12 fő

C

4 fő

6 fő

10 fő

D

4 fő

6 fő

E

4 fő

A létesítményi tűzoltóság legkisebb készenléti létszámát a létesítmény tűzveszélyességi osztálya és ott az üzemeltető által főállásban, egy műszakban egyidejűleg foglalkoztatott, üzemvitelt biztosító munkavállalók legnagyobb létszáma alapján kell biztosítani. A létesítményi tűzoltóparancsnokot a legkisebb készenléti létszámnál nem lehet figyelembe venni.

A fővárosban és a megyeszékhelyen a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményben nem szükséges létesítményi tűzoltóságot szervezni. A létesítményi tűzoltóság működési területe a létesítmény területe, illetőleg az olyan más létesítmények területe, amelyekre szerződésben működési kötelezettséget vállal.

2.3. Veszélyhelyzet megszüntetése

A létesítményi tűzoltóságot úgy kell megszervezni és felszerelni, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokkal együtt képes legyen a létesítményben várható veszélyhelyzet megszüntetésére is. A létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles készenlétben tartani – a riasztási segítségnyújtási terv szerint riasztható hivatásos önkormányzati tűzoltóságok erő- és eszközállományán felül - a szükséges létszámot, gépjárműveket, felszereléseket, oltó- és mentesítőanyagokat, valamint a szükséges tartalékot. [A hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok riasztási és segítségnyújtási tervéről a 23/1996. (IX. 19.) BM rendelet rendelkezik.]

A veszélyhelyzet megszüntetéséhez, a beavatkozáshoz szükséges erő-, eszköz- és oltóanyag-meghatározás szakmai szabályait az országos parancsnok teszi közzé. A megyei parancsnok szakmai felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy az erő- és eszközszámítás megfelelő-e. A létesítményi tűzoltóságnak munkaidőben a riasztástól számított 5 percen belül meg kell kezdenie a kivonulást, és 10 percen belül ki kell érkeznie a tűzeset, illetőleg a műszaki mentés helyszínére.

2.4. A létesítményi tűzoltóság tagjai

Létesítményi tűzoltó csak az a munkavállaló lehet, aki a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vizsgálata alapján egészségileg alkalmas a tűzoltói feladatok ellátására, és rendelkezik a beosztásához szükséges tűzoltószakmai ismeretekkel. Főfoglalkozású létesítményi tűzoltó csak az lehet, aki megfelel a hivatásos tűzoltókra előírt szakmai képesítési és egészségügyi követelményeknek. A létesítményi tűzoltók éves egészségügyi alkalmassági felülvizsgálatáról és annak költségfedezetéről a létesítményi tűzoltóság fenntartója köteles gondoskodni.

A létesítményi tűzoltóságnál a 18 évesnél fiatalabb munkavállalókból ifjúsági tűzoltóság alakítható, akik azonban a szolgálatszervezésnél nem vehetők figyelembe. Az ifjúsági tűzoltók tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet nem végezhetnek.

A szabadidejéből képzésre, gyakorlatra igénybe vett létesítményi tűzoltó részére a létesítményi tűzoltóság fenntartója a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint köteles térítést fizetni.

2.5. A létesítményi tűzoltóság szervezete

A létesítményi tűzoltóság létszámától függően egységekből, az egység pedig rajokból áll. A raj létszáma 4-6 fő, az egység 2 rajból áll.

A létesítményi tűzoltóság tagja beosztása szerint lehet:

– tűzoltóparancsnok,

– tűzoltóparancsnok-helyettes,

– egységparancsnok,

– rajparancsnok,

– szertáros,

– gépjárművezető,

– sugárvezető,

– beosztott tűzoltó.

Az egyes beosztások – a tűzoltóparancsnok és a tűzoltóparancsnok-helyettes kivételével – összevontan is betölthetők. A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságnál alkalmazott beosztások megegyezhetnek a hivatásos önkormányzati tűzoltóságéval.

Készenléti szolgálatban levőnek tekintendő az a főfoglalkozású, vagy tűzoltói feladatok ellátására alkalomszerűen igénybe vehető tűzoltó, aki a védendő létesítményben levő munkahelyén vagy az erre a célra kijelölt készenléti helyen tartózkodik, és azonnal riasztható az állandó vagy időszakos készenlét fennállásának időtartama alatt.

2.6. A létesítményi tűzoltóság irányítása és felügyelete

A létesítményi tűzoltóság általános irányítását egyszemélyi felelős vezető, illetőleg testület látja el. Ezt a létesítő tűzvédelmi szabályzatában – közösen létesített létesítményi tűzoltóság esetében az erre vonatkozó megállapodásban – kell rögzíteni. Az irányítás keretében az egyszemélyi vezető vagy a testület

– figyelemmel kíséri a létesítményi tűzoltóság működését,

– beszámoltatja a létesítményi tűzoltóparancsnokot,

– kinevezi és felmenti a létesítményi tűzoltóság tagjait,

– biztosítja a létesítményi tűzoltóság tagjait megillető jogokat és juttatásokat,

– biztosítja a kiképzés és a rendszeres továbbképzés feltételeit,

– meghatározhat a létesítményi tűzoltóság számára az alaptevékenységet nem sértő vagy veszélyeztető feladatot is.

A fővárosi és a megyei tűzoltóparancsnok

– ellenőrzi a létesítményi tűzoltóság szakmai és az ehhez kapcsolódó munkavédelmi tevékenységét, kezdeményezi a hiányosságok megszüntetését,

– szervezi a létesítményi tűzoltóságnak a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságokkal való együttműködését,

– jóváhagyja a tűzoltási tervet.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 5.) vegye figyelembe!