1. A munkavédelem felügyeletének rendszere
1.1. Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
Minden megyében és a fővárosban működik munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, amelyek felettes szerve az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) önálló központi hivatal, amelyet az állami irányítási feladatok végrehajtásának kezdeményezésére, előkészítésére és elősegítésére, valamint az általános munkabiztonsági hatósági feladatok ellátására hoztak létre. Az OMMF területi szervei az igazgató által irányított munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek, amelyek keretében munkabiztonsági és munkaügyi felügyelők működnek.
1.1.1. Az OMMF feladatai
Az OMMF legfontosabb feladata, hogy
– közreműködjön az állami irányításban (a munkabiztonsági jogszabályok előkészítése, érdekegyeztetésben az állami munkavédelmi érdekek képviselete, munkabaleseti rendszer információs működtetése stb.),
– gyakorolja a felettes szervet megillető jogokat (másodfok) az első fokú munkabiztonsági és munkaügyi hatósági ellenőrzése felett,
– elbírálja a munkavédelmi jellegű pályázatokat, képviselje az államot a támogatottakkal való szerződéses kapcsolatban,
– első fokú hatósági jogkörében engedélyezze a nem mérnök munkabiztonsági szakértők működését,
– első fokú hatósági jogkörében kiadja az egyéni védőeszköz minősítő bizonyítványt,
– ellássa a szakmai és szervezeti irányítást.
Munkabiztonsági szakértői engedélyt az kaphat, aki egyetemi (főiskolai) végzettséggel és felsőfokú munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel, továbbá legalább ötéves munkabiztonsági gyakorlattal rendelkezik. A mérnöki végzettséggel rendelkezők számára a Magyar Mérnöki Kamara adhat engedélyt.
1.2. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) élén az országos tiszti főorvos áll. A szolgálat központi szervei az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OHT), a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK), valamint a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ. Az OKK szervezeti keretein belül működik az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OKK-OMFI). A szolgálat helyi szervei a megyei (fővárosi) és a városi (fővárosi kerületi) intézetek. A szolgálat a közegészségügyi felügyelet keretében munka-egészségügyi ellenőrzést végez, és ellenőrzi a munka-egészségügyi szabályok érvényesülését. Az ÁNTSZ a munkabiztonsági és munkaügyi felügyeletekkel azonos jogokkal bír, hatósági jogkörében ugyanolyan szankciókat alkalmazhat.
1.3. Bányafelügyelet
Hazánkban a bányászat állami felügyeletét a bányafelügyelet látja el, feladata, hogy a felügyelete alá tartozó tevékenységek során védje a dolgozók életét, testi épségét és egészségét, ellenőrizze a műszaki biztonságra és a tűzvédelemre vonatkozó szabályok megtartását. A bányafelügyelet többek között műszaki-biztonsági, munkavédelmi, tűzvédelmi, építésfelügyeleti hatásköröket gyakorol.
A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben első fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Magyar Bányászati Hivatal jár el, amely a kormány irányításával működő országos hatáskörű államigazgatási szerv.
Mivel a különös veszélyekkel járó bányászati tevékenységek az általánosnál szigorúbb feltételekkel végezhetők,
– a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet csak a bányafelügyelet engedélyével kezdheti meg,
– a bányászati tevékenység kizárólag jóváhagyott műszaki üzemi terv (az élet és az egészség megóvását biztosító) alapján folytatható,
– a bányaüzemben felelős műszaki vezetőt és helyettest kell kijelölni,
– a bányafelügyelet engedélye szükséges a jogszabályban meghatározott bányászati létesítmények építéséhez és üzembe helyezéséhez, valamint egyes gépek és berendezések bányabeli használatához,
– a bányavállalkozó köteles gondoskodni a biztonsági előírások megtartásának ellenőrzéséről és a tevékenység felügyeletéről, továbbá arról, hogy a személyek, a környezet és a vagyon védelmére kidolgozott üzemi szabályzatok a dolgozók rendelkezésére álljanak,
– a bányavállalkozónak a bányafelügyelet által kijelölt üzemekben bányamentő, illetőleg kitörésvédelmi szolgálatról kell gondoskodnia, és üzemzavar-elhárítási, illetőleg kitörésvédelmi tervet kell készítenie,
– a bányavállalkozó a súlyos balesetet és a súlyos üzemzavart köteles azonnal bejelenteni a bányafelügyeletnek.
Mindezek betartását a bányafelügyelet rendszeresen ellenőrzi.
A bányafelügyelet munkavédelmi hatáskörébe tartozik
– az ásványi nyersanyagok bányászata,
– a bányászati és földtani kutatási célt szolgáló mélyfúrás,
– a megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartása és felhagyása,
– az energetikai célra kinyert geotermikus energia hasznosítása,
– a szénhidrogén-szállító vezetékek létesítése és üzemben tartása,
– a szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképzése és tárolásra történő hasznosítása, továbbá az ilyen tevékenységekhez szükséges létesítmények és berendezések,
– a propán-bután töltőtelepek, és
– az iparirobbanóanyag-raktárak létesítése, használatbavétele és üzemeltetése,
– a meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése, amennyiben az nem a bányaüzemi tevékenység része,
– a gyutaccsal nem indítható ipari robbanóanyagoknak a felhasználás és a forgalmazás helyszínén (telephelyén) keveréssel történő előállítása,
– az ipari robbantási tevékenység,
– az egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás), a mélyépítés kivételével,
– a bányászati célt szolgáló vizsgálóállomáson végzett robbantástechnikai kutató tevékenység,
– a bányamentő és kitörésvédelmi szolgálatok,
– a bányaüzemben működő vizsgálóállomások, laboratóriumok, valamint
– a bányaüzemben végzett bányabiztonsági kutatótevékenység és a tanbánya,
– a gázelosztó vezeték létesítésének (átalakításának, cseréjének, elbontásának) engedélyezése, építésfelügyelete és munkavédelmi hatósági felügyelete, továbbá
– a gázszolgáltatóra vonatkozó műszaki-biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,
– a súlyos üzemzavar és súlyos baleset vizsgálata.
1.4. Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
A munkavédelmi felügyeleti tevékenység ellátásában a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet is részt vesz. Hatósági jogköre kiterjed a kazánokra és egyéb nyomástartó berendezésekre, acetiléngáz-fejlesztő készülékekre, a gázpalackokra, a tárolótartályokra, a gázszolgáltatásra, a villamos fogyasztóberendezésekre.
2. Első fokú munkabiztonsági és munkaügyi hatósági tevékenység
A megyei, illetve fővárosi felügyelőség az illetékességi területén – külön engedély vagy előzetes bejelentés nélkül is – ellenőrzést tarthat. A felügyelő az adatvédelmi szabályok betartása mellett munkavédelmi ügyben felvilágosítást kérhet, az ellenőrzési tevékenységgel összefüggő nyilvántartásokba betekinthet, a helyiségekbe beléphet, a dolgozókkal konzultálhat. A felügyelőség felhívhatja a munkáltató figyelmét a kisebb hiányosságokra, vagy önkéntes szabvány alkalmazására.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján a munkaügyi ellenőrzés kiterjed:
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések,
– a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség,
– a munkáltató nyilvántartási kötelessége,
– a hátrányos megkülönböztetés tilalma,
– a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
– a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,
– jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállításának és kiadásának,
– a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések,
– a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,
– a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,
– a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok,
– a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok
megtartására.
2.1. Határozat
A felügyelőség alakszerű (vagyis indokolást és jogorvoslati tájékoztatást tartalmazó) államigazgatási határozatban
– rendelkezhet a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetéséről,
– a munkavédelmi előírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót eltilthatja a kifogásolt munkavégzéstől,
– rendelkezhet a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, munkaeszköz működésének, használatának felfüggesztéséről,
– rendelkezhet a műszaki megfelelőség soron kívüli vizsgálatáról,
– elrendelheti a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását,
– felfüggesztheti a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működtetését, használatát, ha az nem rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve minősítő bizonyítvánnyal,
– végrehajtási bírságot (maximum 100 000 forint) szabhat ki – akár ismételten is – a nem teljesített, lejárt határidejű határozat kikényszerítése érdekében.
2.2. Munkaügyi bírság
A munkaügyi bírság mértéke első alkalommal egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén 50 000 forinttól 1 000 000 forintig, több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén 50 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedhet. A felügyelőség a bírság összegének megállapításánál a jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, valamint az érintett munkavállalók számát veszi figyelembe.
A felügyeletek munkavédelmi bírságot szabhatnak ki az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó körülmények teljesítését elmulasztó és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben is. A munkavédelmi bírság összege ez esetben 50 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedhet. A bírságot az illetékes megyei vagy fővárosi szerv vezetője vagy az ÁNTSZ városi tiszti főorvosa szabhatja ki.
2.3. A határozat megtámadása
Az államigazgatási határozat a közlésétől számított 15 napon belül a másodfokú hatósághoz címzett, de az elsőfokú hatósághoz benyújtandó fellebbezéssel támadható meg, amelyet a határozatot hozó hatóság felettes szerve bírál el. A fellebbezés a végrehajtásra nézve halasztó hatályú, kivéve ha a felügyelő elrendelte az azonnali végrehajtást.
A jogerős államigazgatási határozatok rendkívüli megtámadására szolgál a felügyeleti intézkedés iránti kérelem. A kérelemben meg kell jelölni, miként szerzett tudomást a jogsértésről a kérelmező (amennyiben erre hivatkozva korábban nem nyújtott be fellebbezést), továbbá azt az előírást, amelynek a megsértését vélelmezi.
A határozattal érintett munkáltató – jogszabálysértésre hivatkozva – a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól a munkavédelmi tárgyú közigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát.
3. Szabálysértési eljárás
A munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség a törvény erejénél fogva szabálysértési hatóságnak minősül, így jogosult a szabálysértési eljárás lefolytatására. Munkavédelmi ügyekben szabálysértési hatósági jogkört az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, megyei, fővárosi kerületi, repülőtéri intézetei, a bányakapitányságok, különösen jelentős ügyekben a Magyar Bányászati Hivatal, valamint a megyei és fővárosi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelők gyakorolhatnak.
Az eljárásra az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes. A gyorsabb és eredményesebb eljárás érdekében eljárhat az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, a munkahelye, a szolgálati helye, az elkövetés helye, valamint a cselekmény felderítésének helye szerinti illetékes hatóság is. Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt.
Az eljárás alá vont személy jogosult megismerni, hogy milyen cselekmény miatt és milyen tények, bizonyítékok alapján folyik ellene az eljárás. Az eljárás bármely szakaszában kérdést intézhet az eljárás lefolytatóihoz, észrevételeket, indítványokat tehet, felvilágosítást kérhet. Az ügy iratait az eljárás bármely szakaszában megtekintheti, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet.
3.1. Szankciók
Szabálysértés miatt (1000 forinttól 150 000 forintig terjedő) pénzbírság szabható ki és figyelmeztetés alkalmazható. Büntetés helyett akkor alkalmazható figyelmeztetés, ha a cselekmény csekély súlyára és az elkövető személyére tekintettel ez az intézkedés is kellő visszatartó hatással bír.
Az eljáró hatóság továbbá járművezetéstől eltiltást, kiutasítást, elkobzást alkalmazhat, valamint kártérítést és eljárási költséget állapíthat meg.
3.1.1. A pénzbírság behajtása
A pénzbírságot az elkövetőnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetnie, amennyiben erre nem kerül sor, a szabálysértési hatóság közvetlen letiltást bocsát ki. Ha a letiltásra nincsen lehetőség, a hatóság elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását. Ha a pénz behajtására semmilyen lehetőség nincsen, a pénzbírságot közérdekű munkára kell átváltoztatni, végrehajtásának helyét az illetékes jegyző jelöli ki. Egynapi közérdekű munkának 5000 forint pénzbírság felel meg.
3.1.2. Helyszíni bírság
A felügyelők a szabálysértés tetten ért elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthatják, melynek összege 500 forinttól 10 000 forintig terjedhet. Ha az elkövető a bírság kiszabását tudomásul veszi, a bírságolás ellen nem lehet jogorvoslattal élni. Ez esetben az elkövetőnek készpénz-átutalási megbízást kell átadni azzal a figyelmeztetéssel, hogy 30 napon belül fizesse be a bírságot. Ha az elkövető nem veszi tudomásul a bírságot, a felügyelő feljelentést tesz.
3.2. Határozat
Amennyiben az eljárás adatai elegendő alapot szolgáltatnak az eljárás alá vont személy felelősségének a megállapítására, a szabálysértési hatóság határozatot hoz, amely ellen a marasztaló határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogással lehet élni. A kifogás elbírálására a helyi bíróság illetékes, ha a kifogás alapján a szabálysértési hatóság határozatát nem vonja vissza vagy a kifogást tevő javára nem módosítja. A bíróság a kifogást 30 napon belül tárgyalás mellőzésével, az iratok alapján bírálja el. A bírósági végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását lehet kérni.
3.3. A munkavédelmi szabálysértések
3.3.1. Ipari robbanóanyaggal és pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértés
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 140. §-ának (1) bekezdése alapján aki az ipari robbantóanyagok és a pirotechnikai termékek előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására és megsemmisítésére vonatkozó előírásokat megszegi, engedély nélkül pirotechnikai terméket birtokol, továbbá robbanóanyagot vagy robbanószerkezetet talál, vagy annak hollétéről tudomást szerez, s ezt a tényt a legközelebbi települési önkormányzatnak vagy a rendőrségnek nem jelenti be, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
3.3.2. A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése
Az a munkáltató, aki:
– a munkaviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra vonatkozó munkaügyi rendelkezésekre, illetve a munkaviszonnyal összefüggő bejelentési és nyilvántartási kötelezettségekre,
– a munkaviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására,
– a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására,
– a kötelező legkisebb munkabér jogszabályban megállapított összegére és jogszabályban vagy kollektív szerződésben rögzített mértékére, valamint a munkabér védelmét szolgáló rendelkezésekre,
– a munkaidőre, pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra
vonatkozó rendelkezéseket megsérti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Az a munkáltató, aki orvosi vizsgálathoz kötött munkakörben annak ellenére foglalkoztat valakit, hogy a munkavállaló nem rendelkezik előírt munkaköri alkalmassági vizsgálati eredménnyel, vagy a vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánították,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
3.3.3. A munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése
Az a foglalkoztató, aki:
– a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából a munkahelyi érdek-képviseleti szervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelezettségeket,
– a munkahelyi érdek-képviseleti szerv tisztségét betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályokat,
– a munkahelyi érdek-képviseleti szervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességeket
megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
3.3.4. Munkavédelmi szabálysértés
Aki
– a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,
– munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza,
– a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, illetőleg a kivizsgálást - ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását – akadályozza,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
3.3.5. Munkavédelmi képviselő akadályoztatása
Az a munkáltató, aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
3.3.6. Termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése
Aki
– termelő-, illetőleg biztonsági berendezést az előírt előzetes vizsgálat nélkül, vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg engedélye érvényének lejárta után üzemben tart,
– termelő-, illetőleg biztonsági berendezés üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg,
hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Aki termelő-, illetőleg biztonsági berendezésnek a biztonsági szabályzatokban, jogszabályban előírt szabványokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) kiiktatja vagy nem tartja üzemképes állapotban, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
3.3.7. Orvosi vizsgálat elmulasztása
Aki a jogszabályban előírt orvosi vizsgálaton nem vesz részt, vagy a vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánították és a munkáját ennek ellenére folytatja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
3.3.8. Villamos biztonsági szabályok megszegése
Aki
– biztonsági jóváhagyás nélkül villamos berendezést, készüléket, fogyasztóberendezést gyárt, külföldről behoz, forgalomba hoz,
– villamos berendezés és készülék, villamos fogyasztóberendezés létesítésére és üzemben tartására vonatkozó biztonsági előírást megszegi,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
3.3.9. Kazánok, nyomástartó berendezések és tárolótartályok biztonsági szabályainak megszegése
Aki
– kazánt vagy nyomástartó berendezést, illetőleg tárolótartályt előzetes vizsgálat nélkül vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg az engedély érvényének lejárta után üzemben tart,
– kazán vagy nyomástartó berendezés, illetőleg tárolótartály üzemeltetésére vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Aki kazánnak vagy nyomástartó berendezésnek, illetőleg tárolótartálynak a biztonsági szabályzatokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) nem tartja üzemképes állapotban, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
3.3.10. Energiahordozókra vonatkozó biztonsági szabályok megszegése
Aki
– a gáz, kőolaj, kőolajtermékek vezetéken történő szállítására, tárolására, illetőleg e célokat, valamint a gáz rendeltetésszerű felhasználását szolgáló berendezések létesítésére, kezelésére, átalakítására és megszüntetésére, továbbá a gázüzemi létesítmények biztonsági övezetére vonatkozó jogszabály, vagy jogszabály alapján kiadott rendelkezésben előírt biztonsági szabályokat megszegi,
– olyan gázfogyasztó készüléket üzemeltet, amely nem szabványos, vagy típusvizsgálat szerint nem alkalmas, vagy amelyet nem láttak el forgalomba hozatali engedéllyel,
– a gázfogyasztó készülék, illetőleg a gázvezeték műszaki-biztonsági ellenőrzését akadályozza vagy zavarja,
százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
3.3.11. Bányászati szabálysértés
Aki
– a bányászati tevékenységet a bányafelügyelethez be nem jelentett felelős műszaki vezetővel vagy a nélkül folytat,
– a földtani kutatási munka megkezdését és befejezését a bányafelügyeletnek és a központi földtani hatóságnak nem jelenti be, vagy a kiadott engedélyekben megadott feltételeket nem tartja meg, a bányatelekkel kapcsolatos rendelkezéseket megszegi,
– a bányatérképek készítésére, folyamatos kiegészítésére, megbízhatóságára és megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
– a bányabiztonsági szabályzatok előírásait megszegi,
– a védőpillérekre vonatkozó rendelkezéseket megszegi,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Az a munkáltató, aki a bányászatról szóló törvényben meghatározott, súlyos üzemzavarral, illetőleg bányászati munkabalesettel kapcsolatos azonnali bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, valótlan adatot közöl, illetőleg az üzemzavar valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
3.3.12. Az építés biztonsági szabályainak megszegése
Aki az építmény építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, javítása, emeletráépítése, tetőtér-beépítése, állagmegóvása, átalakítása, helyreállítása, rendeltetésmódosítása vagy lebontása, illetőleg állvány felállítása vagy szétszedése alkalmával az életre, testi épségre és egészségre vonatkozó biztonsági szabályokat megszegi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.