IX. Bírósági gyakorlat

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 5.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2001/04. számában (2001. április 5.)

Az alábbiakban az összeállításunk különböző témáival kapcsolatos néhány bírósági döntést ismertetünk.

1. A munkáltató mentesülése a kárfelelősség alól

A munkáltató halálos kimenetelű munkahelyi baleset esetén mentesül a kártérítési felelősség alól, ha a baleset kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása miatt következett be. Így amikor a szakértői vélemény egyértelműen megállapította, hogy a robbanásos baleset egyedüli és kizárólagos oka – a felügyeletet ellátó személyek előírásszerű tiltása ellenére – az elhunyt dolgozó óvó rendszabályokat durván sértő, szabálytalan eljárása volt, a bíróság nem marasztalta a munkáltatót (BH 1993/270.).

2. Baleset a tanműhelyben

Tanulószerződés hiányában az iskola, illetőleg a gyakorlati képzés szervezője köteles a tanuló kárát megtéríteni a foglalkoztató helyett, ha a baleset a tanműhelyben végzett munka során következett be (BH 1997/589.).

3. Védőeszköz

Ha az üzemi balesetet szenvedett dolgozó a rendelkezésére bocsátott védőeszközt nem használta, e magatartását nem lehet vétkesnek tekinteni, és ennek alapján kármegosztásnak sincs helye, ha a védőeszköz az azzal elérni kívánt célra alkalmatlan volt. Így nem állapította meg a bíróság annak az esztergályosnak a közrehatását szemsérülése okozásában, akinek forgácsszilánk pattant a szemébe, mert nem használta a munkáltató által biztosított védőszemüveget, mivel az rövid használat után bepárásodott, súlyos baleseti veszélyt okozva (BH 1977/303.).

A védőeszköz használatát a munkáltató folyamatosan köteles ellenőrizni. Ha a baleset e kötelezettség elmulasztásának következménye, a baleseti ellátást meg kell térítenie. Így megállapította a bíróság annak a munkáltató felelősségét, akinek az építkezésen dolgozó munkavállalója azért szenvedett balesetet, mert nem biztosítottak számára védőkötelet és biztonsági övet (BH 2000/518.).

4. Több munkáltatót érintő baleset

Ha a dolgozó üzemi balesetét munkavédelmi szabály megszegése okozta, és a baleset színhelyén több munkáltató dolgozói végeztek munkát, a munkavédelmi szabály megszegése miatt a társadalombiztosítási szervvel szemben fennálló felelősség szempontjából annak van jelentősége, hogy a baleset helyén melyik munkáltatónak volt a kötelessége a munkavédelmi rendelkezések megtartása. Ez utóbbi szempontból elsősorban az az irányadó, hogy a munkáltatók ez irányú kötelezettségeiket az egymással ebben a tárgyban kötelezően megkötendő szerződésben miként szabályozták (BH 1983/215.).

5. Baleset a dolgozók elégtelen száma miatt

Ha a munkáltató az adott munkafeladat egészséges és biztonságos elvégzéséhez elegendő dolgozót biztosított, a munkáltató csupán azért, mert több dolgozó alkalmazása esetén a baleset nem következett volna be, munkavédelmi szabály megsértése nem terheli. Nem állapította tehát meg a bíróság a munkáltató felelősségét abban az esetben, amikor a rakodásban részt vevő másik dolgozó magasabb volt a sérültnél, ezért az egyszerre történő emelésnél magasabbra emelt, és így a súly nagyobb része a sérültre nehezedett (BH 1987/61.).

6. Munkavédelmi vizsga hiánya

Ha az üzemi balesetet szenvedett dolgozó munkaköre vagy beosztása folytán köteles lett volna a munkavédelmi vizsgát letenni, de ennek nem tett eleget, s e mulasztása és a baleset közötti összefüggés nyilvánvaló, a munkáltató a baleset folytán nyújtott társadalombiztosítási és egészségügyi ellátásokat köteles a társadalombiztosítási szervnek megtéríteni. Megállapította a bíróság annak a munkáltató felelősségét is, aki már több mint két éve foglalkoztatta a virtuskodásra hajlamos, fegyelmezetlen sérültet balesetveszélyes munkakörben munkavédelmi vizsga letétele nélkül, bár erre munkaköre folytán köteles lett volna (BH 1987/292.).

7. Ellenőrzés

Ha az üzemi baleset kizárólag a baleseti sérült előírásellenes, szabálytalan munkavégzése miatt következett be, és azzal összefüggésben a munkáltatót vagy valamely megbízottját óvórendszabály-mulasztás nem terheli, a társadalombiztosítási szerv a munkáltatóval szemben nem érvényesíthet megtérítési igényt. Külön kiemelendő, hogy a munkáltató ellenőrzési kötelezettsége nem jelenti azt, hogy minden egyes dolgozót állandóan és folyamatosan köteles ellenőrizni. A munkát közvetlenül irányító vezető műszakonként legalább egy alkalommal köteles meggyőződni arról, hogy a munkafeltételek a munkavédelmi követelményeknek megfelelnek-e (BH 1987/380.).

8. Egészségi ártalom

Az egészségi ártalom, illetőleg az egészségkárosító kockázat mint a pótlék megállapításának egyik feltétele, nem ugyanarra a munkavégzési körülményre utal. Az ártalom a munkakör ellátásából eredő, azzal együtt járó tényleges károsító hatás, a kockázat ezzel szemben a károsító hatás bekövetkezésének valószínűsége (BH 1998/453.).

dr. Fleischmann Edina, dr. Kádár György, Molnárné dr. Balogh Márta

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 5.) vegye figyelembe!