Alügynök: A biztosítási ügynök megbízásából, a biztosító javára eljáró személy. Közvetítői tevékenységének tartalmát a biztosítási ügynökkel kötött szerződése határozza meg.
Benefit biztosítás: A munkáltató által – juttatásként – a munkavállaló javára kötött biztosítás.
Biztonsági pótlék, vagy kockázati prémium: A kockázat változékonysága, vagy pontosabb statisztikai meghatározásának lehetetlensége miatt alkalmazott díjpótlék. Funkciója, hogy a biztosítót, és ezen keresztül a veszélyközösséget védje a fizetésképtelenségtől abban az esetben, ha valamely időszakban lényegesen több biztosítási esemény történne az előzetesen kalkuláltnál. (Egyébként a viszontbiztosítás is ezt szolgálja.) Manapság a biztonsági pótlékot az egészségi kockázatra vonatkozó díjaknál, illetve a vagyonbiztosításoknál alkalmazzák elterjedten.
Biztosítási ág: A biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja: a nem élet- vagy az élettípusú biztosítási ágak.
Biztosítási ágazat: A biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt alcsoportja.
Biztosítási ajánlat: Az az írásban rögzített ajánlat, amit (jogi értelemben) a leendő szerződő és biztosított tesz a biztosítónak a szerződéskötésre. Az ajánlat tehát szándéknyilatkozat a biztosítás megkötésére vonatkozóan. Az ajánlat és mellékletei tartalmazzák azokat a kérdéseket, amelyekre írásban válaszolva a közlési kötelezettségnek eleget tesz a szerződő, biztosított.
Biztosítási díj: A szerződő által a biztosító szolgáltatásáért fizetendő összeg. A díj a biztosítás ára. A biztosítási díjak lehetnek "egyszeri", illetve rendszeres díjak. A rendszeres díjfizetés lehet rövidebb a biztosítás tartalmánál.
Biztosítási kötvény: Az az okirat, amelyet a biztosító bocsát ki, és amely hitelt érdemlően igazolja a biztosítási szerződés minden lényeges adatát.
Biztosítási összeg: A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító által teljesítendő kifizetés.
Biztosítási termék: Meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer.
Biztosított: Az a személy, akinek az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a biztosítási szerződés létrejön.
Biztosítottak érdekének védelme: A biztosítási szolgáltatások anyagi biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának a megóvása.
Díjtarifa: A biztosító által az egyedi díjak kiszámításához használt számítási módszer.
Díjtartalék: A befizetett díjakból tartalékolt (és befektetett) összeg, amely a biztosító majdani szolgáltatásainak a fedezete.
Egyedi szerződések: Az egyedi szerződés olyan biztosítási jogviszonyt hoz létre, amely a termékektől és a biztosítási szerződési feltételektől eltérően egyetlen szerződő sajátos biztosítási igényeinek megfelelően jön létre.
Együttbiztosítás: Díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő kár bekövetkezése, vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok biztosítónként elkülönített képzése és kezelése.
Elérési biztosítás: Az elérési biztosítás az életbiztosítások egyik fajtája, amelynek az a jellemzője, hogy a biztosító csak akkor fizet, ha a biztosítási időszak végén a biztosított életben van.
Előzetes fedezetigazolás: A biztosító által a biztosítási szerződés megkötését megelőzően kiadott igazolás, amely a biztosító kockázatviselését igazolja.
Értékkövetés: A biztosítás díjának és a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása.
Feltőkésítési szerződés: Amelyben az előre meghatározott egyszeri vagy rendszeres befizetések ellenében a kötelezett olyan kötelezettségeket vállal, amelyek időbeli tartama és összege egyértelműen meghatározott.
Gépjármű: A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjármű, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a forgalmi rendszámmal ellátott lassú jármű, a munkagép és a segédmotoros kerékpár.
Hitelfedezeti életbiztosítás: A kockázati, vagy más néven haláleseti életbiztosítás lehet hitelfedezeti életbiztosítás, amelynél a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított meghalna, az általa hitelre vásárolt nagy értékű ingó vagy ingatlan hiteltörlesztését átvállalja. Ennek a biztosításnak a megkötése sokszor elkerülhetetlen: a hitelt a bankok csak akkor folyósítják, ha az ügyfél köt egy ilyen biztosítást.
Induló tőke: A Bit. hatálybalépése után alakuló biztosítóegyesületek induló tőkéje a tagok által belépéskor befizetett – az alapszabályban rögzített mértékű – egyszeri hozzájárulások összege, amelyből a tagok csak az egyesület feloszlatásakor, illetve megszűnésekor részesedhetnek, az alapszabály szerinti mértékben a Bit. hatálybalépése előtt alakult, biztosítási tevékenységet folytató egyesületek 1996. január 1-jei induló tőkéje. Ha az egyesület éves beszámolóját a lakásszövetkezetek, a társasházak, a társadalmi szervezetek és az általuk alapított intézmények, az alapítványok, az ügyvédi irodák, a víziközmű-társulások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetek évesbeszámoló-készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet alapján készítette el, akkor az 1995. december 31-i mérlegében szereplő induló tőke, ha az egyesület éves beszámolóját a biztosítók évesbeszámoló-készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján készítette el, akkor az 1995. december 31-i mérlegében szereplő jegyzett tőke összege.
Kártalanítási számla (garanciaalap): Az a számla, amelyre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók kötelesek befizetést teljesíteni abból a célból, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartó, valamint – a jogszabályokban meghatározott esetekben – az ismeretlen üzembentartók által okozott károk megtérülhessenek. A kártalanítási számlát a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kezeli.
Kedvezményezett: A biztosító teljesítésére (a biztosítási összegre, szolgáltatásra) jogosult személy.
Klasszikus vegyes és kockázati biztosítások: Díjtartalékos biztosítások. Az 1800-as évek második felére lényegében teljesen kialakult a biztosítási rendszer. Ma is gyakran emlegetünk egy bizonyos Zillmer urat, illetve a nevéből eredő zillmerezést. Ez a svájci matematikus dolgozta ki ugyanis azt a költségkezelési technikát, amit a biztosításoknál az 1870-es évektől a mai napig világszerte alkalmaznak. E rendszer szerint a biztosítások díja a következő részekből tevődik össze: kockázati vagy nettó díj. Itt minden olyan szituációt kockázatnak tekintünk, amikor a biztosítónak fizetnie kell. Így ez a díjrész képez fedezetet arra – egyrészt a konkrét szerződés, másrészt a veszélyközösség szintjén –, hogy a biztosító minden esetben képes legyen fizetni. Vegyes biztosításnál két ellentétes kockázati nem kezelése történik egy biztosításon belül. Megkülönböztethetünk ugyanis tisztán haláleseti és tisztán elérési életbiztosításokat. A tisztán kockázati biztosítás esetén az adott biztosítottra eső nettó díj a biztosítási összegnek pontosan azt a hányadát képviseli, amennyi statisztikailag annak az esélye, hogy a kockázatviselés időszakában a haláleset bekövetkezik. Így, ha a veszélyközösség ésszerűen nagy, folyamatosan képződik fedezet a tényleges halálesetek kapcsán teljesítendő kifizetésekre. Ez esetben a díj nagyságát a biztosított életkora, neme, egészségi állapota, foglalkozása, szabadidős tevékenységei, sporttevékenysége, élvezeti szokásai, családi előzményei határozzák meg leginkább. Tehát minél "rosszabb bőrben" van valaki, annál többet kell fizetnie a biztosításáért. Természetesen a biztosítás tartama is fontos kockázati tényező. A tisztán elérési biztosításokra ugyanezek a paraméterek pontosan fordítva hatnak. Ez a tipikus egyéni nyugdíjbiztosítás. Kifizetés csak akkor történik, ha lejáratkor a biztosított életben van. Ha lejárat előtt meghalna, díjtartaléka a veszélyközösség tagjai között felosztásra kerül. Itt tehát az fizet többet, aki "jobb bőrben" van. A vegyes biztosítás egyszerre vállalja mindkét szempontból a kockázatot egyazon személyre nézve.
Kockázat: Egy bizonyos esemény bekövetkezésének a valószínűsége. Szokás kockázatként említeni azokat az eseményeket, amelyekre a biztosítás vonatkozik. Amennyiben a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor köteles a szolgáltatását teljesíteni, akkor úgymond "kockázatban áll".
Kötvénykölcsön: Az életbiztosítási jogviszony alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig kamatozó kölcsön formájában nyújtható – pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatás, amelyet a felek legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számolnak el.
Közlési kötelezettség: A szerződő és a biztosított köteles a szerződés megkötésekor a biztosítóval minden olyan a biztosítás szempontjából lényeges körülményt írásban bejelenteni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A biztosítók ezeket a kérdéseket írásban felteszik. A "téves" válaszok jogi alapot szolgáltathatnak arra, hogy a biztosító mentesüljön a biztosításból adódó teljesítési kötelezettség alól. Amennyiben egy biztosító "perdöntő érvénnyel" bizonyítani tudja a közlési kötelezettség megsértését, és az elhallgatott körülmény közrejátszott a biztosítási eseményben, úgy megtagadhatja a biztosítási összeg kifizetését.
Külföldi székhelyű alkusz: Az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási alkuszi tevékenységre jogosult.
Külföldi székhelyű biztosító: Az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult.
Külföldi székhelyű szaktanácsadó: Az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási szaktanácsadói tevékenységre jogosult.
Maradékjogok: A biztosítás díjtartalékához kötődő jogok, melyekkel a szerződő élhet (visszavásárlás, azaz a szerződés felbontása, amikor is a díjtartalék meghatározott részét a biztosító visszafizeti, részleges visszavásárlás az, amikor a szerződés érvényben marad, de a díjtartalék egy részét a szerződő kivonja a szerződésből, díjmentes leszállítás, amikor a meglévő díjtartalék fedezete mellett, további díjfizetés nélkül marad életben a szerződés – ilyenkor technikailag egy egyszeri díjas szerződés jön létre, melynek díja az aktuális díjtartalék –, "kötvénykölcsön", amikor a díjtartalék jelent fedezetet egy, a biztosító által nyújtott hitelhez). Fontos, hogy a céges biztosításoknál a szerződőként szereplő munkáltató és a biztosítottként szereplő munkavállaló között magánjogi szerződésben, vagy a munkaszerződésben rendezzék a maradékjogok gyakorlásának a kérdését. Méltányos ebben az esetben a munkáltató önkorlátozása!
Minimális biztonsági tőke: A tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész.
Mintafeltétel: A biztosítók szakmai érdekképviselete által kidolgozott biztosítási szerződési feltétel.
Nemzeti iroda: A Magyarországon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi zöldkártya-egyezményből és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat.
Nemzetközi felelősségbiztosítási bizonylat: Zöld kártya vagy más, a nemzeti irodák közötti megállapodás alapján, a meglátogatott országban a megkívánt biztosítási fedezet igazolására szolgáló irat.
Pénzalapos biztosítások: Ez a forma az elmúlt évben jelent meg Magyarországon. Ez esetben a biztosítás elszámolása leginkább a számlavezetés analógiájára épül. Egyszerűen bevételekről és terhelésekről beszélhetünk. Így nem különülnek el a vegyes és kockázati, valamint a unit linked biztosítások. Az ügyfél szándéka szerint itt bármely biztosítás tartaléka befektethető unit linked rendszerű eszközalapokba. Ugyanakkor hangsúlyt kap a modularitás és a transzparencia, ami egyrészt a kínálat rugalmasságát, másrészt a pénzmozgás "számlaszerű" átláthatóságát jelenti. A pénzalapos biztosítási rendszer kiküszöböli azt a kettősséget, ami sok biztosítónál tetten érhető abban, hogy a vegyes és unit linked termékek szolgáltatásai csak részben fedik át egymást, így az ügyfél választási lehetősége a pénzalapos rendszerben a legteljesebb.
Rendszámegyezmény: A nemzeti irodák közötti megállapodás, amelynek alapján a szerződő felek a telephely szerinti ország hatósági jelzéseit (rendszám), valamint a nemzetközi egyezményeknek megfelelően a gépjárművön külön elhelyezett országjelzést az érvényes felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.
Segítségnyújtási tevékenység: Olyan személyek javára történő segítségnyújtás, akik bajba kerülnek, illetőleg segítségre szorulnak. A biztosítási díj előzetes megfizetése fejében azonnali segítség a szerződésben meghatározott személy számára a szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel, amennyiben e személy egy véletlenszerű eseményt követően bajba kerül, segítségre szorul. A segítségnyújtás pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből állhat. A természetbeni szolgáltatások teljesítése történhet a szolgáltató saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételével is. A segítségnyújtási tevékenységbe nem tartozik bele különösen a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatás, a vevőszolgálati tevékenység.
Szabályzatok: A szabályzatok az úgynevezett általános és módozati szabályzatokból állnak. Ezek lényegében a biztosítási szerződés szövegét tartalmazzák. Fontos, hogy a szerződő fél mindig olvassa el ezeket, mielőtt aláírja. A szabályzatok nyilvánosak, a szabályzatokba való betekintés nem tagadható meg. A szerződő fél az úgynevezett "belső szabályzatokat" is feltétlenül ismerje meg.
Származtatott (derivatív) ügylet: Olyan ügylet, amelynek értéke az ügylet alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ, abból származtatható, és amely önálló kereskedés tárgya lehet.
Szerződő: A biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biztosítási díjat fizeti.
Tartam: A biztosítás "futamideje" az az időtartam, amelynek a kezdő időpontjától a végéig a biztosítás érvényben van, illetve amíg a biztosító kockázatban áll.
Technikai kamatláb: Az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, illetve a járadéktartalék megállapításakor kalkulál.
Termékterv: Meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által terjeszteni kívánt szolgáltatási rendszer alkalmazhatóságáról kidolgozott terv, amely tartalmi követelményeit a Bit. 3. számú melléklete tartalmazza.
Többlethozam: A matematikai tartalékok befektetési hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége.
Unit linked biztosítások: Az 1950-es évek vége felé az angolszász piacokon, 1997-től pedig Magyarországon is megjelent ez a biztosítási forma. Lényege, hogy a biztosításban képződő megtakarítást a befektetési alapokhoz hasonló rendszerben fektetik be. A befizetett díjakból az ügyfél különféle eszközalapokban vásárolt részesedést, úgynevezett befektetési egységeket. (Innen a név: egységhez kötött.) Ebben a rendszerben az ügyfél jelentősen beleszólhat a mindenkori befektetési kombináció összeállításába. Magyarországon a kötvény- és a részvényalapok terjedtek el, amelyek között a hazai és a külföldi befektetésekre egyaránt van lehetőség. Ezeknél a biztosításoknál az "elérési kockázat" díjképzési szempontból nem értelmezett. Helyette aktuális eszközértékről beszélhetünk. A biztosító által viselt kockázatok és egyéb költségek terhelésként jelennek meg, melyeket részint a befektetési egységek darabszámának, részint forintértékének csökkentésével érvényesítenek. A hozamszámítás többnyire naponkénti.
Üzembentartó: A gépjármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartója.
Vagyoni biztosíték: Pénzintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy a pénzintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított hat hónapnál hosszabb lejáratú, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírletét) vagy bankgarancia.
Vállalkozói díjrész: A biztosító költségeit és nyereségét tartalmazó "árrés". Ez fedezi a jutalékokat, az adminisztratív és dologi költségeket, a kötelező garanciák és kauciók költségeit, illetve az elvárt profit fedezetét. Ebben a formában úgynevezett díjtartalék képződik, amelyet igen konzervatív szemlélettel, állampapír-bázisú portfólióban fektetnek be.
Vegyes életbiztosítás: Az életbiztosítások nagy része úgynevezett vegyes biztosítás, vagyis a biztosító akkor is fizet, ha a biztosított a biztosítási időszak végén életben van, és akkor is, ha meghal.
Veszélyközösség: Az azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek csoportja. A biztosítás nem működne a nagy számok törvénye nélkül. Az, hogy egy ember mennyire "halandó", kiszámíthatatlan. De sok ember halandósága – és még sokféle kockázata viszonylag jól számszerűsíthető. S ezen belül jól körülhatárolható a különböző paraméterek szerint az egyes biztosítottak statisztikai kockázata. A veszélyközösség tehát azoknak a köre, akik azonos kockázatra, azonos biztosítónál biztosítást kötnek. Lényege, hogy mindannyian saját statisztikailag meghatározott kockázatuk mértékében pénzt dobnak egyazon kalapba, hogy baj esetén bármelyikük szerződésére legyen kifizetési fedezet. A veszélyközösség tehát a kockázat neme, és az egyéni paraméterek statisztikai kezelhetősége szempontjából homogén – és a "kalap" is közös. Tehát egy 20 és egy 60 éves ember, ha ugyanott életbiztosítást kötnek, egyazon veszélyközösség tagjai. De ha máshol kötnek biztosítást, vagy különböző kockázati nemekre, akkor már nem tagjai egy veszélyközösségnek.
Viszontbiztosítási tevékenység: A biztosítási tevékenységet folytató által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben előre meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében más biztosító által történő átvállalása.
Zillmerezés: Sajnálatos és állandó tapasztalat, hogy a legtöbb idő előtt megszűnő biztosítást a futamidő kezdetén mondják fel, vagy a díjfizetés elmaradása miatt. Ugyanakkor a biztosító költségeinek túlnyomó része szintén ebben az időszakban jelentkezik. Ezért a futamidő elején a lejárati szolgáltatásra nem képeznek díjtartalékot, ehelyett az úgynevezett vállalkozói díjrészt, azaz a költségeket vonják le a lehető legnagyobb arányban. Később a vállalkozói díjrész, azaz a költségekre történő levonás aránya jelentősen lecsökken, s megkezdődik a tényleges tartalékképzés. Olyan ez, mintha mínuszból kellene feltölteni a számlát. Ezért tapasztalható az, hogy minél korábban történik a szerződés megszűnése, annál nagyobb veszteség éri az ügyfelet.
Zöld kártya: Nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására.
Az összeállítást készítette:
Ferenczfi János, Nagy András, Hintenberger András
