7. A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER FELÜGYELETE

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 6.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2001/03. számában (2001. március 6.)

7.1. Szervezeti rendszer

7.1.1. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

A biztosítók felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A felügyelet feladata, hogy – mint szakmai felügyeletet gyakorló szerv – a Bit. előírásainak megfelelően

- elősegítse a biztosítottak (szerződők, kedvezményezettek, károsultak) érdekeinek megóvását,

- ellenőrizze és értékelje a Bit., illetve a Bit. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, a Ptk. és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szmt.) rendelkezéseinek teljesítését,

- elbírálja az engedélykérelmeket,

- nyilvántartsa a biztosítási tevékenységgel összefüggő adatokat,

A felügyelet ellenőrzi és értékeli

- a biztosító pénzügyi helyzetét, a minimális szavatoló tőkeszükséglet és a biztonsági tőke fedezet előírt mértékeinek meglétét, a biztosító mindenkori fizetőképességét,

- a biztosítástechnikai tartalékok képzését és felhasználását,

- a biztonsági tőke és a biztosítástechnikai tartalékok befektetési szabályainak betartását, az előírásszerű fedezet meglétét,

- a személyi feltételekben bekövetkezett változások szabályszerűségét,

- azt, hogy az üzletmenethez szükséges tárgyi feltételek megfelelnek-e a biztosító által meghatározott üzletpolitikának,

- a terméktervekben foglaltak megvalósulását, a díjkalkulációk szakmai elfogadhatóságát, a biztosítási szerződési feltételeket és azok érvényesítésének jogszerűségét,

- azt, hogy a biztosítottakat a biztosító (szerződők, kedvezményezettek, károsultak) pontosan, közérthetően és időben tájékoztatja-e,

- a kártalanítási számlát kezelő szervnek a számla kezelésével kapcsolatos tevékenységét.

A felügyelet az engedély nélküli biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, illetőleg biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató személyt felszólíthatja a helyzet tisztázásához szükséges szerződés, okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellenőrzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illetőleg folyik.

Engedély nélküli biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, illetőleg biztosítási szaktanácsadói tevékenység megállapítása esetén a felügyelet

- bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál,

- azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki, illetőleg biztosítási szaktanácsadói tevékenység végzését, továbbá

- felügyeleti intézkedést hoz.

7.1.2. Ellenőrzés

A felügyelet biztosítókat érintő ellenőrzésének típusai:

- folyamatos ellenőrzés,

- átfogó ellenőrzés,

- rendkívüli ellenőrzés,

- felügyeleti biztos kirendelése.

A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök, a biztosítási szaktanácsadó az ellenőrzés során a felügyelet felhívására köteles nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelőbizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, valamint azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit magyar nyelven a felügyelet rendelkezésére bocsátani.

7.1.2.1. Folyamatos ellenőrzés

A felügyelet részére a biztosító köteles

- az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,

- negyedévenként a biztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó - a nagykockázatokat és a nagykárokat is felölelő – gyorsjelentést

megküldeni.

A felügyelet folyamatosan ellenőrzi, hogy a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó tevékenysége megfelel-e

- a Bit.-ben és a Bit. felhatalmazása alapján kiadott, a biztosítási tevékenységre, illetve szerződésekre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak,

- a felügyelet által kiadott határozatoknak.

7.1.2.2. Átfogó ellenőrzés

A felügyelet - szakmai felügyeleti jogkörében eljárva – kétévente átfogó ellenőrzést köteles tartani a biztosítónál. Az átfogó ellenőrzés kiterjed a biztosító teljes üzletmenetére, és a biztosításra vonatkozó jogszabályokban, a Ptk.-ban és az Szmt.-ben foglalt szabályok betartására is.

Az átfogó ellenőrzés tartásáról – annak megkezdése előtt legalább harminc nappal – írásban értesíteni kell a biztosítót.

7.1.2.3. Rendkívüli ellenőrzés

A felügyelet rendkívüli ellenőrzést akkor rendelhet el, ha

- a biztosító első számú vezetője a felügyelőbizottság elnöke, a vezető jogtanácsos, a vezető biztosításmatematikus (aktuárius), a számviteli rendért felelős vezető vagy a könyvvizsgáló írásban bejelentést tesz, vagy

- megalapozott gyanú merül fel arra, hogy a biztosítási szolgáltatások teljesítésének biztonsága, a biztosítottak érdeke veszélyben van.

A felügyelet elnöke a rendkívüli ellenőrzés időtartama alatt három munkanapon belül jogosult az érintett biztosító első számú vezetőjét, a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki tevékenység irányítóját vagy a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítóját, illetve a biztosítási szaktanácsadót, annak akadályoztatása esetén teljes jogkörrel felruházott helyettesét személyes meghallgatás céljából a felügyelet székhelyére berendelni.

Rendkívüli ellenőrzést lehetőség szerint munkaidőben a biztosítónál, a biztosítási alkusznál, a többes biztosítási ügynöknél és a biztosítási szaktanácsadónál vagy a felügyelet székhelyén kell lefolytatni, kivéve ha fennáll annak a veszélye, hogy a vizsgálat alá vont iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményét megváltoztatják. A rendkívüli ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel kell ellátni, amelyben az ellenőrzés tárgyát meg kell jelölni, és amelyet a biztosító első számú vezetőjének, illetve a biztosító ellenőrzés alá vont szervezeti egysége – fiók, kirendeltség stb. – vezetőjének, a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki tevékenység irányítójának vagy a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójának, illetve a biztosítási szaktanácsadónak be kell mutatni.

7.1.2.4. Felügyeleti biztos

Felügyeleti biztost biztosítási szükséghelyzetben lehet kirendelni. A felügyeleti biztost a Felügyelet elnöke rendeli ki és hívja vissza. A felügyeleti biztos legfeljebb hat hónapra rendelhető ki, de ez az időtartam a felszámoló kijelöléséig meghosszabbítható.

7.1.2.5. Intézkedések

A felügyelet a biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási ügynök, valamint a biztosítási szaktanácsadó kötelezettségének teljesítése, a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek) érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység megfeleljen a Bit.-nek, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályoknak és a felügyelet engedélyeinek, a következő határozatokat hozhatja:

- a Bit.-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a felügyeleti engedélyekben meghatározott feltételeknek való megfelelésre – határidő kitűzésével – kötelezhet,

- felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet,

- határidő megjelölésével előírhatja a Bit. szerinti szanálási terv, illetve pénzügyi terv benyújtását,

- felfüggesztheti valamely termék terjesztését,

- megtilthatja egyes biztosítási termékek terjesztését,

- korlátozhatja, illetve megtilthatja a biztosítónak a biztosítástechnikai tartalékai és a szavatoló tőke feletti szabad rendelkezési jogát,

- a kiadott tevékenységi engedélyt részben vagy egészben felfüggesztheti,

- a kiadott tevékenységi engedélyt visszavonhatja.

7.1.3. Biztosításfelügyeleti Bizottság

A felügyelet mellett hét tagból álló biztosításfelügyeleti bizottság működik.

A bizottság tagjai:

- a pénzügyminiszter által kinevezett négy, biztosító alkalmazásában nem álló, a biztosítók tevékenységét magas szinten ismerő személy, akik közül legfeljebb kettő lehet köztisztviselő,

- az illetékes pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár,

- a szakmai érdek-képviseleti szerv(ek) két képviselője.

A bizottság ülésein a felügyelet elnöke vagy az általa megbízott személy állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.

7.1.4. Magyar Biztosítási Tanács

A Magyar Biztosítási Tanács feladata, hogy állást foglaljon a biztosításügyre vonatkozó koncepcionális és stratégiai ügyekben, véleményt alkosson a biztosítói üzletmenet európai normákhoz való harmonizálódásának alapkérdéseire, továbbá ápolja a hazai biztosítási kultúra hagyományait. A Magyar Biztosítási Tanács a felügyelet tanácsadó szerve, jogosult továbbá minden olyan ügyben a felügyelethez fordulni, amelyet a magyar biztosításügy egésze érdekében kétharmados többséggel fontosnak minősít.

A tanács tagjai a magyar biztosításügyben dolgozó kiemelkedő szaktudású személyek lehetnek. A tanács tagjait a biztosítási szakma elismert, köztiszteletben álló szakembereiből – a szakmai érdek-képviseleti szervek véleményének meghallgatása után – a felügyelet elnökének javaslatára a pénzügyminiszter kéri fel, határozatlan időre. A tanács elnökét – a felügyelet javaslatára – a pénzügyminiszter kéri fel. A tanácsnak legalább három (közgazdasági, jogi és aktuáriusi) szekciója működik, és legfeljebb harminc tagja lehet.

7.1.5. Gépjármű-felelősségbiztosítási Bizottság

A Gépjármű-felelősségbiztosítási Bizottság véleményt nyilvánít a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerét szabályozó jogszabályok előkészítése során.

A bizottság elnöke a felügyelet elnöke. A bizottság a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, továbbá a biztosítók és a MABISZ, valamint a gépjármű-üzembentartók országos érdek-képviseleti szerveinek – képviseleti csoportonként 5-5 fő – delegált tagjaiból áll. A bizottság megalakításáról és működtetéséről a felügyelet gondoskodik. A bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

A felügyelet elnöke a bizottság ülését az egyes képviseleti csoportok kezdeményezésére is összehívhatja, ha a gépjármű-felelősségbiztosítási rendszer helyzete, aktuális problémái azt indokolttá teszik. A biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó, tárgyévet megelőző díjbevételük legfeljebb 0,5 százalékának megfelelő összeget kármegelőzés céljára elkülöníthetnek, s az így elkülönített összeget kötelesek kármegelőzési ráfordításként felhasználni. Az e címen elszámolt összeg felhasználásáról a biztosító köteles évente – a tárgyévet követő év március 31-éig – a felügyeletet tájékoztatni.

7.2. Biztosítási szükséghelyzet

Biztosítási szükséghelyzet az, amikor a biztosító

- pénzügyi fedezet hiánya miatt öt munkanapon belül nem tesz eleget az esedékes és elismert fizetési kötelezettségeinek, vagy

- a biztosítástechnikai tartalékok nem érik el a szükséges mértéket, illetve a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, vagy

- biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent, vagy

- a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy

- tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a biztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti.

Szükséghelyzetben a felügyelet a következő intézkedéseket teheti:

- kötelezheti a biztosítót – átvételre vállalkozó másik biztosító esetén – biztosítási állományának átruházására,

- felfüggesztheti a részvénytársaság, illetve a szövetkezet esedékes osztalékának kifizetését a szükséghelyzet fennálltának időtartamára,

- összehívhatja a közgyűlést az általa meghatározott napirenddel.

7.3. Az ügyfelek tájékoztatása

7.3.1. Az írásos tájékoztató minimális tartalmi követelményei

A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

- a biztosítási időszakot;

- a kockázatviselés kezdetét;

- a biztosítási eseményt;

- a díjfizetés és a díjmódosítás módját, lehetőségét;

- a biztosító szolgáltatásait és azok teljesítésének módját, idejét;

- a szerződés megszűnésének eseteit;

-a szerződésfelmondás feltételeit;

- a biztosító mentesülésének feltételeit, az alkalmazott kizárásokat;

- az értékkövetés módját, mértékét;

- a többlethozam visszajuttatásának mértékét és módját;

- a visszavásárlás módját és a díjmentes szolgáltatások garantált mértékét;

- az esetleges fogyasztói panaszokkal foglalkozó szerv megnevezését és székhelyét;

- a biztosító fióktelepével kötött szerződés esetén azt is, hogy jogvita esetén mely ország bírósága jár el, milyen anyagi és eljárási jogszabályok alkalmazásával, továbbá az eljárás milyen nyelven folyik,

- azoknak a szervezeteknek a felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait – a Bit. 96-101. §-ában foglaltak alapján – továbbíthatja.

7.3.2. A biztosítóegyesület nyugdíj-biztosítási szerződéseinek minimális tartalmi követelményei

A biztosítóegyesület által nyújtható nyugdíjbiztosításnak legalább az alábbi feltételeket kell tartalmaznia:

- a szolgáltatás legalább 10 év eltelte után akkor válik esedékessé, amikor a tag a társadalombiztosítási szabályok szerint nyugdíjjogosultságot szerez,

- az egyesületi tag és/vagy a munkáltatója által befizetett biztosítási díjakból képzett tartalékot és az arra jutó hozamot az egyesület egyedileg, elkülönítetten kezeli, és az a tag tulajdonát képezi,

- amennyiben a munkáltató beszünteti a díjfizetést, az addig befizetett díjakból képzett tartalék a tag tulajdonában marad,

- a tag halála esetén a szerződés szerinti visszavásárlási összeget az öröklés szabályai szerint fizetik ki.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 6.) vegye figyelembe!