6. JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁS

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 6.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetők Kiskönyvtára 2001/03. számában (2001. március 6.)

Hazánkban még nem igazán terjedt el a jogvédelmi biztosítás, azonban a jogalkotó egy európai uniós EGK-irányelv (87/344. EGK-irányelv) alapján már beépítette a Bit.-be. A jogvédelmi biztosítás fogalmát a magyar jog nem tartalmazza. Ez azzal magyarázható, hogy nálunk még nem igazán kötnek kifejezetten jogvédelmi biztosítást, azonban a nagyobb gazdálkodó szervezeteknek, főképp a nemzetközi piacon is jelen lévő cégeknek mindenképpen érdemes (lenne) jogvédelmi biztosítást is kötniük.

Azt is kevesen tudják, hogy a biztosítók a külföldre utazóknak az utazási biztosításaiban jogvédelmi ágazatba tartozó kockázatot is vállalnak, amikor az utasbiztosításban a poggyászkár megtérítése mellett bizonyos összeghatárig megtérítik az esetleges ügyvédi, perköltségeket, kifizetik az óvadékot, a szakértők munkadíját is.

A biztosítás tehát a jogi költségek viselésére és más jogi eljárások költségeinek a viselésére köthető. Ez nagyon fontos, ha például New Yorkban pereskedünk, vagy ha a perérték több százmilliós. A biztosítás célja a biztosítottak az igazságszolgáltatás előtt, különböző vitás ügyeik peren kívüli rendezésének megkönnyítése, a perköltségek, ügyvédi munkadíjak, jogi tanácsadás díjainak átvállalása. Jogvédelmi biztosítás továbbá az is, amikor a biztosított jogsegélyszolgálatot, konkrét jogi tanácsadást vesz igénybe.

6.1. A biztosító tevékenysége

Ha a biztosító jogvédelmi biztosítási tevékenységet kíván folytatni, akkor a tevékenységi engedély megadása iránti kérelemben vagy a biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése iránt benyújtott kérelemben nyilatkoznia kell, hogy a jogvédelmi biztosítási tevékenység során

– a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére, vagy más, bármely ágazatot művelő más biztosító számára, vagy

– a biztosító a jogvédelmi biztosítási szerződésben név és székhely szerint megjelölt, jogilag elkülönült más szervezetet bíz meg a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással (Amennyiben ez a jogilag elkülönült szervezet más biztosítóval pénzügyi, kereskedelmi vagy adminisztratív kapcsolatban áll, akkor ennek a szervezetnek a vezető tisztségviselői és a károk rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet más, a törvényben meghatározott bármely ágazatot művelő biztosító részére nem végezhetnek.), vagy

– a biztosítási szerződés tartalmazza a biztosított azon jogát, hogy a biztosító szolgáltatásának esedékessé válásakor egy általa választott jogi képviselőt bízhat meg érdekei védelmével.

6.2. Szerződési feltételek

Jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási szerződési feltételeknek tartalmazniuk kell

– a biztosított jogát arra, hogy szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét, amennyiben a biztosítási szerződés jogi képviselő igénybevételét írja elő,

– egy olyan egyeztető eljárást, amelyet a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell,

– a biztosított jogát arra, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét,

– a biztosított tájékoztatását arról, hogy a biztosítóval keletkezett véleményeltérés esetén megilletik az egyeztetési eljáráshoz és a jogi képviselő szabad megválasztásához való joga,

– annak az eljárásnak a szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha a biztosítónak beáll a szolgáltatási kötelezettsége, és két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi vagy felelősségbiztosítási szerződéssel,

– az arról való tájékoztatást, hogy a törvényben foglalt feltételek közül a jogvédelmi biztosítási tevékenység során melyik áll fenn.

A jogvédelmi biztosítás szabályai nem alkalmazhatók:

– a tengeri hajók használatából eredő vagy az e használattal kapcsolatos peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozó jogvédelmi biztosításra,

– a felelősségbiztosítást művelő biztosító azon tevékenységére, amelyet biztosítottja védelme vagy képviselete érdekében a felelősségbiztosítási szerződés alapján folytat, amennyiben ezt a tevékenységet a biztosító egyidejűleg saját érdekében is végzi,

– a segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító által kifejtett jogvédelmi tevékenységre, amennyiben ezt a tevékenységet nem a biztosított lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén, hanem más országban gyakorolják, és ez egy olyan szerződés részét képezi, amely csak az utazás, vagy a lakóhelyétől vagy szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozik. Ebben az esetben a szerződésben fel kell tüntetni, hogy a jogvédelmi szolgáltatás csak az előzőekben meghatározott körre korlátozódik és a segítségnyújtási szolgáltatáshoz kapcsolódik.

Ha a jogvédelmi biztosítás más kockázatokat is fedező biztosítási szerződés részét képezi, akkor a jogvédelmi biztosításnak külön, az ügyfelek számára felismerhetően elkülönülő részt kell képeznie a biztosítási szerződésen belül. A biztosító az ügyfeleinek átadásra kerülő valamennyi dokumentumon köteles felhívni a figyelmet a jogvédelmi biztosítási fedezet létére, illetőleg a biztosító a biztosítási díj meghatározása során külön is köteles feltüntetni a jogvédelmi biztosítási fedezet díját.

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 6.) vegye figyelembe!