A vagyonbiztosítások által vállalt szolgáltatás általában tárgyiasítható, és persze forintosítható is. Azonban igen morbid dolog lenne "beárazni" az embereket. Ki döntené el, hogy melyikünk mennyit ér, vagy hogy mit ér az élet?
S ahogy az élet-halál kérdés nem forintosítható, úgy az egészség és a munkaképesség értéke sem fejezhető ki pénzben. Azonban könnyen belátható, hogy egy haláleset, egy komolyabb sérüléssel járó baleset, vagy a munkaképesség jelentősebb csökkenése pénzben kifejezhető hátrányokat is eredményez. Az egyén és a család szempontjából ez súlyos egzisztenciális problémát, anyagi krízist jelent. A vállalkozás szempontjából pedig üzleti veszteséget hozhat egy munkatárs váratlan megbetegedése vagy halála. S még nem is szóltunk azokról az érzelmi és szociális terhekről, amit az efféle gondok a családnak, a munkatársaknak jelentenek. Kijelenthetjük tehát, hogy azok a kockázatok, amelyekről beszélünk, olyan hátrányokat okoznak, amelyek – részben – anyagiakkal kompenzálhatók. A biztosítótársaságok tehát azok a pénzintézetek, amelyek szerződésben vállalják föl, hogy baj esetén jelentős összegekkel segítenek.
5.1. Munkáltatói szempontok
A munkáltatót igen sokféle anyagi felelősség terheli a dolgozó mindazon munkaképesség-csökkenése, balesete és elhalálozása kapcsán, amelyek a munkavégzéssel, vagy a munkahelyre, illetve a munkahelyről történő utazásokkal összefüggésbe hozhatók. Ezt a fajta felelősséget a legtöbb esetben pénzbeli kártérítés útján rendezik.
Közvetlen üzleti kár is érheti a munkáltatót, ha a baj olyan dolgozót ér, akinek a munkából való váratlan kiesése az üzleti kapcsolatok, vagy a termelés, vagy akár a vezetői feladatok folyamatosságát érinti. Ez esetben a munkáltató, amennyiben a biztosítás kedvezményezettjei közé tartozik, önmaga üzleti kockázatát is jelentősen csökkentheti. S feltétlenül említést kell tennünk a nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs résztulajdonának megváltási fedezetéről, valamint a vállalkozás javára felvett hitelek biztosítási fedezetéről, a hitel törlesztése szempontjából fontos tulajdonos, illetve munkatárs munkaképtelensége, valamint halála esetére.
5.2. Életbiztosítás
Az életbiztosítás a személybiztosítás egyik fajtája. A biztosítás megkötésekor a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor (a biztosított halálakor vagy életben maradásakor) megfizeti a biztosítási összeget a kedvezményezettnek.
Az életbiztosításoknak általában két fajtája van: az egyik az úgynevezett elérési biztosítás, amikor a biztosító akkor fizet, amikor a biztosítási időszak végén a biztosított életben van, illetve a másik fajtája a kockázati (haláleseti) életbiztosítás, amelynél a biztosítási esemény a biztosított halála. Ez utóbbi lehet – tovább szűkítve - hitelfedezeti biztosítás [amikor a hitelt adó (bank) csak akkor ad hitelt valamely nagyobb értékű ingóság vagy ingatlan megvásárlására, ha a biztosított életbiztosítást köt, és a halála esetén a biztosító törleszt].
5.2.1. Kedvezményezett
Az életbiztosításoknál a kedvezményezettet a szerződő fél nevezi meg, ha ez elmarad, akkor az általános szabályok szerint általában a biztosított örököse a kedvezményezett, és ilyenkor az öröklés általános rendje szerint öröklik az életbiztosítás alapján járó összeget is.
A Ptk. 560. §-ának (2) bekezdése szerint a szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal.
A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis, ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetőleg örökösét kell tekinteni, aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegből a szerződő fél költekezéseit – beleértve a kifizetett biztosítási díjakat – köteles megtéríteni.
5.2.2. A szerződés módosítása
Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződést nem ő köti meg – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
A biztosított a szerződő fél beleegyezésével a szerződésbe bármikor beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges.
5.2.3. A szerződés visszavonása, megszűnése
A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe belép.
A biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe léphet. Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
5.2.4. Közlési kötelezettség
Ha a biztosító csak később szerez tudomást a szerződéskor már fennállott lényeges körülményekről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán az első öt évében gyakorolhatja. A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
5.2.5. Díjfizetés
A biztosítási díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti, ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a biztosított a díjfizetést már megkezdte, vagy a díjfizetésre halasztásban állapodtak meg. Ha a biztosító kötvényt adott ki, a biztosítási összeget csak a kötvény visszaszolgáltatása ellenében köteles kifizetni. Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a szabályzatban megállapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.
Díjfizetés elmulasztása esetében a szerződés megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad fenn, a biztosított azonban ehelyett követelheti a szerződés megszüntetését és a visszavásárlási összeg kifizetését. A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét, a visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.
A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot köteles visszatéríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.
5.3. Menedzserbiztosítások
Magyarországon még gyerekcipőben jár, azonban tőlünk nyugatabbra elterjedt az olyan biztosítás, amelyet a munkáltató köt a vezető beosztású munkavállalója részére. Ennek két iránya van: egyrészt az egyéni biztosítás, amikor jobban egyénre szabott a biztosítás, színvonalasabb, rugalmasabb alkalmazási lehetőségeket kínál, másrészt a csoportos biztosítás, amikor alacsonyabb költségszinten, szélesebb dolgozói réteg bevonásával, áttekinthetőbb szerződési feltételekkel kötik meg a felek a biztosítást.
5.3.1. Kockázati életbiztosítás
A kockázati életbiztosításnál a munkáltató a szerződő, az alkalmazott a biztosított. A társasági és a munkajogi szerződések megfelelő kiegészítésével ez fedezetet nyújthat a társtulajdonosok vagyoni hányadának megváltoztatására, a tulajdonosok, illetve a vállalkozás vagyoni fedezete mellett felvett hiteleknek az elhalálozás esetén történő kiváltására, valamint a biztosított munkatárs családjának pénzügyi védelmére a haláleset kapcsán. S ne feledkezzünk meg az üzletmenet folytonosságának megszakadása miatti veszteségek fedezetéről sem, ha a kulcsember (vezető) meghal.
Célszerű, hogy ne a cég, hanem a biztosított által jelölt személyek legyenek a kedvezményezettek, ha a munkáltatói felelősség keretében a munkatárs családjáról akarunk gondoskodni. A tulajdonostársi vagyonrész megváltása, valamint a hitelfedezet miatt mérlegelendő, hogy a cég legyen-e a kedvezményezett.
A tulajdonostársi vagyonrész kapcsán egész életre szóló biztosítás kötése indokolt, amely a biztosított visszavonulása esetén szerződő módosítás és visszavásárlás révén a vagyonrész előrehozott megváltását, az érintettnek komoly nyugdíjtőkét jelent. Ebben az esetben tehát egy egész életre szóló biztosítás, folyamatos, vagy egyszeri díjjal, rendkívüli befizetések lehetőségével, benefit befektetésként kezelve, az egyik jó alternatíva. Ha ugyanezt úgy kötik meg, hogy a cég csupán szerződő, de nem kedvezményezett, a biztosítási díj éppúgy költség, mint a határozott tartalmú kockázati biztosításoknál. Ugyanis ebben az esetben a biztosítás személyi jövedelemadó- és társadalombiztosítási vonzatok nélküli, nem adóköteles jövedelem a biztosítottnak, és költség a munkáltatónak.
A kulcsemberek kapcsán felmerülő kockázatkezelésről lényegében ugyanez mondható el, de azzal a kiegészítéssel, hogy egy benefit jellegű biztosítást az eredeti szerződő, tehát a cég is visszavásárolhat, azaz fölbonthat. A költségek és a hozam egyenlegéből képződő nyereség vagy veszteség pedig a társaság adózás előtti eredményét módosítja.
Hitelfedezetnél szintén célszerű úgy kialakítani a szerződést, hogy az adós legyen a szerződő, s egy hitelfedezeti záradékkal a bank válik az elsődleges kedvezményezetté.
5.3.2. Megtakarítási és egészségügyi kockázati elemek
A második esetben, amikor megtakarítási és egészségügyi kockázati elemek tartoznak a biztosításhoz, s a díj adóköteles jövedelem, főként a munkáltatói felelősség és gondoskodás kezelése oldható meg. Hiszen a különböző megbetegedések, a munkaképesség jelentős csökkenése, baleseti sérülések, illetve halál esetén biztosítható pénzbeli szolgáltatás. Ebben az esetben megfelelő munkajogi szerződéssel, szerződéskiegészítéssel elérhetjük, hogy a biztosítás egyfajta munkáltatói felelősségbiztosításként funkcionáljon. S ezen belül megoldható a nyugdíjcélú vagy más célzatú tőkegyűjtés is. A benefitnél pedig elsősorban a premizálás, továbbá a tulajdoni hányad megváltása, és a kulcsemberekkel, vezető beosztásban dolgozó munkavállalókkal kapcsolatos kockázatok fedezete oldható meg.
5.3.3. Üzlettárs-biztosítás
Az üzlettárs-biztosítás lényege, hogy ha többen közösen üzleti vállalkozásba fognak, és az egyik fél meghal, akkor az életben maradt üzlettárs a biztosítási összegből kifizeti az örökösöket, és nem kényszerül arra, hogy az örökösökkel folytassa a vállalkozást, vagy azért hagyjon fel vele, mert nem tudja kifizetni őket.
5.3.4. Mikor fizet a biztosító?
Az életbiztosítás kifizetést nyújthat a tartam lejáratakor, illetve az alábbi esetekben:
– a biztosított baleseti halála,
– a biztosított baleseti rokkantsága,
– a biztosított munkaképtelensége (mely esetben díjátvállalás, egyösszegű és járadékos kifizetés történhet),
– a biztosított kritikus betegsége (szívinfarktus, daganatos megbetegedés, agyvérzés, veseelégtelenség, koszorúérműtét, szervátültetés, bármilyen műtét vagy kórházi kezelés).
Ezeken túl különféle befektetéstechnikai, előrehozott (részlet)kifizetési, hiteltörlesztési és -fedezeti szolgáltatások ismertek.
5.4. Adókedvezmény
Adókedvezmény vehető igénybe az életbiztosítások után, amennyiben azt a személyi jövedelemadó adóalanya magánszemélyként köti, vagy részére a munkáltató, kifizető köti. A kedvezmény alapja a tárgyévben esedékes, s egyúttal a tárgyévben meg is fizetett díj. Ennek 20 százaléka igényelhető vissza, de több kedvezményre jogosító biztosítás megléte esetén is személyenként legfeljebb 50 ezer forint. A visszaigénylés az egyéb kedvezményekkel együtt legfeljebb a tényleges szja 100 százaléka lehet.
Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a díja adózott jövedelemből származott. A magánszemély által kötött biztosítás esetén a szabályozás nem tételez fel más esetet. Azonban a munkáltató, kifizető által kötött biztosítások esetén van ilyen szituáció.
A biztosítások adókedvezményét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szabályozza. E szerint az összevont adóalap adóját csökkenti az Szja-tv. 7. számú mellékletében meghatározott módon és feltételekkel a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díjának 20 százaléka, de több szerződés esetén is legfeljebb együttesen 50 ezer forint (biztosítási adókedvezmény).
A biztosítási adókedvezményként levont összeget húsz százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni, ha a magánszemély a 7. számú mellékletben foglaltak szerint a rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolja.
5.4.1. Az adókedvezmény alanya
Az adókedvezmény az Szja-tv. alapján csak akkor illeti meg a magánszemélyt, ha élet- vagy nyugdíjbiztosítás szerződője. A szerződő a biztosítási jogviszonynak az a szereplője, akit a biztosítási szerződés szerint a díjfizetési kötelezettség terhel. A szerződés tartama alatt elsődlegesen a szerződő jogosult jognyilatkozat-tételre, és ő a biztosító jognyilatkozatainak a címzettje is. A szerződő és a biztosított személye egybeeshet, de a szerződőt akkor is megilleti az adókedvezmény, ha más magánszemély a biztosított.
Adókedvezmény illeti meg a magánszemélyt akkor is, ha ő a biztosítottja a munkáltatója (mint szerződő) által kötött élet- vagy nyugdíjbiztosításnak. A munkáltató által kötött ilyen biztosítás éves díja a magánszemély adóköteles jövedelmének minősül, azonban a magánszemély a fizetendő adó kiszámításánál figyelembe veheti az adókedvezményt.
A kifizető által kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a baleset-biztosítás és a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás adómentes díját nem kell a biztosított magánszemély jövedelméhez hozzáadni, de nem számítható bele az adókedvezmény alapjába sem. Ha a halál esetére szóló életbiztosítás nem felel meg az adómentesség feltételeinek, a kifizető által vállalt díja adóköteles, és ha a kifizető a magánszemély munkáltatója, akkor az adókedvezmény igénybe vehető.
5.4.2. Milyen életbiztosítás jogosít adókedvezmény igénybevételére?
Az adókedvezmény igénybevételére csak azok az életbiztosítási szerződések jogosítanak, amelyek megfelelnek a következő követelmények mindegyikének:
– a szerződés határozott időtartamú, és az időtartam a szerződés létrejöttétől számítva legalább 10 éves, vagy teljes életre szóló,
– a szerződő a biztosítástartam végéig járó díjat egy összegben fizeti meg, vagy a díjat azonos időszakonként, azonos összegben rója le, vagy a díjat – a szerződésben rögzített – indexálási eljárással növelten fizeti,
– a biztosító szolgáltatása a szerződésben rögzített meghatározott időpont vagy életkor elérésekor, vagy a biztosított halálának bekövetkeztekor válik esedékessé.
Az előre meghatározott indexálási eljárás alatt azt kell érteni, amikor a felek a szerződés létrejöttekor meghatározzák a díjak növelésének ütemét, vagy annak módszerét, illetve mértékét. A tartam alatti csökkenő összegű díjfizetés lehetőségének szerződési kikötése kizárja az adókedvezmény igénybevételének a lehetőségét.
A meghatározott időpont vagy az életkor elérése összefüggésében az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a szerződés tartalmazza, hogy a biztosítási összeg legkorábban a szerződés megkötésétől számított 10 év múlva esedékes. Az olyan meghatározott időpont, amely nem dátumszerűen meghatározott, hanem valamely tény bekövetkeztéhez kötődik (például házasságkötés, gyermekszületés, tanulmányok elkezdése) nem teljesítik azt a követelményt, hogy kizárólag a tízéves időtartam eltelte után következnek be, ezért – az adókedvezmény igénybevétele esetén – csak olyan feltétellel szerepelhetnek a biztosítási szerződésben, hogy a tény bekövetkeztének időpontjától függetlenül, az ígért szolgáltatásra legkorábban a szerződéskötéstől számított tíz év elteltével kerül sor.
Ha az életbiztosítási szerződés baleseti és betegségi kockázatokat is tartalmaz, és ezeknek a kockázatoknak a díjrésze a bruttó biztosítási díj 10 százalékánál nem több, akkor a díj egészére, illetve ha ezeknek a kockázatoknak a díjrésze a biztosítási díj 10 százalékánál több, akkor a díj szétbontásával csak az életbiztosítási díjrészre jár az adókedvezmény. Ez a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a biztosított magánszemély számára a kifizető olyan baleset-biztosítás vagy teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás szerződője, amelynek a díja a magánszemélynél adómentes.
5.4.3. Milyen nyugdíjbiztosítás jogosít adókedvezmény igénybevételére?
Az adókedvezmény igénybevétele szempontjából nyugdíjbiztosításnak az a szerződés minősül, amelyben a szolgáltatást kiváltó biztosítási esemény a biztosított
– nyugdíjba vonulása,
– a szerződés létrejöttekor érvényes jogszabályok szerint a szerződésben rögzített nyugdíjkorhatár elérése, illetőleg
– halála.
Nyugdíj alatt a saját jogú nyugellátást, azaz az öregségi, a korkedvezményes, a korengedményes, a rokkantsági, valamint az előnyugdíjat, továbbá az előre hozott öregségi nyugdíjat és a baleseti rokkantsági nyugdíjat kell érteni. Nyugdíjba vonulás alatt a nyugdíjas állapotot is érteni kell. Nyugdíjkorhatár a szerződés létrejöttekor hatályban lévő jogszabályok szerinti öregségi vagy korkedvezményes nyugdíjkorhatár.
A nyugdíjbiztosításnál az adókedvezmény igénybevételének nem feltétele a 10 éves időtartam, de ha a biztosító nyugdíjbiztosítási szolgáltatása a szerződés létrejöttétől számított 10 éven belül válik esedékessé, akkor az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a szerződést ellátják olyan záradékkal, amely tartalmazza, hogy a nyugdíjbiztosított kizárólag nyugdíj-kiegészítő járadékszolgáltatásban részesül. A 10 éven belül esedékes nyugdíjbiztosítási szolgáltatásra vonatkozó előbbi szabályt a szerződéskötéskor rögzíteni kell, a már érvényes szerződéskötéseket pedig legkésőbb az adókedvezmény igénybevételének időpontjáig ilyen záradékkal kell ellátni.
Abban az esetben, ha a nyugdíjba vonulás előre nem látható ok miatt korábban következik be, és a záradékkal el nem látott szerződés alapján a biztosító szolgáltatása a 10 éves időtartam előtt válik esedékessé, az esedékesség időpontjában is záradékolható a szerződés, ez esetben a szerződés korábbi megszűnése miatt az adókedvezményre való jogosultság nem vész el. Nyugdíj-kiegészítő járadék az olyan szolgáltatás, amelyet a nyugdíj kiegészítéseként vagy a helyett évente legalább egyszer azonos vagy növekvő összegben élethossziglan vagy legalább a nyugdíj-biztosítási szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig folyósítanak.
5.4.4. APEH-iránymutatások
Az elmúlt években több APEH-iránymutatás született a biztosítási adókedvezményről. Az alábbiakban a legérdekesebbeket ismertetjük.
5.4.4.1. Német biztosítónak fizetett biztosítási díj adókedvezménye
Az 1998/62. APEH-iránymutatás szerint abból, hogy a Magyarországon dolgozó német magánszemély Németországban bejegyzett biztosítópénztárba, illetőleg biztosítóintézetnél teljesít befizetéseket, arra kell következtetni, hogy létérdekeinek központjának Németországot tartja, tehát ottani illetőségű. Ennek megfelelően adóztatásának kérdésében az 1979. évi 27. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-német egyezményt kell elsősorban alkalmazni. Az egyezmény 24. cikke szerint a szerződő államok az egyenlő elbánás általánosan elismert alapelveinek megfelelően járnak el.
Két OECD-tagállam esetében az általánosan elismert elvekre az OECD által kiadott mintaegyezmény 24. cikke ad eligazítást, amely szerint az egyenlő elbánást azonos körülmények esetén - különösen az illetőségre tekintettel – kell biztosítani. Ehhez a 24. cikkhez az 1992-ben kiadott kommentár [C/24)-1 oldal 3. pont] szerint: A "különösen az illetőségre tekintettel" – kifejezés világossá teszi, hogy az adózó illetősége az egyik tényező, amely lényeges annak meghatározásában, hogy az adózók hasonló körülmények között vannak-e. Az "azonos körülmények" kifejezés önmagában elégséges annak megalapozására, hogy egy adózó, aki az egyik állam rezidense és egy, aki nem rezidense ennek az államnak, nincsenek azonos körülmények között.
Következésképp a magyar-német egyezmény 24. cikkéből nem hárul a magyar adóhatóságra olyan kötelezettség, hogy a Németországban fizetett fenti befizetésekkel a Magyarországon egyébként fizetendő jövedelemadót csökkentse. Ha azt állapítják meg, hogy az adózó illetősége Magyarországon van, azaz rezidensnek tekintendő - akár lakóhely, akár egyéb szempont alapján –, úgy abban az esetben "ugyanolyan körülmények" kizárólag az illetőség kapcsán már megállapíthatóak, amely azonban természetszerűleg azt is jelenti, hogy a kérdéses adózónak valamennyi, illetve a világ összes országából származó jövedelme után Magyarországon kell adóznia, ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik.
Amennyiben pedig az illetőség nem tér el, tehát magyar rezidens az adózó (összes jövedelme után Magyarországon adózik), úgy abban az esetben az alábbiak érvényesülnek:
A német biztosítóval megkötött életbiztosítás tekintetében az "ugyanolyan körülmények" követelménye még abban az esetben sem áll fenn, ha az illetőség megegyezne, hiszen az Szja-tv. 42. §-ának (1) bekezdése az adókedvezményt csak és kizárólag akkor teszi lehetővé, ha a biztosítást belföldi székhelyű biztosítóval kötötte az adózó. Ugyanez érvényesül az Szja-tv. 3. §-ának 48. pontja, illetőleg a 35. §-a alapján az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárhoz teljesített befizetés tekintetében. Az állam tehát az adókedvezményt kifejezetten hazai jogi személlyel kötött szerződés esetén kívánja biztosítani.
5.4.4.2. A külföldi biztosítóintézettel kötött életbiztosítás adókedvezménye
Biztosításként azt a biztosítást lehet figyelembe venni, amely megfelel a hatályos magyar jogszabályok előírásainak. Ebből következik, hogy ha a biztosítási szerződések megkötéséhez devizahatósági engedély szükséges, és azt az érintett biztosítóintézet nem szerezte be, illetőleg az engedély alóli felmentéssel sem rendelkezik, akkor az általa megkötött szerződéseket nem lehet biztosítási szerződésnek tekinteni.
Az ilyen szerződés alapján fizetett biztosítási díj tehát nem jogosít adókedvezmény alkalmazására, és az ebből eredő biztosítói szolgáltatás sem mentes a személyi jövedelemadó alól (1995/55. APEH-iránymutatás).
5.4.4.3. A biztosítások adójogi megítélése
Ha a biztosítási szerződés megkötésekor, azaz a biztosítási kötvény megvásárlásakor a vállalkozás a saját pénzeszközeiből fizeti ki a biztosítási díjat, akkor a biztosítónak átutalt pénzösszeget a biztosítóval szemben követelésként kell elszámolni (T biztosítóval szembeni követelés-K elszámolási betétszámla).
Elérés esetén a biztosítótól kapott összegből először a befizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni (kivezetni), a fennmaradó összeget pedig kamatbevételként kell elszámolni.
Baleset, halál esetén – ha a biztosító ilyenkor a biztosított magánszemélynek fizet kártérítést – a vállalkozónak a befizetett biztosítási díj baleset-biztosítási díjnak megfelelő (a szerződésben elkülönített) részével megegyező követelést veszteségként kell leírni (elszámolni) (T egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások-K biztosítóval szembeni követelés).
A fennmaradó díjnak megfelelő követelést és a vállalkozás számára a biztosító által fizetett összeget az elérés esetére leírtak szerint kell elszámolni. Ha a biztosított balesetekor, halálakor is a társaság a kedvezményezett, így az elszámolás ugyancsak az elérésre vonatkozó esettel azonos.
A társaságiadó-alap meghatározásához adózás előtti eredményt módosító tételek (sem növelő, sem csökkentő tétel) nem merülnek fel.
A vázolt konstrukciónál a magánszemélynek a biztosítási díj fizetésekor adóköteles jövedelme nem keletkezik, mivel a fizetett díj nem felel meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-a 50. pontjában foglaltaknak.
Nem keletkezik adóköteles jövedelme a magánszemélynek akkor sem, ha a kockázati (halál esetére) biztosítás, a baleset-biztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítási díjrész alapján a biztosító a szolgáltatást a magánszemélynek fizeti, mivel a felsorolt célból fizetett díj az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja alapján adómentes jövedelem.
Adómentes az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.1. pontja alapján a kockázatok viselése révén a biztosító által a magánszemélynek fizetett jövedelem is. A biztosítókról szóló 1995. évi XCVI. törvény előírásainak értelmében [pl. 71. §-ának (2) bekezdése] biztosítottnak a szerződő vagy/és a kedvezményezett tekintendő. Abban az esetben, ha a magánszemély egyik szereplőnek sem felel meg, nem minősül biztosítottnak (2000/3. APEH-iránymutatás).
5.4.5. Egészségügyi kockázat
Az életbiztosítások szolgáltatásai között egyre gyakrabban alkalmaznak egészségügyi kockázatra vonatkozó szolgáltatásokat. Ezek számát nem csupán a termékfejlesztés szaporítja, hanem állásfoglalásaik révén az APEH és a Pénzügyminisztérium is. Ugyanis a baleseti kockázatokat is idesorolják. Így abszurd módon az adókedvezmény szempontjából a baleseti halál is egészségügyi kockázat. (Nos, nem ez az egyetlen morbid ötlet ebben az országban.)
Az egészségügyi kockázatok kapcsán fontos tudni, hogy ha a biztosítási szerződés díja után a fentebb írt kritériumok szerint a magánszemély szja-kedvezményt vehet igénybe, meg kell vizsgálni, hogy a fizetett díj hány százaléka vonatkozik egészségügyi kockázatra.
Az egészségügyi kockázatokért fizetett díjak után ugyanis csak abban az esetben vehető igénybe adókedvezmény, ha az az adott szerződés díjának 10 százalékánál kisebb hányadot képvisel. Ha ez a hányad 10 százaléknál több, a díjat meg kell bontani, az adókedvezmény pedig a fennmaradó, nem egészségügyi kockázatokra vonatkozó díjhányad után vehető igénybe. A biztosítók kötelesek olyan adóigazolásokat kibocsátani, amelyekből ezek az adatok egyértelműen kiderülnek. De díjfizetési időszakonként is szolgáltatniuk kell ilyen adatokat, hisz a munkáltató, kifizető részére ez az adóelőleg elszámolásához adott esetben nélkülözhetetlen lehet.
5.5. Tb-járulékok
Szintén fontos kérdés a társadalombiztosítási járulékok köre. Ennek a szabályozása a biztosítás szempontjából ebben az évben nem változott. Általános szabály, hogy ha van szja-fizetési kötelezettség, akkor van tb-járulék-fizetési kötelezettség.
5.5.1. Haláleseti életbiztosítás
Ide sorolható a határozott tartalmú, tisztán kockázati életbiztosítás folyamatos és egyszeri díjjal, és az egész életre szóló biztosítások is, noha ezek sokszor igen markánsan befektetési, megtakarítási jellegűek. Ugyanis mindkét esetben egyedül a haláleseti kifizetés tekinthető biztosítási szolgáltatásnak. Így a biztosított ebből szolgáltatásból természetesen nem részesülhet!
A szerződő a munkáltató, illetve a kifizető, a biztosított pedig a magánszemély. A kedvezményezett nem a szerződő, legtöbbször ugyanis a biztosított hozzátartozói a kedvezményezettek.
Ebben az esetben a biztosítás díja a dolgozó nem adóköteles jövedelme. A díj a szerződő részére költség, amely után azonban az szja-t és a tb-járulékokat (stb.) nem kell megfizetni. Ennek megfelelően adókedvezményre nem jogosít.
5.5.2. Megtakarítási, befektetési jellegű biztosítások, valamint egészségügyi kockázatra szolgáltatást nyújtó biztosítások
Ide tartozik az az eset is, amikor az egészségügyi kockázatra vonatkozó díjhányad a teljes díj 10 százalékát meghaladja. Ilyenkor, ha az egyéb körülmények azonosak, az adott díjhányad is a fentiek szerint szerepel az elszámolásokban. Fontos megjegyeznünk, hogy a megtakarítási, befektetési jellegű biztosítások meghatározott tartamra szóló változatait vehetjük csak figyelembe. Tehát ez esetben a kérdéses díjért, díjhányadért járó szolgáltatásokból a biztosított részesül vagy részesülhet. A halálesetkor vagy lejáratkor szolgáltató biztosítások díját nem kell megbontani. A szabályozás tehát vélelmezi, hogy életben leszünk a szerződés lejáratakor.
A szerződő a munkáltató, a kifizető. A biztosított a magánszemély. A kedvezményezett nem a szerződő. Itt logikusan részint maga a biztosított, részint a hozzátartozói töltik be a kedvezményezetti pozíciókat. Ebben az esetben a biztosítás díja a biztosított jövedelmeként szerepel az elszámolásokban. Így a munkáltató, a kifizető, azaz a szerződő és a biztosított részéről is meg kell fizetni a közterheket (szja, tb-járulék stb.). Ez esetben természetesen az adókedvezmény is igénybe vehető.
5.6. Benefit biztosítások nem csak vezetőknek
5.6.1. Közterhek
A biztosítás munkáltatóknak, munkavállalóknak egyaránt megtakarítást jelenthet. Ahhoz, hogy ezt számokkal is alátámasszuk, röviden ismertetni kell azt, hogy a munkabért milyen közterhek terhelik. (Az alábbiakban 100 százalékként az úgynevezett bruttó bérrel számolunk.)
A munkáltató közterhei:
– tb-járulék: 31 százalék,
– munkaadói járulék: 3 százalék,
– szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék,
összesen: 35,5 százalék.
A munkavállaló közterhei:
– szja: 40 százalék (a jelenlegi átlagot meghaladó jövedelemnél),
– tb-járulékok: 11 százalék (nyugdíj- és eü-járadék, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíj),
– munkavállalói járulék: 1,5 százalék,
összesen: 52,5%.
A példában a munkáltató adni kíván a dolgozójának 1 000 000 forint prémiumot. Ez azonban a közterheivel növelten 1 355 000 forintba kerül. Most tekintsük ezt az összeget 100 százaléknak, hiszen ez a tényleges bekerülés. A dolgozó nettó jövedelme kb. 465 000 Ft, a teljes bekerüléshez viszonyítva kb. 35 százalék.
5.6.2. Befektetés
Kínálkozik azonban egy megoldás, ami ezen az arányon jelentősen javíthat. Először is az előző számítás szerint tételezzük föl, hogy a munkáltatónak rendelkezésére áll az az összeg, amiből kifizethetné az érintett dolgozó 1 000 000 forintos prémiumát. A munkáltató azonban úgy dönt, hogy prémiumként nem fizeti ki ezt az összeget, hanem befekteti. Azonban ez esetben nem bankba, nem brókerhez és nem is alapkezelőhöz viszi a pénzt, hanem biztosításba fekteti. Mivel befektetésről van szó, a biztosítási díj kiegyenlítésekor kintlevőségként, a biztosítóval szemben fennálló követelésként kell számolni az említett összeggel. Ezzel egyelőre tehát nem csökkentette a társaság adózás előtti eredményét. Így a 18 százalékos társasági nyereségadó megfizetése alól nem mentesült a díj kifizetésekor. Sőt, ha a majdani bevétele több, mint a befektetett összeg, a többlet után szintén adóznia kell majd.
Azonban egy befektetésnek lehet negatív hozama is, akár 100 százalékos mértékű. Ez esetben a befektetés elszámolásakor a kihelyezett összeg és a bevételezett összeg különbsége, a negatív hozam csökkenti a társaság aktuális adózás előtti eredményét. Ha a kihelyezéssel szemben nulla forint bevétel áll, az egyéb körülményektől eltekintve a társasági nyereségadó-kötelezettség alakulása is nulla összesített eredményt hoz. Végső soron, amikor nulla forint bevétellel zárult a befektetés, akkor a kihelyezett összeg költségként jelent meg a könyvelésben, mint bármelyik rossz befektetésből származó veszteség.
5.6.3. Mit nyerünk ezzel a befektetési formával?
A munkáltató, kifizető lesz az adott biztosításban a szerződő, vagyis a díjfizető, és ami a leglényegesebb, hogy ő lesz a kedvezményezett is. A dolgozó a szerződés megkötésekor "csupán" biztosított.
Azért, hogy semmiféle aggály ne merülhessen föl, célszerű egész életre szóló biztosítást kötni. Ezek némelyike egészen kiváló befektetés. Többnyire a biztosítók kínálnak egyszerű díjas változatokat, és általában nem zárkóznak el attól, hogy úgynevezett rendkívüli díjfizetéssel tetszés szerint további összegeket is be lehessen fektetni. Ugyanakkor ezek a szerződések viszonylag csekély veszteséggel néhány hónapon belül fölbonthatók (visszavásárlás).
A munkáltató tehát befektet 1 000 000 Ft-ot az adott biztosításba. A dolgozó "csupán" biztosított, így ő nem adózik és nem vesz igénybe kedvezményt. A munkáltatónak sem kell a bérhez tartozó közterheket megfizetnie, csupán átmenetileg a társasági nyereségadó terheli ezt az összeget. Ez azonban utóbb visszatérül.
A dolgozó formailag ekkor még nem számít jövedelemre ebből a biztosításból, mivel sem szerződőként, sem kedvezményezettként nem érintett. Egy későbbi időpontban azonban a munkáltató nyilatkozatban lemond a szerződői pozícióról a dolgozó javára, aki ezt - szintén nyilatkozatban – elfogadja. Egyúttal az új szerződő, azaz a dolgozó új kedvezményezettet jelöl meg. Most már a munkáltató nulla forint bevétellel lezárhatja a befektetését, a társasági nyereségadó itt nullázódik le. A dolgozó esetén egyéb tevékenységből származó jövedelem jelenik meg, feltéve hogy a biztosítást felmondja, s így hozzájut a szerződésbe fektetett összeggel. Ennek közterhei: 11 százalék egészségügyi hozzájárulás, és a fennmaradó rész 40 százaléka szja-előleg. Ezeket a közterheket adott esetben a biztosító köteles levonni, erről egyúttal igazolást adva a magánszemélynek, aki emiatt az adott évben önadózó lesz, s talán szja-visszaigényléssel valamicskét visszanyerhet.
Az 1 000 000 Ft-os prémiumkifizetés a munkáltatónak 1 355 000 forintba kerül, a dolgozó pedig csupán 475 000 forintot vehet föl e formában. A munkáltató megtakarítása 26,2 százalék, s néhány ezer forinttal a dolgozó is többet visz haza.
Az 1 355 000 Ft-os változatnál a munkáltató a prémiumkénti kifizetéssel azonos bekerülést vállal, a dolgozó azonban kb. 37 százalékkal többet vesz föl.
Így tehát a dolgozó és a foglalkoztató egyaránt nyertese lehet ennek a kifizetési módnak. Az arányok tekintetében rossz megoldás nincs, hisz a dolgozó semmiképpen nem veszít. S ha a foglalkoztató (munkáltató, kifizető) nagyvonalúbb, kifejezetten nyertese lesz ennek a megoldásnak.
A dolgozó ugyanabba a szerződésbe a saját adózott jövedelméből ne fektessen be, mivel az egészségügyi hozzájárulás és az szja-előleg szempontjából általában nem lehet elkülöníteni az ő befizetését a munkáltató korábbi befektetésétől. Ezért a további befektetéseihez újabb szerződést kell kötnie, ahová akár a benefitből származó összeget is ismét befektetheti.
5.7. Baleset-biztosítás
A munkáltatók nagyon gyakran baleset-biztosítást kötnek a munkavállalóik részére, főképp olyankor, ha a munkavállalók fokozottan ki vannak téve baleseti veszélyeknek. A baleset-biztosításra egyébként alkalmazni kell az életbiztosítási és a vagyonbiztosítási szabályokat is.
5.7.1. A baleset fogalma
Baleset testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó balesetet jelenthet, azzal a feltétellel, hogy jövőbeni eseménynek kell lennie. A baleset-biztosítási esemény azonban feltételezi még a biztosított akaratán kívüli hirtelen fellépő külső behatást, illetve a szerződésben meghatározott időtartamon (például 1 éven) belül a halál, az állandó rokkantság bekövetkeztét, vagy a munkaképtelenség elvesztését.
5.7.2. A baleset-biztosítási szerződés
A Ptk. alapján a baleset-biztosításra az életbiztosítás szabályait kell alkalmazni. Nagyon gyakran ez a kettő egybeesik, ritka, hogy csak baleset-biztosítást kötnek, gyakoribb, hogy az életbiztosítással együtt baleset-biztosítást is kötnek a felek. A baleset-biztosítás esetén is szükséges a biztosított írásbeli hozzájárulása, amennyiben nem ő köti a biztosítást.
Baleset-biztosításnál is érvényes az a szabály, hogy a szerződő fél az eredetileg megjelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal más kedvezményezettet jelöl, ehhez azonban szükséges a biztosító hozzájárulása is.
A biztosító a megállapított összeget akkor is köteles megfizetni, ha a biztosított káráért felelős személy azt a károsult részére megtérítette. Ez az jelenti, hogy például ha a munkáltató kifizeti a munkavállaló kárát (nem vagyoni kárát), a biztosító szempontjából ez közömbös, tehát köteles ő is kifizetni a biztosítási összeget.
A biztosító a balesetért felelős személlyel szemben megtérítésigényt nem érvényesíthet, élet- és baleset-biztosítás esetén a biztosítót törvényi engedmény nem illeti meg.
